Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-13 / 215. szám
1981. szeptember 13., vasárnap JgHiUMTd Vegye meg a bakancsom! Becsüs voltam a bizományiban Az aszony kitárja a szekrény ajtaját: — Nézze meg ezt a rengeteg kacatot. Egy része kiment a divatból, a többit megunta a lányom. Az istennek sem veszi fel őket. Nem tudna vevőt szerezni? — Hány éves a lánya? — Az Ildi? Tizenhat múlt. Jön Józsi bácsi, hangosan üdvözöl, mint a régi ismerőst illik. Vállán, keresztbe vetve a vadonatúj lábbeli. — Vegye meg a bakancsom! Nem jár rosszul — kopogtatja meg a talpát bütykös ujjaival. — A bizományiban? Eszembe sem jutott, köszönöm a tanácsot. Kézjegy a kutyabőrön Egyszerre kezd érdekelni a Bizományi Áruház Vállalat munkája, amelynek megyénkben is van üzlete: Szarvason és Békéscsabán. Kérdem Bánszky Páltól, az utóbbi áruház vezetőjétől: elszegődhetek-e becsüsnek? Miután megkapom az engedélyt, utánanézek a bizományi történetének. Megtudom, hogy az Állami Zálogházat Mária Terézia alapította Pozsonyban. Ugyanis az uzsorakamat annyira elharapózott, hogy tenni kellett valamit ellene. A kutyabőrön készült alapító okiraton ma is ott van a királynő aláírása. Később a zálogház Pestre költözött, tevékenysége kereskedelmi, bizományi üzletökrrel bővült. A BÁV 1951 óta önálló, fő üzletága a használt cikk vétele és eladása. Kissé tamáskodom. Szükség van-e ma bizományira? Bánszky Pál 30 éve irányítja az üzletet. — Meggyőződésem, hogy igen — vallja. — Tavaly az átalakítás miatt két hónapig zárva voltunk, mégis 31,5 millió forintot forgalmaztunk. Az arányok is változnak. Ma az adásvétel 60 százalékát a bútor, a műszaki cikkek teszik ki, míg a ruházat 40 százalékot képvisel. — Az ember azt hinné: az áruellátás javulásával csökken a használtcikk-kereske- delem szerepe. — A valóság azt mutatja, hogy minél több új fogyasztási cikk jelenik meg, annál többen akarnak régi tárgyaiktól megszabadulni. Így a használt áruk felvásárlása teremt piacot a korszerűbb, a divatosabb, az értékesebb cikkeknek. —• De ki veszi meg az ócskát? — A bizományi voltaképpen szociális feladatot is betölt. Gondolja meg: az új árának töredékéért jutnak bútorhoz, járműhöz, televízióhoz, ruhaneműhöz a szerény jövedelműek, vagy az önálló életet most kezdő fiatalok. — Olvastam egy tanulmányt, amely szerint a lakosság a használt ruhaneműt elajándékozza, a szemétbe dobja. — Ilyen is van, de sokan rájöttek, hogy ez pazarlás. Az igaz, a vállalat csak jó mirőségű, még viszonylag divatos holmit vesz át, mert azt tudja eladni. Ugyanakkor tartanunk kell a versenyt a szezon végi kiárusításokkal is. Szerencsére van kockázati alapunk, ezért tudunk olykor 20—40 százalékos engedményt adni. Mérce: a divatos Szerda van. Borongós, esőre hajló idő. Fél kilenckor már hosszú sor kígyózik az átvevőhely előtt. Magamra öltöm a BÁV-emblémás, világoskék köpenyt, és a becsüs, Kádi Károlyné után sietek. Harminc percünk van a nyitásig, beszélgethetünk. — Színes, érdekes munka ez, csak egy kicsit monoton — mondja a fiatalasz- szony. — Lassan 10 éve csinálom. Budapesten egyéves tanfrolyamon vettem részt, ahol elsajátítottam az elméleti és a gyakorlati tudnivalókat. Természetesen minden esztendőben szerveznek továbbképzést is. — Tévedhet-e a becsüs? — Mint minden ember. Velem is előfordult, hogy a felülvizsgáló becsüs elégedetlen volt. Szerencsére megúsztam figyelmeztetéssel, pénzbüntetésre nem került sor. Egyébként hárman vagyunk állandóan váltjuk egymást. A jövő héten a bútorboltba megyek. — Mire kell ügyelnem az átvételnél ? — Ez a legrosszabb időszak. A nyári holmi már nem kell, az őszit-télit pedig még nem ajánlatos megven- ni.A kereslet-kínálat a mérvadó. Nézze, itt van az irányárjegyzék a pulton. Jelenleg kilenc-tizenöt százalékos hasznokullccsal dolgozunk, attól függ, milyen áruról van szó. A divatos, menő cikkeket azonnal kifizetjük, másik részét bizományba vesszük át. Jegyezze meg, nehogy elfelejtse: külföldi műszaki cikkeknél, amelyek értéke meghaladja az 5 ezer forintot, kérje a vámcédulát. Nagyon fontos, hogy munka- és védőruhát nem szabad megvásárolnunk, és kell a személyi igazolvány is. Sárfolt az orkánon Kinn már mozdul a tömeg. A pénztáros, az adminisztrátor fiatalasszony elfoglalja helyét. A redőny felgördül. Betódulnak a bőröndök, a tömött kézitáskák'. A pultot percek alatt elborítja a ruhák színes kaval- kádja. Csodálkozom: a becsüs előtt szinte mindenki szerénnyé válik. Szótlanul nézik a ruhák ráncain matató ujjakat. A lehető legro- konszenvesebb ábrázattal figyelik a foltot, a feslett hónaljat kereső kezet, és kínos perceket élnek át. Veszi, nem veszi? Kék orkánkabát kerül sorra. — Az alján sárfoltok vannak ... — szólalok meg bizonytalanul. — Persze, majd kimosom ... öregasszony tipeg elém, piciny lánykakabátot mutat. — Nénike. ez 130 forint... — Te jó isten! Legalább 150-et adjon érte. Nincs idő érzelegni. A sor araszol előre. Férfinadrágok, női blúzok, szoknyák, blézerek, diplomatatáskák, mérlegek ... — Villanyfúróm is van, mennyit adnak érte? — hajol a fülemhez a középkorú asszony. — Meg kell nézni előbb. Ügy 1500—1800 forint, ha megfelel. — Jó — bólint és fogja a megmaradt cókmókját. Két fiatal lány kitartóan rágja a rágógumit. —- Kirámoltuk a lakást — nevet egyikük. — Egyszerűen nem fértünk a sok cucc- tól. Van itt'minden: női ruha, férfi ingpulóverek, garbók, fürdőköpeny, velúrkabát. Csakúgy röpködnek a számok: 700, 200, 70, 106 forint. A lányok elégedettek. Kövérkés cigányasszony gyűrűt húz elő a kötényzsebből. — Tessék beállni a sorba! — Jól van, csak érdeklődöm. később visszajövök — fordul ki az ajtón. A szőke hölgy hangosan méltatlankodik: 70 forint egy férfiingért... — Sajnálom. asszonyom, 130-érf már új Szirén-ingeink vannak. Repedt csörü madár Elmúlt dél. Zúg a fejem, sajog a derekam. Pedig fel kell tűzni a cédulát a rengeteg holmira. Vállfákra, a polcra rakni az árut, szépen sorjában, hogy ne keveredjen. A becsüs lehuppan a székre, és rágyújt egy cigarettára. Négyezer forintot keres havonta. Idős. kalapos bácsi a kendő csomóját bogozza. Karián esernyő, kezében kopott aktatáska. — Csak egyszer volt rajtam. kedves — teríti szét a szürkés öltönyt. — Szabó készítette, de nem szeretem. Rendben, 710-ért itt hagyom. A következő ajánlat egy szovjet csónakmotor. — Teljesen új, 250 köbcentis — hadarja a férfi. Kádiné ingatja a fejét, vajon mit kezdjen vele majd télvíz idején. Aztán egy fiatalember robban be, kezében lóbálja a japán gyártmányú SHARP tévé-rádiómagnó kombinációt. — Mennyit akar érte? — 12 ezerrel elégedett lennék. — Mutassa a vámpapírt. — Az nincs — tétovázik. •— Vidékről vettem. Menynyi? 15 ezer 300 forintot adnának érte? — fehéredik el a haragtól. Derül a bolt, oldódik a feszültség. Az alacsony, tömzsi fiatalember öltönyt, pantallót tesz elém. Óvatosan lecsatolja az óráját. — Automata. Búváróra az álmom. Mennyire számíthatok? — Bizományba 600 forint. — Kevés, kevés... — ismételgeti. A kosárban üvegek csörömpölnek*. Kancsók, poharak, üvegtál, kerámia. Az anyja meg a lánya álmélko- dik: — Repedt a madár csőre? Nahát, sose figyeltük. Közben az előbbi fiatalember toppan be. kezében az automata óra. — Meggondoltam. Itthagyom. Búváróra az álmom ... Valaki megfogja a karom: — Vasutasköpeny, bőrcsizma lenne eladó... — Nem lehet, rendelet tiltja. Most döbbenek rá: szegény Józsi bácsit becsaptam. Mi lesz a bakancsával? Seres Sándor A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat megrendelésére a csehszlovákiai Komárnói Hajógyárban elkészült, és a közelmúltban hazai vizekre érkezett egy új típusú úszó kotróhajó. Berendezéseivel a víz alóli kavicstermelés és az uszályba rakás mellett osztályozza is a nyersanyagot. A próbatermelés után a tervek szerint augusztus közepén Pilismarót térségében kezdte meg munkáját (MTI-fotó: Ruzsonyi Gábor felvétele — KS) Bemutatkoznak Békés megye fogyasztási szövetkezetei Kiállítás Budapesten, a SZÖVOSZ oktatási központjában Egy hónapig tart nyitva Budapesten, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa Továbbképzési és Oktatási Központjában a kiállítás, melynek címe: „Bemutatkoznak Békés megye fogyasztási szövetkezetei”. Nagyszámú érdeklődő jelenlétében szeptember 7-én délelőtt dr. Varga Ferenc, az oktatási központ igazgatója értékelte a 62 tablóból, több grafikonból álló kiállítást, amely széles körű betekintést ad a megye fogyasztási szövetkezeteinek főként az utóbbi öt évben megtett fejlődéséről. Ugyanakkor méltatta a kiállítás dekoratív kivitelezését, amely a tartalommal egységet alkotva képez színvonalas bemutatkozást, majd köszönetét mondott a Békés megyei ME- SZÖV-nek és a szövetkezeteknek e kiállítás megrendezéséért. Ezután Sarkadi István ME- SZÖV-elnök mondott megnyitó beszédet. Köszöntötte dr. Simó Lászlót, a SZÖVOSZ főosztályvezetőjét, továbbá az ország több ME- SZÖV-ének képviselőjét, a Békés megyei ÁFÉSZ-ek, takarékszövetkezetek megjelent vezetőit, az oktatási köznont dolgozóit. Elmondta, hogy a megyei szövetség és a szövetkezetek szívesen tettek eleget az oktatási központ azon felkérésének, hogy ily módon bemutatkozhattak Békés megye fogyasztási szövetkezetei. — Örömünkre szolgál — mondta —, hogy most, a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusához közeledve jelentkezhettünk itt, az intézet falai között. Mi tagadás, a kongresszusra készülődés ütemének felgyorsulása jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy méreteiben — talán mondanivalójában is — több lett e kiállítás, mint kezdetben terveztük. E bemutatkozás célját végül is úgy fogalmaztuk meg, hogy mondanivalójában és külső megjelenésében egyaránt legyen méltó a kongresszushoz. Nem volt és nem is lehetett azonban célunk a teljességre törekvés ... Dr. Simó László, a SZÖVOSZ főosztályvezetője a megyék fogyasztási szövetkezeteinek folyamatos bemutatkozását az oktatási központ jó kezdeményezésének mondotta, majd elismerését fejezte ki a Békés megyei MESZÖV-nek e gazdag tartalommal megtöltött, és dekoratív kiállítás megrendezéséért. Javasolta: kövessék e bemutatkozást az ország többi megyéinek fogyasztási szövetkezetei is. Ezt követően nem titkolt elismerés közepette tekintették meg a jelenlevők a „Bemutatkoznak Békés megye fogyasztási szövetkezetei” című kiállítást. A kiállítás az emeleti lépcsőtérben kezdődik, ahol az ÁFÉSZ-ek legfontosabb adatai érdemelnek figyelmet, majd a megye bemutatkozása az oktatási központ 40 méteres folyosórendszerében folytatódik. Itt mindenekelőtt egy kinagyított megyetérkép láttatja az ÁFÉSZ-ek működési területét, a takarék- és lakásszövetkezetek elhelyezkedését. E kinagyított megyetérkép jobb és bal oldalán az utóbbi öt évben országos kitüntetést nyert szövetkezetek ismertetése látható. Külön részt kaptak e főfalon a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ tíz sikeres évét bemutató tablók, melyek a „Kiváló Szövetkezet” cím sorozatos elnyerését, sőt a még magasabb párt- és állami kitüntetések kiérdeme- lését dokumentálják. A valóságban is itt látható a Minisztertanács Vörös Zászlaja, melyet e szövetkezet dolgozói 1980. évi kiemelkedő munkájukkal érdemeltek ki. A főfal része az oktatás-továbbképzés tablója is. A folyosó jobb oldali részét a szocialista munkaverseny, a szövetkezeti tagság számának alakulása, a köz- művelődés vezeti be. E mozgalmi részt követik a takarék-, majd a lakásszövetkezetek fejlődését tanúsító tablók. A folyosó bal oldali részét az ÁFÉSZ-ek kiskereskedelmi tevékenysége indítja, majd a vendéglátás, a termeltetés és felvásárlás, továbbá az ipari ágazat fejlődését bemutató tablók következnek. A folyosó bal oldali tablósorát a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ ipari vertikumait bemutató hét tabló zárja. A kiállítás tablóinak egy része a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusán is helyet kap. A kiállítást tervezte és rendezte Balkus Imre. A dekorációs és grafikai munka Boros Béla, a mezőkovvácsházi és Ková- csovics Imre, a szeghalmi ÁFÉSZ dekorációs részlegvezetőinek és munkatársainak nagy hozzáértését, szakmai felkészültségét dicséri. B. I. Fotó: Sitnay István Fél évszázada, hogy Bia- torbágynál a völgykatlanba, a mélybe zuhant a bécsi gyors. A Budapest—Bécs vonat a Keleti pályaudvarról negyvennyolc tengelyen — így szólt a MÁV hivatalos jelentése —, tehát tizenkét vagonnal elindult. Éjfélkor, szeptember 12-ről 13-ra virradóra a pokolgép robbanása az egyik sínszálat felszakította. Tizenkét óra 12 perc volt ekkor. Gulyás Sándor kalauz nagy vasutasórája mutatta ezt az időt, ekkor állt meg. A főkapitányság központi ügyelete már éjjel 2-kor jelentette: „Biatorbágynál példátlanul gonosz és vakmerő merénylet történt, kommunisták követték el...” o Huszonkét személy vesztet, te életét, tizenegyen súlyosan megsebesültek. Még alig pirkadt, amikor Sombor- Schweinitzer József, az államrendészeti osztály helyettes vezetője, a „kommunista ügyek” szakértője vezetésével megindult a nyomozás. A helyszínre sietett dr. Hetényi Imre főkapitányhelyettes is. A mentők fáklyafénynél dolgoztak; a környékbeliek, a vasutasok a roncsok alól mentették ki a sebesülteket. Nem sok idő telt el, amikor az egyik csendőr az újságírók és a detektívek csoportjához érkezett, kezében egy papírlapot lobogtatott. — Két kődarab közt találtam ezt a borítékot — mondotta Schweinitzernek. A borítékra írt ákombákom sorokat aztán később minden lap szinte diadalittasan közölte: A borítékon ez állt. „Munkások, nincs jogotok! Mi kieszközöljük a kapitalistákkal szemben. Minden hónapban hallani fogtok rólunk. Mindent a kapitalisták fizetnek meg. Ne féljetek, a benzin nem fogy el. Fordító”. Világos tehát: kommunista merénylet történt. Még egy epizód ama, szeptember 13-ra virradó hajnalon. Egy ismeretlen, kalap nélküli férfi „fedezte fel, hogy a pályatesten bombát helyeztek el, gyufát gyújtogatva mutatta: itt egy zseblámpaelem, ami dróttal van összekötve”. Az ismeretlent Schweinitzer, a rendőrtanácsos alig tudta lerázni magáról. „A bőröndöm tönkrement, vagy eltűnt, kérem tanácsos urat, keríttesse elő a holmijaimat. Tudja, hogy minek köszönhetem az életemet? A Szent Antal amulettem mentett meg.” Mielőtt távozott volna, bediktálta a nevét: Matuska Szilveszternek hívják, foglalkozása részvénytársasági igazgató, Becsben lakik. A riporterek le is fényképezték. (Később a Matuska-per ideién sokan nevettek: a rendőrtanácsos Btven éve történt A biatorbágyi ürügy .
