Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-09 / 211. szám
o 1981. szeptember 9., szerda fl negyedét diákok szüretelik Nem tudni, hogy a százas tette meg a magáét, vagy a té- eszelnök beszéde, mindenesetre a fiúk felkerekedtek, s a megérdemelt délutáni pihenés helyett indultak vissza á földekre. Három-négy óra leforgása alatt végeztek a címerezéssel — ahogy az elnök megjósolta —, s azután kétszeresen megérdemelten pihenhettek le. Abban a jóleső tudatban, hogy nemcsak egy százast kerestek, hanem a termelőszövetkezetnek is jót tettek. Dánszentmiklóson történt mindez, ahol a szövetkezetét nyári diákok „erősítették”, s egy délután, a napi rendes munka után, a pihenő „sereget” az elnök beszéde rázta fel. Gyorsan a lényegre tért, s őszintén a diákok elé tárta, hogy a gazdaság szorult helyzetben van. Ha a mai napon nem végzik el a cimerezést, az élőírásokhoz szigorúan ragaszkodó vetőmagtermeltető kizárja a szövetkezetét, s akkor oda a bevétel. Lehet, hogy a fiúk közül nem mindenki csak azért vállalta a munkát, hogy a termelőszövetkezetnek segítsen. Lehet, hogy sokukat a beígért százas hajtotta, de ezt nem lehet bizonyítani. Mindenesetre gyorsan kellett dönteniük, s e pedagógiai feladványt jól oldották meg: feláldozták szabad idejüket a közösség érdekében. Most, hogy vége a nyárnak, s kezdődik a betakarítás a mezőgazdaságban, ismét diákok szorgoskodnak sok szövetkezetben. Középiskolások, egyetemisták, felsőfokú iskolák tanulói — összesen mintegy félmilliónyian. Alkalmuk van, hogy találkozzanak a munkával, amely szerves része a nagybetűs életnek. Sokan talán először végeznek igazi munkát, olyat, mint a felnőttek. Ök most tapasztalhatják először, hogy mit jelent, megdolgozni a pénzért. Jó alkalom ez a fiataloknak arra is, hogy próbára tegyék erejüket, teljesítőképességüket, hogy megbirkózzanak az időjárás viszontagságaival, sárral, esővel, széllel. Erre az erőpróbára azonban elsősorban nem pedagógiai okokból van szükség. Közhasznú és ma már nélkülözhetetlen tevékenysége ez a diákoknak, immár 24. esztendeje. A nyári szünidőben évről évre részt vállalnak a mezőgazdasági munkákból; ki szakmai gyakorlatra jár egy szövetkezetbe, ki pénzt keresni a nyaralásra. E munkák haszna — mint arról nemrégiben hírt adott a sajtó — óriási. S még ennél is nagyobb az a segítség, amit az őszi betakarításban nyújtanak a diákok. Az idén — az időjárás miatt — korábban kezdődik a betakarítás, így szeptember első napjaitól október végéig dolgoznak — a tervek szerint több mint félmillióan. De miért van erre szükség? Nem képesek megbirkózni a feladattal az egyébként jól szervezett és gépesített termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok? A szervezéssel és gépesítéssel nincs baj. Egy mezőgazdasági dolgozó ma húsz ember élelmét termeli meg — ez talán jelzi, hogy a munka zömét gépek végzik. A magyar mezőgazdaságban azonban az intenzív kultúrák aránya magas, ezek terméseinek betakarítására pedig jelentős kézi munkaerőt igényel. Ezt pedig nálunk — akárcsak a világ más, hasonló gondokkal küszködő országaiban — csak külső segítséggel lehet megoldani. Tavaly ősszel 489 704 diák vett részt az őszi betakarításban, s mintegy 19 millió munkaórát teljesített. Röviden: a kézimunka-igényes betakarítás egy negyedét ők végezték el. Az elmúlt évekhez hasonlóan a diákok az idén is elsősorban a gyümölcs, a szőlő és más kertészeti növények — paprika, paradicsom — betakarításában segítenek. De rájuk vár a hibridkukorica-szedés egy része is, valamint a kombájnok után ők szedik a napraforgót, a cukorrépát, a burgonyát. Az idén mintegy 300—350 ezer tonna szőlő, 800 ezer tonna alma, 200 ezer tonna paradicsom, 40 ezer tonna paprika, s más egyéb zöldség, gyümölcs betakarítását, szüretelését kell elvégezni október végéig. Nem kevés munka ez, még akkor sem, ha népes a diáksereg, akik. mint mondják, egykettőre megeszik a munkát. Ám ahhoz, hogy jól dolgozhassanak, meg keli teremteni a feltételeket. S azokkal, akiktől több mint 1300 szövetkezetben, gazdaságban felnőtt-teljesítményt várnak el, felnőtt ember módjára kell bánni. Nem kis felelősség hárul tehát azokra sem, akiknek a diákok ezen az őszön (is) segítenek. • Nagy György Békéscsabán Havonta ezren keresik fel a Gabona Múzeumot Egy évvel ezelőtt nyílt meg Békéscsabán — a volt Gajdács-féle tanyán — a Gabona Múzeum. Nem véletlenül épült fel egy szélmalom, és rendezték be a tenyérnyi ablakú, fehérre meszelt parasztházat mú- : zeummá. Megyénkben ugyanis gazdag hagyományai vannak a malomiparnak. Az 1850-es években Békés megyében mintegy 80—100 kisebb-na- gyobb kapacitású száraz, illetve szélmalom üzemelt. A gőzmalom — a békéscsabai István-malom — 1853-ban, az országban másodikként épült fel, de a szél- és szárazmalmoknak még sokáig nagy volt a szgrepük. Ennek állított emléket a Gabona- Múzeum. Amint a vendégkönyvből j kiderül, nemcsak az ország : minden tájáról, hanem az USA-ból, Kanadából, Franciaországból, Svájcból, Hollandiából, Belgiumból, Tö- ; rökországból, Görögország- , ból és több más államból í fordultak meg vendégek. Havonta átlagosan, mintegy ezer vendég tekinti meg a szépen gondozott múzeumot. A húszhektárnyi területen fekvő múzeum udvara is tiszta, üdezöld pázsit, és nyíló „virágszőnyeg” avatja a szemnek kellemessé. A régi parasztházban — az udvaron levő hombárban, ólban, istállóban, tyúkólban, szekérszínben, és más mellék- helyiségben — a régi paraszti élet és munka eszközeit láthatják az érdeklődők. A Gabona Múzeum gondnoka a volt tanya régi tulajdonosa, Gajdács Pál, aki feleségével együtt nagy gonddal és felelősséggel törődik a környezet tisztán tartásával. A hivatalos nyitva tartási időben sokat segít Fajó András, nyugdíjas, aki azelőtt malmi ellenőr volt, bejárta az egész országot, és sokat tud mesélni a malmok munkájáról, a molnárok és a gabonát őröltető parasztemberek egykori életéről. A. Növekszik a mezőgazdasági kistermelés Évente mintegy 7 ezerrel nő az ÁFÉSZ-ek keretében működő szakcsoportok tagjainak száma, és minden esztendőben legalább 50 új szakcsoport alakul — ezt állapította meg a SZÖVOSZ elemzése, amely az általános fogyasztási ■ szövetkezetek mezőgazdasági és élelmi- szeripari tevékenységével, a felvásárlással, és a kistermelés fejlesztésével foglalkozik. Az ÁFÉSZ-ek a felvásárolt árumennyiségnek már több mint 90 százalékát a termékértékesítési szerződések előírásai szerint veszik át a kistermelőktől. A szerződésekhez mind több szolgáltatás párosul; széles körben adnak előleget a kistermelőknek, akik egyéb kedvezményt is kaphatnak; például növényi és állati szaporítóanyagot vehetnek át soron kívül az ÁFÉSZ-ektől. A szállítást is mindinkább az ÁFÉSZ-ek vállalják. További segítséget jelent a kistermelőknek, hogy a népfront és a TIT keretében évente 25—30 ezren vehetnek részt olyan előadásokon, amelyet az ÁFÉSZ-ek szerveznek meg. A szövetkezeti boltokban évente mintegy 8 milliárd forint értékű gépet, szerszámot, műtrágyát, növényvédő szert és takarmányt értékesítenek a kistermelőknek. Az elmúlt években 80 mezőgazdasági szaküzletet és 400 új takarmányértékesítő szövetkezeti boltot létesítettek, és áruházaik többségében külön osztály áll a kistermelők rendelkezésére. Az ÁFÉSZ-ek fokozó mértékben vesznek részt a kistermelés fejlesztésében: 5 év alatt 400 ezer tenyésznyulat, 15 ezer anyakocát, 170 millió napos baromfit hoztak forgalomba, és a kistermelőknek eladott takarmány mennyisége tavaly már meghaladta az 1 millió tonnát. A fogyasztási szövetkezetek 1980-ban több mint 11 milliárd forint értékű mezőgazdasági terméket -vásároltak fel, ami háromnegyedével több, mint öt évvel korábban. Az ÁFÉSZ-ek által felvásárolt kertészeti termékek, kisállatok, tojás, máz stb. jelentős hányadát, — mintegy 5 milliárd forint értékben — a szövetkezetek keretében működő szakcsoportok tagjaitól vették át. A növekvő felvásárlás elősegítette a szövetkezeti élelmiszerfeldolgozás bővítését. Az üzemekben az idén már több mint 6 milliárd forint értékű élelmiszert állítanak elő, kétszer annyit, mint 1976-ban. Az új íajtajelölt, az oryzella betakarításán dolgozik a Szarvasi Állami Tangazdaság rózsási kerületének Claas-kom- bájnja Fotó: Veress Erzsi Konténerben a fémzárolt vetőmag Őszi munka a Mezőhegyes! Mezőgazdasági Kombinátban A parasztembernek ősidők óta az ősz volt a legszebb és a legnehezebb évszak, mert ilyenkor az utolsó táblákról is lekerül a termény, számot vethet a gazda az évi munka gyümölcsével, ugyanakkor szánt-vet, megteremti a következő évi jó termés alapjait. így alakul az ősz fontossága a mezőgazdasági nagyüzemekben is. A csaknem 20 ezer hektáron- gazdálkodó Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátban Szász István növénytermelési ágazatvezető igazgatót faggattuk: számukra mit jelent az ősz. — Sok munkát és örömet. De az idén szerencsésen kezdődött az őszi munka, mert a jó időjárás és a jó munkaszervezés eredményeként mindenben két hét az előnyünk az elmúlt évekhez képest. A gazdaság fennállása óta nem volt példa arra, hogy 13 nap alatt végeztünk volna az aratással, mint az idén. Vetőmagot búzából — az igényeknek megfelelően — 3200 tonnát termeltünk. Üjdonság, hogy az idén először konténerekbe fémzároltuk a búzavetőmagot. Egyelőre csak saját gazdaságunk felhasználására, de később számításba jöhet a partnergazdaságok ily módon való kiszolgálása is. Egy konténerbe öt—hat mázsa vetőmag fér. Ezzel a módszerrel sokkal gyorsabb lesz a gépek kiszolgálása. Ötezer hektár az őszigabonavetésünk. Nem mindegy, hogy zsákoljuk, vagy nem Hz egyesítés előnyei A Dél-Alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat orosházi I-es és Il-es számú gyárainak egyesítése szeptember 20-ra befejeződik. A lies számú gyárból az eszközök átszállítása folyamatban van, ezzel az átcsoportosítás utolsó fázisához érkeztek. A két gyár kollektívájának egyesítése 102 százalékosra növelte a termelékenységet. Jelentősen nőtt az eszköz kihasználása is. Az utóbbi években mind a két helyen krónikus munkaerőhiánnyal küszködtek. Ez a gond is megoldódott, és közben javultak a termelés minőségi mutatói is. Lehetővé vált, hogy vagonos szállítást vállaljanak. Ez azért gazdaságos, mert a megye lakosságának és vállalatainak ellátásán kívül — kisméretű téglából — nagy tételben szállítanak. Budapest környéki TÜZÉP-eknek. (L. S.) Útra keltek a vándormadarak Naponta újabb és újabb madárcsapatok érkeztek a Hortobágyi Nemzeti Parkba, hogy rövidebb-hosszabb pihenő után folytassák útjukat melegebb tájak felé. A tocsogókban, a halastavak környékén, a kunká- polnási mocsárban nagy a madárnyüzsgés. A hazai tájakon költő fehér gólyák a szokásosnál hamarabb útnak indultak, viszont megérkeztek a Horto- bágyra a fekete gólyák, s keresik az élelmet, nagy csapatokba verődtek már a nyári luda,k, s csatlakoztak hozzájuk az északról érkezett nyári lúd családba tartozó kisülik is. Az egyik lecsapolt halastó medrében csaknem 200 gulipánt számláltak meg. Ritka vendégek a pusztán a pólingok. A vadászok elől is a rezervátumba húztak át a Hortobágy környéki vizekről a vadkacsák, a szakemberek szerint 150 ezernél több van belőlük a nemzeti parkban. Ezek még jó ideig itt maradnak, s csak a hideg napok beköszöntésével kelnek útra. zsákoljuk a vetőmagot, a nehéz fizikai munkától megkíméljük a dolgozóinkat. Újdonság az is az idén, hogy csávázottan szolgáltatjuk a vetőmagot a partnergazdaságoknak, ezzel sem lesz külön gondjuk. Nagyon vigyázunk a jó minőségű csávázásra. Mezőhegyes jó hírnevéhez méltóan igyekszünk maximális segítséget nyújtani más gazdaságoknak is. Visszatérve a saját munkánkra: a nyári betakarítás járulékos munkáit is gyorsan és jó minőségben befejeztük. A felszabadult területen kiszórtuk az alapműtrágyát, és arra sem volt még példa, hogy augusztusban annyi istállótrágyát kiszórjunk, mint az idén. Ráadásul nagy odafigyeléssel dolgozunk, táblánként adaptált vizsgálatot folytattunk, figyelembe véve azt is: milyen kultúra kerül a földbe. Az ősz egyik legjelentősebb munkája a kukoricabetakarítás. Silóból mintegy ötvenezer tonnát tárolunk, a szemes kukoricánk mennyisége a számításaink szerint meghaladja a 28 ezer tonnát. Ezenkívül hibridkukoricavetőmagot 2350 hektáron állítottunk elő. A tavaly jó eredményhez hasonlót ígér az idén is. Géppel takarítjuk be, hogy mire megjön a hűvösebb idő, ne legyen a határban hibrid kukorica. Ugyanis a csírázási képesség miatt nagyon fontos, hogy ne fázzon meg a hibrid kukorica kinn a földeken. Az Endrődi Szabók Ipari Szövetkezetében a szalagokon most francia kabátok, sídzsekik és Adidas-öltönyök készülnek. Az évekre visz- szamenően jó partneri kapcsolatnak köszönhető, hogy időben beérkeztek az anyagok és a kellékek. így a féléves terv teljesítése eredményesen sikerült a szövetkezetben. Az időarányos tervet Csomagolás előtt a sídzseki Az őszi gépszemlét megtartottuk. Meggyőződtünk arról, hogy a gépműhely dolgozói nagyon derekas munkát teljesítettek, a betakarító, szállító és talajművelő gépek éjjel-nappali munkájára számíthatunk, mert csak úgy lesz eredményes a munkánk, ha egyés géptípusokkal két műszakban, másokkal három műszakban dolgozunk. Ezekre a gépekre megvannak a jól képzett vezetők. Ezért nézünk nagy- nagy bizakodással a temérdek munkát igénylő ősz elé. A cukorrépa betakarítását is megkezdtük. A hozam mennyiségre és cukortartalomra igen jó. Az őszi munkákhoz szervesen hozzátartozik még nálunk az almaszüret is. Több mint másfél ezer tonna almát szedünk le. A gyümölcsszedés sem másodlagos feladat, hiszen dolgozóink üzemi étkeztetésében, valamint a fogyasztók ellátásában igen jelentős a gyümölcs. Kombinát címszó alatt ez az első őszünk. De mint állami gazdaság csaknem 200 éves múltra tekinthet vissza Mezőhegyes. Különösen az utóbbi években sikerült sok nagy teljesítményű gépet vásárolni, jó vetőmagvakat előállítani, a kutatási kísérleteket hasznosítani. így a jó termőképességű mezőhegyesi földet hatékonyan műveljük a kombinát, illetve a népgazdaság javára. És ebben az őszi munkáknak igen jelentős a szerepe. Ary Róza 51,16 százalékra teljesítette, a tervezett létszámnál tízzel kisebb kollektíva. Igen kedvezően alakult a bérköltség, jó nyereséget értek el. A folyamatosabb, eredményesebb termelést szolgálja az üzem- fejlesztő beruházás is, amely az ígéretek szerint november 1-re készül el. (Sz. J.) Fotó: Lónyai László Eredményes terv — fejlesztő beruházás
