Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-30 / 203. szám

1981. augusztus 30., vasárnap gyünk kezdők. Jelenleg 8 kiskereskedelmi üzletünk van Tótkomlóson, Békéscsabán és Gyulán. Tavaly a bevé­telünk elérte a 26 millió fo­rintot, ez a szám ez év első felében 12,5 százalékkal több. Árulunk húst, zöldséget, ha­lat, tejterméket és takar­mányt. Tervezzük, hogy a közeljövőben Békéscsabán, a Lencsési úton zöldség- és gyümölcsüzletet, Gyulán ve­tőmagboltot nyitunk. — Miért van zárva még mindig a volt ZÖLDÉRT - bolt? — Augusztus 15-én nyitot- tuhk volna, de nem érkezett meg az engedély a tanácstól. A nagyközségi tanácsnál Mitykó Jánosné, igazgatási csoportvezető semmit sem tud az engedélyről. — Az ügyintéző szabadsá­gon van. folyik az átcsopor­tosítás — szabadkozik. Végül előkerül az akta. Ki­derül : a téesz június 16-án kühlte el a kérelmet, de né­hány adat hiányzott róla. Ezt június 30-ig pótolták. A hatóságok viszont valami ok­nál fogva nem engedélyez­ték a megnyitást. Ezért a termelőszövetkezet kérte, hogy hosszabbítsák meg a határidőt, amelyhez a tanács hozzájárult. A bürokrácia út­vesztői kiszámíthatatlanok! — Egyébként az utóbbi években javult a zöldségel­látás Komlóson — bizony­gatja a csoportvezető. — Igaz: a ZÖLDÉRT általában olcsóbban kínálta az árut. Talán az is hozzájárult eh­hez, hogy az AFÉSZ-pavilon eléggé mostoha körülmények között üzemel. Télen a desz­kabódéban nem kellemes az eladóknak és az árunak sem tesz jót a hideg. a ZÖLDÉRT-nek nem üzlet Valamit nem értek. Foly­ton arról beszélünk, hogy hosszú az áru útja a terme­lőtől a fogyasztóig. Gyakran feleslegesen ékelődnek be a kereskedelmi szervek a zöld­ség eladásába, amely növeli az árakat. Elvileg tehát a téesznek kellene olcsóbbnak lennie a ZÖLDÉRT, vagy az ÁFÉSZ árainál. Megkérem Kraszkó Mátyást, a megyei ZÖLDÉRT Vállalat osztály- vezetőjét: oldja meg a rej­télyt. — Elöljáróban annyit: Tótkomlóson csak hagyma- felvásárló-telepünk van. Zöldséget és gyümölcsöt Orosházáról szállítottunk a boltba. Őszintén megvallva, nem nagy üzlet a havi 30 ezer forintos .forgalom. Vi­szont mi. a lakosság jobb el­látását tartjuk elsődlegesnek. De nem volt mit tenni, a téesz felmondta a bérletet, kiköltöztünk. Ami a kérdést illeti: az igazság az, hogy a téeszek inkább a szabad­piachoz igazítják napi árai­kat. A fogyasztási szövetke­zetek és az állami üzletek inkább követik a mi árainkat. — Lesz-e ZÖL DÉRT-bolt Tótkomlóson? — Sajnos, újat nem tu­dunk építeni. Ideiglenesen azonban kapunk egy épüle­tet a Komló étterem és a bútorbolt mögötti téren. Ezt egy hónapon belül rendbe hozzuk, és előreláthatólag szeptember 20-án megnyit­juk. A tanács elképzelései között szerepel, hogy 1984-ig itt építik meg a piacteret, ahol új zöldségesüzlet-sort is elhelyeznek. Minden jó, ha jó a vége! Azért ennek a történetnek is van némi tanulsága. Többek között az, hogy semmi sem a cégtáblán múlik. A leg­újabb intézkedések lehetővé teszik ugyanis: a zöldség és a gyümölcs forgalmazásával foglalkozó vállalatok, szövet­kezetek a korábbinál jobban alkalmazkodhatnak a jelen­legi követelményekhez, mód­juk van az árak helyi körül­ményektől függő, rugalma­sabb megállapítására. Az el­adásban tehát az eddiginél jobban kell érvényesülnie a piaci értékítéletnek. Tót­komlóson is! Seres Sándor Egyre több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk. Sze­rencsére, az idén van miből, hiszen az üzletek teli van­nak paradicsommal, papri­kával, még tart a dinnye­szezon. Naponta tapasztal­hatjuk: a kínálat csaknem valamennyi termékből meg­haladja a keresletet. Ennek is köszönhető, hogy a fo­gyasztói ár színvonala az első félévben országosan 12 százalékkal volt alacsonyabb, mint az elmúlt esztendő azo­nos időszakában. A vevő mégis számol. Belenéz a pénztárcájába, és ha lehető­sége van rá, ott veszi meg az árut, ahol olcsóbb. Bezárták az ablakot Csakhogy sokan esküsznek rá: a kereskedelem nem ér­dekelt a minél több zöldség forgalmazásában, hanem a magas árszínvonal elérésére törekszik. Miért? Mert így nagyobb az árrés, kevesebb árut kell mozgatni, ugyan­akkor kisebb a romlási vesz­teség is. Van ebben valami, de a piaci verseny fokozásá­val ezt mérsékelni lehet. Ezért is fontos a több csa­tornás értékesítési rendszer, amely elősegítheti a mono­polhelyzet felszámolását. Hallgassuk meg erről az egyik tótkomlósi háziasz- szonyt, Nagy Ernőnét. — Vajon, miért zárták be több mint egy hónapja a ZÖLDÉRT-boltot? Nekünk háziasszonyoknak nem mind­egy, hogy mennyiért vásáro­lunk. Ez az üzlet a legszebb áruval látta el a lakosságot, a primőrök a legkorábban itt jelentek meg. És ami a legfontosabb: lényegesen ol­csóbban kínálták portékáju­kat, mint a többi árudában. Sok száz társammal együtt jó ideje figyelem a bezárt ablakokat a piactéren, de semmi jelét nem látom, hogy újra megnyitnák a boltot. A ZÖLDÉRT-nek nem érdeke, hogy , Tótkomlóson jobb le­gyen a zöldség- és gyü­mölcsellátás? A piactéren- a félereszes épület valóban üres. A ho­mályos ablakon át látni a fehérre meszelt falat. A sa­rokban meszelő, kimustrált esernyő, a meszesvödör mel­lett egy üvegben lenolaj. A valamikori bolt ajtaja előtt fiatalasszony kínálja az árut. Dinnyét, káposztát, almát árul. — Megy az üzlet? — szó­lítom meg. — Mehetne jobban — pa­naszkodik Rajki Jánosné. — Orosházáról jöttem, a ZÖL- DÉRT-től. Lehet, hogy elő­ször és utoljára, össze sem lehet hasonlítani az ittenit az orosházi, vagy a csorvási piaccal. Drága? A dinnye ki­lóját 4, a paprikát, az almát 10—10 forintért mérem. — Mit tud a bezárt ZÖL- DÉRT-boltról? — Csak annyit, hogy állí­tólag a helyi Viharsarok Tsz alakít ki ugyancsak zöld­ségesüzletet. A háttérben húzódik meg a nagykamarási Ságvári Tsz farostlemezből készült bódé­ja, ahol Hajkó Mihály árul­ja a híres kamarási görög­dinnyét. — Nézze meg, itt el va­gyunk dugva, alig vesznek észre a vevők — mondja az idős, alacsony ember, és kör­be mutat. — Az éjjel betör­tek ide, ami nem volt ne­héz. Kértük mi is a Vihar­sarok Téesztől a bezárt he­lyiséget, de hallani sem akar­nak róla. Közben megérkezik Hudák Gyula bácsi, aki nem venni, hanem eladni akar. Fok­hagymát kínál. — Próbálkozzon az ÁFÉSZ-nél, vagy a ZÖL- DÉRT-telepen — világosítja fel a dinnyeárus. — Ugyan, a szövetkezetnél azt mondják, hogy télen hoz­zam, a ZÖLDÉRT pedig csak szerződött árut vesz át — le­gyint az öreg lemondóan. — Vásárolt már a ZÖL- DÉRT-boltban? — Hogyne. Megmondom én, hogy az ÁFÉSZ és a téesz üzletében nem olyan széles a választék, mint a ZÖLDÉRT-nél volt. A ká­poszta most is hiánycikk. Másutt nem is árulnak zöld­séget, csak itt. a piactéren. Még az ABC-ben .sem. Ná­lunk nem úgy van* műit a városban: végigmegy az em­ber az üzletben és mindent megkap. 11 téesz nyitni akar Járom a standokat. A Vi­harsarok és a Haladás Ter­melőszövetkezet árudája kö­zött helyezkedik el a helyi ÁFÉSZ zöldséges boltja. Az árak szinte fillérre azono­sak. A görögdinnye kilóját — nagyságtól függően — 3-4 forintért'adják, a paprika és az alma kilójáért pedig 10— 10 forintot kérnek. Az al­kalmi ZÖLDÉRT-árus sem ment lejjebb az árakkal, Várhatnak-e csodát a tót- komlósiak a megnyíló téesz- üzlettől? — Semmi változás nem lesz: zöldséget és gyümöl­csöt árusítunk, mint eddig — tájékoztat Zelenák István, a Viharsarok Tsz kereskedel­mi osztályvezetője. — A he­lyiség a mienk, havi 500 fo­rintért bérelte a ZÖLDÉRT. Mi is tudunk számolni. Évente 800 ezer forint a bolt forgalma. Kereskedelmi szakiskolát végzett dolgozó­ink vannak, akiknek szeret­nénk képesítésüknek megfe­lelő munkát adni. Termesz­tünk egyebek között papri­kát, meggyet, körtét és szil­vát. A hiányzó árut a ZÖL- DÉRT-től és a kistermelők­től vesszük meg. — De mi lesz az árakkal? — Nézze, nekünk a ZÖL- DÉRT-hez kell igazodni, igyekszünk majd az árakban is követni őket. Nem va­Vállalat, amikor jelentős marhahúspiacot veszített el Görögország közös piaci csat" lakozása miatt. Ezért azonnal változtatott az élő- és vágott- áruarányán, hogy más pia­con az elérhető legmagasabb áron értékesíthesse a kiesett exportáru-mennyiséget. A vállalat gyors piaci alkalmaz­kodását bizonyítja az is, hogy a dobozolt sonka árának je­lentős csökkenése miatt visz- szafogta annak exportját, s helyette darabolt sertéshúst szállított más piacokra. Ez­zel nemcsak termékeinek piacát biztosította, hanem a csökkentett mennyiségben szállított dobozolt sonka árát öt százalékkal emelhette is. Vágottnyúlexportjuknál két negatív tényezővel kellett számolniuk: egyrészt az olasz líra romlásával, másrészt a nyári szezonális túlkínálattal. Ezért olasz eladásaikat visz- szafogták — ezzel ott 20 szá­zalékkal emelhették áraikat —, s közben új piacokon — Belgiumban, Franciaország­ban, Kuvaitban — jó áron értékesíthették fennmaradó árujukat. Iparcikkáruház Békésen Kényszerhelyzet vagy rugalmasság? A földszinten találjuk a vegyi árukat, a háztartási és a kozmetikai cikkeket, a já­tékokat, az optikai és fotó-, valamint ajándékárukat. Ezenkívül van itt üveg, por­celán és kerámia. Gondoltak a szolgáltatásokra, is. Órás, szemüvegjavító és egyéb szakember áll a vásárlók rendelkezésére. Az emele­ten helyezték el a vas-mű­szaki osztályt, ahol háztartá­si készülékeket, híradás­technikai cikkeket, járműve­ket, edényeket és alkatré­szeket lehet kapni. Érdekes színfoltja az áruháznak a békési ipari szövetkezetek árubemutatója és a bútorki­állítás. A gazdag áruválasz­ték arról tanúskodik, hogy erre az évre tervezett 6,5 milliós havi forgalmat tel­jesíteni tudják. A világpiac gyakori, s számunkra nem egyszer ked' vezőtlen változásai a koráb­ban megszokottnál lényege­sen gyorsabb, rugalmasabb alkalmazkodásra késztetik vállalatainkat. Az idei év el­ső nyolc hónapjának tapasz­talatai szerint ma már mind több vállalat eltökélt szán­déka. hogy a „porondon” ma­radjon, megerősítse, s ahol lehetőség kínálkozik rá, bő­vítse megszerzett pozícióit, vagy éppen új piacokat sze­rezzen. Gyorsan megvalósítható és viszonylag kisebb befektetést igénylő beruházásokkal je­lentősen bővíti termékvá­lasztékát, és egyben tőkés­piaci exportra teremt magá­nak lehetőséget a Nyerges­újfalui Magyar Viscosagyár. A nagyvállalat eddig főként csak vegyi szálakat gyártott, ezek világpiaci ára azonban — és ennek megfelelően bel­földi értéke is — nagyon vál­tozó. Ez megkövetelte, hpgy új termékekkel megszilárdít­sa gazdasági helyzetét. A vi­lágviszonylatban is újdonság­nak számító technológiával különféle méretű, az iparban és a mezőgazdaságban szá­mos célra hasznosítható mű­anyag hálót gyártanak. A Ikladi Ipari Műszer­gyárban az év elején még úgy tervezték, hogy a tava­lyinál jóval nagyobb, 250 millió forint értékű tőkés exportot bonyolítanak le 1981-ben. A világpiacon azon­ban csökkent a villamos mo­torok iránti igény. így végeredményben nem­csak a tervezetthez, hanem a tavalyi eredményekhez ké­pest is csökkent a tőkés ren­delések értéke. Szerencsére beérett a tudatos gyártmány­fejlesztési munka eredménye: új termékekkel, elsősorban különböző motoros készülé­kekkel sikerült helyettesíteni az elmaradt rendeléseket. Nehéz helyzetbe került a Terimpex Külkereskedelmi Üjjászületik Békésen a műemlékekben is gazdag Széchenyi tér. Tegnap, szom­baton délelőtt avatták fel ünnepélyesen a régen várt, 40 millió forintba kerülő ipar­cikkáruháza t. Nagy szükség volt erre az üzletre, hiszen a város és a hozzátartozó köz­ségek iparcikkel való ellátá­sáért a Békés és Vidéke ÁFÉSZ a felelő^. A szét­szórt, a földrengés miatt szükségépületekben levő, korszerűtlen körülmények között működő boltok végre beköltözhettek a modern, 2200 négyzetméter alapterü­letű áruházba, amelyet az eredeti határidő után egy év­vel készített el a Békés me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat. A kétszintes áruház az utóbbi évek legnagyobb ke­reskedelmi beruházása Béké­sen. összefogás nélkül alig­ha valósulhatott volna meg. A SZÖVOSZ és a MÉSZÖV 10.5, a helyi városi tanács 3 millió forinttal segítette a vállalkozást, és az állami támogatás összege is elérte a 8 millió forintot. Az első napi vásárlók elégedettek voltak a tágas eladótérrel, az árukínálattal. A 31 eladó ugyanis 16 millió forint ér­tékű árut kínált az érdeklő­dőknek. Gazdag választék üveg- és porcelánáruból, kerámiából A létesítményt Makoviczki János, a városi tanács elnöke adta át. Az eseményen ott voltak a megye, a város párt- és állami vezetői, a SZÖVOSZ, a MÉSZÖV kép­viselői, a partnervállalatok szakemberei. S. S. Csak a cégtáblán múlik? ZÖLDÉRT-boltra várva Tótkomlóson ván miből válogatni az ajándékosztályon Fotó: Martin Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents