Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-09 / 211. szám

1981. szeptember 9„ szerda Hmm.-««! Latinovits, a színész „Ha a művész élete rö~ vidre szabott: élete sű­rű-vérű, sűrű-idejű hosz- szában mondja el a rá­bízott mondatot”. Latinovits Zoltán Kegyetlen volt halála. Véres és borzongató. Vajon mit érezhetett, mire gondolt azon az öt évvel ezelőtti jú­niusi napon, ott Balatonsze- mesen? Mi volt, amely oly nagyon, már elviselhetetle­nül fájt, ami végzetes utol­só ugrásához vezetett, egy vonat kerekei alá űzve? So­ha senki nem tudja, meg, a halál előtti pillanatok gon­dolatainak nincsenek tanúi. Utolsó színpadi szerepében Bozzi úrként, dallal búcsú­zott. Valahogyan így szólt a versike: most nincs időm, most mennem kell, mert jó­ba lettem az élettel. A kö­zönség ünnepelte. A premie­ren vastaps, bravózás, újrá­zás, öröm. Latinovits vissza­tért. Ki gondolt volna akkor a végre? A halál ritkán jel­zi közeledtét. „Én a szakmát szenve­délyesen szeretem, és szenvedélyes ember va­gyok, különben nem szerethetném szenve­délyesen”. ..Zseni, de őrült!'1 Visel­Pirarulcllo IV. Henrikjében te a ráaggatott címkét. De miért őrület a túlfűtöttség, még akkor is, ha az összetű­zésekhez vezet, az elégedet­lenség szülte izgágaság, amely mindig továbbhaj­szolta, soha nem engedte tespedtségben tunyulni. Le­gendák keringtek állítóla­gos összeférhetetlenségéről. Fábri Zoltán rendező mond­ta: „Róla az emberek éle­tében még több rosszat el­mondtak, mint másról, va­lószínűleg azért, mert je­lentékenyebb volt náluk. Sokan összeférhetetlennek tartották, hisztérikusnak, kö­zösségbe nem valónak. Min­den tette azonban, minden kötözködése, minden indula­ta, minden sistergő dühe a közösség ügyében, a jobbítás érdekében lobbant. Gyűlölte a középszerűt, a langyost, az elzsírosodott agyú tunyasá­got, a rosszabbá belenyug­vást. Ezt teljes meggyőző­déssel állítom. És ennek ta­núja akarok lenni”. Zseni volt. Valóban az. A színpad zsenije, szent őrült­je, aki a játékról mindent tudott. Volt egyszer egy elő­adás, a körszínházbeli „Má- rio és a varázsló”. Latino­vits csodát teremtett. For­gott körbe a színpadon a Thomas Mann-i közönséget hipnotizálva. S egyszerre csak elkezdtek mozogni a széksorok. A nagy nézőtérre is átsugárzott a színész ha­tása. Pedig mi nem a ját­szótársak voltunk, minket nem rendezett senki, csak Latinovits. „A JÁTÉK a gyermek sajátja. A gyermek teljes énjével játszik. Bev­érzéssel, átéléssel. Kimoz- díthatatlanul, hittel. Nem tessékdássék játszik, neki fontosabb, kedvesebb, halá­losan komoly, életteli a já­ték. A SZÍNÉSZ gyermek­ségét az időben és térben kiterítő, tudatos játszó em­ber. Ha úgy tetszik: mű­vész” — vallja Ködszurkáló című könyvében. 1956 nyarán az újdonsült építészmérnök diplomáját zsebre dugva írta alá éle­te első színházi szerződését: segédszínész lett Debrecen­ben. Majd Miskolcra ment, onnan pedig vissza Debre­cenbe. Tagja volt a Vígszín­háznak, a Tháliának, aztán ismét a Vígnek, a veszprémi Petőfi Színháznak és a Rad­nóti Színpadnak. Vendég­ként játszott a Madách Ka­marában, a Körszínházban, a szegedi szabadtéri játéko­kon, utolszor pedig a Fővá­rosi Operettszínházban. Volt Rómeó Miskolcon és a Víg­ben. Rómeóval lett 1963-ban pesti színész. Játszotta a többi között Ruy Blast, Higgins professzort, az őr­nagyot a világsiker felé in­duló Tóték-ban, Liliomot. IV. Henriket Pirandello da­rabjában, és Atrhur Miller Willy Lomanját, az ügynö­köt. S bemutatkozott a veszprémi Petőfi Színházban rendezőként is. „Nem tu­dom, pontosan hol h helyem. Egyelőre csak kódorgók a színházban, a színház körül. A rendezés sokkal jobban érdekel, mint a színjátszás" — nyilatkozta 1965-ben. Ha­lála esztendejében pedig így vélekedett. „Ügy érzem, hogy egykét évvel ezelőtt beléptem abba a korsza­komba, amikor már nem egy szerepet kell eljátszanom — hanem az összest. Rendez­nem kellene. S miután ezt már kipróbáltam,- és sike­rült — teljesen érthetetlen­nek tartom, hogy megfosz­tanak ettől a lehetőségtől. Végső célom pedig az írás. Ha vágyaim teljesülnek, s rendezhetek, nem biztos, hogy a rendezés és az írás között marad a játékra időm.” „Hogy a napból hozott tűz fellobbanjon ben­nünk is, el kell égnünk, ahhoz mindent: szerel­met, gyermekségünket, játékot, mindent föl kell áldoznunk: önmagun­kat”. Latinovitsnak ekkor már alig volt valamire is ideje. Ezt még 6 sem tudta. Térden állva mászott, ugatott és da­lolt, Bozzi urat játszva, volt még néhány előadása nagy­sikerű önálló műsorából, s 1976. június 3-án. egy nap­pal halála előtt még elmond­ta a rádióban Ady Két ku­ruc beszélget című versét. Ez volt utolsó munkája. Darvas Ivánnal Csehov Ványa bácsijában A Szindbád című film főszerepében Színházi alakításainak em­lékeit csak azok vihetik magukkal, akik színpadon is láthatták. De örökre ittma­rad a versmondó, az Adyt új hangon tolmácsoló La­tinovits és a filmszínész. Negyvenöt magyar filmben játszott, a többi között a Szegénylegényekben, a Hi­deg napokban, az Isten hoz­ta, őrnagy úrban és a nagy A kutya, akit Bozzi úrnak hívnak címszerepében sikerű Szindbádban. „So­hasem nyertem, de amit magam megküzdöttem, meg is tartottam. Nem bántam meg semmit, igyekeztem szomorúságom fölött min­dig egy darab kék eget tar­tani. Megmaradtam ember­nek, szigetnek, csodálkozó- nak, reménykedőnek, győ­zelemre törőnek, gondolko­dónak. Megmaradt szívem szeretete; gyűlöltem, és min­den felett megmaradtam folyton keresőnek, terep- felverőnek, lázadónak, élet­mentőnek, értelmezőnek, lassan bölcsülőnek, igazság­keresőnek, nevetőnek”. „Jó lenne csendet te­remteni magunkban”. Mi vezette az utolsó útra? Gyötrő lelki vagy testi fájdalom? Vagy talán a megbékélés, az enyhet adó csend utáni vágy? Korán ment el. öt esztendeje ha­lott. S még csak most, szep­tember 9-én lenne 50 éves. Sebes Erzsébet Sára Sándor rendező-operatőr társaságában Latinovits rendez Új megyei kiadványok. A megyei és békéscsabai Városi Tanács támogatásával időszakonként megjelenő Al­földi tanulmányok 5. kötete a napokban került az olva­sókhoz. Az MTA Földrajztu­dományi Kutatóintézet al­földi csoportjának kiadványa nemcsak a megyében dolgo­zó földrajzkutatók tudomá­nyos tevékenységéből ad íze­lítőt, hanem az Alfölddel kapcsolatban készült, és közérdeklődésre számot tar­tó kutatási eredményeknek is publikációs lehetőséget nyújt. Az ízléses kivitelben meg­jelenő 5. kötetben Rónai András A földtani ismeretek fejlődése az Alföld meden­céjében című dolgozata, va­lamint Baukó Tamás—Dövé- nyi Zoltán—Rakonczai János Természeti és társadalmi té­nyezők szerepe a belvizek kialakulásában a Maros-hor­dalékkúp keleti részén című munkája inkább a szakem­berek számára közöl figye­lemre méltó > kutatási ered­ményeket. Viszont mindenki számára elgondolkodtató, a minden­napos gyakorlatban is jól hasznosítható megfigyelése­ket, következtetéseket tár az olvasó elé Beluszky Pál: Két hátrányos helyzetű terület az Alföldön: a Közép-Tisza­vidék és a Berettyó—Körös­vidék címmel. A'szerző a te­rületi folyamatokat, minde­nekelőtt a településhálózat alakulását, egyre inkább tár­sadalmi indíttatásúnak, sem­mint munka jellegű mozgás- folyamatokként fogja fel. A gazdag tényanyaggal meg­erősített helyzetfeltáró mun­ka még arra is vállalkozik, hogy röviden felvázolja a hátrányos helyzet felszámo­lásának lehetőségeit is. (A vizsgált térségben Szeghalom és környéke szerepéről is szó van.) A gazdasági szakemberek­nek pedig ugyancsak jól hasznosítható adatokkal és következtetésekkel szolgál Pál Agnes és Zsigó László: Az előkészített ipartelepítés példái az Alföldön című ta­nulmánya, valamint Mosoly­gó László A vertikális integ­ráció problémái a közép-bé­kési térségben című dolgoza­ta. Ez utóbbi ugyanis a Bé­késcsaba és Környéke Agrár­ipari Egyesülés, a BAGE-re vonatkozó vizsgálatok első eredményeit közli. Itt érdemes említést tenni egy másik megyei kiadvány­ról is — nemcsak azért, mért mindkettőjük szerkesztője Tóth József kandidátus — ugyanis a vizsgált kérdést jórészt az MTA Földrajztu­dományi Kutatóintézet alföl­di csoportjának munkatársai dolgozták ki. A Békés me­gyei Tanács tudományos koordinációs szakbizottsága a napokban jelentette meg a közép-békési centrumok koordinált fejlesztését meg­alapozó kutatásokkal kap­csolatos, országos szakmai ta­nácskozáson elhangzottakat. így, írásos formában még jobb meditációs lehetőséget nyújt a kérdésben érdekelt városok vezetőinek, de a vá­rosuk jövője iránt érdeklő­dő lakosoknak is. ' B. S. E. MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Tudomány és gyakorlat, (ism.) 8.54: Beszélni nehéz, (ism.) 9.06: Nóták. 9.45: Kis magyar néprajz. 9.50: Tarka mese, kis mese. 10.05: Sztárok anekdoták nélkül. 10.35: Válaszolunk- hallgatóink­nak. 10.50: Az Obretenov kórus ene- kel. 11.12: Operettíinálék. 11.40: Katonadalok. 12.20: Ki nyer ma? 12.35: Házunk tája. 12.50: Operaslágerek, (ism.) 13.20: Kritikusok fóruma. 13.30: Dzsesszmelódiák. 14.03: Magyar szerzők kamara­zenéjéből. 14.29: Litera-túra. 15.10: Nóták. 15.28: MR 10—14. (ism.) 16.10: A Bolgár Népköztársaság nemzeti ünnepén. 16.40: Régi híres énekesek műso­rából. 17.07: Az anyag a hibás? (ism.) 17.32: Hayd: G-dúr vonósnégyes. 17.54: Megöltek egy legényt. 18.15: Hol volt. hol nem volt... 19.15: Közvetités az úszó EB- ről és az öttusa VB-ről. 19.30: Gondolat. 20.15: Herbert von Karajan ve­zényel. 21.30: Háttérbeszélgetés. 22.15: Sporthíradó. 22.25: Tíz perc külpolitika. 22.35: Népi hangszeres muzsika. 22.50: Nem szentírás! 23.15: Cár és ács. 0.10: Nádas Gábor táncdalaiból. PETŐFI RÁDIŐ 8.05: Népek táncaiból. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Történeteim. 10.00— 11.30 : Zenedélelőtt. 11.33: A Szabó család, (ism.) 12.03: A Magyar Rádió népi ze­nekara játszik. 12.33: Tánczenei koktél. 13.30: Színes szőttes. 14.00— 16.00: Kettőtől négyig . . . 16.00: Hobbi — Dominó — a bolgár tengerparton. 16.40: Népdalok az Alföldről. 17.00: Tini — tonik. 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Nemzetiségeink zenéjéből. 19.02: Újdonságainkból. 19.25: Világtörténelem dióhéjban. 19.45: A beat kedvelőinek, (ism.) 20.33: Válas(s)z! 21.25: A tegnap slágereiből. 22.01: Atokföld. 23.15: Debreceni dzsessznapok. III. MŰSOR 9.00: Magyar előadóművészek felvételeiből. 10.01: Griselda. 11.05: Kamarazene. 12.40: Hajnal a Gyémánthegyen. 13.07: Zenekari muzsika. 14.30: Operafinálék. 15.30: A könnyűzene nagy gitá­ros egyéniségei. 16.13: Frans Brüggen Vivaldi- concertókat játszik block­flőtén. 16.59: Leopold Stokowski Wag- ner-fel vételeiből. 17.48: öt földrész zenéje. 17.55: Holnap közvetítjük . . . 18.15: Magnósok, figyelem! 19.08: Beethoven-művek. 20.30: Részletek Crosby, Stills és Nash ..Rain Dances” (El­sőtánc) című lemezeDői. 21.11: Erkel operáiból. 21.58: Székely Endre műveiből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: A tiszakécskei leánykar énekel. 17.15: Farmer és nyakkendő. If­júsági magazin. Szerkesz­tő: Gulyás Ferenc. 17.45: Beatparádé. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A tegnap slágereiből éne­kel Gary Glitter. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 9.00: Tévétorna, (ism.) 9.05: Csak gyerekeknek! 1. Min­dent tudni akarok. 2. Én és a kutyám. 9.25: Delta. (ism.. f.-f.) 9.50: VIII. Henik magánélete, (ism., f.-f.) 11.20: Szerelemmel könnyebb, (ism.) 15.50: Pedagógus-továbbképzés. Irodalomtanítás tv-vel. (ism., f.-f.) 16.45: Hírek, (f.-f.) 16.50: Testünk, (ism.) 17.15: Alaszkai bozótpilóták. 18.00: Reklám, (f.-f.) 18.05: A Bolgár Népköztársaság nemzeti ünnepén. 18.25: Olcsójánosok. (f.-f.) 18.55: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A vizsgálóbíró asszony. 21.25: Panoráma, (ism., f.-f.) 22.10: Az én színházam, (f.-f.) 22.45: Tv-híradó. II. MŰSOR 20.01: Száműzetés. 1. Kopive vi­rága. 2. Portré? Victor Jara. (f.-f.) 20.35: Favágók a Manouan vidé­kén. (f.-f.) 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: Reklám, (f.-f.) 21.30: Úszó. vízilabda EB. 22.00: Autó-motorsport. BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 16.25: Szünidei matiné. 17.10: Üttörőhíradó. 17.35: Román tájakon. 18.00: A bolgár televízió estje. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.50: Riportfilm. 20.15: A gát. Bolgár játékfilm. 21.35: Könnyűzene. 22.05: Tv-híradó. BELGRAD, I MŰSOR 15.55: Fogpiszkáló. 16.25: Tv-naptár. 16.55: Műkedvelők. 17.25: Split: úszó EB. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Sportszerda. Labdarúgás: Dánia—Jugoszlávia. 22.15 Popparádé. II. MŰSOR 14.55: Split: úszó EB. 18.45: Művelődési műsor. 19.15: Kulturális szemle. '19.27: Ma este. 20.00: A maga módján. 21.35: Zágrábi körkép. 21.55: Kamionosok. 22.45: Könyvek és eszmék. MOZI Békési Bástya: Majmok bolygó­ja. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Hárem a si­vatagban, 6 órakor: A XX. szá­zad I.. II. rész. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: A hét szep­lő, fél 8 órakor: Csatár a pác­ban. Gyulai Erkel :v Robert és Robert. Gyulai Petőfi: 4 és 7 órakor: Volt egyszer egy vad­nyugat I.. II. rész. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Kovpak a Kárpátokban I., II. rész. fél 8 órakor: San Babila egy nap­ja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents