Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-20 / 246. szám
1981. október 20., kedd o A Fővárosi Ruhaipari Vállalat szeghalmi fehérneműrész- legében működik a megye egyik legjobban szervezett szalaga, az úgynevezett Felina-szalag. A korszerű női fehérneműiről ismert külföldi partner nemcsak jó minőségű, méretre szabott anyagot küld, hanem pontos technológiai leírást is. Ezen a szalagon a dolgozók megfelelő minőségben lényegesen termelékenyebben dolgoznak, mint a vállalat más munkahelyein ' Fotó: Veress Erzsi Teljes üzem a konzerviparban Teljes kapacitással dolgozik a konzervipar 14 gyára; a legtöbb helyen három műszakra rendezkedtek be. Annál is inkább, mert a száraz időjárás kedvez a zöldségfélék, gyümölcsök betakarításának, s így a nyersanyag folyamatosan érkezik az üzemekbe. A legnagyobb munkát az alma feldolgozása adja. A legtöbb gyümölcsöt a Nyíregyházi Konzervgyár fogadja, itt összesen 800 tonnát dolgoznak fel. Még tart a lecsószezon. Ez részben a jó időnek tulajdonítható, más években ugyanis már október elején befejeződik a paradicsom átvétele, most viszont még mindig kap belőle a Hatvani Konzervgyár. A paradicsomból sűrítményt és paradicsomitalt készítenek, s a tartósított lecsóhoz is ezt használják fel. A lees* másik nyersanyagát, a paprikát Debrecenben és Szegeden dolgozzák fel. Szegeden új csumázóvonalat helyeztek üzembe, amellyel megnövelték a napi teljesítményt, és csökkentették a munkaerőigényt is. Ugyancsak Szegeden, valamint Kalocsán megkezdődött a fűszerpaprika feldolgozása. Harc a csótányok ellen Nemzetközi csótánymentesítési szimpoziont rendez a héten a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, az Országos Közegészségügyi Intézettel és a fővárosi KÖJÁL-lal együttműködve. Az urbanizációs ártalmak közé tartozó csótányfertőzöttség világviszonylatban sok gondot okoz. A paneles technológiával készülő épületek nagyszerű „közlekedési utat” nyújtanak a rovaroknak, a távfűtés pedig egyenletes melegével kitűnő szaporodási feltételeket teremt számukra. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát fertőtlenítő állomása Budapest patkánymentesítése után az újpalotai és a kelenföldi lakótelep csaknem 30 000 lakásában eredményesen kiirtotta a csótányt. Ilyen nagy területen ez világviszonylatban még sehol sem sikerült. 20 hónapi mentességet értek el, így érthető, hogy a szimpozion iránt nagy az érdeklődés. A hazaiakon kívül neves angol, bolgár, csehszlovák, holland, lengyel és NDK-beli szakem,- berek vesznek részt a tanácskozáson. Új vadriasztó szer A sikeres kísérleti gyártást és alkalmazást követően a téli szezonra már a Buda- lakk gyártja a Nehézvegyipari Kutató Intézetnél kifejlesztett új vadriasztó szert, a Nevibest. Az intézetben több éves kutatómunka során olyan íz- és illatkompozíciót állítottak össze, amely taszítja a vadakat, vagyis a téli élelemszegény időszakban is elveszi az étvágyukat a fiatal facsemeték, bokrok kérgétől, s ezzel csökken a minden évben tetemes téli vadkár. Bőséges a megye gyümölcs- és zöldségellátása Ezekben a napokban megyénk üzleteiben még bőséges a friss zöldségfélékből az áruválaszték, s az árak 10— 12 százalékkal alacsonyabbak a tavalyinál. De mi várható az elkövetkezendő hónapokban? Békés megye zöldség-, gyümölcs- és burgonyaellátása megnyugtató, az idén jó termés volt burgonyából, körtéből, almából, káposzta- félékből, karalábéból és gyökérzöldségekből, a másodvetésű szántóföldi zöldségfélék is beértek — tájékoztatott Krizsán Miklós, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője, aki még elmondta: — Míg a korábbi években Békés megye almából és burgonyából behozatalra szorult, az idén már részt vállalt a főváros és más megyék ellátásából. A burgonyatermesztési társulásba tömörült három közös gazdaság, a csanádapácai Széchenyi, a telekgerendási Vörös Csillag és a békéscsabai Szabadság Tsz jó termést takarított be. Almából a szokásosnál is többet szüreteltek a füzesgyarmati Vörös Csillag, a békéscsabai Lenin, a dombegyházi Petőfi Tsz és a Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombinát almáskertjében. A szántóföldi zöldségfélékből főként a hűtőháznak, és a konzervgyárnak megfelelő mennyiségű alapanyagot szállítottak a nagyüzemek, így többek között a kondorosi Egyesült, az újkígyósi Aranykalász, a békéscsabai Május 1., a nagyszénási Október 6. és a med- gyesegyházi Haladás Tsz. Mindezeket összegezve konzerv- és hűtőipari termékekből a megye' boltjaiban nagy a választék, bőségesen van meggy, cseresznye, őszibarack és más befőtt. Már a tárolókban várja a téli felhasználást 2 ezer 800 vagon burgonya, 275 vagon vöröshagyma, 5 vagon fokhagyma, 950 vagonnyi vegyes zöldség és 1100 vagon alma. A megyében ezekben a napokban hiányként mutatkozik a naspolya, a gesztenye és a dió. A kereskedelem vezetői ígérik, hogy az elkövetkezendő hetekben ezekből a csemegékből is kielégítő lesz az ellátás. — sz — Sorozatban készülnek a szerelőszalagon a kukoricabetakarító adapterek a békéscsabai MEZŐGÉP békéscsabai gyárában. Ezeket a silóadaptereket a Hesston franciaországi gyára rendelte meg. A MEZŐGÉP az idén mintegy ötmillió dollárért exportál adaptereket, kétszer annyit, mint tavaly Fotó: Lónyai László Tények és teendők a takarmányozásban Atalányelszámolás a szövetkezeteknél Az V. ötéves tervidőszak alatt Békés megyében a mezőgazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazata az állat- tenyésztés volt. Az állattenyésztés fejlődési üteme az 1976—1980-as évek átlagában 20 százalékot, évente négy százalékot ért el. A termelési érték a tervezett 47—48 százalékkal szemben 52 százalék lett. Kevesebb abrakkal A mezőgazdasági nagyüzemek — hús egyenértékben kifejezve — évente 106—117 ezer tonna állati terméket állítanak elő, melyből a sertés- és vágóbaromfi-termelés 88 százalékot képvisel. Az állattenyésztést terhelő összes költségek közül a takarmányok költsége a legnagyobb — évente hárommilliárd forint —, ezért a mezőgazdasági üzemek takarmánygazdálkodása alapvetően meghatározza az állati termékek előállításának mennyiségét, ösz- szetételét és eredményességét. Az okszerű abraktakar- mány-gazdálkodásra 1977 óta terelődött rá a figyelem. A fajlagos abrakfelhasználás ellenőrzése, az abraktakarmányok árának növekedése arra késztette az üzemeket, hogy saját gazdaságukon belül olyan intézkedéseket hozzanak, melyekkel az abrakfelhasználást csökkenteni lehet. Ilyen intézkedés volt például az abrakos marhahizlalás megszüntetése, a mező- gazdasági és élelmiszeripari melléktermékek fokozott fel- használása takarmányozásra. A komplex intézkedések hatására a következők szerint csökkent a fajlagos abrakfelhasználás: az egy liter tej előállításához 1977-ben 52 dekagramm, 1980-ban 36 deka abrakot etettek fel az üzemekben. Az egy kilogramm marhahús előállításához fél kilogrammal, egy kiló sertéshúshoz 40 dekagrammal, egy kiló csirkehúshoz 6 dekagrammal kevesebb abrakot használtak fel 1980-ban, mint négy évvel korábban. Nagyobb jövedelem A fajlagos abrakfelhasználás csökkentése terén elért eredmények alapján így a megyék rangsorában harmadízben is Békés megye az első helyezett. A fajlagos ab- raktakarmány-felhasználás csökkenése, a kedvezőbb vágóállat és állati termék fel- vásárlási árak, a fajlagos hozamok növekedése — a takarmány- és energiaköltségek emelkedése ellenére is — ha csak fillérekkel, de jövedelmezőbbé tették az állati termékek előállítását, egyes ágazatok nyereségességét. A főbb állati termékek előállítási költsége és jövedelme megyei szinten a termelőszövetkezetekben úgy alakult, hogy egy év alatt (1979- ről 1980-ra) 40 fillérrel nőtt az egy liter tej előállításából származó jövedelem, akárcsak egy kilogramm marhahús esetében, a sertéshús ilyenformán egy forinttal hozott többet, a csirkehús pedig több mint két forinttal, kilogrammonként. A fajlagos abrakfelhasználásban éppen úgy, mint az állati termékek jövedelemszintjében nagy a szóródás a mezőgazdasági üzemek között. A nagy eltérések szolgáltatnak alapot ahhoz, hogy a magas fajlagos abrakot felhasználó és alacsony állattenyésztési jövedelmet produkáló gazdaságok felzárkózzanak a jó vagy jobb gazdaságok eredményeihez. Mivel a változó költségek közül a takarmányok költsége a legnagyobb, ezért a takarmánygazdálkodást szükséges úgy megszervezni, hogy a növekvő állatlétszámot és a növekvő vágóállat és állati termékek előállítását jó minőségben és alacsony költségszinten lehessen biztosíta-» ni. Négy fontos feladat A takarmánygazdálkodási feladatok közül négy fontosabb teendőt emelhetünk ki. A szálas és tömegtakarmányok termésátlagai alacsonyak, e területen kell mindenekelőtt rendet teremteni. Mintegy 36—38 ezer hektár pillangós és mintegy 18—20 ezer hektár silókukorica hozamának növelésével az egész mezőgazdaság hatékonysága növelhető, és emellett a szálas és tömegtakarmányok területének csökkentése is lehetővé válik. A megye északi részén gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek kiterjedt, részben kihasználatlan legélőterülettel rendelkeznek. Megoldhatónak látszik, hogy a tőkeerős, a megye déli részén gazdálkodó nagyüzemek bérben használatba vegyék az északi gazdaságoktól a legelőterülete- "ket, azt intenzíven művelve az állatok egyidejű legeltetése mellett az összes szénaszükséglet is fedezhetővé válik. Erre példa a mezőgyáni és a kötegyáni tsz, valamint a Mezőhegyesi Állami Gazdaság e téren létrejött kapcsolata. Ezzel megteremtődhet az a helyzet, hogy oda kerül az állat, ahol a legelő van, és az értékesebb szántó- területeken a takarmánynövények helyett jobban jövedelmező növények termeszthetők. E kérdés megoldását a széna, piac megteremtésével nagymértékben elő lehetne mozdítani. A gyepgazdálkodásnál maradva, a fejlesztést elsősorban a nagyüzemileg művelhető termőképes 34 ezer hektár gyepterületre kell összpontosítani. E területen lehetséges a kérődzők létszámának növelése, nevezetesen gyep, melléktermék, húsvertikum megteremtése. A hatékonyabb takarmányozás lehetőségei sokrétűek. A lehetőségek közül az energiatakarékos tárolás és tartósítási módszerek ajánlhatók elsődlegesen . • A takarmánygazdálkodás megteremtése komplex feladat, melynek személyi és anyagi feltételeit az üzemekben kell megteremteni, s minél hamarabb történik meg ez, annál gyorsabban válik hatékonyabbá a takarmány- gazdálkodás. így eleget lehet tenni annak az elvárásnak, hogy az abrakfelhasználás ez évben is legalább egy százalékkal csökkenjen. Boros Péter osztályvezető A szerződéses üzemeltetési forma a szövetkezeti gazdálkodás keretében — a vezető polgári jogi státusa miatt — nem alkalmazható. A szövetkezet és más gazdálkodó szervezet a legfeljebb 15 dolgozót foglalkoztató ipari termelést, fogyasztási és egyéb szolgáltatást végző egységet átalányelszámolásos rendszerben üzemeltetheti. Az átalányelszámolásos részleg a gazdálkodó szervezet nagyfokú önállósággal rendelkező önelszámoló egysége, amely az általa meghatározott keretek között működik. Az átalányelszámolásos részlegben csak az adott szervezettel tagsági vagy munkaviszonyban álló dolgozó foglalkoztatható. A munkavégzés és elszámoltatás részletes feltételeit külön megállapodásban írásban kell meghatározni. Az átalányelszámolásos részlegben dolgozók munkadíját, illetőleg munkabérét az azonos vagy hasonló munkakörben dolgozóknak a törvényes munkaidőre és a munkaügyi szabályzatban megengedett mértékű túlmunka tartamára járó munkabér együttes figyelembevételével kell megállapítani. Az átalányelszámolásos részlegben foglalkoztatott dolgozók tagsági, illetve munkaviszonyára egyebekben az általános szabályok az érvényesek. A viszonylagos önállósággal rendelkező vállalati és szövetkezeti egységek egyszerűbb elszámolási formáira az elmúlt években az átalányelszámolásos rendszer mellett más módszerek is kialakultak : az úgynevezett költségátalányos vagy költségtérítéses rendszerek. A vállalatok, szövetkezetek és gazdasági társulások egyes, legfeljebb 15 főt foglalkoztató részlegeikben költségtérítéses elszámolási rendszert alkalmazhatnak. A költségtérítésre vonatkozó megállapodás olyan költségekre köthető, amelyek alakulását a részleg vezetője, illetőleg a dolgozók munkájukkal befolyásolhatnak. A kisárutermelők és más gazdálkodó szervezetek együttműködésének biztosítását szolgálja az az új jogszabály, amely lehetővé teszi a kisiparosoknak és a gazdasági munkaközösségeknek, hogy gazdálkodó szervezetek ipari vagy szolgáltató részlegeit bérbe vegyék. Az egység bérbe adása versenytárgyaláson történik, a gazdálkodó szervezet a bérleti szerződést azzal a jelentkezővel köti meg, aki a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetésére vállalkozik. A bérlet az egység helyiségeire és a rendeltetésszerű használatukhoz szükséges állóeszközökre (gépekre, berendezésekre, felszerelésekre) terjed ki. A gazdálkodó szervezet rendszeres anyagszállítással és a technikai ismeretek átadásával is segítheti a bérlemény működését. L. L.
