Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-09 / 186. szám

1981. augusztus 9., vasárnap o Mozgássérültek találkozója Elnködön Jakab Józsefné üdvözli a megjelenteket, és méltatja a talál­kozó jelentőségét Fotó: Fazekas László Mintegy 160 meghívót kézbesített a posta a napok­ban Endrődön és Hunyán az itt élő mozgássérülteknek, vakoknak és csökkentlátók­nak, leszázalékolt nyugdíja­soknak és az öregek napkö­zi otthona lakóinak. A rok­kantak éve alkalmából szer­vezett találkozó tegnap, augusztus 8-án délelőtt kez­dődött Endrődön, a cipész­szövetkezet kultúrtermében. Az ízlésesen megterített asztalok mellett már fél 9- kor helyet foglaltak a meg­hívottak, akik elmondották: a nagyközségben nem kam­pányfeladatnak tekintik a mozgássérültekkel való törő­dést. Legalább 3 éve folya­matosan tartanak különböző foglalkozásokat a rokkan­taknak. A Vöröskereszt, a tanács, az ipari és a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek anyagilag is hozzájárul­nak ahhoz, hogy a mozgás- sérültek jól érezzék magukat és hasznos tanácsokat kap­hassanak ügyeik intézésé­hez. Kilenc óra után néhány perccel Jakab Józsefné, a nagyközségi tanács végrehaj­tó bizottságának megbízott titkára üdvözölte a megje­lenteket, majd a vakok és csökkentlátók helyi szerve­zete tartotta meg évi köz­gyűlését. Ezután Frankó Pál, a Magyar Vöröskereszt já­rási titkára szólt a szervezet munkájáról, Szilasi Imre rendőr hadnagy pedig a mozgássérültek, a vakok és csökkentlátók közlekedésé­ről tartott előadást. Nagy ér­deklődésre tartott számot Schwalm Gyulánénak, a nagyközségi tanács szociál­politikai főelőadójának is­mertetése a rokkantak jo­gairól, a segélyezésről. A rendezvény az amatőr szín­játszók és énekesek műsorá­val, valamint közös ebéddel zárult. S. S. NYÁRI VASÁR A készlet nagyobb része már elfogyott Félidejéhez érkezett a nyári ruházati vásár. Az el­ső héten a szaküzletek, áru­házak a tavalyihoz hasonló nagy forgalmat bonyolítottak le, a vásári árukészlet jelen­tősen megcsappant, a 30—40 százalékkal olcsóbban kínált nyári holmik nagyobbik fele már gazdára talált. Az igazi nyári idő egyaránt kedve­zett a vásárlóknak, és a ke­reskedőknek: a vevők olyan ruhadarabokkal gazdagíthat­ták ruhatárukat, amelyeket még ebben a szezonban vi­selhetnek, az üzleteknek pe­dig készleteik gyors csökke­nése lehetőséget nyújt az őszi—téli áruk mielőbbi be­szerzésére. Békés megye fontosabb gazdasági jelzőszámai 1981. első félév (az 1980. év első félévének százalékában) SZOCIALISTA IPAR A termelés volumene: Szocialista ipar összesen 105,0 Ezen belül: nehézipar 103,8 könnyűipar 101,7 egyéb ipar 100,8 élelmiszeripar 111,8 Szocialista ipar élelmiszeripar nélkül 102,9 Foglalkoztatottak száma 98,6 Egy foglalkoztatottra jutó termelés 106,5 Fizikai foglalkozásúak havi átlagbére 107,3 KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPAR Építési-szerelési munkák értékének volumene 101,2 Foglalkoztatottak száma 97,5 Fizikai foglalkozásúak havi átlagbére 108,1 BELKERESKEDELEM A kiskereskedelmi forgalom (folyóáron) 108,9 Ezen belül: bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek 103,4 vendéglátás 106,3 ruházati cikkek 109,4 vegyes iparcikkek 112,6 Foglalkoztatottak száma 98,6 Fizikai foglalkozásúak havi átlagbére 109,9 FELVÁSÁRLÁS Élő állatok 99,5 Állati eredetű termékek 104,9 Együtt 100,5 A lakosság központi forrásból (munkabér, termék- értékesítés , társadalmi juttatás stb.) származó pénzbevétele 107,6 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Békés megyei Igazgatósága Nyugdijas- találkozó a kárászmegyeri nyári táborban Kárászmegyer Bélmegyer határának egyik természeti szépségekben gazdag része. Itt vásárolt meg egy nádte­tős, jellegzetes alföldi er­dészházat a vésztői Nagyköz­ségi Tanács. A régi épületet felújították, a környékét szé­pen rendbe hozták. Friss le­vegő, vízközelség, csend és nyugalom honol e nyári tá­bor környezetében. Vésztő lakossága talál itt pihenési szórakozási és köz- művelődési lehetőséget. Ma, vasárnap a vésztői nők. illetve nyugdíjasok klubja veszi birtokába a tá­bort. A sok, munkában meg­fáradt, idős embereket a ta­nács autóbusszal szállítja a helyszínre. A nőklub vezetői az öregek tiszteletére egész napos gazdag programot szerveznek, amely szalonna­sütéssel zárul. Fafaragók Mezőhegyesen Mezőhegyes immár második alkalommal ad otthont a megye fafaragóinak. A Békés megyei Művelődési Központ és a me- zőhegyesi művelődési ház ren­dezésében ma, augusztus 9-én nyílik meg a 2. megyei fafara­gótábor. A rendezvényre, amelyre mint­egy 20 fafaragót várnak egy mezőtúri és egy nagykátai fa­faragó — a népművészet mes­terei — is érkezik. Az augusztus 16-án záruló tá­bor vezetője Nagy Kristóf szob­rászművész lesz. v a Ismét: Riporter kerestetik Ismét megrendezi a tele­vízió tehetségkutató vetélke­dőjét Riporter kerestetik címmel. Az érdeklődő, te­hetséget, elhivatottságot ér­ző fiatalok jelentkezését szeptember 10-ig várja a Magyar Televízió. A jelentkezőknek részle­tes önéletrajzot és igazol­ványképnél nem kisebb mé­retű fényképet kell bekülde- niük, s mellékelniük kell a lapokban, a rádióban, a te­levízióban már publikált munkáik jegyzékét. Jelent­kezési feltétel a betöltött 18. év és legalább középiskolai érettségi bizonyítvány. Az előzetes meghallgatás során előnyben részesülnek a fel­sőfokú végzettséggel, és nyelvismerettel rendelkező fiatalok. A Riporter kerestetik első selejtezőjét októberben ren­dezik meg, Budapesten. A szakmai zsűri itt jelöli ki azt a húsz versenyzőt, aki a hat nyilvános televíziós forduló­ban a közönség előtt itt szá­mot adhat képességéről. A döntőt a tervek szerint de­cember végén rendezik meg. öt évvel ezelőtt rendezte meg a Televízió utoljára a népszerű tehetségkutató já­tékot. Üjdonság most, hogy a nyertesek az értékes jutal­mak mellett tanfolyamra is beiratkozhatnak. Elszaporodtak az atkák Az utóbbi napok, hetek idő­járása kedvezett az atkafajok szaporodásának megyénkben. Különösen sok található belő­lük a szilva- és almafákon, de mind jobban ellepik a dísznö­vénycserjéket, díszfákat is. Az atkák egyik „jeles” képviselője a takácsatka. Könnyen felismer­hető a vörös változata, amelyet pókszerü alakjáról vörös póknak is neveznek. A barna színű ta­kácsatkával együtt szívogatja a faleveleket, azok kifakulnak, majd lehullanak. A gyümölcs­fák életfontosságú szervüket ve­szítik el az atkafertőzés követ­keztében, ezért nagyon fontos az irtásuk. Ez történhet speciá­lis atkaölőkkel, mint a Pol- Akaritox, vagy a Mitax 20 EC. Hasznosak lehetnek az általá­nos rovarölő szerek közül: a Bi—58, a Sinoratox és az An- thio 33 EC. Ez utóbbiak azért is ajánlottak, mert az atkák mellett megjelent levéltetveket is irtják. m. sz* zs. Tájékoztató az ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatban felmerült egyes kérdésekről (Folytatás az 1. oldalról) meg. Ebből az is következik, hogy az eddig heti 44 óránál hosszabb munkaidőben fog­lalkoztatott dolgozóknál nem kell a munkaidőt csökkente­ni. E körben a munkaidőt továbbra is a kollektív szer­ződésben, munkaügyi sza­bályzatban, vagy munkaszer­ződésben kell meghatározni, ami természetesen rövidebb is lehet az eddiginél. Az egészségre ártalmas munkakörben foglalkoztatott dolgozók munkaideje általá­ban nem csökken, tekintettel arra, hogy e területen a munkaidőt nem az általáno­san érvényes munkaidő hossza, hanem a munkakör jellege határozta, illetve ha­tározza meg. (E körben azoknak a dolgozóknak a munkaideje csökkenthető, akiket több műszakos mun­karendben foglalkoztatnak, és az áttérés előtti munka­idejük meghaladta a 40 órát.) Az ötnapos munkahét be­vezetésével kapcsolatos mun­kaidőcsökkentés mellett — az eddigiektől eltérően — a munkaközi szünet egyetlen dolgozó csoportnál sem ré­sze a törvényes munkaidő­nek. A gyakorlatban sok esetben bizonytalanságot okoz a munkaközi szünet értelmezése, mert esetenként nem csak az étkezésre szol­gáló, hanem az egyéb, a normába beépített, ültetve a normák megállapításánál fi­gyelembe vett szüneteket is munkaközi szünetnek tekin­tik. A munkavégzés sajátossá­gaiból fakadóan az egyes műszakokat pihenés céljából, egészségügyi szempontokból — a teljesítménykövetelmé­nyekbe, időbéreseknél a munkavégzés rendjébe épí­tett — meghatározott időtar­tamú szünetekre megszakít­ják. (Ezen idő alatt a dol­gozók pihenhetnek, tornáz­hatnak, tízóraizhatnak, uzsonnázhatnak. tisztálkod­hatnak, stb. ) Az ilyen szü­neteket a rájuk vonatkozó külön rendelkezések és a kollektív szerződés szerint lehet biztosítani úgy, hogy azok továbbra is a munka­idő részét képezik: ezek a szünetek nem minősülnek munkaközi szünetnek. A munkaközi szünet ki­adásának módját a munka jellege és a munkaidő beosz­tása lényegesen befolyásolja. A munkaközi szünetet általá­ban a munkaidő megszakí­tásával kell biztosítani. Et­től csak akkor lehet eltérni, ha azt a munka természete, a technológiai jellege, vagy a munkaidő beosztása indo­kolttá teszi. PL: ha a tech­nológia nem teszi lehetővé a munkahely elhagyását, az egészségre ártalmas munka­körökben dolgozók az egész­ségügyi szempontból megál­lapított hosszabb szünetben étkezhetnek, a főétkezés ideje a munkaidő kezdete, vagy vége előtt van. Ilyen esetekben a munkaközi szü­net a munkaidő megszakítá­sa nélkül, a munkaidő előtt, vagy után lehet kiadni. El­töltésének helyet a kollek­tív szerződésben kell szabá­lyozni. A munkaidőn kívül bizto­sított munkaközi szünetre ez ideig járó külön díjazás fizetését az ötnapos munka­hét bevezetésétől meg kell szüntetni. A bércsökkenés elkerülése érdekében e kü­lön díjazást a munkabérbe (időbérnél a dolgozó alap­bérébe) kell beépíteni. En­nek következtében az eddig kiegészítő fizetésként adott összeget — a hasonló elkü­lönítést jelentő — pótlék­ként sem lehet folyósítani. A beépítést követően a há­rom és fél túlóra után járó munkaközi szünetre sem kell külön díjazást biztosíta­ni. Az eddig ilyen címen fi­zetett összeget nem kell és technikailag nem is lehet beépíteni az érintettek béré­be, mert ez nem volt rend­szeres juttatás. (Ennek az összegnek a jelentős része azáltal épül be a bérekbe, hogy a túlmunkáért járó díj is emelkedik a rendszeres munkaközi szünetre járó külön díjazás beépítésével.) Az ötnapos munkahétre történő áttéréssel nem vál­tozik azoknak a dolgozóknak a köre, akiknek nem jár munkaközi szünet. Tovább­ra sem kell tehát munka­közi szünetet biztosítani azoknak a dolgozóknak, akik munkakörüknél fogva a munkaidőn belül bármikor étkezhetnek, illetőleg akik­nek munkaköre egészben vagy részben készenléti jel­legű. továbbá akiknek rend­szeres napi munkaideje a hat órát nem haladja meg, valamint azokon a munka­napokon, amelyeken a mun­kaidő a négy órát nem ha­ladja meg. A rendelkezés nem értelmezhető úgy, hogy az általában a nem fizikai dolgozókra vonatkozik. E rendelkezés alapján ugyanis — eddig is és továbbra is — a munkájuk' jellegéből faka­dóan csak azoknak a dolgo­zóknak nem jár munkaközi szünet, akik egészben vagy részben kötetlen munkaidő­ben, vagy készenléti jellegű munkakörben dolgoznak, s így a munkavégzés megsza­kítása nélkül tudnak étkez­ni. Az előbbi körön kívül eső nem fizikai dolgozóknak ko­rábban és az új szabályok szerint is munkaközi szüne­tet kell biztosítani. Az ed­digi szabályok azonban le­hetővé tették, hogy ezt a munkaidőn belül adják ki. Az új rendelkezések a munkaközi szünet kiadásá­nak ezt a módját megszün­tették': az ötnapos munkahét bevezetésétől a nem fizikai dolgozók részére is a mun­kaidőn kívül kell tehát a munkaközi szünetet kiadni. 1981. július 1-től csak meghatározott munka-, il­letve műszakrendben dolgo­zók térhetnek át az ötnapos munkahétre. A gazdálkodó szervek sta­tisztikailag elkülönített üze­meiben. gyáregységeiben, üzemrészeiben akkor kerül­het sor áttérésre, ha az adott egységben a termelés folyamatosan, három vagy ennél több műszakban fo­lyik. A gazdálkodó szerv vala­mennyi egysége akkor tér­het át a rövidebb munka­hétre, ha a három vagy en­nél több műszakban, vala­mint a folyamatos munka­rendben dolgozók száma több a fizikai dolgozók 50 száza­lékánál. A létszámarányt vi­tás esetekben az 1981. évre tervezett átlagos állományi létszám alapján kell meg­határozni. A gazdálkodó szervek egy része jelenleg is ötnapos munkahétben dolgozik. E munkáltatók az ötnapos munkahétre vonatkozó új szabályokat (munkaidő hosz- sza, munkaközi szünet ki­adása, szabadság számítása) az általános előírásoknak megfelelően alkalmazhatják 1981. július 1-től vagy 1982. január. 1-től. A gazdálkodó szervek fo­kozatosan is áttérhetnek az ötnapos munkahétre. A fo­kozatosság vonatkozhat a munkaidő-csökkentés mérté­kére, a szabadnapok számá­ra. az egyes területileg, sta­tisztikailag elkülönített egy­ségekre, munkakörökre is. Törekedni kell azonban ar­ra, hogy minél kevesebb lép­csőben, és minél rövidebb idő alatt valósuljon meg a teljes körű áttérés a gazdál­kodó egységnél. A folyamatosan, a több műszakban üzemelő vagy az idényszerűen dolgozó, vala­mint a lakosság ellátását és szolgáltatást végző munkál­tatóknál a munkaidő-beosz­tás az általános szabályoktól eltérő is lehet. Ennek kere­tében az általánosnál több, de kevesebb szabadnap is biztosítható. A gazdálkodó szerveknek — e lehetőség mellett is — célszerű törekedni arra, hogy az ötnapos munkahét a dol­gozók számára hetenként két munkától mentes napot biz­tosítson. Vannak azonban olyan munkaterületek, ahol ilyen munkarendet nem le­het megvalósítani. Az egy műszakos munka- területeken is a gazdálkodó szerv a szakszervezet mun­kahelyi szervével közösen alakítja ki az ötnapos mun­kahét bevezetésének megol­dási formáját. Ha a gazda­sági és dolgozói érdekek úgy kívánják, akkor a kollektív szerződésben kell rögzíteni, hogy az éves munkaidőala­pot a napi munkaidő meg­hosszabbításával vagy meg­határozott (évenként mint­egy 6-9) szabadnapon törté­nő munkavégzéssel teljesí­tik-e. Az 1982. január 2-i, szom­bati munkanapot azoknál a gazdálkodó szerveknél kell Jedolgozni 1981. december 12- én, akik 1982. január 1-ig bezárólag nem térnek át az ötnapos munkahétre, vagy akiknél ez a szabadnap más szerv tevékenységét, vagy a lakosság ellátását, a szolgál­tatásokat zavarná. (MTI) Ankét a Székely Aladár fotékiállftásrél A Dürer teremben pénteken megnyílt Székely Aladár fotó- kiállításról tartottak ankétot tegnap délelőtt a gyulai fotós alkotótábor és a fotográfia iránt érdeklődők részvételével. A ma­gyar és az egyetemes fotómű­vészet mai problémáiról mon­dott bevezetőt Réti Pál (képün­kön), a Népművelési Intézet fo­tóosztályának vezetője, majd a tárlatot megtekintve szakmai vi­ta alakult ki a részvevők közt Fotó: Martin Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents