Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-14 / 241. szám

1981. október 14., szerda o Szoborpark épül Harkányban Pályázati felhívás külföldi egyetemi ösztöndíjra Politikai rendszerünk fejlődésének útja Szoborparkot alakítanak ki hazánk leglátogatottabb gyógy fürdőhelyén: Harkány­ban. A történelem és a kul­túra olyan kiemelkedő alak­jainak állítanak emléket, akik valamilyen módon kö­tődnek a dél-baranyai táj­hoz. Az első avatóünnepsé­get kedden tartották: Jókai Mór bronzszobrát — Trisch- ler Ferenc pécsi szobrászmű­vész alkotását — leplezték le az arborétumban. A „nagy mesemondót” sok szál fűzte Baranyához.. Előbb legátus­ként járt többször is ezen a vidéken, majd a baranyai református egyházmegye gondnokává választották. A múlt század hatvanas évei­ben ő képviselte a parla­mentben a siklósi kerületet. Korszerűsített vendéglő Tótkomlóson (Tudósítónktól) Október 10-én, délelőtt a Tótkomlós és Vidéke ÁFÉSZ üzembe helyezte az átalakí­tott és korszerűsített vasúti vendéglőt. Az ÁFÉSZ-nél az V. ötéves terv időszakában a vendég­látás forgalma 41,5 százalék­kal növekedett, amely meg­haladja a megyei átlagot is. Éppen ezért a vendéglátó egységekkel szemben támasz­tott igények szükségessé tet­ték a rekonstrukciós mun­kálatokat, melynek első üte­mében a vasúti vendéglő korszerűsítését végezték el. A munkákat — a gázszerelés kivételével — az ÁFÉSZ dolgozói végezték, melynek értéke 2,5 millió forint, s egy év alatt valósult meg. Az egység jelentős részt vál­lal a község előfizetéses és munkahelyi étkeztetéséből. Ehhez adott a korszerűen fel­szerelt konyha, mely napon­ként hatszáz adag étel elő­állítására képes. Szuszekár István Filmklub Füzesgyarmaton (Tudósítónktól) Tavaly cserélték ki a füzes­gyarmati November 7. mozi gépparkját modernebbre, xenon lámpaházas gépekre. A közel­múltban a nagyközségi tanács költségvetési üzeme hozzákez­dett a mozi belső felújításához. Megváltozik a mozi befogadó- képessége is, az eddigi 318 tie- lyett, 248 néző foglalhat helyet a nézőtéren, amely kisebb ugyan, de télen melegebb lesz. Jól működik a nagyközségben a filmklub is. A filmklub elő­adásai zártkörűek. A vetítése­ket csak klubtagsági igazol­vánnyal és filmsorozatra érvé­nyes bérlettel lehet látogatni. A filmklub őszi műsora ,,Az erőszak ábrázolása a nyugati filmművészetben 'lesz minden csütörtökön. A sorozatban Sztriptízbár, A dorpb, Hidegvér­rel című angol, az Emberrablás, és a Harakiri című jaipán al­kotást vetítik. Borbiró Lajos amelyhez Harkány is tarto­zott. A közeli Pécs pedig díszpolgárává választotta Jó­kait. Az arborétum legszebb ré­szén helyezkedik majd el a szoborsétány, amely évente egy-egy újabb jeles szemé­lyiség emlékművével gazda­godik. Ezek sorában kap he­lyet — többek között — az 1526-os mohácsi csata hősi halottait eltémettető Kanizsai Dorottya, az 1849-es forra­dalmi kormány külügyeit ve­zető Batthyány Kázmér, a kerületben országgyűlési képviselőnek megválasztott Táncsics Mihály, s az e tá­jon született, illetve élt Bar- ta La'jos újságíró és Kodo- lányi János író. A Művelődési Minisztérium pályázatot hirdet külföldi ösz­töndíjra az európai szocialista országokba, teljes egyetemi képzésre. Külföldi ösztöndíjra pályázhat az a nőtlen, illetve hajadon magyar állampolgár, aki az 1981—82-es tanévben végzi el a középiskola negyedik osztályát; illetve, aki ma­gyar felsőoktatási intézménybe előfelvételi nyert az 1982—83- as tanévre, vagy jelenleg ott folytatja tanulmányait az első évfolyamon; továbbá minden érettségizett, dolgozó fiatal, aki 1981. december 31-ig nem tölti be 25. életévét. A választható szakokat, a felvételi vizsgák időpontját és témakörét, a pályázat módját, a külföldi ösztöndíj elnyerésé­nek feltételeit a „Pályázati felhívás külföldi ösztöndíjra az 1982—83-as és 1983—84-es tanévre” című füzet tartalmazza. Ezt, valamint a füzet mellékleteként kiadott jelentkezési la­pot Budapesten, a 17. számú pedagógus-könyvesboltban (V„ Múzeum körút 5J, a 44. számú Móricz Zsigmond Könyves­boltban (V„ Deák Ferenc utca 15.) és a 4. számú tankönyv­boltban (V., Október 6. utca 8.), vidéki városokban pedig a tankönyvárusításra kijelölt könyvesboltokban vásárolhatják meg az érdeklődők. A vidéki könyvesboltok címéről a közép­iskolák igazgatói adnak tájékoztatást. Baranyi Ferenc és Merényi Judit rendhagyó irodalom órája Rendhagyó irodalom órát rendeztek tegnap, kedden délelőtt a békéscsabai Ke­reskedelmi és Vendéglátóipa­ri Szakmunkásképző Intézet aulájában. A diákok neveze­tes lírikusunkat, Baranyi Ferencet és Merényi Judit előadóművészt láthatták vendégül. Mai magyar költők versesköteteit állították ki az előcsarnokban, hogy a ta­nult irodalmi anyaghoz ez­által is közelebb jussanak a szakmunkástanulók. Tíz óra előtt már megtelt az aula, sőt az első emelet körbefu­tó korlátjainál is álltak jó néhányan. Merényi Judit elsőként Ba­ranyi Ferenc egyik költői hitvallásáról szóló versét tolmácsolta. Ezután maga a költő vallott arról, mit je­Fotó; Fazekas László lent napjainkban, Magyaror­szágon költőnek lenni, s mi az alkotó ember felelőssége. Ezután kortárs költők ver­seiből szavalt Merényi Judit. Székely Dezső, Győré Imre, Simonyi Imre, Garai Gábor, Váczi Mihály egy-egy költe­ményével ismerkedhettek meg színvonalas tolmácso­lásban a diákok. Ezután ismét a költőven­dég vette át a szót: a költé­szethez fűződő kapcsolatá­ról. terveiről, személyes él­ményeiről, életútjáról be­szélt közvetlen hangon a diákokkal. A rendhagyó iro­dalmi órán természetesen sa­ját verseivel is megismer­kedhettek a szakmunkásta­nulók. G. K. Emlékezés Csathé Kálmán íréra Kedden — születésének 100. évfordulója alkalmából — megkoszorúzták a Farkas­réti temetőben Csathó Kál­mán író sírját. Elhelyezték az emlékezés virágait a Magyar írók Szövetségének, a Művelődési Minisztérium­nak, a Petőfi Irodalmi Mú­zeumnak és az Irodalomtör­ténet Társaságnak a képvi­selői. Magyar—finn műfordítói konferencia Első alkalommal rendezik meg a magyar—finn műfor- dítió konferenciát hazánkban október 14. és 19. között Szigligeten, az alkotóházban. Ez alkalomból kedden a Magyar Írók Szövetségének székházában baráti találko­zót tartottak a tanácskozá­son részt vevő nyolc-nyolc magyar és. finn műfordító részvételével. Dobozy Imre, a Magyar Írók Szövetségé­nek elnöke elmondta, hogy az utóbbi években telítődtek igazán tartalommal a ma­gyar—finn irodalmi kapcso­latok. Mint utalt rá, koráb­ban három-négyévenként je­lent meg egy-egy finn író műve Magyarországon, s egy-egy magyar alkotó írá­sa az északi országban; az elmúlt öt évben viszont már nyolc finn alkotás vált hoz­záférhetővé a magyar olva­sók számára. Finnországban pedig hét magyar író művét fordították le, s jelentették meg a kiadók. A magyar— finn műfordítói konferencia további lehetőséget teremt arra, hogy kölcsönösen meg­ismerjék a szakemberek egy­más. fordításra alkalmas iro­dalmi értékeit, kicserélhes­sék tapasztalataikat, a mű­fordítás különféle szakkér­déseiről. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1981. OKTOBER 12-ÉN. Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 11 436 Trabant Lim. (Budapest) 4960 Trabant Lim. (Győr) 4107 Trabant Lim. (Debrecen) 2516 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 5957 Trabant Lim. Spec. (Győr) 5467 Trabant Lim. Spec. (Debr.) 3231 Trabant Combi (Budapest) 2510 Trabant Combi (Győr) 2227 Wartburg Lim. (Bp.) 5391 Wartburg Lim. (Győr) 3418 Wartburg de Luxe (Bp.) 5608 Wartburg de Luxe (Győr) 3645 Wartb. de Luxe tolt. (Bp.) 1007 Wartburg Lim. tolt. (Bp.) 734 Wartburg Tourist (Budapest) 2244 Wartburg Tourist (Győr) 1161 Skoda 105 (Budapest) 4356 Skoda 105 (Győr) 4140 Skoda 105 (Debrecen) 3876 Skoda 120 (Budapest) 4497 Skoda 120 (Győr) 2927 Skoda 120 (Debrecen) 3004 Lada 1200 (Budapest) 11 817 Lada 1200 (Debrecen) 9355 Lada 1200 (Győr) 927 Lada 1300 (Budapest) 6258 Lada 1300 (Debrecen) 4660 Lada 1300 (Győr) 1041 Lada 1500 (Budapest) 6887 Lada 1500 (Debrecen) 5106 Lada 1500 (Győr) 1874 Lada Combi (Budapest) 3891 Lada Combi (Debrecen) 1552 Lada 1600 (Budapest) 2592 Lada 1600 (Debrecen) 1161 Moszkvics (Budapest) 11 008 Polski Fiat 126 (Bp.) 9926 Polski Fiat 126 (Győr) 2649 Polski Fiat 126 (Debrecen) 1042 Polski Fiat 1500 (Budapest) 2297 Dácia (Budapest) 3124 Dácia (Debrecen) 2332 .Zaporozsec (Budapest) 32 919 Meliorációs munkák Mezőberényben (Tudósítónktól) A föld termőképességének fokozása, a termelés bizton­ságának növelése vezérelte a mezőberényi Aranykalász Tsz veztőit akkor, amikor el­határozták a mintegy 2 ezer 300 hektár . terület komplex meliorációját. Ez a földterü­let a Kettős-Körös jobb part­ján helyezkedik el, igen kö­tött, rossz vízgazdálkodású talaj, melyre az Állami Biz­tosító évenként több millió forint kártérítést fizet a bel­víz miatt. A komplex melioráció alapokmánya 1980-ban ké­szült el. A terv első ütemé­nek megvalósítása a tavasz- szal kezdődött. Az ez évre tervezett munka áthúzódik a következő esztendőre. A be­ruházás tervezett költsége 36 millió forint. A termelőszö­vetkezet vezetőinek legfőbb vágya, hogy ez a beruházás minél előbb befejeződjön, s a föld magasabb fokon újra teremjen, ezzel is hozzájárul­va a mnzőgazdaság előtt ál­ló népgazdasági feladatok teljesítéséhez. Barna Mihály Ö em véletlenül hasz­nálják mind gyak­rabban a politikai viszonyok, a különféle in­tézmények és szervezetek működésének elemzői a po­litikai rendszer kifejezést. Az élet tapasztalai ugyanis ar­ról tanúskodnak, hogy a kü­lönböző politikai intézmé­nyek és szervezetek tevé­kenysége között szoros kap­csolódás, összefüggés, köl­csönhatás van. Ha működé­sük hatásfokát tovább akar­juk javítani, ettől a ténytől a legkevésbé sem tekinthe­tünk el. Hiszen amikor pél­dául a szakszervezet társa­dalmi szerepének vagy az if­júsági szövetség befolyásá­nak a növelése került napi­rendre, azt kellett tapasztal­ni: törekvéseink csak akkor járhatnak sikerrel, ha ezzel párhuzamosan más intézmé­nyek és szervek munkájának tartalmát és módszereit is to­vább csiszoljuk, finomítjuk. Egyedül, a politikai rendszer egészéből kiragadva nem megy a jobbítás — sem or­szágosan, sem helyileg. Sőt, mindinkább meggyőződhe­tünk arról, hogy az intézmé­nyeken és szervezeteken túl­menően a politikai rendszer más összetevőit is számítás­ba kell venni. így fordul fo­kozott figyelem újabban a politikai kultúra, tudás, mű­veltség, a közéleti cselekvést szabályozó írott és íratlan normák, szabályok, elvek fe­lé. A Politikai viszonyok fej­lesztésének egyik lényeges elemévé vált tehát e rend­szerszemléletű megközelítés, a politikai élet különféle té­nyezőinek együttes számba­vétele és tökéletesítése. Ez azonban egyáltalán nem je­lenti azt, mintha e tényezők a fejlődés során immár egy­re jobban összeolvadnának. Éppen ellenkezőleg: az élet ezek szerepének jobb, ponto­sabb elhatárolását tűzte na­pirendre. Vagyis ahogy mon­dani szoktuk: mindegyik a maga rendeltetésszerű fel­adatát lássa el, s óvakodjék a teendők bármifajta átvál­lalásától, avagy mások mun­kastílusának másolásától. Nem jobban, hanem rosszab­bul működik a politikai rendszer, ha például a párt- szervezet magára vállalja a szakszervezet vagy a tanács teendőit, ha a szakszervezet csak nevel, de nem véd ér­deket, ha a KISZ „kis párt- szervezetet” játszik, vagy a tömegmozgalomban eluralko­dik a hivatali munkastílus. Politikai rendszerünk fejlesz­tésének a jelen körülmények között egyik lényegi eleme, hogy a munkamegosztás és feladatelhatárolás elveinek következetesen érvényt sze­rezzünk. Ami a fejlesztés tartalmi oldalát illeti, azt tömören úgy foglalhatnánk össze, hogy cé­lunk a szocialista demokrá­cia további mélyítése és szé­lesítése a politikai rendszer egészében és valamennyi láncszemében. A fejlett szo­cialista társadalom építésé­nek időszakában ez általá­nos, átfogó érvényű, mond­hatnánk: stratégiai cél. Ér­vényre juttatásának módja természetesen mindig az adott időszak konkrét felté­teleitől és feladataitól függ. A jelen körülmények kö­zött nincs napirenden intéz­ményrendszerünk valamiféle nagyszabású reformja, újabb intézmények létrehozása sem. Jelenleg a hangsúly a meg­levő intézmények munkájá­nak tartalmi javításán, a for­mális elemek kiküszöbölésén, az itt rejlő tartalékok kiak­názásán van. Ez persze nem azt jelenti, mintha sehol sem­miféle szervezeti változásra ne kerülhetne sor. Bizonyos területeken elképzelhetők ilyen lépések is, de egészé­ben véve most nem új for­mák keresése, hanem a je­lenlegiek hatékonyságának növelése az időszerű. A demokratizmus elmélyí­tése politikai rendszerünkben összetett, több irányú teen­dőket foglal magába. Talán egy régi jelszóval lehetne sű­rítetten érzékeltetni ezeket: a „néppel a népért összefog­va” szavakkal jelölt cél ér­vényre juttatásához keressük a mai körülmények között legjobban megfelelő utakat, módokat, eszközöket. Ebben most az egyik legfontosabb, hogy politikai rendszerünk keretei között tovább foko­zódjék a dolgozó‘tömegeknek a döntések előkészítésében és meghozatalába való bevoná­sa. A döntéshozatalban tör­ténő részvételhez a párt-, ál­lami és mozgalmi élet kü­lönböző területein nem ke­vés forma és fórum áll ren­delkezésre. Annál eredmé­nyesebb és demokratikusabb ezek működése, minél na­gyobb gondot fordítanak az ott részt vevők érdemi tájé­koztatására, valóságos dönté­si alternatívák előterjeszté­sére, minél inkább biztosított a megvitatás lehetősége, ér­vényesül a kritikai és vita­szellem. El kell érnünk, hogy lehetőség szerint ne szüles­sék — legalábbis nagyobb horderejű — döntés az ér­dekeltek és érintettek véle­ményének előzetes meghall­gatása, megismerése nélkül. Nem működhet eredmé­nyesen a politikai rendszer egyetlen láncszeme sem a tömegek bizalmát élvező, hozzáértő tisztségviselők há­lózata, a jól képzett, szak­szerű tevékenységre képes apparátus nélkül. A fejlődés e gárdának nem a gyengíté­sét. hanem erősítését igényli — párhuzamosan a működé­sük felett gyakorolt társa­dalmi ellenőrzés további el­mélyítésével. A közvetlen kontroll ebben éppoly fon­tos, mint a választott testü­letek, a képviseleti szervek részéről történő számonké­rés. A számadási kötelezett­ség lelkiismeretes teljesítése, a választók észrevételeinek gondos hasznosítása az egyik legfőbb mutatója napjaink­ban annak, hogy mennyire érvényesül a tisztségviselők munkájában a valódi, tartal­mi demokratizmus. Mindez azért is fontos, mert a demokratizmus elmé­lyülése révén válnak képes­sé politikai intézményeink a különböző társadalmi cso­portok közös, illetve sajátos érdekeinek pontosabb, érzé­kenyebb kifejezésére. Nagy társadalmi energiák szaba­dulhatnak' fel és hasznosul­hatnak. ha politikai rendsze­rünk eredményes működése révén optimális hatásfokkal megy végbe az érdekek rangsorolása és egyeztetése, s ennek eredőjeként végül is a társadalom legfontosabb ér­dekei jutnak érvényre. Ö v. ilyen tartalmú ér­dekösszehangolás ad alapot ahhoz, hogy politikai rendszerünk siker­rel teljesítse egyik legfőbb funkcióját: a társadalom va­lamennyi alkotó erejének összefogását, egyesítését cél­jaink valóra váltására. E fel­adat teljesítése lehet legin­kább a mércéje annak, jó úton haladunk-e politikai rendszerünk alkotóelemeinek tökéletesítésében, munkájuk tartalmi fejlesztésében. Gyenes László Húszéves a veszprémi Petőfi színház A Petőfi Színház húsz év­vel ezelőtti alapítására em­lékeztek kedden Veszprém­ben. Ebből az alkalomból nyitották meg a két évtized munkáját, fejlődését bemu­tató kiállítást, amely egy- egy előadást felidézve, jól érzékelteti a színháznak az új magyar drámák bemuta­tásban vállalt kezdeményező szerepét. A társulat 216 be­mutató előadást tartott 20 év alatt; Németh László tíz darabját láthatta ősbemuta­tón a veszprémi közönség.

Next

/
Thumbnails
Contents