Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-13 / 215. szám
Rendkívüli ügyeletek a mezőgazdasági munkák segítésére 1981. szeptember 13-, vasárnap Bz ISV programjában II sertéshústermelés növelése a nagyüzemekben A tótkomlósi SERKÜV-ben is nagy gondot fordítanak az állategészségügyre Barkács- és kiskert- kiállítás a BNV-n Az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárral egy időben a kőbányai vásárváros területén rendezik meg a hagyományos „Csináld magad!” barkács- és kiskertkiállítást. A 3500 négyzetméternyi fedett és 1650 négyzetméternyi szabad területen megrendezett kiállításon első ízben vesznek részt külföldiek. összesen 56 kiállító mutatja be termékeit. A termék- bemutató három fő területről nyújt átfogó képet. Megismerkedhetünk a hagyományos barkácsmunkákhoz, a hobbiból, szórakozásból, vagy egyszerűen kényszerből végzett otthoni feladatokhoz szükséges szerszámokkal. A 17-es pavilonban a kistermelők népes tábora képet kap arról, milyen gépekkel lehet egyszerűbbé tenni fáradságos, javarészt még ma is kézi erőn alapuló munkájukat. Megismerkedhetnek a rrja- gyar ipar gyártotta újfajta talajművelő, valamint kertészeti és szőlészeti kisgépekkel. A kiállítás harmadik részében az otthonukat építők, karbantartók, korszerű- sítők kaphatnak tanácsokat, ötleteket, példákat festésmázoláshoz, fűtés- és világításszereléshez, padlóburkoláshoz és csempézéshez. A kiállítás érdekessége lesz az élő barkácsműhely, a 16- os pavilonban, ahol a látogatók kipróbálhatják a bemutatott eszközöket, tanácsokat és gyakorlati segítséget kaphatnak egyéni gondjaik megoldásához. Ezenkívül vásárolhatnak és kölcsönözhetnek is különböző eszközöket. A C/2-es pavilonban „Vevők vagyunk!” jelszóval a termelő és a kereskedelmi vállalatok tág teret kapnak arra, hogy megállapodjanak a bemutatott cikkek gyártásáról és forgalmazásáról. iFium-fiTd a gyanúsan viselkedő tettessel békésen beszélget a romok közt. Schweinitzernek miért nem tűnt fel a gyanús alak? Talán nem akarta a „kommunista merénylet” mesét már rögtön, az első órákban megcáfolni. o Lapozzuk fel a másnapi újságokat. A Pesti Napló 5. oldalán: „Magyarország helyzete súlyos és komplikáltabb, mint Ausztriáé”. A következő oldalon hatalmas címsorok : Felrobbantották a kommunisták a biatorbágyi vasúti hidat.” Az Est egy trikórazziáról ír — a Duna-uszodában két színésznő leengedett vállpánttal fürdött, ezért 10-10 pengő bírsággal sújtotta a a jó erkölcsökre vigyázó rendőrség. Szembe levő oldalon: „A biatorbágyi gaztett! Valószínűleg nemzetközi terrorista kommunisták a merénylők.” Dr. Enyedy Róbert vizsgálóbíró már a helyszínen így nyilatkozott az újságíróknak: „Ezt a merényletet nyilván egy nemzetközi kommunista banda követte el. Azért vártak a nemzetközi vonatra, hogy áldozataik is nemzetköziek legyenek, és a merénylettel világszerte foglalkozzanak a lapok.” A merényletet követő napon Horthynál tanácskozásra gyűltek össze az ország vezetői: Károlyi Gyula miniszterelnökön kívül, Gömbös Gyula honvédelmi, Ke- resztes-Fischer Ferenc belA Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a mezőgazdasági üzemek betakarítási, talaj-előkészítési, vetési munkáit akadályozó körülmények gyors elhárítására szeptember 14-től rendkívüli ügyeleti szolgálatot tart. A MÉM ügyelete munkanapokon 7 órától 19 óráig, szombaton 7 órától 17 óráig, vasárnap és ünnepnapokon 7 órától 13 óráig áll a segítséget kérő üzemek rendelkezésére. Az ügyelet a 119-832- es telefonszámon hívható. ügy- és Zsitvay Tibor igazságügy-miniszter. „Szigorú intézkedésekről döntöttek a kormányzónál” — közölték a lapok. A belügyminiszter nyilatkozik: „A statáriális rendelkezések — mondotta — érvényben vannak, és azokat alkalmazni is fogjuk, ilyen és ehhez hasonló cselekményekre”. De még hozzátette: „Az izgatás és lází- tás érleli a hangulatot odáig, hogy ilyen robbanások előforduljanak.” Ugyanis addig a rögtönbíráskodás a lázadáson és a gyújtogatáson felül robbanószer fel- használásával elkövetett gyilkosságokra volt érvényes. Szeptember 17-én a rendszer „nagy temetést” rendez a Vérmezőn, Zsitvay, az igazságügy-miniszter képmutató gyászbeszédet tartott, „a szeretetfűtötte mozdonyról” beszélt. És már húszadikán érvénybe léptették — „a magyar királyi belügyminiszterrel és a magyar királyi honvédelmi miniszterrel egyetértésben” a statárium kiterjesztéséről szóló rendeletet. A statárium kiterjesztésének a célja: a kommunisták és a velük rokonszenvező tömegek megfélelmlí- tése, a forradalmi mozgalmak elfojtása. A rendelettel egy időben betiltották a politikai gyűléseket is. A párt lapjában, a Kommunistában Sallai Imre az igazi okokról így ír: „Azért hirdettek Horthyék statáriumot, hogy a proletár ne lázadhasson, ha a bőrét nyúzzák, hogy a kizsákmányolt városi és falusi dolgozók ne Az AGROKER-vállalatok és a MEGÉV szeptember 15- től tartanak rendkívüli telefonügyeletet. Munkanapokon 7 órától 17 óráig, szombaton és munkaszüneti napokon 7 órától 13 óráig állnak vásárlóik ^rendelkezésére. Munkaidőn túl munkagép-alkatrészeket a 637-283, erőgép-alkatrészeket a 637-258, úgynevezett központi tárolású cikkeket a 630-066-os telefonon lehet soron kívül rendelni. mukkanhassanak, amikor mindenükből kiforgatják, koldusbotra juttatják őket”. o A statáriumot kihirdették, most már sor kerülhetett a merénylők (vagy: egy merénylő) felkutatására. Matuska Szilveszter rendőrkézre került. A biatorbágyi merénylő azonos volt a jüterbogi és az ansbachi merénylővel. Ugyanis ott is elkövetett merényleteket. Matuska ügyében hosszú esztendőkig tartott a bírósági tárgyalás. De ezek a hosz- szan elnyúló bírósági eljárások már nem nagyon érdekelték a rendszert; feledtetni akarták, vagy legalábbis úgy beállítani, mint „magányos merénylőt”, egy megzavarodott, paranoiás embert. A vasúti merénylet huszonkét áldozatán kívül sajnos feljegyezhettük a munkásmozgalom két nagy alakjának halálát is. A statáriális bíráskodásnak esett áldozatul 1932. júniusában Sallai Imre és Fürst Sándor. Tárgyalásuk előtt a bírósági épületet rendőrök lepték el, a szemben levő gimnázium előtt egy század csendőr állt lábhoz tett fegyverekkel. Jóval a tárgyalás előtt a riporterek megpillantották Kovács János ítéletvégrehajtót és két segédjét. Még meg sem kezdődött a tárgyalás, amikor a szemközti igazságügy-minisztérium épületébe rendelték őket... Kőbányai György Az Iparszerű Hústermelést Szervező Közös Vállalat — rövidebb nevén az ISV — immáron 11 éve tevékenykedik a sertésprogram megvalósításában. Megyénkben az ISV Békés megyei osztálya 1974-től folyamatosan nyújt segítséget a sertéstartó gazdaságok tenyésztési elképzeléseinek megvalósítására. — Hogyan és mivel segíti az ISV partnergazdaságait? — kérdeztük Stefanovits Páltól, a Békés megyei osztály vezetőjétől. — Vállalatunk tervdokumentációkkal, épületek kiviteli szintű tervezésével, gépészeti technológiai eszközök alkalmazásával, a higiénikus tartási mód bevezetésével, és annak megvalósításával, valamint a tenyésztési munkát segítő szaktanácsadással segíti a gazdaságokat. A rendeletek lehetőséget adnak tevékenységünk bővítésére, a sertés- tartás gépésztechnológiai és tenyésztési eljárások mellett a juhászatok fejlesztésében, a termelést fokozó higiénikus eljárások alkalmazására. Több éves munka nyomán ma már a sertéstartás nyereséges. A telepekről kibocsátásra került, az évenként szaporodó sertésállomány, annak végterméke növekszik. Ennek egy része a battériás tartás javára írható — mivel a sertésbetegségek csökkenése, a takarmányozási lehetőségek javítása, a modern gépésztechnológia — és nem utolsósorban a tenyésztői munka színvonalának köszönhető. Nagyban lecsökkent a malacelhullás, javult a takarmányozás során elért súlygyarapodás, s ennek következményeképpen csökkent a hízott sertést előállító takarmányozási napok száma. — Milyen eredményeket érnek el a megyénkben levő partnergazdaságaik? — Nagyon sok kiugró eredményről számolhatunk be. Csak példának említem az újkígyósi Aranykalász Tsz-t, a pusztaföldvári Lenin Tsz-t, a csárdaszállási Petőfi Tsz-t, s a megye legjobb sertéstenyésztő vállalatát, a tótkomlósi SERKÖV- öt. Az eredmények állandóan javuló tendenciát mutatnak. Ezek az eredmények nemcsak az előállított hízóállomány darabszámának növelését, hanem a minőségben is jó eredményt, előbbrelépést igazolnak. Ennek érzékeltetésére csak néhány számadat: 28—32 napra 6,2—6,5 kilogramm a választási malacok súlya, battérián 68—72 nap után 33—35 kilogramm egyedenként. A hízósertések 218— 232 nap után érik el a 105 kilogrammos vágósúlyt. Gazdaságaink tenyészko- calétszáma évről évre fokozódik, a fialási átlag emelkedik. A malacelhullás 26 százalékról, 11—12 százalékra csökkent, de van olyan üzem, ahol ez az arány még kisebb. Partnergazdaságainkban az egy kilogramm hízósertés előállítására 3,8— 4,2 kilogramm abrak fel- használása szükséges. Persze, vannak még gazdaságaink, ahol az általunk javasolt technológiának csak egy részét valósították meg. Ezekben 4,35—4,5 kilogramm takarmány szükséges egy kilogramm sertéshús előállításához. A tenyésztés az utóbbi években egyre jövedelmezőbb. A legjobb eredményt, 11,8 millió forint nyereséget a tótkomlósi SERKÖV érte el tavaly, 940 tenyészkoca átlagú telepén. Békés megye partnergazdaságaiból évről évre fokozódik a hízósertést előállítása. A fejlesztések előtt megyénk üzemeiből 62 ezer 200 hízósertést adtak a feldolgozóiparnak, tavaly már csaknem 105 ezret értékesítettek. — Az ISV mit nyújt partnergazdaságainak? — Osztályunk az érdeklődő gazdaságoknak — díjtalanul — írásbeli tájékoztatót ad a kívánt sertéstelep korszerűsítésére, bővítésére. Helyszíni szemle alapján kerül felmér.ésrg a gazdaság „adott” lehetősége, melynek birtokában a kívánt feltételekkel, a szükséges gépésztechnológiai — battériák,"hűtés-fűtés, takarmányozás stb. —, azaz a sertéstenyésztés eredményességét szolgáló eszközök biztosításával, a higiénikus sertés- vagy juh- tartásra. Ezt követően a kívánt alapokmány, költségvetés, majd a kiviteli tervet elkészítjük, a szükséges eszközöket a gyártó gazdaságainktól megrendeljük. A rekonstrukciós munkák elvégzése után megválasztásra kerülő alapanyag — tenyész- kocát, apaállatot — beszerzését elősegítjük, a kívánt célkitűzések érdekében. Ennek birtokában a telep üzemeltetését, a kívánt takarmányféleségek mennyiségi és minőségi beszerzése után — Biogál—Salvana—ISV-táp- szerrel — a telep termelékenységét, gyakorlati javaslatainkkal, segítségül szolgálunk. A higiénikus sertéstartási éljárást ma már nemcsak a nagyüzemekben, de a háztáji gazdaságokban is javasolni tudjuk, ahol a tenyésztés^ és tartási lehetőségek elterjesztésére is lehetőség van, mint például Hunyán, a Hunyadi Tsz-ben. Jó tenyészállatok beszerzését — anya, apaállatok —, sőt mesterséges megtermékenyítést, valamint takarmányféleségek beszerzését stb., ami a sertéstenyésztéssel, -tartással kapcsolatos. — A mostani tervidőszak elképzeléseiről hallhatnánk? — Az ISV Békés megyei osztályának, a VI. ötéves terv időszakában, a szolgáltatások bővítésére, a telepek maximális termelési eredményének elérésére, az olcsóbb sertéshús előállítására, valamint a juhászatok fejlesztésében sokrétű szolgáltatást nyújt. A gépésztechnológiák korszerű alkalmazásával kívánjuk a beruházásokat segíteni, gazdaságossá tenni. Pártunk és a kormány által adott állami ártámogatások figyelembevételével törekszünk az eredményesség fokozására, a több és gazdaságosabb sertéshús, és annak termékenyebb előállítására — mondotta befejezésül Stefanovits Pál. Szekeres András A nagyüzemi sertéstartás az utóbbi években szép eredményeket produkált Fotó: Veress Erzsi A poroitós tüzoltókészüiékek garanciális javítását és feltöltését csinálják Orosházán, az Univerzális Ipari Szolgáltató Szövetkezetben. A nemrégiben átadott új üzemcsarnokban több más szolgáltatás is helyet kapott Fotó: Veress Erzsi
