Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-22 / 248. szám

1981. október 22., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! A mai Vésztő Fotó: Fazekas László Levelekből — sorokban... A hónap rendeletéi Az orosházi József Attila Általános Iskola 120 ötödik osztályos tanulója írt ne­künk. Gyopároson vettek részt úszásoktatáson. Az úszástanulás eredményessége jórészt a fürdő dolgozóinak és a gyerekeket szállító Vo­lán-dolgozóknak köszönhető. Szombati Ferencné, kon- dorosi levélírónk panaszát emberileg megértjük. Munka után órákig gyalogoltak ha­zafelé az országúton és egyetlen autós sem vette fel őket. Az autóstopról minden­ki különbözőképpen véleke­dik, és egyetlen autóst sem lehet kötelezni arra, hogy felvegye a stoposokat. A Volán 8. számú Válla­lata a Jókai Színház előtt uralkodó állapotokról szóló cikkünkre válaszolt. Leve­lük szerint a járdaszakaszok tisztántartása nem a Volán feladata, hanem a Kertésze­ti és Köztisztasági Vállalat kötelessége. Levelüket to­vábbítjuk, s kíváncsian vár­juk, ki a valódi illetékes. Jól sikerült nyugdíjasta­lálkozóról adott hírt Csipái Ferenc József békésszent- andrási olvasónk. A helyi Zalka Máté Termelőszövet­kezet rendezte az eseményt, amelyen találkoztak a nyug­díjasok és a szövetkezet ve­zetői. Szövetkezeti eszperantisták (Tudósítónktól) Jövőre, a gyulai nyári esz­perantó egyetemen minden bizonnyal megrendezhetik a szövetkezeti eszperantó cso­portok első magyarországi konferenciáját. A Szövetke­zetek Békés megyei Koordi­nációs Bizottsága és a me­gyei eszperantó bizottság ugyanis nemrégiben megál­lapodást kötött eszperantó tanfolyamok szervezésére. Százhúsz hallgató vesz részt a békéscsabai, orosházi, kon- dorosi és tótkomlósi kezdő tanfolyamokon. A kardoskú­ti Rákóczi Tsz haladó nyelv­tanfolyamot indított, s a sar- kadiak, gyulaiak és vésztői szövetkezetiek is szeretnének eszperantóul tanulni. A szövetkezeti eszperantó tanfolyamokat 19 oktató ve­zeti. Nemrégiben egy talál­kozón beszélték meg a taní­tás során szerzett tapasztala­taikat, az oktatás és szerve­zés módszereit. Egységes tan­folyam alkalmazásában ál­lapodtak meg. Ebben a hó­napban még több szövetke­zetei felkeresnek a szerve­zők, hogy az eszperantó nyelvtanfolyamokat népsze­rűsítsék. A kondorosi taka­rékszövetkezet, a tótkomlósi szövetkezet, a Körösvidéki Cipész Szövetkezet jó példá­ja követendő. Az utóbbi szö­vetkezetnél a tanfolyamra jelentkezők 70 százaléka fi­zikai dolgozó. Az éledő szövetkezeti esz­perantó mozgalom bizonyo­san hozzájárul ahhoz, hogy megyénk szövetkezetei kül­földi szövetkezetekkel is fel­vegyék a kapcsolatot. Abonyi-Nagy Árpád Hz iskolatejről, amelyet manapság már cso­koládéval, karamellával is ízesítenek, a nagyobb kelen­dőség kedvéért. Bár kakaót is lehet inni helyette. De még e bő választék ellenére is igen kevés iskolás issza; egészen pontosan az ország összes általános és középis­kolás tanulóinak mindössze az egynegyede. A miértre nem túl meg­győző a válasz: nincsenek meg hozzá sem a tárgyi, sem pedig a személyi feltételek. Ez a szép megfogalmazás azt takarja, hogy a pedagógusok nem (szívesen) csinálják (azt hiszem, jogosan), de nin­csenek meg iskoláinkban sem az előírt tárolási felté­telek. Ez viszont azt jelen­tette, hogy a tanulók télen többnyire fagyos, nyáron sa­vanyú tejet ittak. Hogy ezek a kifogások va­lóban csak (!) kifogások, azt az ez év elején elinduló mozgolódás is jelzi; végre hazánk majd minden táján megszervezték a tanulók is­kolai tejellátását. A főváros­ban nem volt nehéz, gondos­kodott róla a Gyermekélel­mezési Vállalat, tejautoma­ták beállításával. Az ered­mény nem is maradt el — ahová felszerelték az auto­matákat, ott megnőtt a tej- fogyasztás. Fura módon azonban most a vidéki isko­lákban. is meg tudták oldani, mégpedig azokkal a hagyo­mányos módszerekkel, ame­lyeket idáig nem használtak. Vagyis a helyi ÁFÉSZ-ek, vendéglátóipari egységek se­gítségével. Az eddig elért sikerek el­lenére fehér foltok még min­dig akadnak, Budapesten és vidéken egyaránt. A tejellá­tást azonban ezeken a he­lyeken is meg kellene szer­vezni. A megoldásnak többfé­le járható útja is lenne. Pél­dául az, hogy a jól bevált hagyományokhoz kellene visszatérni: konkrétan: nem a pedagógus egyébként is kevés szabad idejét elrabol­ni, hanem igénybe venni az úttörőszövetség és a KISZ segítségét. Hiszen végül is; róluk van szó! De talán az sem ártana, ha a tanácsok helyi képvise­lői is jobban odafigyelné­nek az iskolatej-akcióra, lé­vén, hogy az ő felügyeletük alá tartozik. Oravecz Éva A békéscsabai Városi Ta­nács műszaki osztálya a na­pokban küldte szerkesztősé­günknek a levelet Kovács Károlyné, József Attila-lakó- telepi lakos közérdekű beje­lentésére reagálva. Bizonyo­san sokakat érdekel a mű­szaki osztály válasza, amely a következő: „A lakásépítéssel párhuza­mosan nem tudjuk elvégezni a parképítési munkákat a József Attila-lakótelepen. Ma már az elmaradás olyan nagy, hogy a VI. ötéves tervre biztosított parképítés­re fordítható fedezetet a már megépített épületek környé­kének rendbe hozására kel­lene fordítani. Megoldásra váró feladat a város más te­rületeinek és a jövőben épí­tendő házak környékének parkosítása is. Azokon a te­rületeken haladunk jobban a parkosítással, ahol a lako­sok társadalmi munkát vé­geznek. A Kovács Károlyné által említett területen is lesz játszótér, amelynek épí­tését lakossági segítséggel vállalta a KPM. A jövő év II. negyedében lesz készen. A tereprendezést már befe­jezték, kérjük, hogy az ott lakók gyermekeik érdeké­ben vegyenek részt az épí­tés társadalmi munkájában.” A gyulai öregek napközi otthonából érkezett levelet Szeptember hónap első je­lentős jogszabályalkotási eseménye volt a tanulóifjú­ságot és a sorkatonákat meg­illető egyes kedvezmények­ről, valamint a diákigazol­ványról szóló miniszteri ren­delet megjelenése. A jog­szabály szerint a középfokú és a felsőfokú oktatási in­tézmények nappali tagozatos tanulói, illetőleg hallgatói a következő fontosabb kedvez­ményekre jogosultak: A belföldi vasúti utazások­nál a díjszabásokban meg­határozott feltételek szerint 33 százalékkal olcsóbban vá­sárolhatnak menetjegyet, és bármilyen helyi, helyközi utazásra tanulóbérletet vált­hatnak. A színházjegyked­vezmény lénylege, hogy az Állami Bábszínház, a Bartók Gyermekszínház és a Mik­roszkóp Színpad kivételével valamennyi színház a je­gyek 5 százalékát diákjegy­ként adja ki. Ezekért a je­gyekért legfeljebb tíz forin­tot kell fizetni. (Viszont nem adható ki diákjegy az ifjúság számára művelődés- politikai szempontból nem ajánlott előadásokra.) Ami a szálláskedvezmé­nyeket illeti, a diákok meg­határozott kempingekben 30—50 százalékkal olcsóbban lakhatnak. Étkezési kedvez­mény, hogy Budapesten, á városokban és az idegenfor­galmi szempontból jelentős községekben az erre kijelölt éttermekben kétfogásos, mér­sékelt áru diákmenüt szol­gálnak fel. Az Ezermester és Üttörőbolt Vállalat által fenntartott Ifjúsági Turisz­tikai Kölcsönző Szolgálat kölcsönzőhelyein a tanulók (hallgatók) átlagosan 25 szá­zalékkal mérsékelt díjakért kölcsönözhetnek egyénileg is minden turisztikai és sport- felszerelést. Az Országos Testnevelési és Sporthivatal felügyelete alá tartozó uszo­dákban és műjégpályákon 60 százalékos kedvezménnyel váltható tíz alkalomra szóló bérlet. A tanácsok által fenntartott uszodákban és jégpályákon a kedvezmény mértéke 40 százalék. A diá­kok a sportrendezvényeket általában minimum 50 szá­zalékos kedvezménnyel, de esetenként ingyenesen is látogathatják. Díjtalan a belépésük az állam által fenntartott valamennyi mú­zeumba. kiállítóhelyre. Az említett kedvezmények közül a sorkatonákra vonat­kozik a színházjegy-, a szál­lás és az étkezési kedvez­mény, valamint a múzeu­mok ingyenes látogatásának lehetősége. Az általános is­kolások pedig az utazási és a sportkedvezményeket, va­elküldtük a járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság­nak. A levélben említett szabálytalanságokat nem tudták kivizsgálni, hiszen a levélírók nem jelölték meg, hogy a hat öregek napközi otthona közül melyikben gondozzák őket. K. G.-né köröstarcsai ol­vasónk gyermekgondozási segély ügyében fordult ro­vatunkhoz. A Társadalom- biztosítási Igazgatóság me­gyei igazgatósága tájékozta­tott bennünket arról a há­rom feltételről, amelynek meglétekor jár a gyermek- gondozási segély. Levélírónk­nak másfél éven belül egy év folyamatos munkavi­szonnyal kell rendelkeznie, amely az iparban legalább hatórás foglalkoztatást je­lent. Ha mindezek a feltéte­lek biztosítottak, fizetés nél­küli szabadságot kell kérnie, és ekkor jogosult lesz a gyermekgondozási segélyre. A televízió Jogi esetek műsorában nemrégiben el­hangzott egy tévesen értel­mezhető nyilatkozat. Elmon­dották, hogy ha egy család­ban az egyik fél rokkantsági nyugdíjas, egy gyerek ese­tén is jár a családi pótlék. Ez a kijelentés annyi kiegé­szítésre szorul, hogy való­ban jár, de csak akkor, ha lamint ugyancsak az ingye­nes múzeumi belépést ve­hetik igénybe. A tanulóknak a kedvezményre való jogo­sultságot diákigazolvánnyal kell igazolniuk. A sorkatona erre a célra katonai igazol­ványát használhatja. * * * Szeptemberben jelentek meg azok a jogszabályok, amelyek a gazdálkodás és á szolgáltatás új formáiról, így például a kisszövetkeze­tekről, a különféle ipari és mezőgazdasági szakcsopor­tokról, valamint az úgyne­vezett gazdasági munkakö­zösségekről rendelkeznek. A Minisztertanács rendeletet adott ki a vállalatok egyes részlegeinek szerződéses üze­meltetéséről is. * * * A szeptemberi magyar közlönyökben több olyan elnöki tanácsi határozat is napvilágot látott, amely bi­zonyos közigazgatási átszer­vezésekről intézkedik. Csak néhány példát említve er­re: Baranya megyében Ma- gyarhertelend községhez csa­tolták Barátúrt, Bács-Kis- kunban Kecskeméthez He- tényegyházát, Borsodban Miskolchoz Bükkszentlász- lót, Sátoraljaújhelyhez Ru- dabányácskát és Széphalom községet. Békésben két nagy-' községet, Gyomát és Endrő- döt Gyomaendrőd néven egyesítették. Az Elnöki Tanács több új közös községi tanács létre­hozásáról is rendelkezett. A kormány határozatban ren­delte eí. hogy a Zala me­gyei Murakeresztúr társ­község területéből mintegy 150 hektárt a Somogy me­gyei őrtilos társközség te­rületéhez csatoljanak. A közigazgatási jellegű változásokhoz tartozik, hogy a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke több falvai város környéki köz­séggé nyilvánított. Így pél­dául Dencsháza Szigetvár város környéki községe lett, Bátmonostor Bajáé, Bátya Kalocsáé, Pirtó Kiskunhala­sé, Újkígyós Békéscsabáé, Pusztaföldvár Orosházáé, Al- sózsolca, Felsőzsolca és Szir- mabesenyő Miskolcé, Bánré­ve, Domaháza és Hangony Ózdé, Seregélyes Székesfe­hérváré, Balatonszabadi Siófoké, Csopak pedig Ba- latonfüredé. A közigazgatási intézkedé­sek és átszervezések hozzá­járulhatnak ahhoz, hogy a tanácsok a jelenleginél job­ban tudják koncentrálni anyagi lehetőségeiket a leg­fontosabb fejlesztési felada­tokra, a lakosság alapellátá­sának javítására. D. A. a rokkantsági nyugdíj ösz- szege nem több 1660 fo­rintnál. Így válaszolhatunk Hollósi Lajos gyulai olva­sónknak is, aki családi pót­lékkal kapcsolatos kérdést tett föl nekünk. Családi pót­lék egyébként csak két gyer­mek nevelése után jár. Egy gyermek után csak az őt egyedül nevelő szülő kap­hatja meg a 490 forint csa­ládi pótlékot. „Egy aggódó tarhosi édes­anya” jeligére ismét a Tár­sadalombiztosítási Igazgató­ságtól kaptunk választ. Leá­nya különleges ellátásként, kérvényre részesült gyer­mekgondozási segélyben. Két évig volt gyesen, de nyár óta újra dolgozik. A gyermek- gondozási segély összegét to­vábbra is kapja, és fel is veszi. Teendőjük a követke­ző: jelentsék levélben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság különleges ellátások osztálya (Budapest XIII. kér., Váci út 69—79.) címére, hogy leá­nya újra munkaviszonyban áll. A gyermekgondozási se­gélyt ugyanis azért küldik továbbra is, mert a mun­káltató és leánya nem tett eleget bejelentési kötelezett­ségének. Amikor ugyanis leánya a gyermekgondozási segélyt kérvényezte, aláírá­sával igazolta, hogy változás esetén bejelenti azt az igaz­gatóságnak. A jogtalanul fel­vett összegeket pedig visz- sza kell fizetni. Közügy az óra? Az enyém, tfed, övé biztosan nem. Van vagy nincs, ma­gánügy, azzal együtt, hogy jól jár-e vagy késik, siet, megáll. Legföljebb a tulajdonosa jár rosszul, egyik vagy másik eset­ben. És a nyilvános órák? Az utcai eligazítok? A járó­kelő emberek időmutatója már annak látszik, tekintve, hogy nincs mindenkinek órája, de szüksége van a pontos időre útközben is. Különösen közügynek tetszik, ha ez az óra elromlik, s húzódik a javítása, netán végleg beadja a kulcsot, s aztán: volt, nincs. Mint nálunk Békéscsabán, már elég régen. Pedig valamikor volt, nem is egy. Több helyén a városnak, ahogyan szükséges, de már a hirdetőoszlopokkal ügyesen kombinált órákból csak az üresen meredő hely maradt meg. Arra sem igen emlékszik senki, egyszerre mondták fel a szolgálatot, vagy nem? Most már nem érdekes, hogy miként is volt, a végeredmény a lényeg: nincs ami az utcán mu­tatná az időt. S ami még ennél is fontosabb: miért? Ha el­romlott, miért nem javították meg, miért nem törődik vele valaki, olyan, akire tartozik. S miért nem szóltak már azok, akiknek hiányzik, vagy akik csak csupán észrevették. Hi­szen, ha utánajártak volna, valószínűleg eredménnyel jár az érdeklődésük. Mint remélhetőleg ezután. V. M. A békéscsabai városközpontban sem közlekednek a gyalogosok mindig ilyen szabályosan, körültekintően a zebrán. Az autósok azonban többnyire egymás hegy én-hátán állnak az üniverzál Áruház parkolójában. Csak azt tudnánk ilyenkor, hogy a belül állók hogyan jönnek ki? Fotó: Martin Gábor Hz illetékes válaszol

Next

/
Thumbnails
Contents