Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-06 / 209. szám

1981. szeptember 6., vasárnap o Ünnepi tanácsülés a szarvasi óvónőképzőben A szarvasi óvónőképző in­tézet tegnap, szeptember 5- én délelőtt 10 órakor, má­sodik emeleti nagy előadó­termében rendezte meg tan­évnyitó ünnepi tanácsülését. A Himnusz után Garai Gábor Üjesztendőre című verséből adott elő részletet Teleki Beáta első évfolya­mos hallgató, majd a máso­dik évfolyam kórusának tol­mácsolásában csendült fel Benedetto Marcello: A mun­ka dicsérete című műve. Ünnepi beszédet Bencsik Endre, az intézet igazgatója mondott. Szólt többek között az óvónői hivatás szépségei­ről, valamint az új életfor­máról, amely a jövőben a fiatalokra vár, majd feles­kette a 130 elsőéves nappali tagozatos hallgatót. A máso­dik évfolyam nevében Ju­hász Mária köszöntötte az intézet új hallgatóit. A megható pillanatokat Gluck Boldog lelkek tánca című művének fuvolaelőadá­sával tette még ünnepélye­sebbé Kovács Márta, akit zongorán Pál Irén kísért. Ugyancsak nagy sikert ara­tott az ezt' követő kórusmű, melyet Kliment Pálné, inté­zeti adjunktus vezényelt. Az ünnepi tanácsülésen adta át a második évfolya­mosok megérdemelt jutal­mát Sebő Jánosné dr. inté­zeti igazgatóhelyettes, Dara­bán Géza intézeti docensnek pedig a művelődési minisz­ter megbízásából Bencsik Endre átadta a Szocialista Kultúráért kitüntetést. N. Á. Ugyancsak tegnap rendezték meg az évadnyitót a DATE szarvasi mezőgazdasági főiskolai karán Fotó: Martin Gábor Százkét éves Baranya legidősebb lakája Százkettedik születésnapját ünnepelte szombaton Ba­ranya legidősebb asszonya, a komlói Müller Jánosné, született Czorn Anna. A korán megözvegyült asszony szinte egyedül nevelte ■ fel négy gyermekét. A munka volt az éltetője, az ara­tásból hatvanévesen is kivette a részét, s a ház körüli aprómunkában még mindig szívesen segít. Kedvelt szó­rakozása a tévénézés, de legnagyobb örömét négyéves dédunokájában leli. A százkét esztendős asszony jó egészségben, szellemi frisseségben fogadta a születésnapi jókívánságokat Komló állami és társadalmi szerveinek képviselőitől, és család­ja három fiatalabb nemzedékének tagjaitól. Nagygyűlés Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról) tüzelőolajjal, ugyanakkor a lakossági szén, brikett és kokszellátás kívánnivalót hagy maga után. Kohóink és acélműveink kokszellátása je" lentős importot igényel. Emi­att határozta el a kormány, hogy fejleszti a mecseki bá­nyászatot. hazánk egyetlen kokszolható szenet termelő szénmedencéjét. A bányászok élet" és mun­kakörülményeinek javításá­ról is szólt a miniszter: — Kötelességünk, hogy az alkotó emberről, a bányász­ról — legyen csillés, vájár­tanuló, frontmester, iparos, technikus, mérnök vagy más munkakör dolgozója — sok" oldalúan gondoskodjunk. Ezt jelzi a kongresszusi határo' zat is, amikor 10 ezer bá" nyászlakás kedvezményes felépítéséré ad lehetőséget. A tervciklus során 6200 szén­bányász, 9000 uránbányász, aknamélyítő és 450 érc-, ás­ványbányász részére épülhet lakás. Az alkotó ember fo­kozott védelme indította pár­tunkat és kormányunkat ar­ra, hogy a bányászatban az elsők között térjünk rá az ötnapos munkahétre. Ez szá­mos üzemben július elsejé­vel meg is történt. S a mai ünneptől lép életbe a változó munkahelyen dolgozó olaj­bányászok hűségjutalma. Végezetül Méhes Lajos a magyar bányásztársadalom minden tagjának sok sikert, erőt és egészséget, egyéni és családi életében sok örömet és boldogságot kívánt, s az évszázados bányászköszöntés­sel fejezte be beszédét: Jó- szerencsét ! Ünnepi beszédének meg­tartása után Méhes Lajos kitüntetéseket adott át: negy­venen kapták meg a Bányá­szati Szolgálat Érdemérem arany fokozatát, illetve a Ki­váló Bányász és a Kiváló Munkáért miniszteri kitün­tetést. A bányásznapi köz­ponti nagygyűlés Vándorffy Róbertnek, a Kőolajkutató Vállalat igazgatójának zár­szavával ért véget. ★ Az ünnepi programok egyik látványos eseménye­ként Dorogon jubileumi te­ret avattak a helyi bányász­kodás megkezdésének 200., s egyben a település megala­kulásának 800. évfordulója tiszteletére. Salgótarján, Ka­zár, Mátranovák, Rákóczi- bányatelep, Dorogháza bá­nyászai Nagybátonyban a helybeliekkel közösen ünne­peltek, s közülük háromszáz­negyvenen kaptak kitünte­tést. A hazai bauxitbányá­szat „fővárosában”, Tapol­cán Soltész István ipari mi­niszterhelyettes köszöntötte az ünneplőket a bányászto­vábbképző központban ren­dezett gyűlésen. Kincsesbá­nyán bányaavatással ünne­pelték a bányásznapot. Ötvenéves óvoda Békéscsabán Sasala János, a városi tanács elnöke ünnepi beszédet tartja Fotó: Martin Gábor nöke tartott, aki először idézve az egykori jegyző­könyvből, az óvoda 1931-es elkészültére emlékezett.. Óvodatörténeti visszatekin­tését mindenki nagy figye­lemmel hallgatta, így azt, hogy az évfordulóját most ünneplő intézmény hogyan látta el feladatát az egykori magánóvodák sorában. Sa- sala János szólt a mai óvoda helyzetéről, is, végül a Mi­nisztertanács megbízásából átnyújtotta Bagi Bélánénak a Kiváló Munkáért kitünte­tést. Az ünnepség a társadalmi munkások köszöntésével, s az apróságok — a ma óvo­dásainak — kedves műsorá­val ért véget. N. A. Kevés óvoda dicsekedhet azzal, hogy immár fél év­százada — Békéscsabán az elsők között — nyitotta meg kapuit a gyerekek előtt. Nos, a békéscsabai, Lenkey úti óvodában éppen ez alkalom­ból tartottak bensőséges ün­nepséget tegnap, szeptember 5"én, délután 3 órától. A Himnusz elhangzását, majd a gyerekek kedves köszöntőjét követően első­ként Bagi Béláné vezető óvónő lépett a mikrofon­hoz. Köszöntötte a megje­lent vendégeket, majd 31 évi munka után, nyugdíjba vonulása alkalmából búcsút vett a gyerekek szeretett Marika dadanénijétől, öz­vegy Csaba Jánosáétól. Ünnepi köszöntőt Sasa- la János, a városi tanács el­Végrehajtották Morvái Ferencen a halálos Ítéletet A Kecskeméti Megyei Bí­róság Morvái Ferencet (szü­letett 1956-ban) aljas indok­ból elkövetett emberölés és többek által azonos alkalom­mal elkövetett erőszakos ne­mi közösülés kísérlete miatt ez év január 23-án halálra ítélte. A többszörösen büntetett előéletű Morvái Ferenc ta­valy július 20-án Soltvad- kerten megtámadta és nad­rágszíjjal megfojtotta Müller Horst NDK-beli férfit azért, hogy a vele levő szintén né­met nővel ő és két társa kö­zösülhessen. A férfi halála után Morvái rátámadt a nő­re, de a segélykiáltásokra időközben odaérkezők láttán elmenekült. A Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta a halálos íté­letet, amelyet a kegyelmi kérvény elutasítását követő­en szombaton végrehajtot­tak. Közös tűzön saját palacsinta? O érem a fiaimat, hogy menjenek le az ABC-be, mert elfelejtettem zsírt venni. Morgás a vá­lasz. Jól van fiúk, akkor ugrott a palacsinta. Erre azonnal ugrik a nagyobbik: add a pénzt, apu! És te? — nézek a kisebbikre. Föl se emeli a fejét, raj­zol tovább, úgy közli: nem kívánom most a palacsintát. Na, mindegy — mondom én —, pedig egy-egy rágógu­mit is vehettetek volna. Az ajtó is nyitva marad, úgy rohan menten a bátyja után. Hogy ez jó pedagógiai fogás volt, arra nem esküszöm. Mindenesetre a zsír hamarosan megérkezett, a fiúk ver­senyt rágták a gumit, a palacsinta elkészült, s mi valamennyien elégedettek voltunk ... A történet nem mai, de nem is egyszer fordult elő. Eszembe egyébként azért jutott, mert a minap baráti társaságban az építőipar gondjairól beszélgettünk, azt taglalva, miért csúsznak a határidők, miért olyan a ki­vitelezés minősége, amilyen. Arra gondoltam akkor, ott, a beszélgetés közben hir­telen, hogy a határidők megtartásáért, a jó minőségű munkáért rágógumit ígérni ugyan nem lenne illdomos, de lehetne mindenkit — tervezéstől, az építőanyag üte­mes szállításán át, egészen a műszaki átvételig — az eddiginél sokkal érdekeltebbé tenni saját munkájában. Ha az építők az építésvezetővel együtt, annyival kapná­nak többet vagy kevesebbet, amennyivel hamarabb vagy később készülnek el a beígértnél, aligha kellene óráról órára a körmükre nézni ahhoz, hogy dolgozzanak. Ha a hiánypótlásokat, a minőségi kifogások alapján el­végzett javításokat, magának a mulasztónak kellene sa­ját zsebből fizetni, talán a beruházói panaszok száma is csökkenne. Éppen csak mindenkit egyénileg kellene a közös eredményben külön-külön is érdekeltté tenni. Baksán már megpróbálkoztak ezzel — kezdeménye­zésükről éppen lapunk szerdai számában szóltunk —, s a nyomukban most Bélmegyeren is azon fáradoznak az Üj Barázda Tsz-ben, hogy az Ezüstkalász Tsz tapaszta­latait felhasználva, a gazdálkodás, a bérezés új formáit meghonosítva tegyék mindenki előtt világossá, mennyivel jár jobban, ha valóban értékalkotó munkával tölti mun­kaidejét, ha többet, jobban dolgozik. De hozhatunk más példát is. A dévaványai Arany­kalász Termelőszövetkezetben az ágazati nyereségterv teljesítéséért a főágazatvezetők, az ágazatvezetők, és így tovább, éves alapbérüknek 10 százalékát kapják pré­miumként. Minden további többletszázalékért újabb két százalék a jutalom. A prémiumszabályzat természe­tesen tételesen szól a prémiumot csökkentő tényezőkről is: ha kevesebb a nyereség, csökken a prémium összege is; a betervezett évi bértömeg túllépéséért a túllépés százalékának megfelelő arányban ugyancsak csökken a kifizethető prémium. Ne folytassuk. Közösségi társadalmunkban a közös­ségi boldogulás a fő cél. Ez nem mond ellent annak, hogy a közösségi célok elérése elképzelhetetlen ,az egyé­nek boldogulása nélkül. Az együttes törekvések" tudniil­lik, éppen abban nyernek értelmet, hogy annak révén ki-ki megtalálja a maga helyét és számítását is az adott közösségben. Ez utóbbi megállapításnál érdemes elidőz­nünk. Nem feltétlenül számító az, aki számít a jól elvég­zett munka után járó, jól megérdemelt fizetéssel. Ezt azért kell hangsúlyoznunk, mert sokan az elanyagiaso- dás veszélyét látják a személyes érdekeltség fokozásá­ban, az ösztönzés szerepének növelésében. Ez a veszély valóban fenn is áll, amennyiben az anyagi ösztönzést mindenek fölébe helyezzük. "Errol azonban koránt sincs szó. O rról van szó csupán, hogy a munka szerinti részesedés elvének az eddigieknél sokkal kö­vetkezetesebben és kézzel foghatóbban kell ér­vényt szerezni. A személyes érdekeltség megteremtése, az anyagi ösztönzés megfelelő rendszere — még egyszer emeljük ki: megfelelően kialakított rendszerről beszé­lünk — nem a harácsolásnak nyit utat. amennyiben vi­lágos, hogy csak többletteljesítmény hoz többet a kony­hára, s nem az ügyeskedés vezet célra. Ez esetben ugyan­is, éppen a növekvő egyéni jobbléten keresztül vaíik igazán érthetővé, hogy személyes boldogulásunk való­ban közös céljaink megvalósításának, megvalósulásának függvénye. Fiaimnak ezt úgy magyaráztam, hogy a pa­lacsintából csak az ehet, aki tett is érte valamit. Ennek megértését még a rágógumi se zavarta. Kőváry E. Péter Új évad a Vasutasok Szakszervezete Művelődési Házában Az új évadban is bizonyá­ra sokan felkeresik Békés­csabán a Vasutasok Szak- szervezete Művelődési Házát, ahol a gyerekek s a felnőt­tek hasznos időtöltéséről egyaránt gondoskodnak. Szeptember 7-én, hétfőn délután 5 órakor ismét meg­indítják az elmúlt években már népszerűvé vált aszta­litenisz-sulit. Ugyancsak gyerekek vesznek részt a vasútmodellező-szakkör fog­lalkozásain, melyeket szep­tember 5-től látogathatnak a pajtások. Fiatalokat érint, hogy szombatonként — elő­ször szeptember 12-én — is­mét lemezlovas gondoskodik a talpalávalóról, a 6 órakor kezdődő diszkóesteken. Mindezek mellett, szep­tember közepétől gitár- és fotószakkört, angol nyelv­tanfolyamot, sőt, szabás­varrás tanfolyamot is szeret­nének indítani. Tervezik a szerdánkénti kismamatornát, és természetesen továbbra együtt próbál a vasutas fú­vósok zenekara. Újdonság, hogy szeptem­ber elejétől autóvezetői tan­folyam indul, az érdeklődők­nek. A legidősebbek, a nyug­díjasok, kéthetenként talál­koznak a jövőben is. Leg­közelebb „Japán tájak — japán emberek” címmel Horváth László lesz a klub- foglalkozás házigazdája. N. A.

Next

/
Thumbnails
Contents