Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-23 / 249. szám

1981. október 23., péntek igimuMci­Szarvason ülésezett az MKBT A Békés megyei Közleke­désbiztonsági Tanács elnök­ségi ülését dr. Sajti Imre rendőr ezredes, az MKBT el" nőkének vezetésével tegnap délelőtt Szarvason tartották. A tanácskozáson a meghívot­tak között köszöntötték Med- vegy Andrást, a járási párt- bizottság titkárát és Mészá­ros Istvánt, a város ország- gyűlési képviselőjét. Az el­nökségi ülésnek három na­pirendi pontja volt. Az első keretében a társadalmi tes­tület általános nevelési szakbizottságának beszá­molója hangzott el a leg­utóbbi két év munkájáról. A második téma igen ér­dekesnek bizonyult, sokan mondták el véleményüket a felvetett gondolatokkal kap­csolatban. Máté András, a Kondoroson, a költségvetési üzem kivitelezésében, a 44-es út mellett épül a kerékpárút forgalomszervezési szakbi­zottság vezetője kisebb ta­nulmánytervet terjesztett az elnökség elé, amelyben a 44-es főút, különösen a váro­son átvezető 10 kilométeres szakaszának forgalmát ele­mezte, feldolgozva az emlí­tett szakaszon a legutóbbi öt évben történt baleseteket. El­hangzott, hogy megyénkben — igaz, becsült adatok sze­rint — kétszázezer kerékpá­ros közlekedik, több mint bármely más megyében. A vizsgált útszakaszon a balesetek száma évről évre nő, ezen belül nagyobb ará­nyú a kerékpáros balesetek száma. A szakbizottság javaslatot dolgozott ki a 44-es út szarvasi szakaszának teher­mentesítésére. Lehetőség van a teherforgalom elterelésére, ehhez viszont a Lenin és a Kossuth utca kiépítése szük­séges — e két utca terelő út­ként szerepelne —, ami a jövő gondjain enyhítene. A szakemberek véleménye sze­rint ez csak koordinációval valósítható meg. A harmadik napirendi pontban az idei költségvetés­ről, annak felhasználásáról tájékoztatták az elnökség tagjait. Az MKBT az idén 947 ezer forinttal gazdálko­dik, amiből a felhasználás időarányos. Végezetül, a bejelentések sorában az elmúlt kilenc hó­nap - baleseti helyzetéről hangzott el tájékoztató. Eb­ből egyértelműen kitűnt: a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva csökkent me­gyénkben a balesetek szá­ma. — szekeres — TIT plenáris ülés Békéscsabán (Tudósítónktól) Tegnap, október 22-én a TIT Békés megyei közgaz­dasági szakosztálya plenáris ülést rendezett a VIII. kül­döttgyűlés előkészítése je­gyében. A TIT értelmiségi klubjá­ban tartott ülés napirendi -ontjai közé tartozott a szakosztály-vezetőség beszá­molója a közgazdasági isme­retterjesztő tevékenységről és dr. Morvaközy Lászlónak, a Pénzügyminisztérium párt- bizottsága titkárának „Pénz­ügyi politikánk időszerű kérdései” című előadása. Dr. Romvári László elnök beszámolt arról, hogy a köz­gazdasági szakosztálynak ma már 72 tagja van, beszélt a közgazdasági ismeretter­jesztés formáiról és felada­tairól, s e munka eredmé­nyességéről. Ezt követően dr. Morva­közy László érdekes előadá­sa következett a megválto­zott gazdasági helyzet pénz­ügyi problémáiról, az egyes gazdasági szabályozók vál­toztatásának szükségességé­ről, az egységes árfolyam- rendszer és a kistermelés néhány kérdéséről. Az elhangzottak után kér­dések, majd vita követke­zett. Prokop Gyula Beszéd és magatartás Beszéd- és magatartás-kultúrá­val foglalkozó munkacsoportot alakított a Hazafias Népfront Or­szágos Titkárságának Olvasó né­pért mozgalmi munkabizottsága. A csütörtöki alakuló ülésen hang­súlyozták: a Hazafias Népfront VII. kongresszusa állásfoglalásá­nak megfelelően szeretnék elő­segíteni a magyar nyelv ápolá­sát. helyes használatát, az em­beri érintkezés kulturált formái­nak megismertetését. Az új mun­kacsoport tagjai: nyelvészek. Írók, pedagógusok, újságírók — köztük Péchy Blanka, Grétsy László, Lőrincze Lajos, Ruffy Péter — tevékenyen hozzájárul­nak ahhoz, hogy társadalmunk mindegyik rétege és nemzedéke gyarapítsa anyanyelvi műveltsé­gét, óvja nyelvünk tisztaságát, tudatosan, helyesen fejezze ki gondolatait. Társadalmi segítséggel a bűnüldözésben Október 22-től október 28- ig tekinthető meg az az or­szágos vándorkiállítás, me­lyet Dénesi Miklós rendőr alezredes nyitott meg teg­nap délelőtt a néphadsereg helyőrségi művelődési házá­ban, Békéscsabán. A garáz­daságtól az emberölésig cí­mű összeállítás többek kö­zött arra is ráirányítja a fi­gyelmet, hogy a különböző jellegű erőszakos bűncselek­mények 75 százalékát alko­holos állapotban követik el, de egyéb okok között nem ritka a csavargó életmód, a közveszélyes munkakerülés és a családi tragédiába tor­kolló féltékenység. A tablók igen szemléletes, közérthető módon mutatják be a belügyi szerveknek a bűnözők leleplezésével, a garázdák megfékezésével kapcsolatos munkáját, a tár­sadalom segítségét. A kiállítást október 30- tól november 4-ig — ugyan­csak délelőtt 10 és este 6 óra között — tekinthetik meg a 14 éven felüli láto­gatók, Gyulán, a fa-, fém-, bútoripari szövetkezet be­mutatótermében. —y—n Szabó Pál Könyvtár Biharugrán Biharugra híres szülöttéről, Szabó Pál íróról nevezték el azt a könyvtárat, amelyet tegnap, csütörtökön nyitot­tak meg a nagyközönség előtt. Az önálló könyvtárral eddig nem rendelkező köz­ségben végre méltó helyet kaptak a könyvek. Az egy­millió-háromszázezer forin­tos költséggel épült, korsze­rű épületben egyelőre mint­egy hétezer kötetet helyeztek el, valamint itt rendezték be az író emlékszobáját is. Az építkezés költségeihez a Művelődési Minisztérium 450 ezer forinttal járult hoz­zá. A munkálatokat a Ko- mádi Szolgáltató és Termelő Szövetkezet építőrészlege vé­gezte. Az új könyvtárat Villangó István, a Művelődési Mi­nisztérium közművelődési főosztályának vezetője adta át a község lakóinak. Az avatóünnepségen részt vett Bertalan Agnes, az író lá­nya is. Fotó: Fazekas László II víz gázmentesítésérül tanácskoznak Nem véletlen, hogy éppen Békéscsabán rendezik meg október 22~én és 23-án, az SZMT-székházban a Magyar Hidrológiai Társaság kétna­pos előadássorozatát. Indo­kolja ezt az is, hogy Békés megyében a legmagasabb a vizek gáztartalma, itt jelen­ti tehát a legnagyobb fel­adatot a gázmentesítés, melyre a VI. ötéves tervidő­szakban több millió forintot fordítanak. A rendezvénysorozat első napján elhangzott előadások­ból az ország különböző ré­szeiből érkezett szakemberek tájékoztatást kaptak me­gyénk és az ország gázmen­tesítésének helyzetéről, ered­ményeiről, tapasztalatairól, és a fejlesztés célkitűzéseiről. Hazánkban leggyakoribb a köbméterenként 5—30 liter gázt tartalmazó víz. A gáz­tartalom az azonos területen, és a különböző mélységek­ben levő vízrétegekben igen változó képet mutat. A késő délutáni órákban a résztve­vők szakmai bemutatón tá­jékozódhattak a gázérzéke­lőkkel kapcsolatos tapasz­talatokról. Az ankét ma újabb elő­adásokkal folytatódik, s a megjelentek számára fakul­tatív programot is kínálnak a szervezők. Ennek kereté­ben Békéscsaba nevezetessé­geivel ismerkednek, majd ellátogatnak a gyulai Vár­fürdőbe. l. J. Továbbképzés a mezőgazdaságban A mezőgazdasági üzemek vezetői, szakemberei bővített tematikájú tanfolyamokon és újszerű képzési formák se­gítségével szerezhetik meg a munkakörük ellátásához szükséges újabb ismereteket. A VI. ötéves terv időszaká­ban évente 14-15 ezer mező- gazdasági, élelmiszeripari és erdészeti szakembert képez­nek tovább — erről tájékoz­tatták csütörtökön az újság­írókat a MÉM-ben. Az elmúlt években rend­szeressé vált a vezető beosz­tásba kerülők felkészítése; számukra speciális kollégiu­mokat, tanfolyamokat tartot­tak, ezeken a vezetéstudo­mány elméleti és gyakorlati ismereteit sajátították el. A középszintű vezetők ok­tatásánál is sikerült előbbre lépni, egyebek között például lehetővé tették, hogy speciá­lis tanfolyamokon ismerhes­sék meg a legidőszerűbb technológiai, ökonómiai és szervezési modelleket és el­járásokat. A munkahelyi ve­zetők tanulmányait már nem sikerült ennyire felkarolni. A MÉM területén sokáig „hát­rányos helyzetben” volt a mű­vezetőképzés, a korábbi el­maradást csak részben sike­rült az elmúlt két-három év­ben megszüntetni. Az új formák között vár­hatóan érdeklődést kelt majd az úgynevezett irányított egyéni tanulás, amelynek ke­retében a hallgatók a koráb­binál többet tanulhatnak ott­hon, illetve a munkaidőn kí­vül. Ilyen „távoktatásra” ke­rül sor például a művezető­képzésben. A korábbinál jobban kielé­gítik az üzemek különleges igényeit, egyebek között pél­dául új típusú tanfolyamokon vehetnek részt a kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövet­kezetek szakemberei, de ha­sonló oktatásban részesülhet­nek például az intenzív szer­vezéstudománnyal barátkozó mezőgazdászok is. Gázvezeték-átadás Mezőberényben (Tudósítónktól) Tegnap, október 22-én, délelőtt Mezőberényben, az 1-es számú iskola épülete előtt dr. Varga János, a Dél­magyarországi Gázszolgálta­tó Vállalat igazgatója ünne­pélyes keretek között átadta rendeltetésének az eddig megépült szakaszt. A gázfáklya meggyújtása szimbolizálta, az iskola fa­lán elhelyezett emléktábla pedig megörökítette azt a pillanatot, amely az új energiahordozó üzembe ál­lítását jelenti a nagyközség­ben. A mintegy három kilo­méter hosszú gázvezeték megépítése a település gáz­zal való ellátásának első üte­me, melynek során elkészült a gerincvezeték. Az iskolák, üzemek, intézmények mel­lett most már a lakosság ré­szére is biztosított a korsze­rű fűtés lehetősége. Barna Mihály Illyés Gyula kapta meg az idei Mondello-díjat Az 1981. évi Mondello-dí­jat, az Olaszországban ki­adott egyik legrangosabb irodalmi díjat, amellyel kül­földieket jutalmaznak, eb­ben az évben Illyés Gyulá­nak ítélték oda. A zsűri vé­leménye szerint a magyar költő versei híven tükrözik mindazt az erkölcsi értéket, amely egy nagy művész köl­tészetéből és emberi egyéni­ségéből fakad, és amely igen nagy hatással van az olva­sókra. Illyés verseit Umberto Al- bini kitűnő fordításában is­merhette meg az olasz kö­zönség. Albini csaknem ne­gyedszázada népszerűsíti a magyar költészetet Olaszor­szágban. A Mondello-díjat szomba­ton adják át Palermóban. Hz építőipar gépesítéséről Elkészült a komplex épí­tésgépesítés prográmja — je­lentette be az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­umban tartott sajtótájékozta­tón Petrovai László főosz­tályvezető. Ez a 8—10 éves fejlesztésre szóló program az ágazat mintegy 30 milliárd forint értékű gépparkjában jelenlevő 8 ezer féle típus fo­lyamatos csökkentésére épül. Korábban az építőipari és út­építő gépek kínálatának szű­kössége kényszerítette arra a vállalatokat, hogy sok hely­ről szerezzenek be gépeket, berendezéseket — a típusszű­kítés célját megelőzte az épí­tési feladatok teljesítésének érdeke. A jelenlegi tervidő­Nö a kisiparosok száma Szarvason A KI ŐSZ szarvasi körze­tében 608 kisiparos dolgo­zik, 125-tel több, mint 1977- ben és mintegy 35—40 szá­zalékuk 35 évesnél fiatalabb. A legtöbben az építő- és a vasiparban dolgoznak, majd a személyi szolgáltatóipar (autójavító, szabó, fodrász stb.) következik. Szarvason a VI. ötéves tervidőszakban a műhelyépítő és fenntartó szövetkezet keretében a KI- OSZ alkatrész-felújító és -gyártó bázis létrehozását tervezi, ahol 6-7. kisiparos háztartási és mezőgazdasági gépek, valamint gépjármű­vek alkatrészeit újítja majd fel. A városközpontban 3-4 kisiparossal cukrászüzletet és -műhelyt létesítenek. Támaszkodjunk jobban a fiatal értelmiségre Előadás Békéscsabán a múzeumban A MTESZ Békés megyei szervezetének és a megyei tanács tudományos koordi­nációs szakbizottságának rendezésében október 22-én, tegnap Vámos Tibor akadé­mikus, az MTA Számítás- technikai és Automatizálási Kutató Intézet igazgatója „Hazánk és a műszaki ha­ladás” címmel tartott elő­adást a Munkácsy Mihály Múzeumban, Békéscsabán. Hangsúlyozta, hogy a szocia­lista vállalkozás bővítése felé tett lépések is jelentősen elő­segítik alkalmazkodó képes­ségünk fejlesztését, gazdasá­gi rendszerünk rugalmasab­bá tételét. Jobban támaszkod­junk az értelmiségre, s ezen belül azokra a fiatal mű­szakiakra, akik szakmai tu­dásuknál, fantáziájuknál és ambícióiknál fogva jelentős részt vállalhatnak a gazda­sági folyamatokban. Ehhez természetesen az szükséges, hogy mind erkölcsileg, mind anyagilag az eddiginél is na­gyobb arányban fejezzük ki megbecsülésüket. B. I. szakban mérséklendő építési igények, ugyanakkor a kül­földi, s elsősorban a szocia­lista gépgyártók kínálatának növekedése kedvező lehetősé­get nyújtott arra, hogy a ki­öregedett, régi gépeket folya­matosan a hosszú távra ki­választott típusúakkal vált­sák fel, s így a fejlesztési program végére az indokolt 2000—2500-ra csökkentsék a típusok számat. A VI. ötéves tervben 11-12 milliárd forint áll az építő­ipari vállalatok és szerveze­tek rendelkezésére gépek vá­sárlására. Az összeg mintegy 60 százalékát az elavult gé­pek pótlására, 40 százalékát pedig a géppark bővítésére és korszerűsítésére fordítják. A gépek jobb kihasználása érdekében a korábbinál na­gyobb teret szánnak a gép- kölcsönzésnek. Az építőipari gépesítő vállalat a gépek bérbeadásával több segítsé­get nyújt a tanácsi vállala­toknak, az építőipari szövet­kezeteknek, s központi intéz­kedés alapján az állami épí­tőipari vállalatok gépeket kölcsönözhetnek a kisiparo­soknak is. A tervek szerint a VI. öt­éves tervben a korábbinál egymilliárd forinttal többet költenek az épületfenntartási és -felújítási munkák gyors elvégzéséhez szükséges kis­gépek és egyéb berendezések beszerzésére. A gépesítési programnak megfelelően gon­doskodnak a korszerű gépek­hez értő szakemberek képzé­séről is. így az ÉVM debrece­ni építőgépkezelő-képző köz­pontjának szakmai irányítá­sával évente 8—10 ezer dol­gozó sajátítja el a könnyű- és nehézgépek kezelésének elméleti és gyakorlati tudni­valóit.

Next

/
Thumbnails
Contents