Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-30 / 203. szám

1981. augusztus 30., vasárnap ................ ) K ét hír Mezőberényböl Végső búcsú Radé Sándortól Új takarékszövetkezeti székház Mezőberényben 1975. óta működik takarékszövetkezeti kirendeltség, amelynek 2600 tagja van. A lakosság éven­te 29 millió forint betétet he­lyez el, a szövetkezet pedig 7 millió forint kölcsönnel se­gíti a különböző vállalkozó" sokat. Ezenkívül foglalkoz­nak még biztosításokkal, díj­beszedéssel. Ebben az évben a termelőszövetkezetek meg­bízásából 36 millió forintot fizettek ki a háztájiból fel­vásárolt állatokért. A megnövekedett forga­lom mindenképpen indokol­ta, hogy a szűk. korszerűtlen bérleményből új, minden igényt kielégítő üzletházba költözzenek. A négy szövet­kezeti lakást magába fogla­ló épületben kapott helyet a takarékszövetkezet, ahol hét­főn, augusztus 31-én (fogad­ják az első ügyfeleket. (s. s.) (Fotó: Fazekas László) Siker volt a herényi kiállítás Az augusztus 20-i megyei ünnepségek sorából kiemel­kedő rendezvény volt a nép­ünnepéllyé terebélyesedett háromnapos mezőberényi ipari és mezőgazdasági kiál­lítás. A zömében helyi ter­melőüzemek — az egy sütő­ipari vállalat kivételével —, valamint jó néhány szom­szédos település, illetve me­gyei jellegű üzem ízléssel és munkájuk egészét jól illuszt- rálóan mutatták be a tizen­kétezernél is több látogató­nak termékeik legjavát. Né­hány pavilonban árusítással kötötték egybe a kiállítást: félmillió forint értékű áru tálált vevőre. Jó lenne to­vább erősíteni a kiállítással egybekötött árusítást. A népünnepély jelleget a kellemes környezetben — a liget fái között — szétszór­tan elhelyezett kiállítási épü­letek, a nagyszámú nézelődő, tereferélő tömeg, a rég Iá-' tott ismerősök egymásra ta­lálása, és nem utolsósorban a jól szervezett vendéglátás biztosította. Nem volt köny- nyű feladata ez utóbbinak. A gyors számvetés ugyanis ezt mutatja: tizenötezer étel­adagot kellett gyorsan elő­készíteni, felszolgálni, s több mint negyvenezer üvegnyi sört, üdítőt a jó kedvű fo­gyasztók kezébe adni. A háromnapos ünnepet a mezőberényiek valóban kel­lemesen tölthették el a más­honnan érkezett népes ven­dégsereggel együtt. De Be- rényben ez már hagyomány 1960 óta évenként, később — néhány éves megszakítás után — két-, majd három- évenként ismétlődő kiállítás mindig is jól demonstrálta — nem véletlenül éppen alkot­mányunkhoz kapcsolódóan — termelési kultúránk fejlő­dését ebben a herényi „víz- cseppben”. A most «lezajlott tizedik pedig tetőzte az elő­zőeket; valóban méltó volt a sorozat kerek számához. Agitatív hatása alól még a közömbösek sem vonhatták ki magukat. Kár lenne — ahogy hírlik — e szép, po­litikailag is hasznos soroza­tot megszüntetni. A harmadik napon, szom­bat este tárgynyeremény­sorsolással zárta kapuját a kiállítás. A vásárolt belépő­jegyek' sorszáma alapján ér­tékes nyeremények találtak gazdára. A nyertes számok a következők: 79316/2, 78161 1, 78270/2, 75293/1, 72400 1, 78297'1, 78785/1, 76247/1, 79501/2, 76151/1, 19342 1, 78679/2, 17428/1, 77286 2, 73292/1, 77806/2, 75044/2, 75768/1, 78501/2, 78322/1, 77702/1, 72794/1, 79410/2, 17815/1, 19337/1, 78392 2, 78045/2, 79593/2, 73026/1, 79554 2, 73374/1, 72437/1. A nyertes szelvények szep­tember 30-ig vehetők át a mezőberényi Községi Tanács parkosítóüzemében. —g— Véget ért a fogorvosok vándorgyűlése Szombaton ért véget Nyíregy­házán a fogorvosok III. vándor­gyűlése, amelyen közel hatvan előadás, kiállítás, műszer- és ter­mékbemutató reprezentálta a ma­gyarországi fogpótlástan európai szintű helyzetét. A tudományos előadások fő témái a rögzített és kivehető fog­pótlások elkészítésének új, gya­korlati módszereiről szóltak. A modern anyagok alkalmazása le­hetővé teszi, hogy mind a rágó­képesség helyreállításában, mind esztétikai szempontból a tökéle­tesség szintjén tudjuk pótolni az elveszett fogakat. A fogorvosok, fogtechnikusok találkozói, az új eljárásokról levetített filmek konkrét segítséget adtak a köz­vetlen tapasztalatcserére, hogy a megismert technológiát a beteg- ellátásban minél gyorsabban és hatékonyabban tudjuk bevezetni. A vándorgyűlésen a fiatal fog­orvosok tudományos munkáit is díjazták, Békés megye forgor- vosai közül dr. Rück András, stomatológial főorvos a Körmö- czy-díj első fokozatát kapta. Dr. K. J. Pályatársak, tisztelők so­kasága, egykori harcostársak és családtagok vettek végső búcsút szombaton a Farkas­réti temetőben a 82. életévé­ben elhunyt Radó Sándor Kossuth- és állami díjas földrajztudóstól, a magyar és a nemzetközi munkás- mozgalom kiemelkedő alak­jától. Ravatalánál a budapesti pártbizottság, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium, s a Magyar Par­tizán Szövetség nevében Hoffer István, a MÉM Or­szágos Földügyi és Térképé­szeti Hivatalának vezetője mondott búcsúbeszédet. Ezt követően a Magyar- Tudományos Akadémia, a Magyar Földrajzi Társaság és a TIT nevében Pécsi Már­ton akadémikus, az MTA Földrajztudományi Kutató Intézetének igazgatója em­lékezett meg az elhunytról. A Radó Sándor hamvait tartalmazó urnát a temető kolumbáriumában helyezték el. Eredményeink az országos Ifjú Gárda-szemlén 1981. augusztusában adott otthont a természeti szépsé­geiben gazdag Nyírség az Ifjú Gárda XI. országos szemléjének. Szabolcs-Szat- már megye nagy társadalmi összefogással készült a KISZ jelentős országos eseményei­nek megrendezésére. A 36 ezer ifjúgárdista képvisele­tében a megyei szemléken legeredményesebben szereplő szakaszok vehettek részt, kö­zel hatszázan. így a sóstói if­júsági parkban a jók között is a legjobbnak bizpnyult gárdisták verhettek sátrat. A szemle nyitó rendezvé­nyére Nyíregyháza egyik legszebb terén, a Kossuth té­ren került sor. „Az országos szemle nagy jelentőségű ese­mény az Ifjú Gárda életében — mondotta dr. Varga-Sab- ján László, a KISZ KB tit­kára —. koronája, betetőzése az országos döntő egy mun­kával eltöltött, sikerekben gazdag időszaknak. Ma már az Ifjú Gárda nélkül a KISZ-ben elképzelhetetlen a hazafias-honvédelmi nevelő munka, s minden ifjúgárdis­ta képviselője és propagan­distája a szocialista haza iránti hűségnek. A szemle követelményrendszere, prog­ramja fegyelmet, tudást és fizikai állóképességet köve­telt a részt vevő fiataloktól, akik alaki, menetdal-, fegy­veres erők és testületek is­meretekből, politikai felké­szültségükről adtak számot. Megyénket a békéscsabai Ifjú Gárda-parancsnokság mezőberényi szakasza képvi­selte Szívós Sándor szakasz­parancsnokkal az élen. Fia­taljaink fegyelmezetten, leg­jobb tudásuk szerint hajtot­ták végre a feladatokat, egyes versenyszámokban ér­tékes helyezéseket elérve. El. ismerésre méltó az egészség- ügyi ismeretekből elért (IV.), tűzoltói ismeretekből (IV.), kerékpárügy ességi-verseny- senyben (III.), azimut és fi­gyelés távbecslésismeretek- ből pedig (IX.) helyezésük. A sportrendezvények orszá­gos helyezettjei között gra­tulálhatunk: férfi 100 m-es síkfutás: Kosa János (I.), Bátori László (III.), távolug­rás női: Fábián Anna (I.), férfi: Kosa János (II.), súly- lökés férfi: Gönczi Mihály (II.), asztalitenisz: Fábián László (III.) gárdis­táknak. Ügyességi csapat- versenyben megyénk Ifjú Gárda-szakasza első, az ösz- szetett „Edzett Gárdistáért” versenyben pedig harmadik helyezést értünk el. A szem­lén való szereplésért a sza­kasz a KISZ KB dicsérő ok­levelét vehette át. A XI. országos Ifjú Gárda­szemle során újólag meggyő­ződhettünk arról, hogy a KISZ nevelési rendszerében az Ifjú Gárdának megtiszte­lő, sajátos feladata a fiata­lok honvédelmi nevelése, szocialista hazánk építésére és védelmére történő felké­szítése. Az ifjúgárdista fia­talok szívesen és felelősség­gel végzik ezt a munkát, ma. guk és társadalmunk hasz­nára — javára. Közös fele­lősségünk a jövőben e mun­ka tartalmának fokozása, fia­taljaink még szélesebb töme­geinek megnyerése, bevoná­sa. Bálint Tibor megyei Ifjú Gárda-parancsnok Befejeződött az ortopédiai vándorgyűlés A szombaton Békéscsabán befejeződött országos ortopé­diai vándorgyűlés első ízben kísérelte meg összegezni a mozgásszervi betegségek gyó­gyításában együttműködő ortopéd és sebész orvosok, gyermekgyógyászok, gyógy­tornászok tapasztalatait.- A Magyar Orthopaed Társaság által . szervezett négynapos vándorgyűlésen elsősorban az ortopédia és határterületei kapcsolatával foglalkoztak, a több mint kétszáz hazai részt­vevő mellett külföldi szak­emberek is beszámoltak eredményeikről és kísérlete­ikről. A szakma helyzetének fel­mérését szolgáló vándorgyű­lésen mintegy száz előadás hangzott el, s valamennyi bizonyította az ortopédia gazdag kapcsolatrendszeré­nek hasznosságát és szüksé­gességét. Az elmúlt időszak­ban az együttműködésre több kitűnő példájával szol­gált az orvosi gyakorlat, kü­lönösen a baleseti sebészet­tel alakult ki gyümölcsöző együttműködés — szorosab­bá vált a kapcsolat a gyer­mekgyógyászattal is. az or­topédia kezdeményezésére például általánossá vált a vele született csípőficam ko­rai, újszülöttkor! funkcioná­lis kezelése. A balesetek növekedése miatt is mind erőteljesebb fejlődésre késztetett ortopé­dia — a vele együttműködő szakmákkal együtt — vonzó a fiatal orvosoknak. Ezt bi­zonyítja, hogy a békéscsabai vándorgyűlés előadóinak a kétharmada fiatal kutató volt. Én elmentem a vásárba... Augusztus 31., hétfő. Országos állat- és kirakóvásár. Kapuvár (Győr), Köveskál (Veszprém). Szeptember 1., kedd. Országos állat- és kirakóvásár. Bátaszék (Tolna), Beled (Győr), Nagykanizsa (Zala), Nádudvar (Haj dú), Saj ókaza (Borsod), Szentgál (Veszprém), Tiszadada (Szabolcs). Országos kirakóvásár. Csurgó (Somogy). Országos állatvásár. Szeptember 2., szerda. Tapolca (Veszprém). Országos állat- és kirakóvásár. Miskolc, Tab (Somogy), Tö­mörkény (Csongrád), Túra (Pest). Szeptember 3., csütörtök. Országos állat- és kirakó vásár. Celldömölk (Vas), Encs (Bor­sod), Jánkmajtis (Szabolcs), Nyírbátor (Szabolcs), Ónod (Bor­sod). Országos állatvásár. Putnok (Borsod), Vésztő (Bé­kés), Zalakomár (Zala). Megyénk természetvédelméről a rádióban Kedden a rádió 3. (URH) mű­sorában 11.05-kor kezdődik az a húszperces beszélgetés, amelyet „Körös-völgyi tájak” címmel Pálréti Ágoston riporter folytat Réthy Zsigmond békéscsabai or­nitológussal. Az érdekesnek ígér­kező interjúban a Munkácsy Mi­hály Múzeum kutatója megyénk természeti értékeinek helyzeté­ről és védelméről, a Körösök völgye tájvédelmi körzeteiről — egyebek közt a dévaványai tú­zoktelepről és a szabadkígyósi védett kastélykertröl —, a jel­legzetes békési élővilágról szól. A megszólaltatásban Réthy Zsig­mond beszámol a nagy szakmai sikert aratott, megyei kiadású magyar madártani bibliográfia megszületésének körülményeiről is. A megyénk természetvédelmé­ről hírt adó rádióműsor célja, hogy hozzájáruljon a korábban kevésbé ismert táj értékeinek közkinccsé tételéhez. Hz Elnöki Tanács tárgyalta Határozatok a kisüzemi tevékenység és a kiegészítő gazdaság termelésének fejlesztésére Folytatódik a lakosság nö­vekvő és mind differenciál­tabbá váló igényeinek telje­sebb, jobb kielégítését szol­gáló intézkedések sorozata. Az Elnöki Tanács pénteki ülésén ennek jegyében alkot­tak törvényerejű rendelete­ket a kisüzemi és a szövet­kezeti gazdálkodás jogi fel­tételeinek továbbfejlesztésé­re. Ezek a jogszabályok ré­szét képezik az állami, szö­vetkezeti és kisárutermelés fejlesztését célzó széles kö­rű szervezetfejlesztési fel­adatok megvalósításának. A most elfogadott jogsza­bályok a többi között lehető­séget teremtenek a változó követelményekhez gyorsab­ban, rugalmasabban igazodó szervezeti formák, a kisszö­vetkezetek, valamint az ipa­ri és szolgáltatási szakcso­portok létrehozására. Ren­delkezéseket fogadtak el a lakosság számára nyújtott szolgáltatások jelentős részét adó kisipar továbbfejlesztésé­re. Egyben felhatalmazták a Minisztertanácsot a polgári jogi társaságokra vonatkozó eddigi előírásoktól eltérő együttműködési forma, a gaz­dasági munkaközösség sza­bályainak megalkotására. Az 1982. január 1-én élet­be lépő új jogszabályok a XII. pártkongresszus hatá­rozatainak szellemét tükrö­zik. A kongresszus határoza­ta — mint ismeretes — konk­rétan megfogalmazta: „Az életkörülmények javítása megköveteli a szolgáltatások iránti igények jobb kielégí­tését ... Közgazdasági esz­közökkel ösztönözzék, rugal­masabb szervezeti formákkal mozdítsák elő, hogy bővüljön a szolgáltatások köre és ja­vuljon minősége”. Ugyancsak a kongresszusi határozat szö­gezte le — s a jogszabályok kidolgozói ezt is messzeme­nően figyelembe vették —, hogy az új szervezeti formák­nak lehetővé kell tenniük a munkaidőalap hatékony ki­használása mellett az egyéni, a családi munkaerő-tartalé­kok jobb hasznosítását. Ez ugyanis nem kis mértékben hozzájárul a bővülő és gyor­san változó szükségletek rugalmasabb kielégítéséhez, a nemzeti vagyon gyarapítá­sához. A mostani intézkedések tehát valóságos társadalmi igények, szükségletek kielé­gítését célozzák. Azt várjuk tőlük, hogy működési terüle­tet biztosítsanak eddig kiak­názatlan alkotó energiák számára: elsősorban a szol­gáltatások bővítésében, szín­vonalasabbá tételében ka­matozzanak, s járuljanak hozzá a lakosság életkörül­ményeinek javításához, a társadalom és gazdaság szo­cialista alapjainak erősítésé­hez. A kisszövetkezet a tagok kezdeményezésére alakulhat meg, elsősorban a szolgálta­tások jobbítására, körének bővítésére. Egyaránt lehet­nek fő-, illetve mellékfoglal­kozású dolgozói, akik tagsági vagy alkalmazotti .viszony keretében tevékenykedhet­nek. E formában az eddigi­nél jobban kifejezésre jut a tagok felelőssége. Ök dönt­hetnek ugyanis arról, hogy a kisszövetkezet jövedelmének mekkora hányadát fordítják fejlesztésre, s mekkorát a tagok és alkalmazottak ke­resetének növelésére. Már működő szövetkezet keretében hozható létre az ipari termelő és szolgáltató szakcsoport, amely — mint neve is jelzi — szintén első­sorban szolgáltatásokat nyújt, illetve olyan termékeket gyárt, amelyek nagyüzemi keretek között gazdaságosan nem állíthatók elő. Viszony­lagos gazdasági-vagyoni ön­állóságot élvez, az „anyaszö­vetkezettel” való kapcsolatait megállapodás szabályozza. Jelenleg is működő forma a mezőgazdasági szakcsoport. Az eddigi rendelkezések azonban csak á mezőgazda- sági termelőszövetkezetek­ben, valamint az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetekben tették le­hetővé létrehozását. A jövő­ben állami gazdaságoknál, s más mezőgazdasági tevé­kenységet végző állami vál­lalatoknál is alakítható ilyen szakcsoport. Üj szervezeti forma a gaz­dasági munkaközösség. Ezt önállóan vagy állami gaz­dálkodó szervezethez kap­csoltan lehet létrehozni. Az alapvető cél itt is a fogyasz­tási és egyéb szolgáltatások fejlesztése és kisüzemi ter­meléssel az ellátás javítása. Ha a munkaközösség válla­lati gazdasági munkaközös­ségként működik, elsősorban a vállalat eszközeit haszno­sítja. A vállalatnak nagyobb befolyása van a szervezet gazdálkodására, s egész te­vékenységére, nagyobb azon­ban felelőssége, kockázatvál­lalása is. A kisiparral kapcsolatos jogi szabályozás módosítása egyszerűsítette a hatósági ügyintézést, felszámolt olyan korábbi korlátozásokat, ame­lyek indokolatlanul nehezí­tették a tényleges igények kielégítését. A kisüzemi gazdálkodás­ban rejlő tartalékok fokozott kiaknázása szükségessé tette néhány más, már eddig is működő gazdálkodási forma továbbfejlesztését. A szocia­lista nagyüzemekkel való együttműködésben tágabb le­hetőséget nyitnak azok az új rendelkezések, amelyek alap­ján a létrehozandó gazdasá­gi munkaközösségek, illetve kispiarosok bérbe vehetik a gazdálkodó szervezetek olyan kisüzemi jellegű ipari vagy szolgáltató részlegét, amely főleg lakossági szükségletet elégít ki. A most elfogadott rendel­kezések a társadalmi érde­kekkel összhangban szabják meg az új szervezetek és te­vékenységek gazdasági, jogi, irányítási és ellenőrzési ke­reteit. A szabályozás a töb­bi között legális mozgásteret biztosít engedély nélküli — s emiatt lényegében ellen­őrizhetetlen — tevékenysé­geknek. Ellenőrizhető, szabá­lyozható folyamatokat bon­takoztat ki. s megteremti a végzett munka, valamint az új formákból származó jöve­delmek közötti összhang biz­tosításának lehetőségét, ösz- szességében pedig erősíti a szocialista nagyüzemek befo­lyását a kiegészítő tevékeny­séggel foglalkozókra. Az új formákra vonatko­zó és az ezekhez kapcsolódó más jogszabályok, köztük a különböző társadalombiztosí­tási ellátási formákra jogo­sultak körét kibővítő dönté­sek, szeptember végéig je­lennek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents