Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-22 / 222. szám
1981. szeptember 22., kedd Telekgerendáson ülésezett a MEDOSZ Széchenyi-emlékülés a Hazafias Népfrontnál Békés megyei bizottsága A MEDOSZ Békés megyei bizottsága soron következő ülését a Békéscsabai Állami Gazdaság telekgerendási központjában tartotta meg. A testület egyebek között megvitatta az 1980—81. évi tömegpolitikai .oktatás tapasztalatait, a további tennivalókat, valamint az intézeti demokrácia helyzetét a kutatás és szakoktatás területén. Hagyomány már a ME- DOSZ-hoz tartozó Békés megyei üzemekben, intézményekben, hogy nagy gondot fordítanak a dolgozók és a szakszervezeti tisztségviselők tömegpolitikai képzésére, továbbképzésére. A fent említett időszakban például a különböző oktatási formákra — a párt- és KlSZ-szervezetek- kel egyeztetve — mintegy 170 tanfolyamon csaknem négyezren vettek részt. Oktatásban részesültek többek között az szb-titkárok, a szak- szervezeti bizalmiak és helyettesek, a szocialista brigádvezetők és egyéb munka- területeken dolgozó megbízottak. Különböző fórumokon ismerkedtek meg a VI. ötéves terv termelési és szociálpolitikai célkitűzéseivel, az ötnapos munkahétre való áttérés feltételeivel, a szabad idő és a közművelődés kölcsönhatásával, a szocialista brigádmozgalom hármas jelszavának egységével. Megvitatták azt is: megyénk tudományos kutatóintézeteiben, a közép- és felsőfokú szakoktatási intézményeiben hogyan hajtották végre az intézményi demokrácia fórumrendszerét szabályozó MT—SZOT-határozatot. Szervezeti és működési szabályzatukban ugyanis módosítást kell rögzíteni. Kiderült, hogy nem minden intézményben készült még el a kiegészítő módosítás. Ennek ellenére több helyen már a gyakorlatban alkalmazzák a határozatban foglaltakat. Az intézményi és szakszervezeti fórumok működésének feltételei számos intézményben biztosítottak. a. Hétfőn — Széchenyi István születésének 190. évfordulója alkalmából — emlékülést tartottak a Hazafias Népfront budapesti székházában. A HNF országos elnökségének közlekedési és távközlési albizottsága által rendezett ülésen Varga György, az albizottság tagja tartott előadást Széchenyinek a hazai közlekedés fejlesztésében betöltött szerepéről. Kiemelte Széchenyi koncepciójának ma is helytálló vonásait, azt a felismerését, hogy a közlekedést a termeléssel, a gazdaságfejlesztéssel összhangban, annak részeként lehet és kell a kor követelményeinek megfelelővé tenni. Széchenyi, mint hangsúlyozta, mindig nagy figyelmet fordított e kérdésekre, neve összekapcsolódott az első Dunai Gőzhajózási Társaság megalapításával, a Pestet és Budát összekötő Lánchíd létrehozásával és a hazai vasúthálózat alapjainak lefektetésével. , Vágják a kukoricát Dombegyházán A megyénk déli részén gazdálkodó dombegyházi Petőfi Termelőszövetkezettől kaptuk a hírt, hogy tegnap, szeptember 21-én megkezdték á kukorica betakarítását. Egyelőre egy százhúsz hektáros táblán vágják a takarmánynövényt, s az öt kombájn lassú ütemben halad, ugyanis a szemek nedvesség- tartalma elég magas: 32—33 százalékos. A betakarítást akkor gyorsítják, ha a nedvesség csökken, és kevesébb energiával lesz megoldható a szárítás. m. sz. zs. Sok segítséget kapnak a gyulai mozgáskorlátozottak A mozgáskorlátozottak rendezvényén Köztudott, hogy az ENSZ 1981-et a rokkantak nemzetközi évének nyilvánította. Ennek szellemében Gyulán januárban alakították meg a Mozgáskorlátozottak Egyesületét, amelynek akkor mindössze 64 tagja volt. Azóta létszámuk közel 300-ra emelkedett, és tevékenységi körük is túlnőtt a város határán. Jelenleg 31 település mozgáskorlátozottai tartoznak a gyulaiakhoz. Legutóbb Gyulán, a kertészeti vállalat kultúrtermében rendeztek összejövetelt, amelyen Mekis Pál, az egyesület elnöke adott tájékoztatót a jelenlevőknek. Elsőként köszönetét mondott a város vezetőinek, akik megkülönböztetett figyelemmel kísérik munkájukat, s emellett jelentős anyagi segítséget is nyújtanak tevékenységükhöz. Rajtuk kívül 34 vállalat, 120 szocialista brigádja támogatja a mozgás- korlátozottakat. Ennek köszönhető, hogy az idén 11 mozgássérült tagot tudtak elküldeni üdülni. Olyan embereket, akiknek erre még korábban soha nem volt lehetőségük. Az egyesület számtalan lehetőséget biztosít réKép, szöveg: Béla Ottó szűkre, hogy közösségben éljenek, ne legyenek elszigetelten élő betegek. Mekis Pál kérte, hogy a vállalatok, a szocialista brigádok, a különböző kollektívák a rokkantak évének lejárta után se feledkezzenek meg róluk. A találkozó további részében a Körös néptáncegyüttes adott műsort, .és felléptek a Jókai Színház művészei. Az esemény résztvevői láthatták a mozgáskorlátozott Schriffert Mihály fafaragó alkotásait is a kultúrteremben. „Tömörkényesek” a Honli-miihelyben Ruzicskay kiállítás nyílik Szabadkigyáson A Békés megyei Tanács szabadkígyósi élelmiszeripari szakmunkásképző iskolájának vezetősége felkérte Ruzicskay György Munkácsy- díjas érdemes művészt, hogy rendezzen kiállítást alkotásaiból a kastélyban. Nos, az iskola névadójához méltóan, a helység jellegének megfelelően ez alkalommal a Tes- sedik Sámuel életéről készült rajzsorozat 70 eredeti rajzát láthatják az érdeklődők. Az ünnepélyes megnyitóra 1981. szeptember 26-án délelőtt 11 órakor kerül sor, amelyen Enyedi G. Sándor, a Békés megyei képújság fő- szerkesztője méltatja a művész ' munkásságát. Kulich Gyula fotápályázat Tegnap' rendezték a Kulich Gyula országos fotópályázat zsűrizését békéscsa- bán, a Megyei Művelődési Központban. A bíráló bizottság tagjai Topor Zoltán (fotóművész-szövetség) Réti Pál (Népművelési Intézet) Ambrus Zoltán (megyei tanács) és Fekete Mária (városi tanács) voltak. A pályá-- zatra — melyet ezentúl kétévenként rendeznek majd meg — 157 szerzőtől 876 kép érkezett. Az elfogadott és díjazott képekből nocember 7- én a Munkácsy Mihály Múzeumban nyílik meg a kiállítás (M. G.) Tanuljunk táncolni (Tudósítónktól) Üj diáktánctanfolyam indult kezdők részére vasárnap délután Békéscsabán, a Megyei Művelődési Központban, Felczánné Nyíri Mária táncpedagógus vezetésével. A háromhónapos tanfolyam idején vasárnap délutánonként a legújabb diszkó- és divattáncokkal ismerkedhetnek meg a fiatalok. Azok, akik a későbbiek folyamán kedvet kapnának a versenytánchoz, a táncklubban továbbtanulva részt vehetnek a sportszerű táncversenyeken. A jelentkezés a vártnál jobban sikerült, mert 140 általános és középiskolás fiatal jelent meg a beiratkozáson. Az elmúlt év sikereiből kiindulva, az idén is megrendezik a felnőtttáncoktatást Nyíri Lajos táncpedagógus szervezésével. Az előreláthatólag január közepéig tartó tanfolyamon tizennégyféle hagyományos és új divattáncot sajátíthat el az érettebb korosztály. A felnőttoktatás célja nem a versenyszerű felkészítés, inkább lehetőséget kivánnak biztosítani a korábban tanult táncok felfrissítéséhez, biztosabb, könnyebb mozgás kialakításához. Gulyás Ilona Honfi Antal gyomai műhelygalériájának soron következő összejövetele szeptember 24-én, csütörtökön, 18 órakor lesz. A korábbi irodalmi, művészeti és ismeretterjesztő programok után most dr. Diós József, a szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola igazgatója tart előadást az intézmény munkájáról, a végzett hallgatók művészi pályájáról. Szeged egyik legpatinásabb iskolája a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola, egyike az ország három szakiskolájának, ahol középfokon képző- és iparművészeti képzés folyik. Több, mint húsz éve indult a nyomdai grafikusok, épületszobrászok, keramikusok, textilesek képzése, s emellett ének-zene- és színpadi- táncművészet-tagozat is működik. Az egész Dél-Magyaror- szágról érkeznek ide diákok, évek óta szinte minden tagozaton gyomai fiatalok is tanulnak. A kapcsolat a szegedi képzőművészet és Gyo- ma között nem újkeletű. A Művészet az iskolában című sorozat keretében, Honti Antal ötleteként a Kiss Lajos Gimnázium mutatta be a művészeti tagozatos diákok kiállítását. A mostani műhelygaléria- beli előadáson közreműködnek az iskola gvomai tanulói is: Veréb Judit kerámia. Bulla Márta grafika. Frankó Tünde ének-zene szakos hallgatók. Plavecz Pál Orvostechnikai konferencia Budapesten Immár ötödik alkalommal ad otthont fővárosunk az orvostechnikai iparban érdekelt hazai és külföldi szakemberek tanácskozásának. Az V. orvostechnikai konferencia hétfőn, az MTESZ székházában nyílt meg, munkájában 280 hazai és csaknem félszáz külföldi orvos, mérnök, kutató vesz részt. Az idei tanácskozás napirendjén az egészségügyi helyzet általános problémái, az egészségügy műszerezettsége, eszközellátása szerepel. Néhány szakkérdéssel, mint például a keringési rendszervizsgálattal, a légzési diagnosztizálással, ideg- és izomműködési vizsgálatokkal külön is foglalkoznak a tanácskozás résztvevői. A hétfői nyitó plenáris ülésen Hutás Imre egészségügyi miniszterhelyettes bevezető előadásában arról szólt, hogy az utóbbi években a hazai egészségügy jelentős mértékben fejlődött. Segítik a társadalmi beilleszkedést Nagyfokú érdeklődés előzte meg azt az ankétot, amelyet a HNF megyei bizottsága — más szervekkel, intézményekkel közösen — tegnap délelőtt tartott az ifjúsági és úttörőházban Békéscsabán. A különös gondoskodást igénylő, értelmi fogyatékos gyermekek szüleinek szervezett tanácskozás a helyi kisegítő iskola tanulóinak műsorával kezdődött, és filmvetítéssel folytatódott. Majd Szikszai Ferenc, a népfront megyei titkára köszöntötte a megjelenteket, valamint az elnökség tagjait, akik között ott volt Rakovsz- ky István, a HNF Országos Tanácsának munkatársa is. Ezután dr. Ácsai Pál, az egészségügyi gyermekotthon igazgató főorvosa az értelmi fogyatékosoknak a társadalomban elfoglalt helyéről tartott vitaindító előadást. Ebben részletesen szólt azokról az ártalmakról, amelyeknek ismerete nem nélkülözhető az eredményes megelőző tevékenységben. Az értelmi fogyatékos gyermekek nevelésében, esetenkénti továbbképzésében ma már nemcsak az erre hivatott intézmények vesznek részt, hanem mind nagyobb szerepet vállalnak a Vöröskereszt, a HNF különböző testületéi, sőt a tanácsok mellett maguk a termelő üzemek is. A vitaindítót követően Dobó Attila, a tarhosi gyógypedagógiai intézet vezetője és Nagy Gyula, a békéscsabai kisegítő iskola igazgatója beszéltek az eddig elért eredményekről, a jelenleg tapasztalható gondokról, majd a szülők kaptak választ kérdéseikre a szakemberektől. —y—n „Élő történelem” dokumentumműsor-sorozat I. része A Magyar Rádió szeptember 22-e és október 8-a között sugározza „Élő történelem” című 8 részes dokumentumműsor-sorozatát, amelyet a rádió ifjúsági főosztálya készített. A korabeli írott és sok különleges értékű hangdokumentum felhasználásával készült, összesen mintegy 450 perc terjedelmű műsorsorozat történelmünk 1944 vége és 1962 ősze közötti időszakáról ad összefüggő képet, elősegítve ezzel a fiatalság történelmi nevelését, és e korszak hű bemutatását. Az alkotók bemutatják a felszabadulás utáni harccal, építő munkával teli, új társadalmat teremtő éveket, a személyi kultusz időszakát, az 1956-os ellenforradalom kitörésének előzményeit és okait, az ellenforradalom 12 napját, a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulását, & forradalmi konszolidációt. Ezenkívül bemutatja azokat az alapvető elvi jellegű intézkedéseket és gazdasági-politikai eredményeket, amelyek máig befolyásolják továbbhaladásunkat, társadalmi fejlődésünket. A dokumentumműsor-sorozat I. része, amely ma, kedden 20 órától hangzik el a Kossuth rádióban, a felszabadulástól az 1947-es választásokig mutatja be történelmünknek e rendkívül fontos szakaszát. A további adások napja: szeptember 24., 26., 30., október 2., 3., 6. és 8. Emlékplakett Szergej Obrazcnvnak A Bábművészek Nemzetközi Szövetsége — az UNIMA — az elmúlt napokban tartotta Moszkvában végrehajtó bizottsági ülését. A tanácskozásra annak a rendezvénysorozatnak a részeként került sor, amellyel a Szovjetunió Központi Állami Bábszínháza megalapításának fél évszázados évfordulóját ünnepelték. A rendezvénysorozat idején köszöntötték Szergej Obrazcovot is 80. születésnapja alkalmából. A Lenin-renddel kitüntetett művészt a szakma ott tartózkodó külföldi képviselői is üdvözölhették, így az UNIMA magyar központjának megbízásából emlékplakettet nyújtottak át Obrazcov- nak, aki a felszabadulást követő években művészi példájával, szakmai segítségével hozzájárult hazai bábművészetünk fejlődéséhez is. Önkiszolgáló újságárusító nyílt ma Békéscsabán, a lapkiadó vállalat Munkácsy utcai székháza előtt. Két lapot, a Békés megyei Népújságot és a Népszabadságot vásárolhatják meg az olvasók hétköznaponként 1,40, vasárnaponként 1,80 forint bedobása mellett, 7—18, illetve 7—16 óráig Fotó: Fazekas László
