Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-26 / 226. szám
NÉPÚJSÁG 1981. szeptember 26., szombat Közlemény az MSZMP Békés megyei bizottságának üléséről Az MSZMP Békés megyei bizottsága 1981. szeptember 25-én ülést tartott, amelyen az alábbi napirendeket tárgyalta meg. 1. A Központi Bizottság 1976. október 26-i — a párt propagandamunkájáról szóló — határozata végrehajtásának tapasztalatai, amelyet Nagy Jenő megyei titkár terjesztett elő a végrehajtó bizottság megbízásiból. 2. A gazdaságpolitikai feladatok első félévi teljesítése, amelyet Csatári Béla megyei titkár terjesztett a testület elé. Mindkét előadó szóbeli kiegészítést fűzött a napirendekhez. A pártbizottság tanácskozásán Gyulavári Pál, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, megyei tanácselnök elnökölt. Az ülésen jelent volt, és munkájában részt vett Győri Imre, a Központi Bizottság tagja, a KB agitációs és propagandaosztályának vezetője. A propagandamunkáról A megyei pártbizottság megtárgyalta a Központi Bizottság 1975. október 26-i — a párt propagandamunkájáról szóló — határozata végrehajtásának tapasztalatait. A határozat végrehajtásának eredményeként megyénkben erősödtek a feladatok végrehajtásának tudati feltételei, élénkült a pártszervek ideológiai élete, fejlődött a tömegpolitikai tevékenység hatékonysága, erősödött a pártoktatás mozgalmi és politikai jellege, s mindez javította a nevelő munka feltételeit. Tartalmi tapasztalatok A megye politikai, gazdasági helyzete, a tömegek cselekvőkészségének fejlődése igazolja, hogy a határozatban megjelölt három tartalmi kérdés — a fejlett szocializmus, a hatalom jellege és a proletár internacionalizmus — elmélyültebb tanulmányozása növelte az időszerű feladatok megértését, hozzájárult a párt egy- ségének és tömegbefolyásának elmélyüléséhez. A pártoktatás bemutatta a szocialista fejlődésünk főbb jellemzőit, tapasztalatait, eredményeinket, és vívmányainkat. Hangsúlyt kapott a társadalom összehangolt fejlesztésének követelménye. A hallgatók ismerik és_ elismerik társadalmi fejlődésünk eredményeit. Nagyra értékelik hazánk politikai stabilitását, jónak tartják fejlődésünk irányát. Hangsúlyozzák a bevált politika folytatása iránti igényüket. A pártoktatás erősítette a hallgatók szocializmus iránti elkötelezettségét. A bonyolultabb gazdasági körülmények és az intenzív fejlődés követelményeiből adódó gyakorlat megítélésében élénkült a véleménynyilvánítás. A propaganda jól ütköztette a szocializmus általános törvényszerűségei ről, nemzeti sajátosságairól szóló tanítást politikánk gyakorlatával. Jelentőségüknek megfelelő figyelmet kaptak a társadalom osztály- és rétegviszonyainak alakulásával, valamint a szocialista demokráciával összefüggő elméleti kérdések és gyakorlati tapasztalatok. A hallgatók többsége ismeri és reálisan értékeli az osztályok és rétegek helyzetét. Az ipari és mezőgazda- sági technikai fejlődés folyamata növelte az osztályok közeledésére irányuló figyelmet. Értik és elismerik a hallgatók a munkásosztály vezető szerepének szükségességét. A propaganda törekedett a szocialista demokrácia fejlesztésének ügyét — jelentőségének megfelelően — a tanulmányozás és a gyakorlati cselekvés középpontjába állítani. Az érdeklődés egvre inkább a demokrácia érvényesülésének gyakorlati kérdései felé fordult. Általános az a vélemény, hogy céljaink, feladataink eredményesebb megoldásához több alkotó véleménycserére van szükség. A pártoktatás hallgatói jól érzékelik, hogy társadalmi, gazdasági fejlődésünkkel párhuzamosan növekszik a helyi politikai döntések jelentősége, és ennek következményeként mind nagyobb felelősség hárul a pártalap- szervezetekre. A többség világosan látja, hogy a párt politikájának következetes végrehajtása érdekében nagyobb figyelmet kell fordítani a kommunisták meggyőző készségének fejlesztésére, a személyes példa- mutatásra, és a tömegek körében végzendő szervező, felvilágosító munkára. A propaganda eredményesen vett részt a gazdaságpolitika fő feladatainak megismertetésében, segítette az összefüggések megértését, és a kedvező légkör, a politika megvalósulását szolgáló cselekvés alakítását. Hozzájárult ahhoz, hogy a párttagság és a szélesebb tömegek számára is értékelhetővé váltak a gazdasági építőmunka megváltozott külső és belső feltételei, követelményei, hangsúlyozottan a népgazdasági egyensúly javításának kérdései. Az új helyzet által felvetett kérdések egy részére azonban nem tudott mindig és időben megválaszolni (gazdasági szabályozók és vállalati gazdálkodás új követelményei, kereskedelmi egységek szerződéses rendszere stb.). A pártbizottság határozatának megfelelően a gazdasági hatékonyság értelmezése a gazdaságpolitikai propaganda középpontjában állt. A bérek és jövedelmek alakulásával kapcsolatos kérdéseket a pártoktatás igyekezett a munka szerinti elosztás elvének megértetésével összekötni. Árpolitikánk megítélésében jelentős fejlődés tapasztalható. A pártoktatás a termeléssel és a gazdálkodással összekapcsolva igyekezett választ adni az életszínvonallal összefüggő kérdésekre. A XII. kongresszuson meghatározott életszínvonal-politikával a pártoktatás hall gátói egyetértenek és indokoltnak tartják az elért eredmények megőrzése érdekében szükséges hatékonyabb munka hangsúlyozását, ugyanakkor nem tudatosodott még eléggé minden rétegben az élet- színvonal és a gazdaság eredményessége közötti ösz- szefüggés. A propaganda sokoldalúan foglalkozott a szubjektív tényezők, a tudatosság szerepével, a közoktatás és a közművelődés fejlesztésének feladataival. A hallgatók értik és érzékelik a tudati tényezők növekvő szerepét. Egyetértenek ideológiánk, szocialista elveink, eszméink terjesztésével. de gyakran vitatják egyes kommunikációs eszközök túlzottan toleráns kultúrpolitikáját. Erősödött a társadalmunk értékrendjétől idegen jelenségek iránti érzékenység. Közvéleményünk általában elítéli a státuszszimbólumokat, a presztízsfogyasztást, és azt, ha valaki nem a munkája alapján, vagy annak arányában próbálja jövedelmét növelni. Nagy erőfeszítéseket tett a propaganda a közművelődés és a közoktatás politikai feladatainak megismertetésére, a kultúra, a művelődés és műveltség növekvő szerepének megértetésére. A jelentős erőfeszítések eredményei mellett a párt- alapszervezetek egy része még nem fordít megfelelő figyelmet a kulturális propaganda szervezésére. A pártoktatás — jelentőségének megfelelően — foglalkozott a szocialista életmód, életvitel kérdéseivel, ismertette követelményeit, segítette a fejlődés értékelését. A sokoldalú szemlélet- formálás eredményeként sikerült megértetni a kulturált munka életmód-alakító szerepét. Az adott körülmények között követhető normákat azonban a propaganda sem tudta általánosan elfogadtatni, a mindennapi magatartással összekapcsolni. sőt időnként nemkívánatos magatartásformák újra is termelődnek. A propaganda is inkább a negatív jelenségek bírálatára fordított arányaiban nagyobb teret, mint a pozitív magatartás népszerűsítésére. A propaganda ismertette a nemzetközi fejlődés fő tendenciáit. a nemzetközi erőviszonyokat, bemutatta a békés egymás mellett élés jelentőségét, a szocialista világrendszer szerepét, a béke és a haladás erői nemzetközi összefogásának növekvő szükségességét. Feltárta az imperialista, szélsőséges, reakciós erők törekvéseit és felelősségét a feszültségkeltésben és fegyverkezésben. A nemzetközi élet bizonyos kérdései állandó elemeivé váltak az utóbbi időben a propagandamunkának. Tovább bővültek a hallgatók ismeretei a Szovjetunió gazdasági, társadalmi fejlődéséről, helyzetéről. Ezáltal tovább erősödött megyénkben a Szovjetunió népe iránti tisztelet és bizalom. Irányító, szervező munka A pártmunka irányításában, tervezésében, szervezésében és értékelésében fokozódott az ideológiai kérdésekre irányuló figyelem. Jelentősen fejlődött a pártbizottságok propagandát irányító tevékenysége. A pártbizottságok és pártvezetőségek fokozott .figyelmet fordítanak a pártoktatás személyi és tárgyi feltételeinek fejlesztésére. A propagandisták politikai képzettsége és felkészültsége alapvetően megfelel a követelményeknek. Többségük a bonyolultabb és nehezebb helyzetben is színvonalasan látta el oktató-nevelő munkáját. Ismereteik rendszeres bővítésével törekednek az új követelmények érvényesítésére. A határozat feladatainak végrehajtása fejlesztette a pártái apszer vezetek ideológiai életét, növelte a propaganda kérdéseivel való foglalkozás rendszerességét. Az alapszervezetekben javult, és a politikai igényeknek megfelelően fejlődött a tanfolyami struktúra tervezése és a hallgatók beiskolázása. Továbbra is tapasztalhatók azonban még formális vonások a pártoktatás szervezésében. A tudatos szervezés és a folyamat irányítása még nem minden alapszervezetnél vált általánossá. Ez nagyban függ az alapszervezetek politikai munkájának színvonalától, de sok helyen az agitációs és propaganda reszortosok gyakori cserélődése is oka a propaganda- munka gyengeségének. A tanulmányi fegyelem és a vitakészség javult. A pártoktatásban tanulók évi átlagos létszáma 27 ezer fő. A megyei oktatási igazgatóság káderképzése jobban megfelel a politika szükségleteinek. Javult a beiskolázás a különböző szintű politikai képzés és továbbképzés formáin. A káderoktatás eredményes végzése mellett növekvő segítséget nyújtott a tömegoktatás számára a propagandisták felkészítésében, pedagógiai-módszertani munkájuk segítésében. A pártpropaganda jelentős szerepet vállalt a KISZ és szakszervezeti politikai oktatás segítésében. A párt- szervezetek figyelemmel kísérik az ott folyó munkát, propagandistákat biztosítanak és segítik továbbképzésüket. A tömegszervezetekben folyó politikai oktatás tartalmi koordinálásában azonban az előrelépés nem a kívánt mértékű. Feladatok A végrehajtás tapasztalatainak elemzése alapján a következő feladatokra kell nagyobb figyelmet fordítani: — A pártoktatás tartalmi kérdései között az eddiginél hangsúlyozottabban szerepeljenek a kommunista erkölcs és magatartás, az érdek, és a szövetségi politika témakörei. A gazdaságA gazdaságpolitikai feladatok első félévi teljesítéséről szóló írásos jelentést Csatári Béla megyei titkár, a napirend előadója a félév óta eltelt időszak végrehajtásának tapasztalataival egészítette ki. A megyei párt- bizottság — az ágazatok részletes elemzésén túl — a következőkben összegezte az ez évi eddig eltelt időszak tapasztalatait: H végrehajtás tapasztalatai A megye gazdaságának idei fejlődését az országossal azonos tendenciák jellemezték. Ezek érvényesülése mellett — számszerűségében — az országosnál kedvezőbb több terület eredménye. A termelés növekedése — az előző évi csökkenés után — az iparban is dina- mikusabbá vált. Kedvező a kapacitások kihasználásának javulása a még jelentkező differenciáltsággal együtt. A nem rubel elszámolású export növekedése nem minden ágazatban kielégítő a nagymértékben nehezülő feltételek és a kedvezőbb belföldi értékesítési lehetőségek együttes hatására. A termelés jövedelmezősége általában tovább javult. A tartalékok feltárásának és hasznosításának üteme és folyamatossága viszont — néhány kivételtől eltekintve — elmaradj a célkitűzésektől. A munkaerő-gazdálkodást a spontán csökkentést elfogadó vállalati magatartás jellemzi, pedig a belső munkaerő-tartalékok hasznosításában a kezdeményezőbb vállalati magatartást az ötnapos munkahétre való politikai témakörök feldolgozásában, a konkrét feladatok és a gazdálkodási körülmények, a folyamatok feltárása és az egyéni célokká is megfogalmazható követelmények tudatosítása kerüljön előtérbe. — A pártoktatás — hatókörének alakításában —még inkább a politikai szükségletből induljon ki. Fordítson nagyobb figyelmet a pártonkívüliek bevonására is. — Az eddigi fejlődés eredményei lehetővé teszik, és a fejlett szocializmus programja pedig megköveteli, hogy a tudat fejlesztésében is magasabb követelményeket állítsunk. Az oktató-nevelő munkában a marxizmus-leninizmus világnézeti alapjainak hatéko- nvabb elsajátítása, a tapasztalatok sokrétű tanulmányozása, a világnézeti tisztázás és a megtanult ismeretek élő szemléletté, alkotó gondolkodássá alakítása kerüljön előtérbe. A propagandamunka további fejlődésében meghatározó jelentőségű, hogy az irányítás minden szintje megkülönböztetett figyelemmel segítse az alapszervezeti eszmei-politikai tevékenység tartalmának, szervezettségének és tudatosságának fejlődését. A napirend vitájában részt vettek a pártbizottság tagjai közül Csent es Mihály, Marsi Gyula, Enyedi G. Sándor, Gyuris Jenő, Hunyadi György, Miskucza Péter, Bartyik Istvánné, valamint Győri Imre, a Központi Bizottság tagja, a KB Agitációs és Propaganda- Osztály vezetője. áttérés még .jobban szükség essé teszi. A megye gazdaságában az eddig eltelt időszak teljesítése összességében kedvező feltételeket teremtett az éves célkitűzés megvalósításához. Szükséges azonban a változó feltételekhez való rugalmasabb alkalmazkodás a lehetőségek jobb kihasználásával; a legnagyobb teljesítményre való törekvés, valamint a nagyobb erőfeszítés, a nem rubel elszámolású export növelésére. A gazdaság működése kiegyensúlyozottabb volt az előző évinél, melyhez hozzájárult az új árrendszer és jövedelemszabályozás. A fő folyamatokat értékelve az ágazati teljesítmények1 — erős szóródás mellett is — számottevőek, de további erőfeszítések szükségesek a tőkés export fokozása érdekében. A külpiaci értékesítési lehetőségek kedvezőtlenebbek. A külkereskedelmi összkép az élelmiszer- ipari termékek dinamikusan emelkedő nem rubel elszámolású exportja révén megfelelő. - A közvetve legnagyobb volumenű konvertálható exportárualapot előállító mezőgazdáság termés- kilátásai összességében kedvezőek, A piacpolitika és a takarékossági intézkedések együttes hatásaként a vállalati nyereségek alakulása általában biztató. A veszteséges egységek gazdálkodása év végére — néhány termelőszövetkezet kivételével — eredményessé tehető. A csökkenő munkaerőlétszám a gazdálkodó egységeket tervszerűbb munka- szervezésre kényszerítette, melynek hatására valamennyi ágazatban dinamikusan nőtt a termelékenység. A bérkifizetések is a korábbinál jobban igazodtak a végzett munka meny- nyiségéhez és minőségéhez, de a differenciálódás még nem éri el a kívánt szintet. A félév során több egységnél a tőkés export növelése helyett főként a belföldi és szocialista megrendelésre termeltek, a kapacitásokat esetenként profilon kívüli munkával hasznosították. A lakossági jövedelmek és a kereskedelmi ellátás összességében kedvezően alakult. A bér- és személyi jövedelmek 5,8 százalékkal, a mezőgazdasági termelésből származó bevételek 9,3 százalékkal nőttek. A dinamikusabb bérkiáramlás alapvetően az előrehozott bér- fejlesztésekkel, a termelés növekedéséhez kapcsolódó differenciálással függ össze. Kedvező a takarék'betétál- lomány növekedése is. A kiskereskedelem forgalma folyóáron 8,9 százalékkal — átlagot meghaladóan a vegyesiparcikk és ruházati cikkek területén — nőtt. A forgalom alakulásában a javulónak' ítélhető áruellátás és a növekvő vásárlóerő egyaránt szerepet játszott. A zöldségféléknél a növekvő kínálat viszonylag mérsékeltebb árat alakított ki. Építőanyagokból ez évben először kínálati helyzet állt elő. A vendéglátás forgalma is növekedett. A gazdasági szervező munkában a pártszervek a VI. ötéves terv feladatainak meghatározásában, az éves gazdaságpolitikai program végrehajtásában különösen nagy figyelmet fordítottak a gazdaságpolitikai agitáció- ra és mozgósításra. A gazdaságpolitika népgazdasági célkitűzéseihez közvetlenebbül kapcsolódó üzemi alapszervezeti feladatok meghatározása megfelelő volt. Az ellenőrző, segítő tevékenység gyakorlata még tovább fejlesztendő a területi irányító pártszervekkel való munkamegosztással együtt. Az állami szervek munkája segítette a koordinációs feladatok összehangolását, a folyamatok kedvező irányú kibontakoztatását. A társadalmi szervek a demokratizmus tartalmasabb megvalósításával jó] szolgálták' a célkitűzések végrehajtását. A szocialista mun- kaverseny-mozgalom jól kapcsolódott a termelés és a gazdaságosság növekedésében jelentkező helyi feladatok megvalósításához. Feladatok A megyei . pártbizottság feladatként határozta meg: — A nem rubel elszámolású export- és mezőgazda- sági export-árualapok további bővítését; — A gazdaságosság növelésére a tartalékok még jobb hasznosítását, az eredményesség folyamatos fokozását; , — A munkaidőalapok jobb kihasználását, amit az ötnapos munkahétre való áttérés is indokol; — A bérgazdálkodás javítását a népgazdasági célkitűzéseknek megfelelően; — A pozitív tendenciák szélesebb körű érvényesítését a gazdaságpolitikai szervezőmunkában, és a gyorsabb, differenciáltabb reagálást a negatív jelenségek észlelésekor. Szabó Miklós elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tájékoztatást adott a végrehajtó bizottságnak a megyei pártbizottság két ülése közötti időben végzett munkájáról. Az MSZMP Békés megyei bizottságának ülése egyéb kérdések megtárgyalásával és bejelentésekkel fejeződött be. a gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről
