Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-20 / 221. szám
1981, szeptember 20., vasárnap Tanácskoztak a megyei MSZBT-tagcsoporlok vezetői A résztvevők egy csoportja (Folytatás az 1. oldalról) jelentős az az eredmény, amit az orosz nyelv tanulásában elértek. Javasolta, adjanak több megbízatást a Szovjetunióban végzett szakembereknek. Beke János, a mezőkovácsházi ÁFÉSZ párt- alapszervezetének titkára az érzelmi kötődés fontosságáról, a fiatalok fokozottabb bevonásáról beszélt.. Lapus- nyik Lajos, a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát MSZBT-tagcsoportjának ügyvezető elnöke az eli'núlt öt év legjelentősebb eredményeként említette, hogy sikerült megőrizni a békét, amelyért napjainkban még többet kell tennünk. Dubis Ferencné, a gyomai 1-es iskola tagcsoportjának elnöke azt hangsúlyozta, milyen fontos a barátság gondolatának elhintése a gyerekekben. Ugyancsak hangsúlyozta a gyermekkorban kezdődő nyelvtanulás jelentőségét. Kolarovszky Mihályné, a Békéscsabai Konzervgyár dolgozója a szocialista brigádok és a tagcsoport kapcsolatáról. a Penza Klub tevékenységéről beszélt, majd hangsúlyozta; azon üzemek közé tartoznak, amelyek exportja döntően a Szovjetunióba irányul. Ennek révén számos személyes kapcsolatuk is van. Dinnyés István, a gyopárosi orosz-szovjet zenei tábor vezetője elmondta, hoev az idén máso-- dik alkalommal rendezett tábor eredményei túlnőttek a megyehatáron, jól szolgálták a zene propagálását és a tehetségek felkutatását, amely a jövőben is fő célkitűzés lesz. Dr. Andódy Tiborné, a Volán 8. sz. Vállalat MSZBT- tagcsoportjának ügyvezető elnöke a különböző intézményekkel, a Moszkva Rádió hallgatóinak baráti klubjával kialakított együttműködésről szólt, amelynek révén bekapcsolódtak a fiatalok e műsorok hallgatásába. Ke- penyes Jánosné, a szarvasi Fotó: Fazekas László óvónőképző országosan egyedülálló orosz nyelvű speciálkollégiumáról beszélt, amelynek lényege, hogy a hallgatók felemelt óraszámban ismerkednek a szovjet gyermekirodalommal, orosz nyelvű foglalkozásokat vezetnek az óvodákban, és intenzív nyelvtanfolyamokon vesznek részt a Szovjetunióban. Körmendi János, áz orosházi járási párttiizottság munkatársa a társadalmi és tömegszervezetekkel való együttműködést hangsúlyozta, beszélt az érzelmi kötődés erősítéséről, az eredmények népszerűsítéséről, a hagyományok ápolásáról. Regős Gábor, az MSZBT Országos Elnöksége nevében köszöntötte a résztvevőket, elismeréssel szólt a tagcsoportok munkájáról, majd a jól dolgozó aktíváknak jutalmakat adott át. Frank Ferenc, a megyei párt- bizottság első titkára, köszöntve a tagcsoportokat, azt hangsúlyozta, hogy a magyar —szovjet barátság erősítése különösen fontos a jelenlegi nemzetközi helyzetben. Mindannyian tudjuk, hogy sikereink záloga volt és marad a Szovjetunióval való megbonthatatlan barátság. A vitában elhangzottakra Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára válaszolt, majd az értekezlet résztvevői táviratot küldtek a Szovjetunió magyarországi nagy- követségének, amelyben tolmácsolták a Békés megyei MSZB'í'-tagcsoportok üdvözletét, és sikereket kívántak a szovjet népnek az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak megvalósításában, a békéért vívott küzdelemben. A tanácskozás jóváhagyta, hogy 20 küldött képviseli a megyét az MSZBT VII. országos- értekezletén, s megalakult a megyei pártbizottság illetékes osztálya mellett működő munkabizottság, amely az országos értekezlet után kezdi meg tevékenységét. A tanácskozás az Interna- cionáléval ért véget. S. F. Piaci hirek Békéscsabáról Kommunista szombat országszerte fl prémiumelvonás ■ ■■ m ■■ ■■ is ösztönöz A bőséges felhozatal és a szabad szombat ellenére sem volt nagy piac tegnap Békéscsabán. Ebben talán az is közrejátszott, hogy a vásár- csarnokban ma estig a megyei kertészeti kiállítás kapott helyet. Kezdjük ezúttal a tojással, ami meglehetősen drága, 2,20 —2,40 darabja. A burgonya kilója 5-6 forint. A szokásostól eltérően most jóval több a petrezselyem, mint a sárgarépa, s az előbbinek 4—6, a sárgarépának pedig 5-6 forint csomója. Egy kiló vöröshagyma 6—8 forintba kerül, a fejes káposztát zömmel 6- ért mérik, a kel 12—14 forint. Eléggé szép az idén a karfiol, 20—25 forintra tarják kilóját, de az egyik ZÖLDÉRT-pavilonban — igaz, nem a legszebb áru volt — 8 forintért is lehetett kapni. A paradicsom 4—6, a hegyes zöldpaprika 8—10, a lecsónak való 5-6 forint, a tölteni való húsos fehér paprika pedig, amiből már nem sok van, 10—12 forint. Szép a paradicsompaprika, 12 forint kilója. Sok és szép zöldbabot árultak tegnap, 8-tól egészen 14 forintig, és volt még zöldborsó is, 20—25 forintért kilója. Olcsó a fokhagyma, 30—35 forint kilója. A gyümölcspiacon még kínálja magát a görögdinnye, több mint 7 és fél ezer kilogrammot tett ki a tegnapi felhpzatal, és 4-5 forintra tartják az árusok. Megjelent a téli piros alma, az ára a minőségtől függően nagyon változó, 8—16 forint, a nyári alma 5—10 forint, a legfinomabb körte 14—16, az őszibarack 10—18, a szilva 10— 14 Sprint. A csemegeszőlő kilójáért 20—25, az étkezési borszőlőért 14—16, az otelló fajtáért 10—12 forintot kérnek. A korai órákban árultak egy kevés málnát is, mindössze 18 kilogrammot, és 40 forint volt kilója. Sok ezer társadalmi munkás — fiatal és felnőtt — dolgozott szabad szombatján országszerte. Üzemi munkások társultak a mezőgazda- ságiakhoz. szüreteltek a nagyüzemi szőlőültetvényeket, almáskertekben, mások lakóhelyük parkjait, utcáit szépítették, a gyárakban a termelési tervek teljesítését segítették elő. A kommunista szombatokról jelentik az MTI tudósítói: A Csepel Vas- és Fémművekben megtartott kommunista szombaton mintegy 18 ezer dolgozó vett részt, s csaknem 35 millió forint értékű munkával járult az exportfeladatok, a kooperációs kötelezettségek teljesítéséhez. Mások azon munkálkodtak, hogy minél otthonosabbá tegyük munkahelyük környékét, fát, virágot ültettek. Dolgoztak Csepel több más üzemének társadalmi munkásai is. Ugyancsak környezetszépítő akció résztvevője volt Makó, és a környékbeli községek mintegy 2000 lakosa. Az őszi nagytakarításban a családok apraja-nagyja részt vett. Nyíregyházán húsz üzem és vállalat 600 fiatal dolgozója, valamint az iskolák tanulói' és pedagógusai almaszüretre indultak a terKötegyán—Űjszalonta közös községi tanácsa a napokban tartotta soron következő ülését. A testület egyebek között megvitatta a két község áruellátását, a szakcsoportok tevékenységét. A Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ üzemeltet Kötegyánban és Üjszalontán boltokat, felvásárlótelepeket, falatozókat, TÜZÉP-telepet. összesen 12 egység áll a lakosság rendelkezésére. Mivel a két községben 522 az ÁFÉSZ-tag, az igazgatóságban és a felügyelőbizottságban megfelelő létszámmal képviselik a helyi lakosság érdekeit. A hálózatban a bolti és a vendéglátóipari dolgozók szakmai felkészültsége egyaránt megfelel a követelményeknek. Többségük gyakorlattal rendelkezik. Az alapvető élelmiszerárukból az ellátás folyamatos. Hentesárut hetenként egyszer kap a 10. számú bolt. A mennyiség elegendő, itt inkább a választék kevés. Tegnap délután Jánsik Tamás tanácselnök nyitotta meg a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban a város szülöttének, Kékesi László grafikusművésznek bélyeggrafikai kiállítását. Az alkotó magyar bélyegeinek száma meghaladja a kétszáz, a külföldre tervezettek száma pedig az ötszáz darabot. Elsősorban Vietnam, Mongólia, Libanon, Jordánia, Salvador és az arab sejkségek részére készített terveket. A magyar Módosulnak az áruvásáflási kölcsöakció egyes feltételei.'Ennek megfelelően a lakosság 1981. szeptember 21-től kezdődően 5000 forintig terjedő vásárlás esetén 30. ezen felüli vásárlás esetén pedig 40 százalékos előleg lefizetése mellett velret igénybe áruvásárlási hitelt. A kölcsönre vásárolható árucikkek listája változatlan. Nem változik a kölcsön után fizetendő kezelési kölcsön mértéke és a kölcsön lejárata sem. A lejárat 30 százalék előleg esetén legfeljebb 12 hónaö- 40 százalék előleg esetén legfeljebb 18 hónap lehet, ötezer forintot meghaladó vásárlás esetén is fizethető 30 százalék, azonban a hitellejárat ebben az esetben legfeljebb 12 hónap lehet. A változás nem érinti az Ífiú- • sági betéttel rendelkezőket és a melőszövetkezetekbe, állami gazdaságokba. A társadalmi munkások gyermekeire több óvodában és bölcsődében, önkéntes műszakot vállalva vigyáztak az óvónők. Szüreteltek a Nagyatádi Cérnagyár dolgozói és nyugdíjasai, a Kaposvári Pamutfonóipari Vállalat böhönyei orsóüzemének munkásai is. Ők Böhönyén a Szabadság Termelőszövetkezetben szedték a szőlőt. Dolgoztak az építők is. A dunaújvárosiak 2000 munkása helyben és más településeken 5 millió forint értékű feladatot teljesített. Teljes nappali műszakot tartottak a nógrádi szénbányák négy aknaüzemében, ahonnan ezen a napon mintegy 600 tonna szenet küldtek a felszínre. A salgótarjáni Salgó Szövetkezeti Cipőgyárban 220-an vettek részt a termelésben, a Budapesti Vegyipari Gépgyár tahi gyárában pedig a dolgozók több mint 90 százaléka tartott kommunista szombatot, hogy a megkeresett bérüket közösségi célokra ajánlják fel — ugyanúgy, mint azt valamennyi termelőhelyen tették az önként vállalt műszak társadalmi munkásai. Iparcikkből bizony előfordulnak hiányosságok. De ez pénzügyi problémára vezethető vissza. Közismert a szigorú készletgazdálkodás. Ezért a nagyobb értékű, tartós fogyasztási cikkeket előjegyzés alapján szállítják le a két községbe, egyébként Sarkadon bő választékot találnak. Hiánycikk viszont elég gyakran a magyar kerékpár- külső, a horganyzott huzal, a zománcozott vizeskanna, a harisnyanadrág, a férfizokni és számos más „apróság”, aminek beszerzése nem az ÁFÉSZ-en múlik. Fűtőolaj állandóan kapható, a tűzifa, a szén mennyiségében elegendő, de a választék gyenge. A szakcsoportokat helyben látják el sertés-, baromfi- és nyúltáppal, szerződéses alapon vásárolják fel a primőr- és szabadföldi zöldségeket, hogy ezzel is nagyobb keresethez jussanak a tagok, s jobb legyen az áruellátás. filatélisták jól ismerik Kékesi László nevét, munkáit: többek között a „Magyarország 25 éve tagja az ENSZ- nek”, a „75 éves a magyar autóklub”, a „Történelmi zászlók”, a „Budapesti állatkert” című sorozatokon is az ő neve szerepel, mint tervező grafikusé. A kiállító művész ma, szeptember 20-án délelőtt 10 és 12 óra között a helyszínen dedikálja az általa tervezett bélyegeket és emléklapokat. fiatal házasokat, akik továbbra is változatlan feltételekkel vehetnek igénybe árukölcsönt. A vásárlás értékhatárától függetlenül 30 százalékos készpénz- fizetés mellett vásárolható hitelre a fekete-fehér televízió. 1981. október 1-től 1982. március 31-ig pedig a háztartási hűtőszekrény (mélyhűtő is) és a kismotorkerékpár (Jawa Babetta és Simson S—50 típusú kivételével) vásárlásához mindössze 20 százalék előleget kell fizetni. A hitel lejárata az előbbi cikkeknél 5000 forintig terjedő vásárlás esetén 12 hónapig, ezen felül 18 hónapig terjedhet. A változásról az Országos Takarékpénztár és a takarékszövetkezetek fiókjai, valamint a boltok és áruházak részletes felvilágosítást adnak. H álás vezetői feladat az ösztönzés! A mező- gazdaságban nem kell túl sok leleményesség ahhoz, hogy többletjövedelemmel kecsegtető termelési célokat tűzhessenek ki. Többet és jobbat kell termelni és megvan a nyereség, a prémium, a jutalom vagy a részesedés. Ha a kitűzött 'feladatokat nem sikerült elvégezni, sok esetben külső tényezőkre hivatkozva még mindig be lehet bizonyítani, hogy a mulasztás nem hanyagság, esetleg hozzá nem értő munka következménye. És ha kissé pirulva is, de át lehet venni a pénzes borítékot. Tény, hogy az érdekeltségi rendszerekben általában csak a többletjövedelem feltételeit szabják meg, a jövedelemcsökkentő tényezőket viszont nem. Az érdekeltségi rendszerből többnyire hiányzik a kényszerítő erő. A 6000 hektáron gazdálkodó jászteleki Tolbuhin Tsz a kettős érdekeltségi rendszert használja, és a fokozatosan nehezebbé váló külső termelési feltételek közepette is hosszú ideje nagy biztonsággal gazdálkodik, pedig a közepes minőségű földeken a növénytermelésen és állat- tenyésztésen kívül mással úgyszólván nem is foglalkozik. Anélkül, hogy adatszerűén felsorolnánk: mit miért kapnak a játsztelki szövetkezet dolgozói, az éves munkabér tíz százalékának megfelelő prémium az ágazati nyereségterv teljesítéséért jár. Ezentúl — az engedélyezett határig — a nyereségterv minden százaléknyi túlteljesítéséért egy-egy százalékkal nő a prémium. A termelési és nyereségtervek, valamint a prémiumcsökkentő tényezők az ágazatok sajátosságai szerint változnak. Például a növénytermesztésben meghatározzák, hogy az alapprémiumért mekkora nyereséget és növényfajtánként mekkora termést kell hozni. Ebben még semmi különlegesség nincs, de abban már igen, hogy ha például az ágazat túllépi a búza tervezett szűkített önköltségét, függetlenül attól, hogy mekkora hozamot ért el, a prémiumot 5 százalékkal csökkentik. A gazdaságban búzán kívül kukoricát, napraforgót, cukorrépát és lucernát termesztenek, tehát a növény- termesztésnek megvan a „lehetősége”, akár 20 százalékos prémiumcsökkentésre is. Nem is beszélve arról, hogy a műtrágya-felhasználási norma túllépésének is öt százalék prémiumelvonás a következménye. Ez a következetesen alkalmazott érdekeltségi rendszer megfontolt gazdálkodásra készteti a növénytermesztés irányítóit. A jászteleki szövetkezet a nádudvari KITE növénytermelési rendszer tagjaként drága importgépekkel dolgozik; a gépesítés foka 130 százalékos. Ez azt jelenti, hogy gépparkjuk 30 százalékkal nagyobb az optimális termelési feltételekhez szükséges, úgynevezett számított géppark nagyságánál. Ez a 30 százalékos többlet elegendő arra, hogy szélsőséges körülmények között is időben tudjanak minden munkát elvégezni. A növényvédelmet és a műtrágyázást repülőgépekkel végzik. Ám a traktorokat a táblák széléről az agronómusok irányítják. A költségekkel ugyanis csak állandó ellenőrzéssel tudnak takarékoskodni. Ha például az előírt 40 centiméter mélyszántás helyett a traktoros csupán 30 centiméter mélyre süllyeszti az ekét, akkor csak a sekélyebb szántásért járó, alacsonyabb bért kapja meg. És, hogy ki, hol, hogyan dolgozik, azt csak a munkaterületen járva lehet megállapítani. Az erő- és munkagépeket általában nem reggel indítják, hanem akkor, amikor a talaj megengedi. Ha délután két órakor, akkor a traktorosok készenléti díjért várakoznak. A talajmunkáknál — a vonóerőt maximálisan kihasználva — kapcsolt gépsorokat alkalmaznak, tehát minimumra csökkentik a ta- posási kárt. Számítások szerint például egy cukorrépatábla, amit három menetben műveltek, hektáronként 50— 60 mázsával kevesebb termést ad, mint az, amelynek talajmunkáit egy menetben végezték el. Mindezek persze a gazdálkodás szempontjából mindennapos technikai fogások, de néha olyan kényelmetlenséggel járnak, (mint például a szántásra merőleges talaj- elmunkálás), amelyeket az érdekeltségi rendszerbe épített kényszerítő tényezők nélkül talán nem is' vállalnának sem az irányítók, sem az irányítottak. A jásztelki szövetkezet például évek óta 7 millió forintot költ műtrágyára. Mivel az utóbbi 3 évben körülbelül 50 százalékkal nőtt a műtrágya ára, ez azt jelenthetné, hogy a gazdaságban felére csökkent a tápanyagfelhasználás. De a hektáronkénti 250—280 kilogrammnyi hatóanyagot továbbra is megkapják a földek. A különbséget ugyanis istállótrágyával fedezik. A sertéstenyésztési ágazat prémiumát 5—5 százalékkal csökkentik, ha egy kilogramm értékesített sertéshúst, 4,8 kilogrammnál több abrakból állítanak elő, vagy ha az egy kilogrammra jutó önköltség túllépi a 27 forintot. A szarvasmarha-ágazatban, ha a tej- és a hízómarha-termelés szűkített önköltsége a tervezettnél magasabb, ha a borjúelhullás túllépi a megengedett határt, és ha a tej-, illetve a marhahústermeléshez az előírtnál több abrakot használnak fel, akkor 20 százalékkal csökkentik az esetleges prémiumot. A termelő ágazatok ösztönző rendszerétől némileg eltér a szolgáltató ágazat, nevezetesen a gépüzem érdekeltségi rendszere. Például az általuk kiszolgált növénytermesztés és az állattenyésztés nyeresége után járó prémiumon kívül a gápüzemek újabb 4 százalékot jelent, ha az egy műhelyórára jutó szűkített önköltség nem több 35 forintnál. Ez az előírás az általános költség csökkentésére, illetve arra ösztönöz, hogy mindenkit a szakképzettségének megfelelően foglalkoztassanak. Tehát egy magasabb képzettségű, mondjuk 22 forintos órabérű szakmunkással ne végeztessenek olyan munkát, ami 12 forintos órabérért is elvégezhető. A gépi munka, az anyag- és üzemanyag-, a . bérköltségekkel való takarékos gazdálkodást szolgálja, és 4—4 százalékkal növeli a lehetséges prémiumot, ha a traktorok és tehergépkocsik betartják az előírt normát. Ezzel szemben az üzemanyag- és villamosenergianorma- túllépés 7—7, az alkatrészfelhasználás tervezettet meghaladó növekedése 6 százalék prémiumelvonással jár. A prémiumfeltételeket és a „büntetőpontokat” évenként — az előző év tapasztalatai alapján — határozzák meg. Ezzel tehát kiszűrhetők a külső körülmények okozta többletráfordítások, illetve figyelembe vehetők azok a költségek is, amelyek felhasználását csak a kedvező körülmények tették feleslegessé. Bonyhádi Péter Kötegyán Tanácsülésről jelentjük a. Bélyeggrafikai kiállítás Szarvason Tájékoztató az áruvásárlási kölcsönakció egyes feltételeinek módosításáról
