Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-20 / 246. szám

I 1981. október 20., kedd Az AUTÓKER még ebben az évben háromszáz darab NDK gyártmányú lakókocsi értékesítését tervezi. Az átadások az előjegyzések alapján Budapesten az AFIT 6-os számú tele­pén már megkezdődtek (MTI-fotó: E. Várkonyi Péter felvétele — KS) Jól sikerült szakszervezeti vetélkedő Ki volt és mit csinált Áchim András. Nyisztor György, Szántó Kovács Já­nos, Kertész György, Polá- nyi Máté? Mi az aratópár, napszámbér, bojkott, cseléd, robot vagy akkordmunka? Melyik a kakukktojás: az egylet, kör, alapszervezet, li­ga és szabadszervezet között? Mik a mai feladatok a leg­utóbbi MEDOSZ-kongresz- szus határozatainak végre­hajtásában? Csak egypár mutatóban abból a sokrétű és nehéz, meg nehezebb kér­désből, amelyre mind fele­letet kellett adni a Mezőhe- gyesi Mezőgazdasági Kombi­nát 16 szocialista brigádjá­nak — a háromtagú csapa­toknak — a vasárnap dél­előtt tartott jubileumi vetél­kedőn. A csapatok két csoportra osztva versenyeztek, egy időben, párhuzamosan folyt a játék, s az eredmények is alig tértek el egymástól, az­az túl nagy pontkülönbség nem alakult ki közöttük, összefoglalójában mindkét zsűri elnöke — Soós Sándor, a kombinát pártbizottságá­nak titkára és Lapusnyik Lajos pártbizottsági tag — részletesen értékelte a csa­patok teljesítményét, majd eredményt hirdetett. Az I. csoportból az első helyet a takarmánykeverő üzem Május 1. brigádja sze­rezte meg, a másodikat a kamráspusztai Tessedik Sá­muel, a harmadikat pedig a vetőmagüzem Gluzek Gyula brigádja. A II. csoport sor­rendje a következő: 1. az Antonov brigád a repülőgé­pes növényvédelemtől, 2. a Derkovits festőbrigád és 3. a gépjavító József Attila bri­gádja. A vetélkedő a fiatalok ver­senye volt — szinte minden­ki 30 év alatti — és többsé­gében olyanoké, akik a köz- művelődési vetélkedőkre is mindig beneveztek. De épp koruknál fogva olyanok, akik már a régi földmunkás­mozgalmat, az agrárproletár vagy szegényparaszti létet csak könyvből ismerik. S most részletesen áttanulmá­nyozták a szakszervezet sok harcot, küzdelmet magába foglaló történetét. V. M. Szabályzat a fiókban Népi ellenőrök a szolgáltatásról Kempingezők országos tanácskozása Szegeden Vasárnap Szegeden befejező­dött a Magyar Camping és Cara­vanning Club háromnapos orszá­gos tanácskozása. A tapasztalat- cserét is szolgáló megbeszélésen az országban levő huszonnégy helyi szervezet választott tiszt­ségviselői vettek részt. Az idei turistaévadot értékelve elmon­dották, hogy az idén tizenhá­romezer család mintegy negy­venezer tagja vette igénybe a klub érdekvédelmi és egyéb szolgáltatásaií. Az idén májustól szeptember végéig háromszor annyian vettek részt az általuk szervezett túrákon, mint tavaly. Az ötnapos munkahét jövő évi általánossá válása után várható, hogy tovább növekszik a kem­pingezők és ezzel együtt a klub tagjainak száma. Erre is szá­mítva nemrég megerősítették a turistautakat szervező központi csoportjukat. Arra törekszenek, hogy tagságuk ne csak a nagy forgalmú balatoni Duna-kanyari, soproni kirándulóhelyeket, ha­nem az ország turistákkal kevés­bé zsúfolt vidékeit is az eddi­ginél nagyobb számban keresse fel. A szarvasi Városi Tanács elnökének kezdeményezésére ez év augusztusában a járá­si-városi Népi Ellenőrzési Bi­zottság megvizsgálta a Békés megyei Szolgáltató és Terme­lőszövetkezet tevékenységét a városban. Mindenekelőtt arra keresték a választ a népi el­lenőrök, hogy miként elégíti ki a szolgáltatási igényeket a vegytisztító szalon, a női fod­rászat és a kozmetika, a férfi fodrászat, az órajavítók, a fényképészek, valamint a mé­retes szabóság? Az ellenőrzés során kide­rült: a vegytisztító szalon és a fényképész részleg kivéte­lével sehol nem volt vállalá­si szabályzat. Ügyrendet és a hozzá tartozó munkaköri le­írást viszont mindenütt ta­láltak. Ugyanakkor a sza­bályzatok, vagy azok máso­lata a fiókban hevert, egyik helyen sem függesztették ki, hogy az ügyfelek tanulmá-. nyozhassák. A megrendelése­ket általában papíron rögzí­tették, amelyen feltüntették a megrendelő nevét, címét, az árat, a munka jellegét és az elkészítés határidejét. A mé­retes szabóság azonban csak szóban állapodott meg a ha­táridőt illetően. A vegytisz­tító szalonban a jogelőd, a Szirén Ruházati és Háziipari Szövetkezet cégjelzését hasz­nálták takarékossági okokra hivatkozva. A kifogás sántít, hiszen a népi ellenőrök sze­rint nem kell a vállalási tömböt megsemmisíteni, csak saját fejbélyegzőt használni. Minőségi kifogás ritkán fordul elő. A vegytisztítok azonnal orvosolják a panaszt, a szabók 8 napon belül kija­vítják a hibát, a fényképé­szek pedig megismétlik a fel­vételt. Vásárlók könyvét csu­pán a fényképész és a szabó részlegnél találtak az ellen­őrök, míg a vegytisztító sza­lonban a régi típusú panasz­könyvét tették az ügyfelek elé. Ami örvendetes: a vál­lalási határidőket megtart­ják. Az más* kérdés, hogy az átlagos átfutási idő megfe­lel-e a lakosságnak. A vegy­tisztító szalonban ez az idő 3 nap, a piperemosásnál egy hét. Az órások és a fényké­pészek 3-4 nap alatt javíta­nak, illetve készítenek el egy-egy felvételt, a szabók 1—1,5 hónapig varrják a ru­hát. Az utóbbiak meglehető­sen borsos árért. Például:egy női flokon ruhát 462, szok­nyát 270, blúzt 300 forin­tért készítettek. Valószínűleg ezért kellett bezárni a férfi szabóságot. Gond az is, hogy ágynemű-garnitúrát, konyha­ruhát nem tudnak cserélni, holott erre nagy az igény a városban. Az üzletek többsége a vá­rosközpontban van, a tiszta­ságuk, a kulturáltságuk meg­felelő. A fényképészek mű­termében nem volt szellőző­berendezés, megoldásra várt a csapok javítása, a víztároló felszerelése. Az órások az al­katrészellátásra panaszkod­tak. A központ ugyanis a megrendelt anyagokat rész­ben, vagy egyáltalán nem szállította le a szövetkezet­nek. Emiatt főleg a kvarc­órák javítása, az elemcsere szenved csorbát. Mindezek el­lenére, összességében 1979 ja­nuárjától ez év június 30-ig nőtt a részlegek árbevétele. Ez a szám tavalyelőtt alig haladta meg a 3 millió forin­tot, 1980-ban már elérte az 5,6 milliót. Ami a VI. ötéves tervi fej­lesztéseket illeti: a Szabad­ság úton épülő társasház földszintjén 130 négyzetméter alapterületű férfi-női fodrá­szat és kozmetikai szalon nyí­lik, a vegytisztító részleg pe­dig új vasalógépet kap. S. S. Új forgalmi rend a 44-es főút békéscsabai szakaszán BŐCCH ÚT ítccévn út LCÜIU ÚT ÚJ W0HV0ML A 44-es számú Kecskemét—Bé­késcsaba—Gyula közötti másod­rendű főút békéscsabai átkelési szakasza korszerűsítési munkái­nak legújabb eredménye, hogy a Szarvasi út négy forgalmi sáv­ra történő bővítése után elké­szült a Jókai és Berényi út kö­zötti szakasz. Ez a megye leg­forgalmasabb útja, s most új nyomvonal épült, az új. Szarvasi úttal megegyező szélességben. Ugyanakkor a Szarvasi útnak a Jókai és Lenin út közötti részét a Jókai utca felöl lezárták, ezért itt gyakorlatilag most már csak célforgalom bonyolódik. Az átépített szakasz két fon­tos forgalmi csomópontot érint, így a Szarvasi út—Jókai utca csatlakozását, valamint a seré­nyi út—Békési út—44. számú út új nyomvonalának keresztezését. Az előbbinél a 44-es út teher­mentesítő útja, a másodiknál a 47-es, de(j[ecen—szegedi másod­rendű főút, valamint a mezőbe- rényi út ágazik el, melyek jelen­tős helyi forgalommal is rendel­keznek, mivel ezeken keresztül van kapcsolata a városnak az északi iparteleppel. A csomó­pontok a jelzőlámpás forgalom- irányításnak megfelelő geomet­riával épültek, s az útburkola­ton járműosztályozókat alakítot­tak ki. Az összehangolt üzemben működő 'forgalomirányító jelző­lámpák szerelése október köze­pén kezdődik meg. A csomópon­tok burkolatjelei már a végle­ges állapotnak megfelelően a forgalomirányításhoz igazodóan kerültek felfestésre, azonban a gyalogos-átkelőhelyek kialakítása csak a járdaszigetek elkészülte után történhet meg. A kapcsolódó Lenin út— Szarvasi út kereszteződésében ideiglenes csomópont készült a Lenin út négy forgalmi sávra történő bővítéséig. A teljes ki­építés után itt külön járműosz­tályozó nem lesz, miután a Szarvasi út (a 44. sz. főút régi nyomvonala) zsákutcává minő­sül. Az átépített csomópontokban az elsőbbségi viszonyok válto­zatlanok, a Jókai utca a Szarvasi útnak, a Békési út és az új sza­kasz pedig a Berényi út for­galmának van alárendelve. A nagy burkolatszélesség miatt azonban fokozott óvatosságra van szükség. Az új forgalmi rendből kifolyólag különösen ve­szélyes a Békési út—Berényi úti csomópont, melynek helyszínraj­zát és az ott érvényes elsőbbségi viszonyokat a mellékelt rajzon mutatjuk be. Kucsera Tibor forgalmi mérnök Pártoktatás Csanádapácán (Tudósítónktól) Csanádapácán a községi pártbizottság elkészítette az 1981/82. évi pártoktatási programot, mely az Ötéves pártoktatási terv konkrét feladatait tartalmazza. öt csoport indul, melyből három a termelőszövetkezetben, egy az általános iskolában, egy pedig a pártszékházban tart­ja foglalkozásait, fejezetek a magyar munkásmozgalom történetéből, nemzetközi po­litikai, társadalompolitikai, gazdaságpolitikai, szocialista kultúra témakörökben. Ezenkívül minden csoport­ban feldolgozásra kerül a fiatalok eszmei-politikai ne­velésének helyzete, az MSZMP KB közoktatási és közművelődési határozata végrehajtásának tapasztala­tai, feladatai, valamint az idei községi gazdaságpoliti­kai célkitűzések. A KISZ politikai oktatáso­kon foglalkoznak a KISZ X. kongresszusa határozatai­nak végrehajtásával. Rozs Jánosné Barátságunk több évtizedes és ma is építhetünk rá Beke lános felszólalása az MSZBT VII. országos értekezletén A Magyar—Szovjet Baráti Társaság szombaton megtar­tott VII. országos értekezle­tén megyénket húsz küldött képviselte.' Közülük Beke János, a mezőkovácsházi ÁFÉSZ pártalapszervezeté- nek titkára, a szövetkezet MSZBT-tagcsoportjának ügy­vezető elnöke kapott szót. A delegáció hazaérkezése után őt kérdeztük tapasztalatairól, hozzászólásáról. — Kicsit élőbbről kez­dem, még megérkezésünk napján, pénteken színvona­las programról gondoskodtak vendéglátóink. Egy műsoros est keretében láthattuk töb­bek között a déli hadsereg- csoport művészegyüttesét, amely ismerős volt számom­ra, hiszen október 2-án Me- zőkovácsházán léptek fel a KPVDSZ kulturális napok megnyitóján. Ami pedig a tanácskozás légkörét illeti: bensőséges hangulatú volt, a mozgalom szélesítését szol­gáló, szívből jövő kezdemé­nyezések egész sorát hall­hattuk. Felszólalásomban először átadtam Békés me­gye MSZBT-tagcsoportjai, a megye lakossága üdvözletét. Elmondtam, megyénk forra­dalmi hagyományaiból adó­dik, hogy a magyar—szovjet barátságnak termékeny tala­ja volt már a felszabadulás­kor, amelyre ma is építhe­tünk. Öröm számunkra, hogy megyénkben a társadalom alapvető osztályait, és min­den rétegét átfogó 67 MSZBT-tagcsoport eredmé­nyesen dolgozik. Közöttük minőségileg magas színvona­lon az elsőként felszabadult Battonya nagyközség kol­lektív MSZBT-tagcsoportja. — Bizonyára szólt szű- kebb hazájáról, Mezőko- vácsházáról is. — Természetesen, szóltam a nagyközségről és a járásról is. Elmondtam, hogy járá­sunk döntően agrárjellegű, kitűnő termőfölddel rendel­kezik, és elismerten jó gaz­dasági eredményeket ér el. Területünkön kilenc MSZBT- tagcsoport tevékenykedik, köztük körzeti fogyasztási szövetkezetünké. ' Arra tö­rekszünk, hogy körzetünk mind a tíz községében szer­vezzük a tagcsoportok mun­káját, a magyar—szovjet ba­rátság ápolását. A hagyo­mányos módszerek — a ma­gyar nyelvű szovjet iroda­lom és a folyóiratok terjesz­tése, a Szovjetunió életét bemutató vándorkiállítások, a forradalmi évfordulók megünneplése — mellett új utakat is keresünk. Célunk, hogy a magyar—szovjet ba­rátság ápolása ne csak az ünnepiek és az önálló ren­dezvények eseményei legye­nek, hanem minden terüle­ten életünk részévé váljon. — Az MSZBT-elnökök me­gyei értekezletén szenvedé­lyesen beszélt arról, hogy fokozottabban vonjuk be a fiatalokat a mozgalmi mun~ kába. Szólt erről az országos értekezleten is? — Igen, hiszen mi, akik a felszabadulást megélve sa­ját élményeinkből megala­pozva tápláljuk a magyar— szovjet barátság lángját, el­köteleztük magunkat arra, hogy e lángot továbbadjuk a ma fiataljainak, úttörőinek és KlSZ-eseinek. A könyvek lapjairól megtanulható a történelem, de egymás sze- retetének, megbecsülésének, személyes élményhez kötődő érzését nekünk kell szívük­be ültetnünk. Épp ezért mi­nél több úttörő- és KISZ- táborozáson — népművésze­tin, zenein — adjunk lehető­séget a magyar és a szovjet fiatalok személyes találkozá­sára. Néhány hét alatt életre szóló barátságok kötődhet­nek, s ha a rövid idő alatt megtanult néhány idegen szó kevésnek is bizonyul a töké­letes nyelvtudáshoz, mégis elegendő az egy nyelven be- széléshez. — Milyen segítséget adott az országos értekezlet a to­vábbi munkához? — Az egyik, hogy a tag­csoportoknak szorosabbra kell fűzni kapcsolataikat egymással. Ahol lehetőség van, szervezzünk közös ren­dezvényeket, ahol nincs, hív­juk meg egymást rendezvé­nyeinkre. A másik — s e gondolatra már az előbb utaltam — fokozottabb fi­gyelmet fordítsunk az ifjú­sági szervezetekkel való együttműködésre. Ez az ál­talános iskoláktól az egyete­mekig számos, még kiakná­zatlan lehetőséget jelent. Vé­gül pedig mozgalmunk bá­zisának szélesítését nem egy­két látványos akción ke­resztül, hanem a mindenna­pi munkában kell megvaló­sítanunk — mondotta befe­jezésül. S. F. Dugó „A Kisiparosok Országos Szö­vetségének a ba'latonföldvárl üdülőjében nyaraltam. Minden kényelem megvolt, csak a? bosz- szantotta a vendégeket, hogy a fürdőszobákban a kádakból hi­ányzott a lefolyó dugója, s emi­att fürdés helyett be kellett ér­nünk tusolással. Már búcsúztam, amikor az üdülővezetö az iratok egyezteté­se közben észrevette, hogy én, Kergyik Pál, a KIOSZ szarvasi körzetének a titkára vagyok. Azt tudta, hogy Szarvason van egy jó nevű műanyaggyártó szö­vetkezet, ezért megkért, hogy csináltassak ott száz lefolyódu­gót. Egy mintát Is adott. Hazaérkezve mindjárt mentem a PLASTOLUS Szövetkezethez. Mondtam a részlegvezetőnek, hogy mire volna szükségem, ö gondolkozott egy kicsit, majd kijelentette: — Áhhoz, hogy ezt sorozatban lehessen gyártani, be kellene szereznünk egy olyan gépet, amelynek az ára legalább 80—100 ezer forint. No, ez reménytelen ügy — gondoltam magamban, amikor eltávoztam. . De eszembe jutott, hogy van Endrődön egy Erdei Ferenc nevű gumijavító kisipa­ros, aki talán tud üyen dugót csinálni. Hamarosan el is men­tem hozzá. Mutattam neki a mintát: száz ilyen kellene. — Meglesz — jelentette ki, és meg­jegyezte még: — Nem fogja tudni megállapítani, hogy a száz dugó közül melyik a minta. Még arra kért, hogy amikor hazamegyek Szarvasra, keres­sem fel Styecz Mihály lakatos kisiparost, aki a város külterü­letén egy igen szerény kis mű­helyben dolgozik ugyan, de jól ért a mesterségéhez. Mutassam meg neki a mintát, és ő majd megcsinálja a sablont. Styecz Mihály ragyogó mun­kát végzett. A sablont elküld­tem Endrődre, s ennek segítsé­gével Erdei Ferenc kiöntött 200 dugót. Hat forintot kért darab­jáért, de hozzáfűzte: — Ha megtalálja köztük a mintát, in­gyen odaadom az egészet. Ez bizony nem sikerült.” Lejegyezte: pásztor Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents