Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-08 / 210. szám
t 1981. szeptember 8.. kedd Megnyílt a lipcsei vásár Ünnepi megemlékezés és nemzetközi egyháztörténeti tanácskozás Sárospatakon Ünnepséget rendezett vasárnap a sárospataki református templomban a magyarországi református egyház zsinatának és a Tiszán inneni egyházkerületének elnöksége a sárospataki református kollégium alapítása 450. évfordulója alkalmából. Megjelent az ünnepségen Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Hanga Mária művelődési miniszterhelyettes is. Az ünnepi istentiszteleten részt vett a négy magyarországi református egyházkerület püspöke, élén dr. Bariba Tiborral, a református egyházi zsinat lelkész elnökével és dr. Zsebök Zoltán főgondnokkal, a zsinat világi elnökével. Megjelent dr. James J. McCord, az egyesült államokbeli prince- toni teológiai szeminárium elnöke, aki a református világszövetség elnöki tisztét is betölti. Képviseltette magát a csehszlovákiai, a holland, a jugoszláviai, az NSZK-beli, az osztrák, a román és a svájci református egyház is. Az ünnepi istentiszteleten Kürti László, a Tiszán inneni református egyházkerület püspöke hirdetett igét, szólott a pataki református kollégiumról, majd dr. Szabó Lajos emlékezett meg a 200 éves, műemléki sárospataki református templom építésének, felújításának történetéről. Ezt követően dr. Bartha Tibor, a magyarországi református egyházak közössége, dr. James McCord pedig a református világszövetség nevében mondott köszöntőt. Az állami és társadalmi szervek nejében Porkoláb Albert, a Borsod megyei Tanács elnökhelyettese üdvözölte a jubiláló intézményt. A nagy múltú pataki kollégium történetét dr. Üjszá- szy Kálmán, a Tiszán inneni református egyházkerület fő- gondhoka, és dr. Makai László egyetemi tanár, az országos református gyűjteményi tanács elnöke ismertette. A vasárnapi ünnepség a debreceni kollégium kántusának hangversenyével zárult. A pataki kollégium jubileuma egybeesett a hazai református egyház történetében fordulópontot jelentő türelmi rendelet kiadásának 200 éves jubileumával is. Ebből az alkalomból nemzetközi egyháztörténeti tanácskozás kezdődik hétfőn, a Tiszán inneni református egyházkerület sárospataki tudományos gyűjteményének könyvtártermében. A hazai és külföldi történészek azt vizsgálják, milyen hatása volt a türelmi rendeletnek Ausztria, Magyarország, valamint az úgynevezett örökös tartományok területén. A békés egymás mellett élésnek, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésének jegyében nyitotta meg kapuit vasárnap délelőtt Lipcsében a hagyományos őszi vásár. Az idei seregszemlén háromszáz- ezer négyzetméternyi kiállítási területen 46 ország és Nyugat-Berlin csaknem hatezer kiállítója mutatja be termékeit. A KGST-ben tömörült szocialista országokat egyúttal az a cél is vezérli, hogy szemléltessék az egyre átfogóbb nemzetközi együttműködés és szakosítás előnyeit és eredményeit. A házigazda Német Demokratikus Köztársaság vállalatai ezúttal több mint ötezer újdonsággal jelentkeztek. A szocialista országok közül a legjelentősebb kiállító a Szovjetunió, amelynek 12 000 négyzetméternyi területén 25 külkereskedelmi vállalat 8 ezer termékét mutatja be. Magyarország 2800 négyzetméternyi területen 25 vállalat termékeivel vesz részt a lipcsei vásáron. A legjelentősebb kiállító a MOGÜRT, amely nemcsak hagyományos termékeivel jelent meg ismét, hanem számos újdonsággal is meglepte a látogatókat. A MOGÜRT pavilonját -vasárnap délelőtt felkereste Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke, Willi Stoph miniszterelnök, valamint az NSZEP Politikai Bizottságának több más tagja. A vendégeket dr. Szálai Béla berlini magyar nagykövet üdvözölte. Erich Honecker igen elismerően szólt a magyar termékek kiváló minőségéről. A berlini MOGÜRT-iroda vezetője bemutatta és a vállalat ajándékaként átadta a magyar kiállítás egyik legújabb termékét, egy hordozható autódiagnosztikai készüléket, amellyel köny- nyűszerrel lehet ellenőrizni a gépkocsik villamossági berendezéseit. Megtekinthető a kiállításon a MOGÜRT új szervizállomása (ilyenek már üzemelnek az NDK-ban), és az Ikarus- gyárral közösen épült mozgó szemészeti ambulancia. A TECHN OIMPEX cipőipari, s a Pannónia-vállalat konfekcióipari gépekkel vesz részt a vásáron, és számos termékét mutatja be Lipcsében a magyar textilipar, az élelmiszeripar és a gyógyszeripar is. „Célunk — mondotta Ködmön Ferenc, a berlini magyar kereskedelmi ki- rendeltség tanácsosa —, hogy felmérjük: milyen lehetőségeink nyílnak kereskedelmi kapcsolataink fejlesztésére, és így megalapozzuk az 1982- es eszendőt. Alkalmat ad a lipcsei, vásár arra is, hogy -új informá- 'ciókat szerezzünk, áttekintést kapjunk az egész világról. Ezt segítik elő üzletembereink találkozói a külföldi partnerekkelt” — mondotta. A vásár szeptember 12-ig várja látogatóit. KiállitásmegnyitA Orosházán Tanévkezdés a KISZ-vezetéképzé iskolán Mintegy 90-en gyűltek össze szeptember 6-án, Orosházán, a Szántó Kovács János Múzeumban. Délelőttit órától rendezték meg itt Holler László festőművész kiállításának megnyitó ünnepségét. A szépszámú művészetkedvelő közönséget a múzeum igazgatója, Hévízi Sándor köszöntötte, majd átadta a szót a kiállítást megnyitó Szenti Tibor néprajz- kutatónak, aki méltatta a hódmezővásárhelyi művész munkáját. A megnyitó szavakat követően a résztvevők megtekintették a mintegy 30 festményt, illetve grafikát, s elbeszélgettek alkotójukkal, Holler Lászlóval. A kiállítást október 12-ig tekinthetik meg az érdeklődők. NÁ Megkezdődött az 1981/82- es tanév szeptember 7-én, tegnap délután Békéscsabán, a megyei KlSZ-vezető- képző iskolán is. Az első, négyhetes tanfolyam hallgatói a középfokú tanintézetek KISZ-vezetői, akiket a megnyitón Karaba György, az iskola igazgatója köszöntött. A következő, szintén négyhetes tanfolyamok hallgatói propagandisták és dolgozói KISZ-szervezeti titkárok lesznek. Tavasszal négy ízben tart az iskola 12 napos intenzív tanfolyamot a tavaszi alapszervezeti taggyűléseken megválasztott KISZ-titkárok számára, alapképzésjelleggel. Az új tanévre a KlSZ-isko- la felújította nyílt sporttelepét, mintegy háromszáz- ezer forintos költséggel. Zenei könyvtárosok konferenciája Vasárnap este a budapesti Zeneakadémián tartotta idei konferenciájának megnyitóját a Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége (AIBM) és a Hangarchívumok Nemzetközi Szövetsége (IASA). öt földrész 28 országának 250 szakemberét Kiss Kálmán, a rádió elnökhelyettese Holnap lemezbutikot nyitnak Szarvason Másfél, kéthavonta mintegy 70-en járnak el a szarvasi Hanglemezbarátok köre összejöveteleire. Ilyenkor zenei, ismeretterjesztő előadásokat hallgatnak, elbeszélgetnek. Mindezek mellett évente 4-5 hangversenyt is rendeznek, örömet szerezve ezzel a város komolyzene-kedvelő közönségének. Most újabb meglepetésre készülnek: a szarvasi Egyesített Művelődési Intézményekkel közös szervezésben hanglemezboltot nyitnak a Vajda Péter Művelődési Központ előcsarnokában. A terv szépen illett az intézmény nyitott előtérkoncepciójába, ezért is tartják a holnapi, szeptember 9-i megnyitót. A Hungaro- ton-napok keretében rendezendő ünnepségen, délután 5 órakor Oldal Gábor zeneesztéta, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat munkatársa mond megnyitót. A hanglemezbolt hetente 5 napig árusít, majd — elsősorban válogatott, kuriózum hangfelvételeket — a délutáni órákban. N. A. 0 Pécsi Kesztyűgyár árubemutatéja üdvözölte. Méltatta a két szervezetnek a zenei információáramlásban betöltött kiemelkedő szerepét, és annak jelentőségét, hogy a tanácskozásnak most először adhatott otthont hazánk. Ezt követően Redfera Broia.n, az AIBM és Roff Schuursma, az IASA elnöke szólott a résztvevőkhöz, majd Kárpáti János, az AIBM magyar nemzeti bizottságának elnöke, Bartók Béla a zeneműkiadás nemzetközi együttműködéséért címmel tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. A szeptember 12-ig tartó konferencia résztvevői beszámolókat, előadásokat hallgatnak meg. A kesztyűgyártás hazai bázisa, a 120 éve alapított Pécsi Kesztyűgyár a kesztyűkészítés ősi mesterségének emlékeit megőrzendő múzeum létrehozását határozta el. A gyűjtőrhuka eddigi eredményeit, csaknem 500 különböző fajtájú és kivitelű kesztyűt és egyéb kiegészítő divatcikkeket, legyezőt, napernyőt, divattáskát, valamint metszetet és divatlapot mutat be a kiállítás, amelyet tegnap nyitottak meg Budapesten, az Országos Piackutató Intézet bemutatótermében'. A kiállítás október 2-ig tekinthető meg. Gulyás József, a Pécsi Kesztyűgyár vezérigazgatója a kiállítás megnyitása és a közelgő őszi Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmából tartott sajtótájékoztatón egyebek között elmondotta: a nagy múltú kesztyűgyár az elmúlt húsz esztendőben dinamikusan fejlődött, két új gyáregységgel is bővült. A békési alkotótábor után rendezett kiállítás legszebb képeit hozták át Békéscsabára, a konzervgyár klubjába, ahol rendszeresen bemutatkoznak az itt élő hivatásos és amatőr festők. Az alkotótábor résztvevőinek kiállításán is nagy volt az érdeklődés Fotó: Veress Erzsi Szénbányászatunk jelene és jövője A z energiahordozók világszerte lejátszódott átértékelődése Magyarországon is új helyzetet teremtett. Energiaigényeink kielégítésének egyre növekvő terhei a hazai források fokozott hasznosítására, a felhasználásban pedig a legdrágább energiahordozó, a kőolaj arányának csökkentésére irányította a figyelmet. Mindennek következtében pedig a hazai szénnek, amit jó ideig háttérbe szorítottak az olcsó, könnyen felhasználható, az energiafelhasználást nagymértékben korszerűsítő szénhidrogének, ismét fontos szerep jut az energetikában. Mégpedig kettős szerep. Egyrészt a széntermelés növelésével a drága import energiahordozókat olcsóbb hazaival helyettesíthetjük, s így csökkenhetnek az energiaellátás terhei. Másrészt pedig a kőolajtermék helyett szenet használunk fel tüzelési célokra, az is lehetővé válik, hogy a kőolajból több, magas fokon feldolgozott termék — például benzin, gázolaj, vagyipari alapanyag — készüljön, s így javuljon az ipar termékszerkezete. Mindehhez elsősorban a széntermelés bővítésére van szükség. Ezt a célt szolgálja a szénbányászat fejlesztésének két nagyszabású programja, az úgynevezett eocén- valamint a liászprogram, amelyek gyökeresen változtatják meg a szénbányászat arculatát. Az 1976-ban jóváhagyott eocénprogram már a megvalósítás útján van. A program szerint négy új bánya, Márkushegy, Nagyegyháza, Mány és Lencsehegy látja el a Bicske környékén megépülő szénerőművet. S bár az eredeti célkitűzések azóta módosultak — az energia- igények lassúbb növekedése miatt az eredetileg tervezettnél később lesz szükség a Bicskei Hőerőműre — a program csak kis mértékben módosult: a mányi bányákét lépcsőben épül meg. 1983-tól- a földfelszínhez közelebb eső rétegeket termelik ki, a második lépcsőt pedig majd az erőmű igényeihez igazítják. A márkushegyi és a nagyegyházai bánya ugyanakkor gyorsított ütemben épült — olyan minőségű szenet adnak ugyanis, amiből a bányászat csak igen nehezen tudta kielégíteni az igényeket. A gyorsított építés következtében mindkét bánya megkezdte a termelést ebben az esztendőben — Márkushegy fél évvel, Nagyegyháza pedig egy évvel a tervezett határidő előtt. A negyedik, a lencsehegyi bánya építése is megkezdődik, s itt is az a cél, hogy minél rö- videbb idő alatt fejeződjék be, ezzel segítve a minőségi szénigények kielégítését. A mecseki terület fejlesztése, a liászprogram 1981- ben kezdődik meg. A fejlesztés révén 1986-ra 670 ezer, 1990-re pedig 900 ezer tonnára növekedhet a kokszolható szén termelése, ami azért jelentős, mert a koksz ára nagymértékben nőtt a világpiacon, a behozatal feltételei tehát egyre nehezebbek. Ezek a szénbányászat fejlesztésének legfontosabb állomásai. De ez még nem minden. Üj területeket nyitnak meg például az északmagyarországi területen, több mélyművelésű bányát korszerűsítenek, s számottevően fejlesztik a visontai Thorez külfejtést, amely a legolcsóbb villamosenergiát termelő Gagarin-Hőerőművet látja el tüzelőanyaggal. Mindez lehetővé teszi, hogy 1986-ban legalább 26 millió tonna legyen a szénbányászat termelése, mégpedig olyan műszaki feltételek között, hogy ha az igények a vártnál gyorsabban növekednek, az ágazat azt is követni tudja. Ezek a fejlesztések ugyanakkor minőségi változást is hoznak a szénbányászatban. Az új szénterületek a legmodernebb technika alkalmazására is lehetőséget adnak. Az eocénbányák egy- egy frontfejtése például évente átlagosan több, mint félmillió tonna szenet ad, • s ahol ezt a természeti adottságok is lehetővé teszik, a nyolcszázezer—egymillió tonnát is elérheti a termelés. A hagy termelékenységű termelési rendszerek alkalmazása, a bányászat műszaki színvonalának emelkedése növeli a széntermelés gazdaságosságát, s ugyanakkor számottevően javítja a bányászok munkakörülményeit is. Mindez azonban még mindig csak az egyik, de nem az egyetlen feltétele annak, hogy a szén valóban betölt- hessse szerepét energiaigényeink kielégítésében. A korszerű körülmények között, gazdaságosan kitermelt szenet korszerűen és gazdaságosan is kell felhasználni. Ennek legjobb lehetősége az erőmű, valamint az egyidejűleg hőt és villamosenergiát előállító fűtőerőmű. De fontos az ipar szénfogyasztásának növelése is — ám erre újabb fejlesztésekkel kell a bányászatnak felkészülnie. A szén ugyanis csak akkor helyettesítheti a szén- hidrogéneket, ha a bányászat garantálni tudja az állandó egyenletes minőséget a szén- hidrogénekhez „szoktatott” technológiák számára, s ha olyan tüzelőberendezések ki- fejlesztését és elterjedését is segíti, amelyek versenyképesek a szénhidrogéntüzelésű kazánokkal. Mindezek érdekében az új bányák mellett korszerű szénosztályozók, dúsítok létesülnek, javul a szénelőkészítés, s — igazodva a VI. ötéves terv energiagazdálkodási kormányprogramjához — várhatóan felgyorsul a korszerű tüzelési, felhasználási eljárások alkalmazása. K orszerű, gazdaságos széntermelés és korszerű, hatékony szénfelhasználás — ezek révén nőhet a szén szerepe gazdaságunkban, így tölthet be valóban fontos szerepet energiaigényeink kielégítésében. Koznia Judit Vágják a cirkot Csorváson, Kunágotán és Med- gyesegyházán tegnap, hétfőn megkezdték a seprűnek való ci- rokszakáll betakarítását. A terméskilátások jók, s a kedvező időjárás Is azt segíti, hogy a seprűcirok a sokévi gyakorlattól eltérően egy hónappal hamarabb, október közepéig kerülhessen a tárolókba, illetve a feldolgozó Iparhoz. A hazai ciroktermelés mintegy 95 százalékát termelik meg megyénkben, hozzávetőleg 2500 hektáron. A termelők 90 százaléka a háztáji és kisegítő gazdaságokban van. Amint Sütő Imre, a Seprűcirok-termelő Szövetkezeti Közös Vállalat igazgatója elmondta. az idei seprűeirok-ter- melés mintegy 50 százaléka első osztályú lesz, ami annak köszönhető, hogy a termelők időben gondoskodtak a tőbeállításról. A termésbecslések szerint az idei cirokhozam jó lesz. Ezért a termeltető vállalatnak fel kellett készülni az átvétel rugalmas lebonyolítására. A következő hetekben á termeltetők igényeinek megfelelően szombaton és vasárnap is nyitva tartanak a cirokátvételi helyek. Az idén termett cirokból hazai szükségletre mintegy 3 millió seprűt készítenek, ennek nyersanyagigénye 250—300 vagon szálcirok. A betakarítás kevesebb ideig tart, mint az ezt megelőző években, s az a 4000 háztáji és kisegítő gazdaság, amelyekkel a CITÉV szerződést kötött, október végéig át tudja adni termését a felvásárlásnak. B. 3.
