Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-22 / 248. szám

1981. október 22., csütörtök-© NEB-iiléseKröl jelentjük Békéscsaba — Többet és jobban kell foglalkozni az öregekkel — vonták le a következtetést tegnap délután a résztvevők a békéscsabai városi Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén. Az értekezleten részt vett Fekete Jánosné, a városi ta­nács elnökhelyettese, a be­szélgetést Mészáros Gáborné NEB-elnök vezette, az elő­adó Sziklai András volt. Fontos társadalmi problé­ma vizsgálatát végezte el a munkacsoport a népfront­aktivisták segítségével, ami­kor Békéscsaba idős korú la­kosságának szociálpolitikai helyzetét elemezte. A 10 ez­ret is meghaladja a városban a 60 éven felüli ember, kö­zülük több százan nem meg­felelő körülmények között él­nek. A róluk való gondosko­dás elsősorban a család fel­adata lenne, de sokan szorul­nak a társadalom segítségére is. A városi tanács egészség- ügyi osztálya dönt a rendsze­res szociális segélyek fel- használásáról, a szociális ét­keztetésről, a területi és in­tézeti gondozásba vételről. A komplex gondozás lehetősé­gét az egyesített szociális in­tézmény keretein belül az A és B szociális otthonban, a kerületi öregek napközi ott­honaiban és a házi szociális gondozónői hálózatban pró­bálják biztosítani. Az A ott­honban 75 idős embert gon­doznak, a környezetet a le­hetőségekhez képest alakítva. Az épület alagsora nedves, egészségtelen, mégis laknak itt. A B szociális otthonban is nagy a zsúfoltság. A VI. ötéves tervben a megyeszék­helyen nem épül új szociális otthon, az öregek napközi ott­honában viszont szeretnének több helyet kialakítani. Az egyesített szociális intézmény a komplex gondozási felada­tait a házi szociális gondozás kivételével jól végzi. Problémafeltáró, de kevés javaslatot tartalmazó volt a vizsgálat — szögezték le a ta­nulságokat a hozzászólók. A valóság talán szerényebb a lehetőségeknél, ezért a jövő­ben a szakigazgatási szervek irányítóinak, a tömegszerve­zeteknek és az intézetek ve­zetőinek még nagyobb gond­dal kell foglalkozniuk e té­mával. B. Zs. Mezökovácsháza A mezőkovácsházi járási Népi Ellenőrzési Bizottság szerdai ülésén a termékek, a termények és az anyagok tá­rolásáról, a magtárak, a rak­tárak rendjéről, a bizonylati fegyelemről tárgyaltak. Puskás Zoltánnak, a vizs­gálat vezetőjének előterjesz­tése alapján megállapította a testület, hogy a négy terme­lőszövetkezet — a battonyai Május 1. és Petőfi, a kunágo- tai Bercsényi, illetve a med- gyesegyházi Haladás Tsz — évente több száz millió fo­rint értékű terményt és ter­méket állít elő, amelyek tá­rolására nagy gondot fordí­tanak. A battonyai Május 1. Tsz kivételével a magtárak és a raktárak kielégítik az igé­nyeket. A szemes termények tárolását 1980-ban komo­lyabb veszteség, romlás nél­kül megoldották. Megvizsgál­ták a népi ellenőrök a rak­tárak műszaki állapotát is. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a battonyai Petőfi Tsz rendelkezik a legkorszerűbb tárolókkal. Minden raktáruk zárt, és itt található a 300 va- gonoá termény-fémsiló is. A bizonylati fegyelmet a med- gyesegyházi Haladás Tsz-ben sértették meg a legjobban. A raktárosoknak nem volt mun­kaköri jegyzékük, más ellen­őrző szervek figyelmeztetése ellenére a bizonylati szabály­zat előírásait csak részben tartották meg. A vita lezárása után elfo­gadták az új vizsgálati prog­ramot, meghallgatták Tímár Benedek elnöki beszámoló­ját. Az ülés bejelentésekkel ért véget. (s. s.) Balogh Zsigmond kondorosi és Klimaj János békésszentand- rási fafaragó népművész zsűrizett alkotásait a szarvasi Szi­rén Szövetkezet továbbítja a Népművészeti Vállalathoz. Ké­pünkön Balogh Zsigmond figuráit készítik elő a szállításra, a falon pedig Klimaj János faragott tükre látható Fotó: Veress Erzsi Gabonaipari nyugdíjasok találkozója (Tudósítónktól) A Békés megyei Gabonaforgal­mi és Malomipari Vállalat szarvasi körzeti üzeme szomba­ton rendezte meg hagyományos nyugdíjas találkozóját. Az idős nyugdíjasok találkoz­tak volt munkatársaikkal, mun­kahelyi vezetőikkel. Galla Jó­zsef körzeti üzemvezető többek közt tájékoztatta a résztvevő­ket a helyi feladatokról, ered­ményekről. Ezután az idős szak­emberek elbeszélgettek a fiata­lokkal, akik tájékoztatták őket a nyugdíjazásuk óta eltelt válto­zásokról. A körzeti üzem fiatal­jai látták vendégül a megjelen­teket, és további erőt, egészsé­get kívántak nekik. Kovács Pál Több mint félmillió gázfogyasztó Sajtótájékoztató a DÉGflZ-nál Örömteli bejelentéssel kezdte a Dél-alföldi Gáz- szolgáltató Vállalat igazga­tója, dr. Varga János sajtó- tájékoztatóját tegnap, Szege­den : novemberben bekap­csolják a százezredik vezeté­kes gázfogyasztót is! Ez azt jelenti, hogy a több mint négyszázezer pb-gáztulajdo- nossal együtt már félmillió felett van azoknak a száma, akik igénybe veszik a DÉ- GÁZ valamilyen szolgáltatá­sát. A számszerű növekedés mellett az is biztató, hogy erre a szolgáltatásra különö­sebb panasz az elmúlt év­ben nem volt. Lényeges, hosszabb ideig tartó üzemza­var nem akadt, és a kisebb hibákat is gyorsan kijavítot­ták. A DÉGÁZ fejlesztéseinek zömét ebben az évben Bé­kés megyében végzi. A há­lózat bővítésére 8,2 millió forintot fordítanak, és emellett még igénybe veszik a különféle egyéb lehetősé­geket is. Ezen a téren a leg­fontosabb a magánerős hoz­zájárulás. Ilyen pénzből csaknem 16 kilométer veze­ték épül Békés megyében, méterenként 266 forintos költséggel. Ez mintegy egy- harmada a DÉGÁZ által ki­vitelezettnek, de hozzá kell tenni, hogy ilyen esetekben a földmunkát a lakosság társadalmi munkában végzi. A szolgáltatás szűk ke­resztmetszete jelenleg a bel­ső szerelés. A DÉGÁZ teljes jövő évi szerelőkapacitását már lekötötték, ezért nagy szükség van a különféle szol­gáltató vállalatok, szövetke­zetek, kisiparosok munkájá­ra is. Fontos elv, hogy ge­rincvezetéket csak ott érde­mes építeni, ahol lehetőség van a lakások rövid időn be­lüli bekapcsolására is. A gázszolgáltatás fontos feladata, hogy mintegy száz­ezer tonnányi, a mezőgazda­ságban felhasznált fűtőola­jat váltson ki földgázzal. Er­re a mezőgazdasági nagyüze­mek energiaracionalizálási hitelt vettek igénybe, de egyébként is lényegesen ol­csóbb a gáz. Azonos fűtőér­tékre számolva a gáz csak felébe, egyharmadába kerül az olajénak. Ez a mezőgaz­dasági gázprogram jól halad, Békés megyében, Tótkomló­son, és Battonyán már átáll­tak a termelőszövetkezeti szárítóüzemek gáztüzelésre. Több átszerelés jövőre ké­szül el, és akkor már mint­egy 20—25 ezer tonna fűtő­olajat lehet a DÉGÁZ terü­letén megtakarítani. Sokakat érintő kérdést is feltettünk az igazgatónak: mikor lesz gáz Szarvason, Gyomán, Endrődön és a kör­nyékükön? A válasz nem túl biztató: a VI. ötéves terv­időszakban csak egyetlen új települést, Pécset kapcsolják be a földgázhálózatba. Így kevés remény van arra, hogy valamilyen pótlólagos erőfor­rás igénybevételével az előbb említett helységeket is be­kapcsolják a vezetékes gáz­ellátásba. L. L. Propagandisták tanácskozása (Tudósítónktól) Tegnap, szerdán tanácsko­zásra gyűltek a kondorosi Egyesült Tsz pártalapszerve- zeteinek propagandistái. Az 1981—82-es oktatási évben 24 tanfolyamon csaknem hat- százan vesznek részt, akik­nek a 78 százaléka fizikai dolgozó, a párttagok aránya eléri a 70 százalékot. Megállapították: a propa­gandának az eddigieknél job­ban kell szolgálnia a helyi feladatok megvalósítását, a marxista—leninista világné­zet formálását. Meggyőző ere­jű, határozott érvekkel kell az emberek szemléletére hat­ni, úgy, hogy a történelmi szemléletmód alakítása álta­lános tudatformáló feladattá váljék. Az üzemi pártbizottság úgy értékeli, hogy mind az öt pártszervezet jól előkészítet­te a politikai oktatás indítá­sát. . Pribela János Őszi munkák Pusztaföldváron (Tudósítónktól) Az idén 1100 hektárnyi te­rületen vetnek búzát a pusz­taföldvári Lenin Tsz-ben, s ez száz hektárral több a ta­valyinál. Jó ütemben halad a kukorica betakarítása és a cukorrépa szedése is. A ku­koricának eddig 25 százalé­kát törték le. A háztáji elszállítása is fo­lyik már. A kukorica víztar­talma igen magas, s így meg­lehetősen sokba kerül a szá­rítás. A nyár folyamán a ter­melőszövetkezet elvégezte a szárító hőszigetelését, ami kö­rülbelül 5-6 százalékos ener­giamegtakarítást jelent. Jankóné Fekete Valéria B szegedi szimfonikusok megyénkben Az Országos Filharmónia szervezésében lép fel me­gyénkben a Szegedi szimfo­nikus zenekar és a DÉLÉP Szegedi zenebarátok kórusa. Vezényel Pál Tamás, a kar­igazgató Molnár László lesz. Műsorukon Bach Máté pas­siója szerepel. A szólista sze­repekben Misura Zsuzsát, Lengyel Ildikót, Bárdi Sán­dort, Kenessey Gábort és Gregor Józsefet hallhatják a zenekedvelők. A műsort Meszlényi László ismerteti. Orosházán, a művelődési központban október 22-én 19 órától, Gyulán, a művelődési központban, 26-án 19 órától, Szarvason a művelődési köz­pontban pedig 27-én 19 órá­tól hallhatja műsorukat a kö­zönség. Orosházi gépészek A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szer­vezetének egyik jól működő szakosztálya az orosházi GTE. Ez a gépészeket, és gépipari területen dolgozó műszakia­kat tömörítő egyesület új ve­zetőséget választott, és azóta a munka is új lendületet ka­pott. Már elkészült a jövő évi munkatervük is, melyben fontos, közérdekű témákat vettek fel. Megrendezik pél­dául a megye öt városának műszaki találkozóját, me­lyen megismerkedhetnek a szakemberek egymás gond­jaival, és természetesen segít­hetnek is egymáson. Rend­szeressé fogják tenni a mű­szaki napokat, az elsőt jövő­re szervezik. Ezen Orosháza szakemberei cserélhetik ki tapasztalataikat. Részt vállalnak a GTE tag­jai a város fejlesztéséből is. A város újonnan épülő uszo­dájának egyes részletterveit társadalmi munkában elké­szítik. A különféle fejlesztési kérdésekben szakvélemé­nyekkel segítik a döntésho­zatalt. L. L. Opálbura csengővel z opálbura kisméretű, ilyen van a fürdőszo­bákban is. A csengő is egészen közönséges elekt­romos csengő. Amilyet a gyerekek is összeállítanak fi­zikaórán. A bura, benne egy égővel, s a csengő egy deszkadarabkára van rásze­relve. A zsinórt egy kon­nektorba vezetik, s az egész szerkentyűt — amit látha­tóan házilag eszkabáltak össze — ráhelyezik az el­nökségi asztalra. Mindezt a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem egyik elő­adótermében láttam, ahol neves hazai és külhoni tudó­sok, kutatók részvételével konferenciát tartottak. S at­tól függően, hogy hányán jelentkeztek aznap, öt, nyolc vagy esetleg tíz percben szabta meg az elnök a hoz­zászólás maximális idejét. Ha netán valaki nem fejezte be mondandóját a jelzett időhatárnál, akkor felgyul­ladt a lámpa. Ebből tudhat­ta, hogy még van pontosan egy perce, s akkor könyör­telenül, éles hangon meg­szólal a csengő ... Erre nem került sor, a lámpa elegen­dőnek bizonyult. Néhány éve a finnországi Tamperében egy nemzetközi kórusfesztiválon 20-25 együt­tes programja hangzott el óramű pontossággal. A Ma­gyarországot képviselő pécsi énekkar 12 perces szereplési idejét 16.45-re jelezte a több nyelvű programfüzet. Kizártnak tartottam, hogy nem lesz „csúszás”, minden­esetre igyekeztem jól meg­figyelni: ott hogyan csinál­ják? Egyetlen rendező állt a koncertterem folyosóján. Sű­rűn ránézett az órájára, s mindig idejében jelezte, mi­kor, hol sorakozzék fel a következő együttes. Amikor intésére a pódiumra léptek a mieink, ránéztem az órám­ra: pontosan háromnegyed öt volt. És az ő szereplésük is pontosan 12 percig tarrott, ahogyan a többieké is. Ho­gyan csinálták? Rejtély? Nem. Nincs benne ördöngös­ség, a rugója vagy „titka” mindkét példának ugyanaz. Az elsőnél: tiszteletben tartani egymás idejét, a ta­nácskozás célját, a közösen vállalt munka rendjét. A másiknál: tiszteletben tarta­ni a közönséget. A fegyelem, az önfegyelem eszközével. Igaz, hogy egyes hazai ren­dezvényeken — kongresszu­sokon, tudományos tanácsko­zásokon — ma már követel­mény az ilyesfajta fegyelme­zett magatartás, de másutt még korántsem ez jellemző. Sőt, aki meg-megfordul kü­lönböző értekezleteken, ta­pasztalhatja, hogy nálunk az a legritkább, ha egy felszó­laló ránéz az órájára; hogy felkészülten kér szót; hogy átgondolja, amit mondani akar. Azaz, csak arról be­szél, amivel mond is vala­mit. Olyanról pedig nem is hallottam, hogy különböző testületi üléseken, hétköznapi értekezleteken, tanácskozáso­kon valaki: elnök, vitavezető stb., megszabta s betartatta volna a felszólalások „műsor­idejét”. Pedig erre lenne szükség. Nem tudom, akad-e statiszti­kus, aki kimutathatná: vajon évente hány ezer értékes munkaórát fecsérelünk el tétlen ücsörgéssel, feszültség­ben, emelkedő vérnyomással, miközben egy-egy hozzászó­ló — megittasodva a saját hangjától — se összefogni, se befejezni nem képes part­talan szóáradatát. És senki nem tesz ellene. Nem alap­talan a félelem — sajnos —, hogy mindennemű korlátozás itt halálos sértődést kelte­ne ... Általában, az értekez­letek utolsó harmadában szokás megemlíteni, kissé bá­tortalanul, hogy „... az idő nagyon előrehaladt, kérjük, aki még felszólalni kíván, fogja rövidre a mondanivaló­ját ...” (Azaz: most már ...) S tudván tudjuk, hogy a no­tórius szócséplők miatt sok értékes gondolat elsikkad, hiszen az idő — amit nem becsülünk meg eléggé —, bi- zonv könyörtelenül „előre ha­lad". I incsenek illúzióim. Tu­dom, hogy több évtize­des rossz beidegződé­sek nem szűnnek meg egyik napról a másikra. Minden­esetre a ma is gyarapodó ér­tekezletek elnöki asztalain sokfelé elkfclne bizony az az opálburás lámpa a csengő­vel, amit azóta is jelképes erejűnek érzek. De ilyen ma még alig-alig akad. Talán a villamos energiával spóro­lunk ... YVallinger Endre Községegyesitések, új közös tanácsok Több, úgynevezett terület- szervezési kérdésben döntött az Elnöki Tanács. A mező- csáti járás székhelyévé Le- ninvárost jelölte ki, s hatá­rozott egyes községek egye­sítéséről, illetve újabb köz­ségi közös tanácsok szervezé­séről. Mi indokolta az intéz­kedéseket? A jelenleg 18 ezer lakosú Leninváros már jó ideje központi szerepet tölt be a mezőcsáti járásban. A kör­nyező településekről mintegy 3500-an itt dolgoznak. A vá­ros tehát gazdasági, foglal­koztatási központ. E jellegét a határozat tulajdonképpen jogilag is „rendezi”. A mező­csáti járás neve tehát ezen­túl: leninvárosi járás. Egyes községek egyesítésére ugyan­csak a korábbi évek során kialakult helyzet ösztönözte az illetékeseket. Számos tele­pülés ugyanis szinte már egy­beépült: akár egyik község a másikkal, akár a szomszédos várossal. Természetesen akad, ahol a döntés oka más: egyes aprófalvakról van szó, ahol a lakók száma alig éri el, vagy éppen csak meghaladja a százat, kétszázat, és ez a szám is állandóan csökken. A határozat 22 községet érint. Közülük tízet a közeli város­sal egyesítenek. Például Nagykanizsával három közsé­get is: Bagolát, Bajcsát, Mik- lósfát. Társadalmi, gazdasági, el­látási változások indokolják, hogy újabb községi közös ta­nácsokat alakítsanak ki, vagyis az államigazgatási szervezet ez esetben is alkal­mazkodik az adottságokhoz. Az így. létrehozott tanácsok az igazgatási, az irányító munka korszerűsítésén kívül hatékonyabb szerepet vállal­hatnak e települések még jobb együttműködésében is. Baranya, Bács-Kiskun, Bé­kés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár, Vas, Zala megyében lesznek ilyen változások. Az ismertetett határozato­kon kívül a Minisztertanács Tanácsi Hivatala rendeletével egyes községeket városkör­nyéki községekké nyilvání­tott. Olyan települések ezek, amelyek több szállal kapcso­lódnak a közeli városhoz. Munkahelyet és iskolát ta­lálnak ott a község lakói, vagy éppen a város közmű­vei érik el a falut. E helye­ken az intézkedés célja: a vá­rosi szakigazgatási szervek lássák el a községekben mind­azt a tevékenységet, amelyet korábban a járási hivatalok gyakoroltak. Valamennyi döntéstől egy­szerűbb hivatali ügymenetet, érdemibb tanácsi munkát , várnak nemcsak a határoza­tokat hozók, hanem maguk a lakosok is, akiket falugyűlé­sek százain és számos egyéb fórumon tájékoztattak a de­cember 31-ig végrehajtandó intézkedésekről. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents