Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-04 / 181. szám

1981. augusztus 4., kedd Augusztus 19-ig Békéscsabán Megnyílt a VI. alkalmazott grafikai művésztelep NSZK-beli szakszervezeti küldöttség Budapesten A KPVDSZ elnökségének meghívására Günter Volk­mar első elnök vezetésével hazánkba érkezett a Német Szövetségi Köztársaság ke­reskedelmi bank- és bizto­sítási alkalmazottak szak­szervezetének küldöttsége. A küldöttség tanulmányozza a magyar kereskedelmi és pénzintézeti dolgozók élet- és munkakörülményeit, az érdekvédelmi tevékenység helyzetét. Nemzetközi eszperantó iskola Egerben Egerben tegnap délelőtt megnyitották az eszperantis- ták nemzetközi iskoláját. A tíznapos tanfolyamra tizen­három országból mintegy százan érkeztek. A résztve­vők öt csoportban tanulják majd az egyre szélesebb kör­ben használt nemzetközi nyelvet. Délelőttönként négy órán át gyakorolják az esz­perantót, délutánonként és esténként pedig baráti talál­kozó, népzenei koncert, gi­tárhangverseny, városnézés, bükki kirándulás szerepel a programban. A találkozó egyik jellegzetes eseménye­ként eszperantókertet avat­nak Egerben. Megjelent a Szövetkezeti Élet Dohányzás nyomán lakás­tűz keletkezett a Pest me­gyei Táborfalván, a Petőfi Sándor utca 14. számú ház­ban. A lakás berendezése gyulladt meg; a tüzet a kör­nyék lakói eloltották, de a helyiségben tartózkodó 79 éves Szakali János és a 42 éves Szakali György füst­mérgezés következtében éle­tét vesztette. A tűz keletke­A hónap első napján meg­jelent a Békés megyei Szö­vetkezeti Élet, mely gazdag olvasnivalót kínál most is. A lap egyebek között megemlé­kezik az 59. nemzetközi szö­vetkezeti napról, s a „Békés megye szövetkezeti mozgal­mában növekszik a kezde­ményező és alkotó kollektí­vák, szakemberek, vezetők szerepe” címmel a Kétegyhá- zán megrendezett ünnepség­ről közöl bő terjedelmű, gaz­dag fotóanyaggal illusztrált tudósítást. A lapból megtud­hatjuk. hogy a Gyula és Vi­déke ÁFÉSZ kibővített igaz­gatósági ülése a gazdasági kérdések mellett kitért a fa- lusi, a tanyasi múltra, tár­gyalt a muzeális értékű em­lékekről, és azok megmenté­séről. Az ősszel megrendezésre kerülő ipari szövetkezetek VIII. kongresszusára való ké­szülődésről olvashatunk, ezenkívül két tsz-elnök port­réja, hitvallása rajzolódik ki az olvasó előtt. Több ágazat, néhány termelő- és ipari szö­vetkezet mindennapjairól ol­vashatunk elemző írásokat. A második fordulóval folytató­dik a lap kongresszusi rejt­vénypályázata. Ismét áldozatokat követelt a dohányzás az ágyban Szeljak György üdvözölte a müvésztelep résztvevőit, a pályá­zatokat kiírt szervek képviselőit Fotó: Fazekas László Tegnap délután a békés­csabai ifjúsági házban ünne­pélyes külsőségek között megnyílt a VI. békéscsabai alkalmazott grafikai művész­telep. A köszöntők után Szeljak György, az MSZMP Békés megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese mondott megnyitó beszédet, elemezve a megyeszékhely vezetőinek, üzemeinek és in­tézményeinek művészetpár­toló szerepét. Az, idei művésztáborban 14 alkotó vesz részt, közülük ketten a két város közötti kulturális csereegyezmény értelmében a jugoszláviai Zrenjaninból érkeznek; né­gyen pedig a művésztelep­nek helyt adó város fiatal alkotói. Az alkalmazott gra­fika művelői ez alkalommal a csomagolás és az embléma területein kaptak lehetősé­get az alkotásra: tíz me- gyénkbeli és egy fővárosi intézmény, vállalat, illetve intézmény huszonegy témá, ban hirdetett pályázatot. A legjobban sikerült munká­kat a meghirdető szervek megvásárolják, s a lehetősé­gek szerint azokat kivitele­zik. így tehát rövidesen va­lamennyien találkozhatunk a művésztelepen született al­kotásokkal. Az alkalmazott grafikai művésztelep — hagyományo­san — a békéscsabai Kner Nyomda kultúrtermében megrendezendő kiállítással zárul, amelyet augusztus 19- én délután fél egy órakor Rideg Gábor, a Művészet cí­mű folyóirat főszerkesztője nyit meg. (N. L.) Nyolcvannyolcezer otthoni baleset II folóklubok szegedi szalonja Kiosztották a díjakat A hazai fotóklubok 17. szalonját vasárnap nyitót* ták meg Szegeden, a Bartók Béla Művelődési Központ­ban. Huszonöt klub. fotókör és stúdió tagjainak felvéte­leit ítélte a zsűri bemutatás­ra alkalmasnak, 73 szerkő 127 fotója került a közönség elé. Az amatőr fotósok felvé­teleikkel mai életünk'jelen­ségeinek művészi megörökí­tésére, munka- és ember- ábrázolására törekedtek. A szegedi Városi Tanács művelődésügyi osztályának vándordíját — immár ne­gyedik alkalommal — a pé­csi Mecseki fotóklub „Fócus” csoportjának ítélték oda. A Szegedi Szabadtéri Játékok Igazgatósága tiszteletdíját a debreceni fotóklub kapta meg. Tíz egyéni díjat is átad­tak. A nyertesek: Török László (Vác), Kovács László (Baja), Máté András (Deb­recen), Cseri László (Pécs), Kürti Mihály (Pécs), Szalay Ákos (Budapest), Süli István, Syenes Kálmán, Vadász György (Debrecen), Szabó László (Székesfehérvár), Új­helyi István (Budapest) kap­ta. A fotóklubok szegedi szalonjának múlt évi nagy­díját elnyert Cseri László, a Mecseki fotóklub „Focus”- csoportjának tagja önálló ki­állítását is megnyitották va­sárnap, a Bartók Művelődé­si Központban. Mindkét tár­lat augusztus 30-ig várja az érdeklődőket. Az Állami Biztosító adatai szerint ez év első felében az átlagosnál több otthoni bal­eset történt: hat hónap alatt 88 ezren szenvedtek kisebb- nagyobb sérülést. Az elekt­romos áram 120 balesetet okozott, a háztartási gépek kezelése közben 4800-an, a kézi szerszámokat használók közül pedig több mint 5 ez­ren sérültek meg. A tűz, a robbanás fél év alatt 250 balesetet idézett elő, s a sé­rültek tíz százaléka életét vesztette. A tapasztalatok szerint a lakások gyakori veszélyfor­rásai a fürdőkádak, a lakko­zott padlóra terített szőnye­gek, a például ablaktisztítás­hoz — létra helyett — egy­másra helyezett konyhaszé­kek. Sok balesetet okozott a háztartási gépek helytelen használata is. Az első félévi baleseti statisztikákból kitű­nik, hogy a lakásokban tar­tott állatok is sokszor ve­szélyt jelentenek. Az Álla­mi Biztosító ugyanis 1820 esetben fizetett kártérítést a lakásbiztosítással rendelkező ügyfelei helyett azért, mert kutyatartói, méhészi vagy egyéb állattartói minőségük­ben másoknak kárt okoztak. zési körülményeinek vizsgá­latát a tűzoltóság és a rend­őrség folytatja. Nemrégiben vették birtokukba a dolgozók az új szociális létesítményeket a Mezőberényi Építőipari Szövetkezet új, központi telephelyén. A korszerű melegítőkonyhás étkező, az új öltözők mind a jobb munkakörülményeket szolgálják ^ j., ^ Mindennapi hazafiság inek a feladata a ha­zafias nevelés? So­kan úgy vélik, a néphadsereg, az MHSZ, az iskola dolga, hogy felébresz- sze a fiatalokban a hazafias érzést. Mások még a szóval sem tudnak mit kezdeni, túl fennkölt fogalomnak érzik áhhoz, hogy mindennapi éle­tükkel kapcsolatba tudják hozni. Holott a mindennapi haza­fiság tudata is kell ahhoz, hogy ebben az országban, itt és most becsülettel és tisztes­séggel éljünk, dolgozzunk. Mert ez a lényeg: az igazi hazafiság, a romantikus köz­helyekkel ellentétben, nerh abban áll, hogy. tudunk'-e, meghalni a hazáért. Hanem, hogy tudunk-e élni érte? Nemcsak a fegyveres tes­tületek vagy az iskola dolga, hogy felébressze a fiatalok­ban egy nagyobb közösséghez való tartozás tudatát. Ehhez az szükséges, hogy az életét kezdő ember érezze, tapasz­talja, mit jelent a közösség, hogyan éljen benne. Az első közösség, amivel találkozunk, a család. Itt tanulunk meg beszélni, s itt tanulunk meg úgy beszélni, úgy gondolkod­ni, úgy érezni, ahogy azt a család légköre kialakítja. Ez a kisközösségi atmoszféra is élő történelem. A háborút át­élt idősebb generáció sebei nem hegedtek be nyomtala­nul, félelmeik nem párolog­tak véglegesen el, s hitük és az országot újjáépítő erejük sem veszett a múltba. Ab­ban, ahogyan gondolkodunk, elejtett szavainkban, fintora­inkban, még vágyaihk színe­zetében is ott vannak a ha­lottak és külföldre szakadtak, a megfakult illúziók és meg­erősödött hitek — kinek-ki- nek a nemzet sorsától függő egyszemélyes történelme sze­rint. De a fiatalok közül sokan mintha nem tanulták volna meg szüleiktől, hogy a törté­nelem szüntelenül ható, léte­ző valóság, s hogy Magyar- ország nemcsak földrajzi egy­ség, hanem mindannyiunk többé-kevésbé közös szituá­ciója is. Ha a haza szót hall­ják, eszükbe jut mindaz, amit az iskolában oktattak nekik Rákócziról és Petőfi­ről — de a kurucok és ezer­nyolcszáznegyvennyolc, to­vábbá ezerkileneszáztizenki- lenc forradalmárai gyakran éppúgy meseszerű hősök szá­mukra, mint Mátyás király, Könyves Kálmán vagy a hét honfoglaló vezér. Közelmúl­tunk pedig sokszor még eny- nyire sem él bennük. Barátom mondja, eladták a bizományiban a nászajándék­ba kapott ezüstkanalakat. De hát — sóhajtott fel az édesanyja — azok Sára nénié voltak Na és? — kérdi a fiú. Ki az a Sára néni? Hát akit a nyilasok elvittek — feleli az asszony, és néznek egy­másra értetlenül. A nyilasok, a Horthy-korszak, s mindaz, ami előtte és utána volt, a mai fiatalokat elhalványult távlatokból érinti. Sok szülő követte el azt a hibát, hogy nem törődött azzal, kiala­kul-e, s ha igen, milyen lesz gyereke történelmi tudatá. Sőt, sokan úgy vélekedtek: minek szegény kisfiú lelkét azzal a sok rémséggel mér­gezni. Elég volt nekem el­szenvedni, emlékezetembe te­metem azt az időt. Pedig nemcsak rémségek voltak ak­kor, hanem az emberi helyt­állás, a tisztesség, az önzet­len segítőkészség példatára is közelmúltunk. S oda nyúlnak a ma gyökerei is. A család, a szülők történelmének isme­rete nélkül aligha, vagy csak nagyon nehezen teheti saját­jává bárki is a nemzeti tör­ténelmet. Például a népművészet iránti érdeklődésünk is, azért válhatott felületessé, múló divattá, mert a családi neve­lés számtalan fiatal számára nem tette érzékletes valóság­gá a nemzeti múlttal való összetartozást. Talán azért nem, mert annyi egyéb dol­gunk van, mert elő kell te­remteni a pénzt a lakásra, a bútorra, a kocsira, a gye­rek öltöztetésére, mert éle­tünk hajszás és egymásra alig jut időnk, s mert mind­ezekért is sok család nem vált igazi közösséggé. □ családnak, az iskolai osztályoknak, az if­júsági mozgalomnak óriási a szerepe s a lehető­sége abban, hogy kifejlessze a fiatalok önzetlenségét, segí­teni akarását, egymás iránti felelősségvállalását. Az em­ber alapvetően közösségi lény, ahogy tud, menekül a magányosságtól. Ha irányítá­sunkkal nem, megtalálja hát másképp a közösséget a diák, a gyerek; de a legkevésbé sem mindegy, hogy a galeri­ban vagy az iskolai önképző­körben. Annak, aki egy gale­ri agresszív erkölcsi normái szerint él, hiába mondjuk a hazáról akár a legszebb sza­vakat. A fiatalok még képlé­keny személyiségét kell úgy alakítanunk, hogy jelleme a közösségi értékektől formá­lódva szilárduljon gerinces­sé. S akkor könnyen megér­ti, hogy a haza szó nem frá­zis: s hogy érte lehet és kell is élni: tisztességes, becsüle­tes, alkotó munkával. Szunyogh Szabolcs Hz augusztus 1-től érvényes devizaárfolyamok Egység Devizanem Nem kereskedelmi árfolyam vétel közép eladás forintban 100 albán lek a) 156,59 156,59 156,59 100 angol font 6135,53 6141,67 6147,81 100 ausztrál dollár 3720,34 3724,06 3727,78 100 belga frank 82,20 82,28 82,36 100 bolgár leva a) 1676,14 1676,14 1676,14 100 csehszlovák korona a) 170,— 170,— 170,— 100 dán korona 430,54 430,97 431,40 100 francia frank 568,05 568,62 569,19 100 holland forint 1214,09 1215,31 1216,53 100 indiai rúpia * 364,64 365,00 365,37 1000 japán yen 139,77 139,91 140,05 100 kanadai dollár 2690,02 2692,71 2695,40 100 KNDK von a) 910,42 910,42 910,42 100 kubai peso a) 1328,80 1328,80 1328,80 100 kuwaiti dinár 11523,61 11535,15 11546,69 100 lengyel zloty a) 76,42 76,42 76,42 100 mongol tugrik a) 352,87 352,87 352,87 100 NDK márka a) 484,— 484,— 484,— 100 norvég korona 537,64 538,18 538,72 100 NSZK márka 1350,22 1351,57 1352,92 1000 olasz líra 27,14 27,17 27,20 100 osztrák schilling 191,98 192,17 192,36 100 portugál escudo 50,21 50,26 50,31 100 román lei a) 170,— 170,— 170,— 100 spanyol peseta 33,37 33,40 33,43 100 svájci frank 1547,40 1548,95 1550,50 100 svéd korona 634,31 634,94 635,57 100 szovjet rubel a) b) 1700,— 1700,— 1700,— 100 USA dollár 3263,48 3266,75 3270,02 100 vietnami dong a) 682,81 682,81 682,81 a) Államközi megállapodásokon alapuló árfolyamok b) Csak magyar-szovjet viszonylatban érvényes

Next

/
Thumbnails
Contents