Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-20 / 221. szám
1981. szeptember 20., vasárnap ■KHU'Mlti Hz idő nem áll meg A szép falióra sétálója most vigyázban áll — nem jár a szerkezet. Pedig az időmérő tikktakkolása éppúgy hozzátartozott a pusztaföldvári tanácsháza anyakönyvi irodájához, mint Ba- gi János anyakönyvvezető. Együtt öregedtek meg, jó barátságban az Idővel — az órát ugyanis mindig Jani bácsi húzta fel. , A házassági anyakönyvbe 1981. július 11-én tette utolsó bejegyzését. A szép kis mennyasszony, akinek a születését 1957. novemberében szintén Jani bácsi véste a nagykönyvbe, nagyon kérte, vállalja még el az ő esküvőjét, mielőtt nyugdíjba megy. Hát így összeadta az ifjú párt, s mikor magára maradt a házasságkötő teremben, komótosan, talán a szokásosnál kicsit lassabban is, összehajtogatta a széles, nemzetiszínű szalagot, végigballagott a szőnyegen, s az ajtóból visszanézett. Mikor és kik is mondták ki előtte először azt a bizonyos boldogító igent? — Balogh Géza és Berki Etelka volt az első pár, akiket én adtam össze, mégpedig 1953. július 18-án —. mondja gondolkodás nélkül a neveket és a dátumokat. — Régen volt, de azt nem mondhatom, hogy igaz sem volt, mert itt az írás! — veszi elő a páncélszekrényből az egyik anyakönyvet. — Eléggé mostoha körülmények voltak még akkoriban. Házasságkötő terem nem lévén, éppen ebben az irodában mondták ki az igent a felek. Rendszerint délelőtt jöttek ide, ahogyan nevezték, a polgári esküvőre, és délután tartották az egyházit. Na; manapság már nemigen mennek a templomba. Jani bácsi tősgyökeres földvári, ismeri az egész falut. íg'y azután nem hangzott el kétszer sem egyforma ünnepi köszöntőbeszéd. Olykor persze meggyőződése ellenére boronálta össze a fiatalokat. Hiába győzködte a menyasszonyt, aki szinte még gyerek volt, hogy nem ahhoz a megbízhatatlan fiúhoz való, a kislány csak azt hajtogatta: szeretem. Nem is lett köszönet a házasságban. Más emlékezetes eset is akadt bőven a 28 év alatt. Egy hétköznap délelőtt beállított egy fiatalember, mondván, azonnal nősülni akar. Jani bácsi körülnézett: se menyasszony, se tanú, enélkül pedig nincs esküvő! Es különben is, gondolja meg szépen a dolgot még egyszer, mert nem sok jó szokott származni az ilyen ripsz-ropsz dolgokból. De egy óra múlva csak megköttetett a házasság — s rá két napra már szét is költözött az ifjú pár. Aztán volt olyan eset is, amikor háznál adott össze két házasulandó felet. Mindketten 80 év körül jártak már, s a bácsi ágyhoz kötött beteg volt. Egyébként — együtt öregedtek meg, „papír” nélkül. Csend telepszik közénk. A páncélszekrényben sorakozó régi anyakönyvek gerincén az évszámokat böngészem — az egyik kötetben öt év ha- lottai is elfértek, egy másik pedig egy év alatt betelt. Jani bácsi még mindig az egyik házassági anyakönyvben, lapozgat, a fejét ingatja. — Itt is, meg emitt is az a bejegyzés, hogy „házasság felbontva”. Mostanában sok a válás. — Vajon mi az oka? — Rendszerint az italozás a bajok gyökere. Ráadásul, mostanában a nők közül is többen néznek a pohár fenekére. A másik ok, vagy inkább magyarázat az, hogy csak a látszat kedvéért, vagy az anyagiak miatt már esetleg az idősebbek tartanak, fenn egy rossz házasságot. Az asszonyok manapság nem kényszerülnek mindent eltűrni, mint régen. Helyére kerül a vaskos kötet. bezárul a páncélszekrény. A kulcsot átadja Jani bácsi az utódjának, egy fiatalasszonynak. „Most már csak vendég vagyok itt” — mondja rezignáltan. De a faliórát azért — ígéri — ezután is szívesen felhúzza, hiszen naponta ellátogat a tanácsházára. Tóth Ibolya Fotó: Veress Erzsi Visszavonhatatlanul itt az ősz. Hullanak a falevelek a békéscsabai Széchenyi-ligetben Fotó: Fazekas László Tervpályázati felhívás A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, valamint a Fővárosi Tanács országos, nyilvános és titkos tervpályázatot hirdet a Budapest körüli M0 autópályagyűrű Kispest és Cinkota közötti szakaszának az M4 autópályával való, a Ferihegyi repülőtér forgalmi igényeit is kielégítő kapcsolataira, valamint a térség ipari és lakóterületi főúthálózatának tervezésére. A tervpályázaton minden olyan természetes és jogi személy részt vehet, akivel szemben a területrendezési és építési tervpályázatokról szóló 8 1980. I. (1) ÉVM-rende- let szerint kizáró ok nem áll fenn. A pályaművek díjazására, s megvételére 460 ezer forint áll rendelkezésre. A díjak számát és összegét a bíráló- bizottság a pályatervek egymáshoz viszonyított értékének arányában állapítja meg, azzal a megkötéssel, hogy a legnagyobb díj összege 100 ezer forintnál több; a legkisebb díj, illetve megvételi összeg 20 ezer forintnál kevesebb nem lehet. A pályaművek beküldési határideje: 1982. január 11. A kiírás és mellékletei szeptember 21-től vehetők át a Közúti Beruházó Vállalat gondnokságán. (Budapest XII.. Böszörményi út 24. fszt. 10.) 300 forintnak a helyszínen való befizetése ellenében, hétköznapokon szombat kivételével 9—16-óra között. A bírálóbizottság a tervpályázat eredményét 1982. február 15-én hozza nyilvánosságra. Utiszezoni kedvezmények Október 15-ig meghosszabbították a balatonfüredi kemping nyitva tartási idejét. A Balatontourist—Nord kedvfokozóként szeptember 20-tól a faházakba 50 százalékos, a kempinghelyeknél pedig 20 százalékos kedvezményt kínál. A fizetövendéglátó szolgálat szobáinak igénybevételénél — a minőségi besorolástól függően — 20—50 százalékos utószezoni engedményt adnak. A Bakony egyik kedvelt helyén, Bakonybélben szeptember 27-től október 23-ig kedvezményes áron vehetnek részt az érdeklődők a „Vasárnaptól szombatig” címmel meghirdetett programon: az egyhetes turnusokban üdülők számára kirándulásokat szerveznek, például az odvaskői parlanghoz, továbbá Pannonhalma, Veszprém, Pápa, He- rend és Győr nevezetességeinek megtekintésére. A Bakonyban már az őszi idényben megszervezik a disznótoros kirándulásokat, míg Balatonfüreden, a Koloska- csárdában szüreti mulatságot rendeznek. Divatnosztalgia ’81 Mezöberényben (Tudósítónktól) Divatnosztalgia ’81 címmel Mezöberényben 18-án, pénteken este a helyi ÁFÉSZ és a Skála-Coop közös műsoros divatbemutatót tartott a művelődési központban. A bemutatott ruhák, kosztümök, öltönyök, télikabátok az 1981-es év őszi divatját képviselik, s már a közönség rendelkezésére állnak. A műsor hangulatát Máté Péter, Somogyi Pál, Hollai Kálmán, Szigeti Edit, valamint több jeles művész és a Bergendy- együttes biztosította. A háziasszony Bay Éva, ismert tv- bemondónk; a divatkonferanszié Hajós Judit volt. Barna Károly fiucsai postások Érettségi után . a balaton- földvári postahivatalnál vállalt munkát. Megszerezte a szakmai képesítést, majd megbízták a Zala megyei Rédics község postahivatalának a vezetésével. Itt ismerkedett meg Békési Károly kézbesítővel, akinek később a felesége lett. A férje is tanult, és 1969-ben kinevezték a bucsai postahivatal vezetőjévé. Így került a Békési házaspár Bucsára. ahol egy ódon vályogépületben volt még a posta, és eléggé reménytelennek látszott, hogy egyhamar meg fog változni a helyzet. Szerencsére azonban mégsem kellett sokat várni. Hamarosan megtervezték és meg is építették az új postát olyan szép jés kényelmes szolgálati lakással, amilyenre nem is számított a család. És itt cseperedett fel a két Békési kislány, a ma már 14 éves Ildikó és a 12 éves Mariann. A történethez az is hozzátartozik, hogy az asszonyt 1970-ben megválasztották szakszervezeti bizalminak, és azóta is betölti ezt a tisztséget. A csoportjába Nagy Katalin hírlapfelelős, Kiss Lajos kézbesítő és Békési Károly tartozik. Talán hamarosan hozzájuk csatlakozik Török Lajosné kézbesítő, aki a kosárfonó üzemből nemrég került a postához, és a munkakörét annyira megszerette, hoev végleg maradni akar. A másik két kézbesítő, Csurka Sándor és Fekete Sándor egyelőre még gondolkozik azon, hogy véglegesen a postánál dolgozzon. Békési Károlyné a dolgozókkal kapcsolatos kérdéseket — jutalmazási, premizálási javaslatokat — a férjével beszéli meg. Arra gondolok, hogy ilyen körülmények között előfordulhat részrehajlás, de az asszony megnyugtat: — Az igazságtalanság leszerelne minden jó törekvést, rontaná a munkafegyelmet. Mindnyájunk érdeke, hogy ahogy eddig, jó egyetértésben és minél eredményesebben dolgozzunk. Ne állianak odébb, akik egyszer hozzánk kerültek. — Előfordult? — Igen, méghozzá elsősorban a több pénzért, bár az utóbbi időben nálunk is javult a kereset, javultak a munka- és szociális körülmények. — Szoktak találkozni az igazgatóság vezetőivel? — Igen. Éppen a napokban látogatott hozzánk Ke- • resztes Mihály, az igazgatóság szb-titkára. Sok mindenről tájékoztatást kért, így a létszámról is. Most rendben vagyunk, a kézbesítést jól meg tudjuk oldani. Köszönettel nyugtáztuk az igazgatóságtól kapott számoló- és könyvelőgépet, ami megkönnyíti a munkánkat. — Bizonyára a hírlapkézbesítéssel sincs baj. — Az utóbbi időben megkétszereződött a Békés megyei Népújság előfizetőinek a száma, a Népszabadságból pedig több az árus példány. örömmel újságolja, hogy a községi pártbizottság a pártlapok előfizetés-gyűjtésében elért eredményért a hivatalvezetőnek és a kézbesítőknek elismerését fejezte ki. A bucsai postahivatalnak nem ez az első szép sikere. Az előző években kiváló terjesztésért a Népszabadság emlékplakettjét kapta Békési Károly, munkáját a Kiváló Dolgozó kitüntető jelvénnyel is elismerték, és többször részesültek dicséretben a bucsai postások. Pásztor Béla A mezőkováesházi Mozaik Áruház gazdag választékot kínál a nagy értékű háztartási gépekből Fotó: Balkus Imre HNF-ajánlások a pályaválasztásról A népfront megyei elnöksége a legutóbbi ülésén vitatta meg a pályaválasztás folyamatáról, szokásairól és lehetőségeiről szóló előterjesztést. A napirendi pont előadója dr. Molnár Margit, a Békés megyei Tanács munkaügyi osztályának vezetője volt. A testület egyebek között részletesen tájékozódott arról: hogyan oszlik meg az ifjúsági munkaerő, milyen a szakképzés tervezése, a pályaorientáció stb. helyzete a megyében. Ami az arányokat illeti, az általános iskolát végzett diákok fele szakmunkásképzőben, 18 százalékuk gimnáziumban, s a többiek nagy része pedig szakközépiskolákban tanulhat tovább. A gyakorlat is igazolja, hogy előnyt élveznek a beiskolázások alkalmával a kiemelt ágazatok. Mégis: mi teszi szükségessé, hogy társadalmi méretekben foglalkozunk a pályaválasztással? Elsősorban az, hogy megyénkben már nincs férfi- munkaerő-tartalék; sőt, ezen a területen a foglalkoztatottság színvonala már az országos átlagot is meghaladja. A nők esetében hasonló helyzet alakult ki, bár „egyesek szervezett munkába állítása elháríthatatlan akadályok miatt nem lehetséges ...”. Ennek okai többnyire ismertek: hiányzik a szükséges iskolai (szakmai) végzettség, nincs elegendő hely a gyermekintézményekben, és kedvezőtlenek a szolgáltatás, utazás körülményei is. Az osztályvezető ezután a pályára nevelés, az egyes oktatási intézményekben (például egészségügyi, kereskedelmi szakközépiskolák stb.) már évek óta tapasztalható túljelentkezés, valamint a pályaválasztási tevékenység helyzetével foglalkozott. Ez utóbbival kapcsolatban megállapította, sajnos olykor előfordul az is, hogy rendezetlen családi viszonyok miatt a gyermekek nem abban a középfokú iskolatípusban tanulnak, amelyekben — képességeik, adottságaik alapján remélni lehetne. Ugyanakkor nem ritkák az egyes szakmákról kialakult téves elképzelések sem. A lányok pályaválasztási lehetőségei alatta maradnak az országos átlagnak. Általában az értelmiségiek és az alkalmazottak utódai igyekeznek magasabb fokú képzettséget szerezni, míg a fizikai dolgozók leánygyermekei a közép, vagy ennél magasabb szintű végzettséget feltételező munkakörök „tanulmányozásával is beérik”. A pályaválasztási szokásokkal, hagyományokkal kapcsolatban az előadó jó néhány kedvező és kedvezőtlen jelenségre hívta fel a figyelmet, majd rátért a pályaválasztást segítő bevált módszerek ismertetésére. Ezek közé tartoznak a szakmai jellegű kiállítások, klub- foglalkozások, üzemlátogatások, megyei, valamint országos kiadványok, és így tovább. A kitűnően rendszerezett, s minden lényeges tapasztalatot, tudnivalót és eljárást tartalmazó anyag két, az 1980,81. tanévre vonatkozó mellékletet is tartalmazott. Az egyik a beiskolázás alakulásával, a másik a lányok továbbtanulásával függött össze. Érdekességként hadd ragadjuk ki a táblázatból a következő figyelemre méltó adatot: a felsőfokú oktatási intézményekben tanuló lányok aránya országosan 52,4, míg a Békés megyeieké 64,3 százalék! Egyébként az elhangzott szóbeli kiegészítő, a kérdések, válaszok, vélemények alapján az elnökség a megyei tanácsnak, valamint a HNF országos és helyi testületéinek szóló ajánlásokat is megfogalmazott. Ezekben mindenekelőtt nagyobb hangsúlyt kapott az a törekvés, amely a lányok pályaválasztási lehetőségeinek bővítésére, bizonyos szakmunkás-képesítéshez kötött munkakörök jobb megbecsülésére, a propagandatevékenység, az iskolaorvosi és a pályaalkalmassági vizsgálatok javítására, a szülői munkaközösségekkel, a munkahelyekkel való szorosabb együttműködésre irányul. —y—n
