Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-23 / 249. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. OKTÓBER 23., PÉNTEK Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1981. október 22-én Kádár Jánosnak, a Központ Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, a tizenöt éves la­kásépítési program megvalósítását áttekintő jelentést, vala­mint a lakásgazdálkodási és -elosztási rendszer továbbfej­lesztésére vonatkozó előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. Fejlődött a propagandamunka Ülésezett az MSZMP békéscsabai városi bizottsága Az Országos Béketanács sajtótájékoztatója A Magyar Szocialista Mun­káspárt békéscsabai városi bizottsága Duna Mihály tit­kár elnökletével tegnap, csü­törtökön délután ülést tar­tott. A Központi Bizottság 1976. október 26ú — a propagan­damunka továbbfejlesztésé­ről szóló — határozat végre­hajtásának tapasztalatairól összeállított jelentéshez dr. Ábrahám Béla első titkár fűzött szóbeli kiegészítőt. A határozatból adódó helyi feladatokat 1977. május ló­én tárgyalta a végrehajtó bi­zottság, és mind tartalmi, mind szervezeti vonatko­zásban meghatározta azokat a tennivalókat, melyeket a propagandamunka minősé­gének és hatékonyságának növelése céljából termi kell. Ezután a városi pártértekez­let is áttekintette a határo­zat időarányos végrehajtá­sát, s megállapította, hogy fejlődött a propagandamun­ka. Az 1976—80-as középtá­vú propagandaterv értékelé­se alapján, valamint a város politikai szükségletei figye­lembevételével elkészült a propagandamunka új 5 éves terve, amely mindenekelőtt a XII. pártkongresszus ha­tározatainak megismerteté­sét és végrehajtását* tűzi ki célul. Ennek megfelelően ki­emelten szükséges törődni és foglalkozni a fejlett szocia­lista társadalom építésének kérdéseivel. Ezen belül a gazdaságpolitikai helyzettel, amely iránt megnövekedett az igény. A XII. kongresszus dokumentumainak feldolgo­zása során sikerült megte­remteni a tömegoktatás, az agitáció és a propaganda kö­zött az összhangot. Mindez elősegítette az egységes ér­telmezést, s ennek eredmé­nyeként a határozatok idő­arányos végrehajtását. A pártoktatás tömegtanfolya­main jelenleg is 273 körben 5 ezernél többen tanulnak, gyarapítják politikai isme­reteiket. A résztvevőknek több mint fele fizikai dol­gozó. A vita után a testület az írásos jelentést, a szóbeli kiegészítőt az elhangzott vé­leményekkel együtt elfogad­ta. Ezután Zsilinszki András, a városi pártbizottság tit­kára szóbeli tájékoztatójá­val egészítette ki a gazda­ságpolitikai feladatok idő­arányos végrehajtásáról szó­ló jelentést. Amint az előter­jesztések megállapították, a gazdálkodó egységek zöme megfelelően felismerte az új követelményrendszerhez való alkalmazkodás jelentőségét, és élni tudott a rendelkezés­re álló lehetőségekkel. Az 1981. évi tervek kidolgozásá­nál figyelembe vették a Központi Bizottság határoza­tait, az országgyűlés állás- foglalását, valamint a megyei pártbizottság gazdaságpoli­tikai célkitűzéseit. Vagyis a tervek készítésénél a fő fi­gyelmet a következőkre össz­pontosították : a termelés piaci igényekhez igazodó, differenciált növelésére; az import gazdaságos terme­léssel történő kiváltására; valamint a termelési ráfor­dítások, az anyag- és ener­giafelhasználás mérséklésé­re. A gazdálkodó egységek többsége jobb helyzetben kezdte az idei esztendőt, mint egy évvel korábban. A folyamatos termelés és ér­tékesítés feltételei általában rendelkezésre álltak. A ter­vezettnek megfelelően folya­matos alkalmazkodással tö­rekedtek a nehezebb gazdál­kodási feltételek közepette is feladataikat végrehajtani. A vitában felszólalók is többek közt arról szóltak, hogy — ha vannak is gon­dok — az ipari üzemekben és a mezőgazdaságban idő­arányosan, tervszerűen ha­ladnak a tervek teljesítésé­vel. Az előrejelzések szerint a lakossági ' áruellátásban sem várható fennakadás. A pártbizottság a jelentést, a szóbeli kiegészítőt, és a vitá­ban elhangzott véleménye­ket egyhangúlag elfogadta. Ezután jóváhagyta a városi pártbizottság hatásköri lis­tájára előterjesztett javasla­tot, majd a bejelentések után az ülés az elnöklő Duna Mi­hály zárszavával fejeződött be. P. P. Az Országos Béketanács október 24-én, az ENSZ napján kezdődő leszerelési hét alkalmából akciósoroza­tot hirdetett. Ennek várható eseményeiről tájékoztatták csütörtökön a sajtó munka­társait. A Béke-világtanács felhí­vással fordult a népekhez — mondotta Tolnay László, az OBT leszerelési bizottságá­nak elnöke —, hogy az ok­tóber 24.—november 1-ig tar­tó hetet a különböző béke­mozgalmak tegyék világszer­te a leszerelésért, a nukleá­ris háború veszélye elleni küzdelem egyik kiemelkedő jelentőségű eseménysoroza­tává. Napjainkban, a fe­szültebb nemzetközi hely­zetben, amikor fokozódik a fegyverkezési hajsza, nő egy esetleges nukleáris háború veszélye — különös jelentő­sége van ennek az akciónak. Az Egyesült Államok vezetői újrafogalmazták stratégiá­jukat, revízió alá vették ko­rábbi, a paritáson alapuló katonapolitikájukat, a SALT- szerződések felülvizsgálatát követelik, ki akarják ter­jeszteni a meglevő katonai rendszereket, megváltoztat­nák a globális és regionális katonai erőviszonyokat — mindezek a fenyegetések még sürgetőbben követelik, hogy a világ békeszerető né­pei, így hazánk lakosai is, minél határozottabban tilta­kozzanak az imperializmus ínesterkedései ellen. A leszerelési hét kiemel­kedő eseménye az a tudomá­A Demokratikus Ifjúsági Világszövetségnek a béke és a leszerelés érdekében vég­zett tevékenységéről tartot­tak tájékoztatót csütörtökön a DÍVSZ budapesi székházá­ban. Barabás Miklós, a DÍVSZ főtitkára elmondotta, hogy a világszövetség megalakulása óta alapvető feladatának tartja a békéért és a leszere­lésért vívott küzdelmet. Ismeretes, az ENSZ le­szereléssel. foglalkozó rend­kívüli ülésszaka 1978-ban hozott határozatot arról, hogy minden év októberének utolso hetét az ENSZ le­szerelési hetének nyilvánít­ja. Ebben az esztendőben kü­lönleges jelentősége van a leszerelési hétnek; az ame-' A már hagyományos őszi megyei könyvhetek Békés megyei rendezvénysorozatá­nak megnyitójára tegnap, csütörtökön este hét órakor került sor Mezőkovácsházán, a járási könyvtárban. Az est vendége volt Pardi Anna költőnő és Tornai József József Attila-díjas költő. Oláh Gábor, a MÉSZÖV titkárhelyettese megnyitó beszédében hangsúlyozta: a szövetkezeti mozgalom 23 éve szervezetten közremű­ködik a lakosság könyv irán­ti széles körű igényének ki­elégítésében. Az elmúlt két évtizedben a szövetkezeti nyos tanácskozás lesz, me­lyet október 26-án rendez az Országos Béketanács, az Eu­rópai Biztonság és Együtt­működés magyar nemzeti bizottsága és a Magyar ENSZ-társaság a leszerelés aktuális kérdéseiről a TIT budapesti Kossuth Klubjá­ban. Ipari és mezőgazdasági üzemekben, Budapesten és vidéken egyaránt, üzemi nagygyűléseket tartanak a hét folyamán. Hivatalokban, intézményekben fórumokra kerül so'r. Folytatódik azok­nak az üzemi, iskolai, válla­lati röpgyűléseknek sora is, amelyeken már eddig is szá­mos állásfoglalás született a neutronbomba, a háborús fe­nyegetés ellen. A sajtótájékoztató máso­dik részében Bebrits Anna, az OBT tájékoztatási bi­zottságának elnöke, a béke­mozgalmi propaganda fej­lesztésének feladatairól szól­va egyebek között elmondot­ta: a romló nemzetközi hely­zet nem csökkentheti, sőt növeli a békemozgalmak fel­adatait, felelősségét. Az em­berek érdeklődése megnőtt a nemzetközi kérdések iránt. Az eddigieknél is érdemibb, tartalmasabb, sablonoktól mentes, összefüggéseket fel­táró, érvelő tájékoztatást várnak. Ennek érdekében a békemozgalmi propagandá­nak meg kell találnia mind­azokat a lehetőségeket, me­lyekkel tevékenységét vál­tozatosan, színesen fejleszt­heti tovább. rikai imperializmus politiká­ja rendkívül veszélyessé tet­te a nemzetközi politikai és katonai helyzetet. A DÍVSZ Irodája a lesze­relési hét alkalmábóli felhí­vást fogadott el, amelyben elítélte az egyre veszélye­sebb fegyverrendszerek ki- fejlesztését, s elhelyezését Európában. Ezekre a lépé­sekre a világ békeszerető erői, a haladó fiatalok foko­zott tevékenységgel, akciók­kal válaszolnak. A szövetség akciói arra irányulnak, hogy a fiatalok legszélesebb kö­reit mozgósítsák szerte a vi­lágon, tekintet nélkül világ­nézeti hovatartozásukra. A DÍVSZ programja tehát nemcsak saját tagszerveze­(Folytatás a 2. oldalon) könyvterjesztés megyénkben is nagy utat tett meg. Nap­jainkban az országban 167 könyvesbolt és csaknem 5200 bizományos gondoskodik ar­ról, hogy a legkisebb telepü­lésen is könyvhöz jussanak az emberek. Tavaly például több mint 410 millió forint értékű könyvet vásároltak országszerte. Az őszi megyei könyvhe­tek az idén is a vidék egyik legjelentősebb közművelő­dési eseménysorozata, ame­lyet író-olvasó találkozók ke­retében október 16. és no­vember 6-a között rendeznek meg országszerte. —sz— A Szeghalmi Szövetkezeti Építőipari Vállalat generál­kivitelezésében elkészült a f"omai Viharsarok Halásza­ti Tsz halfeldolgozó üzeme, melyet a Hidasháti Állami Gazdasággal közösen valósí­tottak meg. A kész üzemet tegnap megtekintette, s az üzembe helyezésén részt vett dr. Soós Gábor MÉM-állam- titkár. Többek között ott volt Csatári Béla, a megyei párt- bizottság titkára és dr. Sza­bó Sándor, a megyei tanács Az ötnapos munka- és ta­nítási hét bevezetéséről tár­gyalt csütörtöki ülésén a Pe­dagógusok Szakszervezeté­nek Központi Vezetősége. Az építők székházában megtar­tott tanácskozáson a Művelő­dési Minisztérium és a szakszervezet elnökségének egyeztetett állásfoglalását Drecin József miniszterhe­lyettes terjesztette a testület elé. Elmondta: az oktatási in­tézményekben tanulók és dolgozók új munkarendje véglegesen, s minden rész­letében nem alakult még ki, ám a bevezetés irányel­veinek kidolgozásakor már támaszkodhattak bizonyos ta­pasztalatokra, hiszen az idei tanévtől az ország 300 iskolájában kísérletképpen áttértek a heti ötnapos ta­nítási ciklusra. Alapvető cél, hogy az intézkedések miatt ne csökkenjen a pedagógiai munka eredményessége, szín­vonala, s' ne növekedjék a diákok megterhelése sem. így a közoktatásban a ter­vek szerint összességében változatlan marad a tanítás időtartama, ezért a kieső szombati napokat elsősor­ban a munka jobb megszer­vezésével, a tanórák mind teljesebb kihasználásával, a tanítási rend ésszerűsítésé­vel lehet pótolni. Emellett azonban az elképzelések szá­molnak azzal is, hogy a tanév néhány nappal koráb­ban kezdődik, illetve ké­sőbben fejeződik be, mint eadig, bár ez lényegesen nem rövidíti meg a vakáció ide­jét. A szocialista nevelés fel­adataiból tehát semmiképp sem engedhet az iskola, ám éppoly fontos követelmény az is, hogy az áttérés ne veszélyeztesse a pedagógu­sok jelenlegi életszínvona­lát, s számukra is valóságos előrelépést jelentsen a sza­bad hétvégék — kikapcsoló­dásra, önképzésre, kulturáló- dásra fordítható — többle­te. Többen a már ötnapos munkarendben működő is­kolák tapasztalatairól beszá­molva a zökkenőmentes végrehajtáshoz igyekeztek általános elnökhelyettese. Csorna Antal, a HTSZ el­nöke ismertette a halfeldol­gozó üzem beruházását, ter­veit, majd a vendégeket vé­gigkalauzolta az új létesít­ményben. A kivitelezésben élen járóknak kitüntetéseket nyújtottak át. A délután fo­lyamán dr. Soós Gábor el­látogatott a Körösi Állami Gazdaságba is. A halfeldolgozóról szóló írásunk lapunk 5. oldalán. hozzájárulni javaslataikkal, s hangot adtak azoknak az aggodalmaknak is, amelyek számos tantestületet ma is foglalkoztatnak. így például szóvá tették, hogy — az ál­talános iskolákban kevésbé, a középfokú intézmények­ben jobban — az „összesű­rített tanrend nagyobb erő­feszítést, munkaintenzitást kíván oktatóktól, diákoktól egyaránt. A munkaidő jobb kihasználása persze termé­szetes követelmény nemcsak az oktatásban, hanem má­sutt is, arra azonban vi­ázni kell, hogy a fiatalok életkori sajátosságainak megfelelő teherbíróképessé­get ne lépjék túl, hiszen pél­dául a gyakori napi hétórás tanítás, vagy a szakközépis­kolák egy nap nyolc órájá­ba sűrített gyakorlati foglal­kozása korántsem ideális megoldás. Gond az is, hogy az okta­tók jövedelmébe már szinte beépült a tanterv teljesítésé­hez mindenütt szükséges túl­órákért kapott díjazás, s mi­vel az áttérést követően egy- egy pedagógus heti óraszá­ma csökken, ez — a túlórák elmaradása miatt — kere­setkiesést okozhat. Ezért a központi vezetőség egyértel­műen állást foglalt a köte­lezően előírt óraszám csök­kentése mellett, így ugyanis a jövedelmek jelenlegi szín­vonala megőrizhető. E ter­vet jogos igényként támo­gatja a Művelődési Minisz­térium is. Az ülésen azt kérték a minisztérium illetékeseitől, hogy mielőbb bocsássák az iskolák rendelkezésére a kü­lönböző intézménytípusok­ban alkalmazható óraterve­ket, az új munkarend beve­zetésével kapcsolatos útmu­tatókat, hogy időben elvé­gezhessék a szervező mun­kát, megtervezhessék a ta­nítás munkaerő-szükségletét. Az áttérés kedvező társa­dalmi hatásának az is alap- feltétele, hogy a megnöveke­dett szabad időt értelmesen, önmaguk javára töltsék el pedagógusok és diákok egy­aránt — mutattak rá a fel­szólalók. ü BIVSZ a békéért és a leszerelésért Őszi megyei könyvhetek ’81 Hz ötnapos munkahét bevezetéséről tárgyalt a Pedagógusok Szakszervezete

Next

/
Thumbnails
Contents