Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-14 / 241. szám

1981. október 14., szerda I.’NíWHM Szomszédolás CSÖNGRÁD * HEGYEI m ktméé» HÍRLAP Műterem-látogatás Hézső Ferencnél. A hódmezővásár­helyi festőművész vallja: „Az alkotómunka részemről ko­moly, megfontolt tevékeny­ség, küzdelem; hogy azután mi valósul meg, azt eldönte­ni nem az én feladatom! Ér­zem a felelősségét annak, hogy naponta ebből a közeg­ből indulok el, ebből a va­lóságból merítkezek, de vala­hogy túllátni a határokon, a szomszéd népekre, egész Eu­rópára.” Sokat javult Csongrád egészségügyi helyzete. Csong- rádon- az egészségügyi alap­ellátást 8 felnőtt és 4 gyer­mek körzeti orvos látja. el. A szakellátás az SZTK-ren­delőintézetre és a szülőott­honra tartozik. Bekapcsoló­dik e tevékenységbe a szen­tesi kórház II-es számú bel­gyógyászati osztálya és .a szentesi kórház rendelőinté­zete is. A főállású' sebész be­állítása napirenden levő probléma. Megoldott a fogá­szati és iskolafogászati állá­sok betöltése is. Megfiatalítják a főfasort. Évek óta szóbeszéd témája Szegeden a Széchenyi téri platánfák korhadása, pusz­tulása. Ez indokolja, hogy mielőbb felújítsák, megfia­talítsák az állományt, pótol­ják az elhalt fákat. A MÉM Erdőrendezési Szolgálat sze­gedi üzemszervezési irodájá­nak kollektívája társadalmi munkában felajánlotta a Széchenyi téri főfasor re­konstrukciós tervének elké­szítését. SZOLNOK MEGYEI IrilAG PfOXXAfUAl egyesüljetek: A notcszlap fonákján. A Lehel SC labdarúgó-szakosz­tályának vezetése írásbeli fi­gyelmeztetésben részesítette a lélektelen, gyenge szerep­lés miatt a csapat valameny- nyi játékosát. Két játékostól megvonták a munkaidő-ked­vezményt is. Ezek után va­sárnap a Lehel lelkesen, időnként jól játszva nyert az esélyesebb, és a hazai pálya előnyét élvező DUSE ellen. Kérdésünk: miért csak vész­helyzetben képes erélyesen cselekedni a szakosztály ve­zetése? Valami mindig hiányzik. A karcagiak — legalábbis az a néhány száz irodalomszerető ember , aki évről évre haj­landó volt bérletet váltani a pódiumestekre — már „min­dent láttak”. Vagyis: a Bu­dapesten bemutatott pódium­műsorokat egytől -egyig, van amelyiket többször is ... Űj kínálat nincs, pedig kereslet volna. Színesebb programok, több vendég,. mint tavaly. Szol­nok megyében az idegenfor­galmi hivatal adatai szerint ebben az évben május 1. és szeptember 30. között több vendéget fogadtak, mint ta­valy, egyúttal természetesen a vendégéjszakák összesített száma is emelkedett. Ám az itt töltött idő változatla­nul 2-3 nap volt. Ahol lehet, éjjel is vetni kell az őszi búzát. Szolnok megyében az őszi búza ed­dig 46 ezer hektáron került földbe, ami a tervezett vetés- terület 35 százaléka. Fél­idejéhez érkezett a cukorré­pa betakarítása.. A kerté­szetekben már befejezték a paprika és a paradicsom sze­dését. A nagyüzemi szőlők­ben a termés 80 százalékát leszüretelték, már csak a kései érésű fajták szedése van hátra. A hét szurkolója. Hogyan viselkedik a szurkoló a fut­ballmérkőzésen? Íme: „Ha a bíró büntetőt ítél, előre be­kiáltja: hozzá se érj a lab­dához, te két ballábú! Fel­említi valamennyi játékos közeli őseit, s ha tud még újítani, akkor engedi ki iga­zán a hangját, ha a pályán valami vita támad. Olyankor ő támad. Felugrik a helyéről, s mint karmester, vezényelni kezd, hát ha mások is köve­tik. Ha követik, tudja, ő, á szurkoló, nem jött hiába a mérkőzésre.” MSZBT-munka a HODI- KÖT-ben. A vásárhelyi HÖ- DIKÖT-nél minden évben jó néhány szovjet vendéget fo­gadnak, amikor nemzeti és közös évfordulóikat ünnepük. A KISZ-es és a szovjet fiata­lok gyakran rendeznek sport- találkozókat. A barátsági munkától nem idegen a gaz­dasági tervek teljesítése sem. Az ogyesszai Krupszkaja Kö­töttárugyárral szocialista versenyben állapodtak meg, majd ezután kölcsönösen de­legációt küldtek egymáshoz. „Fusi” — házon belül. A szegedi kábelgyárban az üzem dolgozói állítják mun­kába az új berendezéseket. Korábban,, amíg külső vál­lalkozók végezték ezt a munkát, nagyon sok mindent kellett még a gyár szakem­bereinek rendbe hozniuk, hogy a gépek valóban dol­gozhassanak. Most olyan szakemberek állítják be a berendezéseket, akik jól is­merik a kábelipari gépeket. Tehát hibátlan munkát vé­geznek. Ősbemutató a Kisszínház- ban. Az elmúlt héten mutat­ták be Szegeden a Kisszín- házban Mario Fratti: A nagy trükk című bűnügyi tragiko­médiáját. Az előadás . ven­dégrendezője, Félix László mondja a krimi műfajáról: „Az az igazság, hogy több­ször rendeztem már néhány budapesti színházban és a televízióban is krimiket, vagy krimiszerű darabokat, s az olyanokat szeretem, amelyekben a sztori valami­féle logikus együttgondolko­dást, egyféle feladatmegol­dást kínál a nézőnek. Mind­ez akkor lehet jó, ha az író és a rendező úgy tudja „csa­vargatni” az eseményeket, a fordulatokat, hogy a néző érdeklődése végig megma­radjon.” Válaszol az illetékes: A Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat’ igazgatójának so­raiból idézünk: „A vizsgálat alapján megállapítottam, hogy a Lila Akác étterem felszolgálója udvariatlan, hu­morizáló magatartása adott okot vendégeink elmaraszta­ló véleményére, ezért neve­zettet igazgatói figyelmezte­tésben részesítettem.” DÉLUABYARORSZÁB Szigetek a szárazföldön? Debrecenben nemcsak a vá­ros és az egyetemi ifjúság közötti kapcsolat marasztal­ható el, elégedetlenek lehe­tünk az egyetemek közötti együttműködéssel is. Már- már szárazföldi szigetekként, szinte hermetikus elzártság­ban élnek egymás mellett, j A közművelődési titkársá­gok nem hangolják össze programjaikat, csak alkal­manként küldenek egymás­nak néhány plakátot. Megtelnek a burgonyatá­rolók. Nagy burgonyatermést takarítanak be az idén Haj- dú-Bihar gazdaságai, mini- \ mális veszteséggel, és jó mi­nőségben. A 85 ezer tonná­nyira becsült termésből 45 ezer tonnányi jön le nagy- I üzemi táblákról, jórészt kor- j szerű tárolást biztosító táro­lóterekbe. A jó út sokba kerül. Haj- dú-Bihar megye útjainak minősége az országos viszo­nyokhoz képest jó. A közúti igazgatóság évente körülbe­lül 200 millió forintot fordít a meglevő utak' fenntartásá­ra, üzemeltetésére, a bur­kolat javítására. Á megyé­ben a VI. ötéves tervben új utat nem építenek. összeállította: Lipták Judit Valutát hozó dísztárgyak Nagy elismerést vívtak ki az első hazánkból szállított arannyal, ezüsttel ékesített porcelán dísztárgyak, dobo­zok, kávéskészletek, gyertya­tartók az e téren rendkívül igényes, régi hagyományok­kal rendelkező közel-keleti piacon. Jelentős az érdeklő­dés azonban az európai és a tengerentúli országokban is az Állami Pénzverő és a He­rendi Porcelángyár új, közös termékei iránt, amelyek a méltán világhírű porcelán, és leheletfinomságú, kézzel vésett nemesfémek kombiná­ciójával készültek. Az Állami Pénzverő ötvös­műhelyében évente mintegy 350—400 darab egyedi dísz­tárgyat készítenek. Ezeket az arany, vagy aranyozott ezüst, drága- és féldrágakövekkel díszített, tűzzománc minia­tűrfestéssel, nemes bőrökkel kombinált tőröket, dobozo­kat, bonboniereket, gyertya­tartókat, órákat és kanosokat Európa csaknem minden or­szágába, az Egyesült Álla­mokba és Japánba exportál­ják. Kelendők a tűzzománc fe­delű 50 grammos kis cukor - kásszelencék is, de egy sakk-készlethez, vagy az an­gol megrendelésre készült ki­rályi hintóhoz 8 kilogramm ezüstöt használtak fel. Fő­ként kuvaiti megrendelésre szállítják az aranyból, drá­gakőberakással készített do­bozokat, fényképtartókat, bonboniereket. A mohame­dán kultúrájú országok meg­rendelői ragaszkodnak ah­hoz, hogy az általuk megvá­sárolt ötvöstárgyakat hagyo­mányos keleti ornamentiká­val díszítsék. Versenyről versenyre Sikeres évet zárnak a füzesgyarmati önkéntes tűzoltók A testület tagjainak egy csoportja ' ' Fotó: Szöllősi Sándorné (Tudósítónktól). Pénteken ünnepi közgyű­lést tartott a füzesgyarmati önkéntes tűzoltótestület, ab­ból az alkalomból, hogy ki­válóan szerepeltek az idén a járási, a mesvei, az országos, sőt az országhatáron túl is megrendezett versenyeken. Dr. Szentesi Károly, a nagy­községi tanács vb-titkára ün­nepi beszédében többek kö­zött elmondta: a testület 1974 óta mindig a legjobbak között van. Ezek az eredmé­nyek nagyban függtek a jó feltételektől, hiszen a me­gyei, a járási szervek mesz- szemenően támogatták a kol­lektívát, a bázisszervek, így a Vörös Csillag Tsz, az Uni- verzál Ktsz, az ÁFÉSZ és a tanács is segített minden­ben. Az idén öt csapatot indí­tott versenyen a testület, s mind az öt helyezést ért el a járási, a megyei és az or­szágos versenyen. A leányok egy része — Gyáni Lenke, Giczei Mária és Petri Mari­anna — kijutottak Csehszlo­vákiába, az országok közöt­ti versenyre is. Az ünnepi testületi ülésen kiosztották a díjakat, a felnőtt-testület tagjaiból több önkéntes tűz­oltót előléptettek. Borbiró Lajos Rózsa György kapcsolja dr. Czeizel Endrét Dr. Czeizel Endre — Televíziós sorozataiban az öröklődés, születésünk és jövőnk titkait kutatja. Mint orvos-genetikusnak, mi a vé­leménye az öröklött adott­ságok szerepéről egy ember későbbi fizikai és szellemi, értelmi képességeinek ala­kulásában? — Mind a fizikai adottsá­gok, mind az értelmi képes­ség, a szellemi adottság lét­rejöttében komoly szerepe van az öröklődésnek. Ám bizonyos differenciát szok­tunk tenni a fizikai és a szel­lemi, értelmi adottságok vizsgálatakor. Fizikai adott­ságok terén az öröklődés szerepe sokkal nyilvánva­lóbb. Magas embereknek a gyermeke is magasabb az átlagosnál, két meglehetősen kövér szülő gyermeke is vár­hatóan hajlamos lesz a hí­zásra. — Talán még a speciális fizikai képességek is örö- kölhetőek? Mondjuk, egy vá­logatott labdarúgó fia is jó focista lesz? — Kiváló sportolók, pél­dául egy nagy tudású focista esetében nagy valószínűség­gel várható, hogy a gyer­meke is tehetségesebb lesz a fociban az átlagosnál, azaz a speciális fizikai képességek is öröklődhetnek. — Örökölhető-e az intelli­gencia? — A szellemi adottságok, értelmi képességek öröklő­dése már bonyolultabb kér­dés. Az ember nemcsak bio­lógiai, hanem társadalmi lény is, a társadalmi hatá­sok, lehetőségek igen komoly meghatározó tényezők. Az örökletes adottság lényegé­ben egy lehetőségbirodalmat jelent, s hogy ebből a lehe­tőségbirodalomból mi való­sul meg, az elsősorban a tár­sadalmi hatásoktól — csa­ládtól, iskolától, társadalmi lehetőségektől, stb. — függ. Azt szokták mondani, hogy a szellemi adottság, illetve az intelligencia létrejöttében mintegy 50-50 százalékban lehet szerepe az örökletes adottságoknak, illetve a kör­nyezeti feltételeknek. De nem helyes így méricskélni, mert alapvető tény az, hogy az egyik nem lehet meg a másik nélkül, tehát a szét­választás mesterséges, művi. Ha ugyanis nincs örökletes adottság egy embernél, ak­kor nem várható el, hogy a legjobb társadalmi feltéte­lek mellett is kiváló tehet­ségre tegyen szert. Vagy for­dítva: lehet valaki kiváló biológiai adottságú, ha a társadalom nem segíti, ha nincsenek megfelelő feltéte­lek, akkor ez semmivé vá­lik, nem lesz kiemelkedő te­hetség az adott személyből. Ezért hangsúlyozzuk, hogy mindkét tényező alapvetően fontos. — A tehetség kérdése az utóbbi időben gyakori be­Rákkutatők kongresszusa Budapesten, a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem Nagyvá­rad téri elméleti tömbjében tart­ja VI. Irongresszusát az Európai Rákkutatók Társaságainak Szö­vetsége, amely rendezvényei, ösz­töndíjprogramjai, közös állásfog­lalásai révén az emberi dagana­tok diagnózisát és gyógykezelését elősegítő kutatásokat támogatja. Az európai rákkutatók más kon­tinensekről érkezett kutatókkal együtt — mintegy háromszázán — a kedden kezdődött tanácsko­záson rríegvitátják a daganat átr tétek képződésére, korai felisme­résére, klinikai formáira és gyógyszeres kezelésére vonatkozó kutatásaik eredményeit. A megnyitó ülésen Lapis Ká­roly egyetemi tanár, a Magyar Onkológusok Társaságának elnö­ke, az Európai Rákkutatók Tár­saságai Szövetségének ale'nöke köszöntötte a résztvevőket. Kó/.sa György szédtéma. Sokan azt hangoz­tatják, hogy a mai tizenéve­sek, a fiatal generáció köré­ben kevesebb a tehetséges, a kiemelkedő, mint elődeik­nél. Erről-mi a véleménye? — Genetikusként ezt nem tudom elfogadni, hiszen min­den generációban potenciá­lisan ugyanannyi tehetség­nek, kivételes adottságúnak kell lennie. Ha ma ezeket a fiatalokat, gyerekeket nem találjuk meg, akkor talán bennünk, felnőttekben is le­het valami hiba, mert ak­kor a társadalmi lehetőségek valamilyen módon korlátoz­zák az ilyen különleges ké­pességű fiatalok felszínre kerülését. Ám azt remélem, hiszem, hogy "“a mai fiatalok „szürkébbségéről” alkotott vélemények általában nem megalapozottak, és kikerül­nek közülük olyan tehetsé­gek, akik megfejtik „jövőnk titkait”. Zeneszerető gépésztechnikus Nem mindennapi feladatra, egy lassacskán a feledés ho­mályába merülő középkori pengetős hangszer, a pszalté- rium, életre keltésére vállal­kozott Halász Géza nyíregy­házi gépésztechnikus, aki ötödik esztendeje foglalkozik régi hangszerekkel. A citera és a cimbalom őseként számon tartott pszal- térium — mely a VIII. szá­zadban bizánci közvetítéssel került Itáliába, majd később Nyugat-Európa más államai­ba is — a Bakfark Bálint-lant- trió számára készül a nyír­egyházi ezermester műhelyé­ben. A trapéz alakú, 12—25 hú­ros pengetős hangszert egy­aránt szívesen alkalmazták az egyházi és a világi zene­karok: elterjedt volt a temp­lomokban és a középkori ud­varházakban is. Mivel Ha­lász Géza hangszerei már si­kerrel vizsgáztak a Bakfark- koncerteken, ezért kapott megbízást a mester a pszal- térium elkészítésére. A hite­les másolathoz valósággal könyvtárnyi szakirodalmat kellett átnéznie: pszaltériu- ma 60 centiméteres alsó és 40 centiméteres felső széles­ségű, 22 húros, 3 oktáv hang­terjedelmű lesz. A hangszer tőkéje a regéci erdőkben honos hegyi juharból, alja és fedőlapja pedig vörös fenyő­ből készül. Botanikus kert gyógynövényekből Üj botanikus kert van megszületőben Budakalá- szon, a Gyógynövénykutató Intézetben. A kijelölt, csak­nem egyhektáros területet most töltik fel termőfölddel az intézet dolgozói, ide ülte­tik ki — még a fagyok előtt a kora tavasz óta begyűjtött magvakat. A kutatók az or­szág valamennyi táját be­járták azóta, hogy össze- gyűjtsék a Magyarországon tenyésző csaknem 300 fajta gvógynövényt. A gyógynövények közül számos fajta nélkülözhetet­len a gyógyászatban. Ilyen például a digitalis, mely a szívgyógyszerek ismert ható­anyaga. Ugyancsak a szívgyó­gyászatban hasznosítható a kaporrózsa — közismertebb nevén tavaszi hérics — vagy a kálmos nevű vízinövény, melynek gyökere étvágyger­jesztő hatóanyagokat tartal­maz. Összegyűjtik a pilisi flóra jellegzetes növényeit, közöt­tük1 a tavaszi kankalint, az acsalaput, a citrom illatú kakukkfüvet. Helyet kapnak majd a Gyógynövénykutató Intézet botanikus kertjében, üveg- házaiból külföldön tenyésző fajták is.

Next

/
Thumbnails
Contents