Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-20 / 221. szám
SZÜLŐFÖLDÜNK 1981. szeptember 20., vasárnap o Merre tart megyénkben a településfejlesztés? Gondolatok egy országos tanácskozás elé A kunágotai Bercsényi Termelőszövetkezetben is rendszeresen karbantartják a gépeket Előtérben: az önerő Ahelyett, hogy a dolgok elébe vágnánk, inkább a már korábban elhangzott véleményekre, illetve a nyomtatásban is megjelent forrásokra támaszkodva igyekszünk most felvillantani néhány gondolatot fal- vaink arculatváltozásával s a jövőre vonatkozó egyes elképzelésekkel kapcsolatban. Szándékunk ellenére kénytelenek vagyunk egy elkoptatott szólással kezdeni okfejtésünket: könnyű a jót megszokni! Ezzel korántsem az állandóan kesergő, lakóhelyének körülményeivel,* állapotával, saját és mások sorsával örökké elégedetlen, és ugyanakkor az eddig elért eredményeket figyelmen kívül hagyó állampolgárokat kívánjuk elmarasztalni. Hiszen elenyészően kevés hely lehet az országban, ahol értelmes, nemes célok valóra váltása végett ne lehetne egyéneket, munkahelyi és lakóterületi • közösségeket, vagy az adott település egész lakosságát mozgósítani. Iskolák, óvodák, bölcsődék, játszóterek, utcák, parkok stb. tanúskodnak megyénkben is arról, milyen hatalmas anyagi és erkölcsi támogatást vállaltak városaink, községeink lakosai, az üzemek. intézmények kollektívái az elmúlt években. És napjainkban úgyszintén: se szeri, se száma a különböző elnevezésű akciónak, a köz javát szolgáló társadalmi munkáknak. Visszatérve az előbbi gondolathoz, a falun élő emberekben is a városiakéhoz hasonló igények keletkeznek. Ezt senki sem veheti zokon, mert mi sem természetesebb annál, hogy még a legkisebb települések lakosai is naponta szeretnének friss tejhez, kenyérhez, húsVárosias kép fogadja a látogatót Mezőbcrénybcn, a Kossuth téren egymással szoros érdekközösségbe. Mint ismeretes, egy- egy vállalkozásban több-kevesebb kockázat fordulhat elő. S hogy minél alacsonyabb legyen a hibaszázalék, a fontos döntések előkészítésében, a tervek megvalósításában részt vevő valameny- nyi szervnek, vállalatnak — a hatékonyságra, a takarékosságra, a határidőkre vonatkozó egyéb követelményeket szem előtt tartva — pontosan együtt kell működnie. Elég csak arra utalni: vajon hány esetben bizonyosodott be, hogy az előirányzott ösz- szeg kevésbé jelentős dologra ment el, s ezért más, ennél jóval fontosabb cél nem valósulhatott meg? Ha nincs már iskola Nem szeretnénk az általánosságok síkján folytatni mondanivalónkat, de ugyanakkor az sem lenne kívánatos, hogy kellő szakismeret hiányában a településfejlesztés rendkívül sokrétű, bonyolult volta miatt bizonyos kérdésekbe belebonyolódjunk. Éppen ezért — megyénk néhány „fogyó” községére gondolva — még egy problémát tartunk lényegesnek megemlíteni. Ennek főként az ad aktualitást, hogy a településfejlesztés egyik legismertebb hazai kutatója, dr. Engedi György közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Intézetének tudományos tanácsadója szintén tart előadást a jövő héten sorra kerülő országos tanácskozáson Békéscsabán. A pontosság kedvéért idézzünk most néhány mondatot abból a beszélgetésből, amelyben többek között az iskolák megszüntetésének következményeiről szólt röviden. „Az iskola bezárása: kegyelemdöfés a falunak. Ez készteti leggyorsabban elköltözésre a fiatalokat — akik —. ha már elköltöznek — megpróbálnak városi munkához jutni. És mint városban dolgozók, feliratkoznak a lakásigénylők hosszú listájára ..(Élet és hoz; valamint bővebb választékot jelentő ruházati, háztartási és egyéb cikkekhez jutni. (Más kérdés az, hogy a boltok bővítésével, a hűtőpultok beszerzésével vagy a termeléssel, szállítással, raktározással stb. kapcsolatos feladatokat nehéz megoldani.) Sok esetben objektív és szubjektív okok játszottak közre abban, hogy az egyik községben még idejében hozzákezdtek az ABC-áruház, az orvosi rendelő és lakás, az étterem, a víz- és csatorna- hálózat létesítéséhez, illetve középületek, utak, járdák korszerűsítéséhez, míg a másikban nem. Summa summárum: a jelenlegi gazdasági helyzetünket tekintve szinte kivétel nélkül mindenütt előtérbe kerül — a mérsékelt központi és helyi támogatás mellett — az önerőre, a kezdeményező készségre való fokozottabb támaszkodás. Pro és kontra De menjünk egy lépéssel tovább, s itt ismét a megyei főépítész tapasztalataira hivatkozunk. Békésnél valamikor az úgynevezett kettős híd szolgálta a közúti és vasúti forgalmat. Később újat kellett építeni. A felettes szerv kezdetben hallani sem akart arról, hogy a helyi elképzeléseknek megfelelően az új híd a felújítandó kövesút irányvonalába essen. Nota bene: aztán mégis megadta rá az engedélyt. Sőt, azóta rnár nemcsak az utat korszerűsítették, hanem megkezdődhetett a városépítési koncepcióba beleülő lakásépítés is a környéken. Megemlíthetünk egy másik esetet is a csak (!) íróasztalok mellett kidolgozott tervek „helyességével” polemizálva. Régen volt olyan vélemény, hogy Békéscsabán az állomástól — a Gábor Áron utcán és Bartók Béla úton át — az István malomig vezető vágányokat kell csak felújítani. Szerencsére nem ez az elgondolás valósult meg, hanem a városon kívül létesült a malomig vezető új iparvágány. Ismert tény: a ’60-as évek végén éppen a koordinációs módszerek alkalmazására esett a választás, és ez mind a városokban, mind a községekben nemsokára kezdte éreztetni kedvező hatását. De miről is volt szó? Evek alatt egyre több igény mutatkozott a korszerű lakások építésére nagyobb településeinken is. Az OTP nem tudott volna mit kezdeni a kérelmekkel, ha nem teremtették volna meg a vezetékes vízellátás, a szennyvízelhelyezés, a felújított villanyhálózat, a közlekedés feltételeit. Ezeknek a sürgős feladatoknak a megoldása céljából jó néhány beruházó, illetve kivitelező partner került Gádoroson tavaly fogtak hozzá az új OTP-lakások építéséhez A Magyar Agrártudományi Egyesület falufejlesztési bizottsága a Hazafias Népfront Országos Tanácsának településfejlesztési munkabizottsága a helyi szervekkel közösen „Változó alföldi falu és a gazdaság” címmel szeptember 22-én és 23-án országos tanácskozást rendez Békéscsabán. Ezen a környező megyék képviselőin kívül részt vesznek a mezőgazdasággal, az iparral és a településfejlesztéssel foglalkozó szakembereink is. A program előkészítését ez év áprilisában egy megbeszélés előzte meg, amelyen a szervezők javasolták többek között a városiasodás útján haladó néhány nagyközségünk (Me- zöberény, Szeghalom, Vésztő) megtekintését. Az említett témához szorosan kapcsolódik majd a mezőgazdasági értelmiségieknek a terület- és település- fejlesztésben betöltött szerepét elemző előadás, amelyet Komlódi Elek, Békés megye főépítésze tart szeptember 23-án. Előzetes tájékoztatása szerint fölöttébb időszerű, fontos kérdéseket vitatnak meg a kétnapos konferencián. így mindenekelőtt a mezőgazdaságnak és az iparnak megyénk településfejlesztésére gyakorolt hatásáról, a falusi átalakulás főbb tendenciáiról, az óriás falvaknak, kisvárosoknak az alföldi településrendszerben elfoglalt helyéről, szerepéről hallgatnak meg előadásokat a résztvevők. Néhány évvel ezelőtt újították fel a dombegyházi tanács épületét Pillanatkép a tótkomlósi fürdőnél A szocialista brigádok, a szülői munkaközösségek mellett a pedagógusok is szívesen vállalnak társadalmi munkát a gyermekintézményekben Dombiratoson Irodalom, 1980. január 26., 7. oldal.) Tény, hogy ezt a megállapítást — még ha más formában is — ma már egyre több szakember vallja magáénak. Divatos köznyelvi kifejezéssel élve: nem kívánjuk tovább ragozni a témát, csupán néhány megjegyzést fűzünk hozzá. Noha oktatás- politikánk az iskolák körzetesítésére vonatkozó terve sok pozitív elemet tartalmazott, végrehajtása mégis elhamarkodottnak bizonyult több helyen. Elég csak a szakos ellátással, a tanteremhiánnyal, a szemléltetőeszközökkel, a diákok utaztatásával összefüggő nehézségeket alapul venni. S mi lesz az üresen álló közintézményekkel, az elhagyott lakóépületekkel? Emié. keztetőül arra az időszakra utalunk, amikor is a kellemes környezetben fekvő ma- gyardombegyházi tanácsháza, iskola és óvoda épületeit közhasznú célokra (például szociális otthon) ajánlotta fel a dombegyházi tanács. Feltételezhető: az ilyen üresen maradt helyiségek — a társadalmi-gazdasági változások eredményeként — előbb vagy utóbb gazdára találnak a községekben. *** A szeptember 22—23-i békéscsabai országos tanácskozás nemcsak a településfejlesztés elméleti-gyakorlati kérdéseivel foglalkozó szakembereknek, hanem a népfront tisztségviselőinek és aktivistáinak is tágabb teret, nagyobb lehetőséget nyújt az újabb tervek, koncepciók megismerésére, a tapasztalatok kicserélésére. Ugyanakkor a HNF-mozgalom jelentősen befolyásolhatja majd az irányítással, szervezéssel, beruházással, kivitelezéssel, vagy a társadalmi munkákra való mozgósítással foglalkozó szerveket, vállalatokat, intézményeket és lakókörzeteket is. Kép, szöveg: Bukovinszky István
