Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-05 / 182. szám

1981. augusztus 5., szerda DÉLWBYARORSZÁS Utcabálról jött a hír. «,— Mi ez? — Hungária ikonéért. — Kinek? — Mindenkinek. — Miért? — Pénzért. — Mennyiért? — Sokért! — olvasható ez a rövid párbeszéd Majoros Tibor írásában. Honismereti diáktábor Ma­kón. A részvevő fiatalok munkájának eredménye is elvezethet a föllelt cseléd- könyvtől a hiteles történe­lemszemléletig, a tanyai ház néprajzi dokumentálásától a haza fogalmáig, a veterá­nok visszaemlékezéseitől a nemzeti tudatig. Gyermekbalesetek. (A nyo­mozó naplójából) — Mi történt azon _ idő alatt, amíg maga a szobában volt? — kérdezte a nyomo­zótiszt. — Karcsika kinyitotta a meleg vizet adó csapot, s a forró víz ömlött a testére. Azóta is lelkiismeretfurda- lást érzek, nem lett volna szabad egyedül hagynom a fiamat. Törődjünk a lábunkkal is! Lábunk a napi munka so­rán elég nagy megerőltetés­nek van kitéve. Olykor esté­re megdagad, ég és fáj. Ne sajnáljuk azt a kis időt, amelynek során ezt a fon­tos testrészünket ápoljuk, fel­frissítjük. Vegyünk 10—15 perces forró lábfürdőt, ami­be tegyünk egy jó marék konyhasót. Akinek módjában áll, vásároljon hatásos gyógy- fűkeverékeket erre a célra. Követelmény a pontos munka. A textilfeldolgozó vállalat hajdúnánási üzem­egységében járt Í3es And­rás újságíró. A helyi gazda­sági vezetőkkel beszélgetett, amiből idézünk egy részle­tet. — Hat év egy tőkés cég­gel nem rossz eredmény. A tartós kapcsolatot önök mi­nek tulajdonítják? — A határidők pontos megtartásának és a preciz munkának. A bezárt tésztaüzem esete: „Ez a tésztaüzem alig ho­zott nyereséget, bosszúságot annál többet. Ezért inkább bezártuk.” Nagyon egyszerű, nem? Zöld butella, őzikeportré, Miről mesél a zöld butella? A választ bárki megkaphat­ja a Juhász Gyula Művelő­dési Központban Mónus Fe­renc vásárhelyi fazekas népi iparművész kiállításán. — Van egy csúnya mon­dás a mi szakmánkról: „A revizornak kívül tágasabb.” — Én magam már elnök voltam, és még jó ideig nem ismertem fel a belső ellen­őrzés fontosságát. Ma már látom, hogy nyugalmam je­lentős részéről le kellene {mondanom, ha a szövetke­zetnél végzett munkát nem vizsgálnák rendszeresen. V. Szász József A nyugalom őrei című írása bemutatja az ellenőrzésről alkotott véle­ményeket. Pontosan 10 szilvafa égett meg, amikor aratás után a szövetkezet emberei tarlót égettek. A traktoros és a gyalogmunkás meggyújtotta a tarlót, aztán a közeli kocs­mában olyan állapotba ke­rültek, hogy visszatérve nyu­godtan nézték, amint perzse- lődik, halódik a sok fa. Egy legenda szerint elein­te u3 ördög is hiába próbál­kozott -az agyag formálásá­val. A karcagi Kántor Sán­dor r- Kossuth-díjas, a nép­művészet mestere — kezei­nek, akaratának immáron több mint 70 esztendeje en­gedelmeskednek az „ősele­mek”, a föld, a víz és a tűz. Éjszakák a gépláncon. Idé­zet Varga Viktória riportjá­ból: „Kérdezem a géplánc­kezelőt: csak a pénzért vál­lalja 3? ember ezt a ván- doréletet? Csodálkozva néz­nek rám: hát nem láttam a gépeket? Hát nem értem, hogy az embernek, aki a gé­pek szerelmese, mit jelent ilyen modem berendezéssel dolgozni? Aztán ők bejárják az egész országot. Űj tájak, új emberek... és szép lá­nyok is? Nevetnek.” A napló rendszeresen kö­zöl részleteket üzemi lapok­ból. Most mi is átveszünk néhány gondolatot a Teríték júliusi számából. „Amint az már látható, javult a keres­kedelmi munka színvonala, bővült a szolgáltatások, a beszerzési források köre. és ami talán a legszembetű­nőbb, tisztábbak lettek az üzletek, lényegesen jobb a környezeti' higiénia.--­h írlap Boszorkánybál volt Szege­den! Átírásra szorul a híres Dankó Pista nóta, a Még azt mondják, nincs Szegeden bo­szorkány kezdetű. Ugyanis éppen háromra tett szert a város, - és rögtön sor is ke­rült „máglyára léptetésükre” a Tisza Szálló koncerttermé­ben. A sikerre való tekintet­tel a rendezők minden év júliusának utolsó péntek es­téjén megismétlik a boszor­kányok bálját. Mi nem nézzük az órát... Mint tősgyökeres városlakó, azt hittem, ha vége az ara­tásnak, és a búza a magtá­rakban van, a mezőgazdász, az agronómus lazíthat. S hogy nem így van, bizonyít­ja Balogh József cikke. Reálisak a kitűzött gazda­sági célok. A vásárhelyi vá­rosi pártbizottság ülésén át­tekintették az év első felé­nek eredményeit. A további tennivalókról a következő­ket állapították meg: javí­tani kell a gazdaságra irá­nyuló szervező és ellenőrző munkát. Fontos politikai fel­adat, hogy tovább erősödjön az új követelményeket meg­értő szemlélet. Kultúra — nyáron. A sze­gedi rendezvénysorozat arra is megfelelő alapot szolgál­tatott, hogy egyértelművé tette a fontos és minőségileg értékes előadások, tárlatok, hangversenyek, folklórműso­rok, könnyűzenei és sport- rendezvények profilját. El­sődlegesnek tekinti a műve­lődést és a tartalmas szóra­kozást. összeállította: Lovász Sándor fi csekk históriája A csekk — angolul cheque, németül Scheck, franciául chéque — bankra szóló fizetési utalvány. Ha­zánkban a felszabadulás óta először az idén, július else­jén, Budapesten került for­galomba. és a jövő év ele­jétől már a vidékiek is kér­hetnek csekket a takarék- pénztártól. S bár nálunk most még az újdonság ere­jével hat, más országokban viszont már elterjedt, álta­lános a csekkel való fizetés. Sőt előnyei végett közked­veltsége egyre nő. Már az ókorban is Története az ókorba nyú­lik vissza. A gazdag embe­rek — biztonsági okokból — a bankároknál helyezték el kincseiket, mint letétet. Ha fizetniük kellett, a bankár­hoz intézett írásos felszólí­tást adtak át a vásárolt kel­méért, ékszerért, vagy ép­pen földért, házért. Ezek a felszólítások is olyan utalvá­nyok, amelyek a bankárnak szólnak, és hasonlóak a mai csekkhez. A középkorban a fejedel­mek, császárok már olyan módon is szereztek pénzt, hogy utalványt adtak azok­ra a városokra, amelyektől pénzt követeltek. Olaszországban a XVI., Angliában csak a XVII. szá­zadban terjedt el a csekk­forgalom. Ennek oka arra vezethető vissza, hogy mi­után I. Károly király a ke­reskedők nemesércét kény­szerkölcsönként elvette, ezért az arany- és ezüstpén­züket az aranyműveseknél helyezték el. Ezt a példát követték a nem kereskedők is. Ha fizetniük kellett* ak­kor a pénzük őrzőihez, ké­sőbb mind többször a ban­károkhoz küldték hitelezői­ket, és az utalványokon egyre többször szerepelt már a csekk elnevezés is. Ilyen előzmények után a csekkforgalom a XIX. szá­zadban az Egyesült Álla­mokban öltött legnagyobb méreteket. Kinek lehet csekkfüzete? Ausztriában az Osztrák Hitelintézet 1858. áprilisá­ban bocsátotta ki a csekket. Nálunk az Osztrák—Magyar Bank vezette be, majd a Postatakarékpénztár is 1890- ben. Ezt követően a csekk­forgalom növekedésével 1893-ban megalakult a Bu­dapesti Giro- és Pénztár Egylet. \ Míg a gazdasági életben széles körűvé vált a csekk használata, addig a lakosság körében — életkörülményei­nél fogva — nem vált álta­lánossá. A felszabadulás után át­szervezett pénzügyi gazdál­kodásunknak sok más, fon­tosabb feladata volt, mint a csekkrendszer újjászervezé­se. A lakossági megtakarítá­sok kedvező alakulása, a ta­karékbetétnek általánossá válása viszont már azt igényli,' hogy a banknál levő betétekből készpénz felvé­tele nélkül is lehessen tarto­zásokat kiegyenlíteni. Ez indokolja a múlt évben megjelent jogszabályi ren­delkezéseket, amelyek a la­kossági csekk, hivatalos ne­vén a takarékcsekk beveze­téséről intézkedtek. A csekkrendszerbe azok kapcsolódhatnak be, akik­nek van átutalási betétszám­lájuk, mert azokról a számla- tulajdonosok megbízásából, eddig is a takarékpénztár fi­zetett. B pénz is pénzbe kerül A nyugati és egyes szo­cialista országokban is be­vezették a munkabérből tör­ténő átutalást a bankszám­lákra. Ez. amellett, hogy ké­nyelmes a számlatulajdono­soknak, kedvezően csökken­ti a készpénzforgalmat. S bármilyen furcsának is tű­nik, de a pénz forgalmazása is' pénzbe kerül. Ezért az ál­lamnak sem mindegy, hogy mekkora a készpénzforga­lom. Így már érthető, hogy csekket nálunk is csak az kap, aki keresetét, vagy an­nak egy részét, illetve nyug­díját átutaltatja a takarék- pénztárhoz, Az átutalt ösz- szeg ugyanúgy rendelkezé­sünkre áll, mintha azt a zsebünkben tartanánk, vagy otthon a fehérneműs szek­rényben r őriznénk. Sőt a csekkszámlák után magasabb kamatot térítenek, mint a betétkönyvek után. Le lehet kötni az átutalási betétszám­la egy részét még ennél is magasabb kamatra. Mennyivel kényelmesebb egy csekkfüzettel, mint több ezer forinttal a zsebben vá­sárolni. A csekk nemcsak kényelmesebb, hanem bizton­ságosabb. Ha elveszik a csekkfüzet, más nem hasz­nálhatja fel. Több évszázados pályafu­tása után, bizonyára nálunk is hamar népszerűvé válik majd ez a fizetési forma. Láng Tibor Budapesten, a belvárosban mind nagyobb gond a járművek parkolása. Ezért kísérletképpen száz űj piros színű parkoló­órát szereltek fel a Fővárosi Garázsipari Vállalat műszeré­szei a Vörösmarty téren és a Pesti Barnabás utcában. A cél az, hogy növeljék a várakozó gépkocsik forgási sebességét: ezek az órák ugyanis a két és fél órás várakozási időt a fe­lére korlátozzák (MTI-fotó: E. Várkonyi Péter felvétele — KS) Utazási irodák V. Mit ígérnek az utószezonra? VOLÁN TOURIST: dunán­túli tájakra hívjuk a turistá­kat őszi üdülési ajánlataink­kal: A Kőszegi-hegyek lábá­nál, a szubalpesi levegőjű Velem az erdőktől övezett falvak nyugalmával fogadja a vendégeket. Innen nem messze van Bükfürdő is, melyet nem kell különöseb­ben bemutatni, kiváló gyógy­hatású vizének híre eljutott határainkon túlra is. Ugyan­csak sokat hallani az őrség­ről, e Vas megyei táj szép­sége különösen az őszi hó­napokban bontakozik ki. A- hatalmas erdőségek lombko­ronái zöld, sárga, aranybar­na színárnyalatokban pom­páznak. Az őrségi falvak fü- zéresen helyezkednek el ma is, őrizve az ősi település építkezési szokásait. Szíve­sen töltik szabadságukat, a csendet és természetet ked­velők öriszentpéteren, az őrség fővárosában. Az em­lített három üdülőhelyen olcsó áron, félpanziós ellá­tással parasztházaknál szál­lásoljuk el a VOLÁN TOU- RIST-tal utazókat. Az utószezon külföldi programjából két utat vá­lasztottunk ki, melyek el­térnek a megszokottól. Az egyik „Kelet-Törökország csodáit” tárja a turisták elé. Ez a 20 napos túra szeptem­ber 6-án kezdődik, autóbusz- szal. A program tartalmazza Isztambul, Trabzon, Maia­tya nevezetességeinek meg­tekintését, a társaság felke­resi az iráni határnál lévő Ishak pasa kastélyát is. Ki­rándulnak a 2150 méter- ma­gas Nemrut-hegyre terepjá­róval, s megtekintik a nap­felkeltét. I. Antiokhosz ki­rály síremlékénél. Felkere­sik a Van-tavon lévő Akda- mar-szigetet és elmennek az Urfánál lévő Szent-szigetre, a kaptár jellegű házairól ne­vezetes Harran faluba. A másik ajánlatunk: Ha­jóval hat ország tengerén. A tíznapos társasúton autó­busszal jutnak el Velencéig azt utasok, s ott hajóra száll­nak. A további útirány: Mestre—Dubrovnik—Korfu- szigete—Mái ta-szigete—Tu­nisz—Karthágó—Maiorca— Barcelona—Genova—V elen- ce, innen ismét visszautazás autóbusszal Budapestre. A hajón teljes panzió, hideg- meleg folyóvizes kabinok­ban helyezik el a turistákat. Mindez a VOLÁN TOURIST valutakeretének terhére. — ha — Az őrségben (MTI-fotó — KS) Megteltek a tsz-üdiilök A nagy nyári mezőgazda- sági munkát, a betakarítást ma már teljes egészében gé­pesítették, ennélfogva a nyári időszakban a termelő- szövetkezetek1 tagjai és az alkalmazottak szinte ugyan­úgy részt vehetnek az üdü­lésben. mint a népgazdaság egyéb ágaiban dolgozók. A mezőgazdasági üzemek üdülői megteltek, és a SZOT és a TOT közös meg­állapodása alapján a szak- szervezeti üdülőkben is jól megérdemelt pihenőjüket töltik a közös gazdaságok tagjai. Az idén összesen mintegy 50 ezer mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti dolgozó üdülhet az ország különböző részein. A SZOT-tal 1975- ben kötött szerződés alapján évente 3 ezer jegyet kap­nak a tsz-tagok, akik élnek is a lehetőséggel. Négy-öt évvel ezelőtt a SZOT-beuta- lók iránt még alig volt ér­deklődés. azóta azonban egy­egy üdülőjegyre 5—10 jelent­kező is van. A termelőszövetkezetek sa­ját erőből is igyekeznek fej­leszteni az üdülőhálózatot. A 160 termelőszövetkezet kö­zös összefogásával az el­múlt évben készült el a Harkányi 200 személyes üdülő, amelyben ezekben a napokban is telt ház van. A közös gazdaságok a rész­jegyek arányában kapnak beutalót, és egy hétre küldik el tagjaikat, alkalmazottai­kat a fürdőhelyre. Ezenkívül Debrecenben és Hévízen van még közös erővel fenntartott termelőszövetkezeti üdülő. A tsz-üdülők beruházásá­hoz- nem jár állami támoga­tás. Az üzemek az anyagi erők összeadásával biztosíta­nak további lehetőséget tag­jaiknak a pihenéshez. Jelen­leg két termelőszövetkezeti - „társasüdülő” van szervezés alatt; az egyiket Zamárdi- ban. a másikat pedig Gyulán építik fel. Augusztus 20-án nyit az ország első autósmozija Augusztus 20-án Szentend­rén nyit az ország első autósmozija a Teátrum étte­rem autóparkolójában. Az autósmozit a Pest me­gyei Moziüzemi Vállalat és Pest megye Vendéglátóipari Vállalata közösen üzemelte­ti. Egy-egy esti előadáson a parkolóban 40 járműnek jut hely. Az első autós kertmozi megtervezésekor természete­sen. gondoltak a gyalogosan érkező vendégekre is: az ét­terem teraszáról — akár ét­kezés közben is — tekinthe­tik meg a filmet, s ha a te­rasz szűknek bizonyulna, a parkolót körülölelő zöld gyepen, kényelmes padokon foglalhatnak helyet. Az egy hónapig tartó kí­sérleti jelleggel működő kertmoziban országos bemu­tató előtt álló filmeket mu­tatnak be. Az első a Szabad­lábon Velencében című olasz—francia alkotás lesz, Belmondó főszereplésével. Az előadások a sötétedéstől függően 8—fél 9 között kez­dődnek, s a jegyek árai nem térnek el a premier első kategóriás helyáraktól.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents