Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-29 / 202. szám

1981. augusztus 29.. szombat A megyei agrárifjúsági napok értékelése A békéscsabai stadion fölött... Lesz miről tanácskozniuk az országos központ, a me­gyék, a városok, a járások, a kerületek, a klubok füg­getlenített MHSZ-vezetőinek, má és holnap Gödöllőn, ahol a szövetséggel együttműkö­dő állami és társadalmi szer­veken kívül első ízben kép­viseltetik magukat az MHSZ külföldi testvérszervezetei: a bolgár OVTPN, a csehszlo­vák S VÁZ ARM, a koreai testnevelési és sportszövet­ség, a kubai SEPM, a len­gyel LÓK, az NDK-beli GST, a romániai testnevelé­si és sportszövetség és a szovjet DOSZAAF. Az MHSZ-vezetők IV. országos tanácskozása öt esztendő rendkívül sokrétű munkáját hivatott értékelni, különös tekintettel arra, hogy az MHSZ-szel szemben tá­masztott minőségi követel­mények — a honvédelmi tör­vényből fakadóan — alapo­san megnövekedtek. Az utóbbi öt évben az általános és szakhonvédelmi oktatás­nak a korszerű technikai igé­nyekhez igazodó növelése, valamint az ifjúság eredmé­nyesebb fizikai felkészítése érdekében vált szükségessé a klubhálózat korszerűsítése, a honvédelmi klubrendszer életre hívása, amely rendszer megfelelő keretet ad a moz­galmi, a képzési és a sport- feladatok végrehajtásához egyaránt. Az MHSZ honvé­delmi és szakági klubjaiban ma húszféle, összesen 5666 szakosztály működik, nem beszélve arról, hogy a haza­fias és honvédelmi nevelés Unalomig ismert téma: nincs elegendő gépkocsialkat- rész. Hiába a sok elemző cikk, az illetékesek nyilatko­zatai, ígéretei, a helyzet nem változik. A sok átszervezés sem vitte előbbre az ügyet. Még tavaly is a belföldi for­galmazók, a kis- és a nagy­kereskedelmi vállalatok, a ja­vító és az üzemeltető közüle- tek közvetlenül rendelték meg a személygépjármű-al­katrészt a külföldi szállítók­tól a külkereskedelmet lebo­nyolító Mogürtön keresztül. Az idén azonban változott a helyzet: a több beszerzési forrás igénybevételének le­hetősége megszűnt, a szocia­lista országokból származó személygépkocsikhoz szüksé­ges alkatrészt csak az arra kijelölt vállalat importálhat­ja. (A szovjet típusokhoz az AUTÓKER, az NDK-típusok- hoz az AFIT, a cseh, a len­gyel és a román gépkocsik­hoz pedig a Mobil adta fel az idei megrendeléseket 1980. áprilisában.) Jövőre újabb változásra kerül sor. A megrendelések már ennek megfelelően ké­szültek el. Ezután ugyanis az AFIT bonyolítja le a teljes autóipari igények kielégítésé­hez szükséges anyagok be­szerzését és forgalmazását, függetlenül a jármű típusá­tól. A kereskedelmi célú al­szerves részeként az MHSZ- szervezetek csak az elmúlt évben összesen 46 586 politi­kai jellegű tömegrendez­vényt szerveztek, s ezeknek csaknem ötmillió résztvevő­je volt. Mindebből követke­zik, hogy az MHSZ szerte­ágazó tevékenységéről egy újság hasábjain képtelenség teljes képet adni; az alábbi felvételek segítségével csu­pán érzékeltetni kívánjuk az MHSZ-re háruló és sikerrel megoldott feladatok sokrétű­ségét. A repülőtiszti iskolára je­lentkező fiatalokat részint a klubokban, részint pedig több hetes központi táborok­ban készítették fel, s az el­múlt öt év alatt a szakág mind a repülőgép-vezetői, mind a helikoptervezetői elő- képzési tervet megfelelő szinten teljesítette. A sok jelentkező közül azonban meglehetősen kevés sorköte­les volt olyan szerencsés, hogy repülőgépet vezethe­tett, s még kevesebben jut­hattak be a tiszti iskolára, mert a rendkívül magas egészségügyi, fizikai köve­telményeknek megfelelő fia­talok többségének középis­kolai eredménye alacsonyabb volt az átlagosnál. 'A repülő- és ejtőernyős­klubokban a sorköteles fia­talok előbb a földön sajátít­ják el az ejtőernyőzés alap­ismereteit, majd a központi táborban válnak képessé ar­ra is, hogy kis sebességű repülőgépből bekötött és úgynevezett stabilizátoros katrészbeszerzést az AUTÖ- KER és a Mobil végzi. Joggal vetődik fel ezek után a kérdés: ha a több- csatornás (1981. előtti) és az egycsatornás (jelenlegi) be­szerzési rendszer nem tudott megfelelő ellátást biztosítani, vajon a kétcsatomás (javító­ipari- és kereskedelmi) rend­szer lényeges javulást ered­ményez-e? Hazánkban csaknem 200 ezer tehergépkocsi és több mint egymillió személyautó közlekedik az utakon. Üze­meltetésükhöz évente 7-8 milliárd forint értékű pótal­katrész szükséges. Mivel jár­műparkunk zöme szocialista országokban gyártott autók­ból áll, alkatrészellátásunk elsősorban ezeken az orszá­gokon múlik, A partnerek azonban évről évre keveseb­bet szállítanak. Tavaly pél­dául az AUTÖKER által megrendelt alkatrészeknek csupán 76 százaléka érkezett meg. Alkatrészek híján jár­műveink egy része használ- hatatlanul vesztegel. A meg­csappant készletek hatása még az idén is érezhető. Kétségtelen, hogy az alkat­részellátás legolcsóbb mód­ja általában az import lenne. De tudomásul kell vennünk, hogy partnereink a készter­mékek előállítása mellett ugrásokat hajtsanak végre. Az MHSZ sportejtőernyősei mindennél persze már sok­kal Többet tudnak: a magyar férfiversenyzők legjobbjai ma már a világ élmezőnyébe tartoznak. Széles körű társadalmi igényt elégítenek ki az MHSZ gépjárművezető-kép­ző iskolái és kirendeltségei. Jelzi ezt többek közt, hogy az elmúlt öt évben a magán- gépjármű-vezető képzés ke­retében több mint kétszázez­ren szereztek jogosítványt személyautók vezetésére az MHSZ tanfolyamain. A ka­tonai szolgálat előtt állő fia. talok is eredményesen sajá­nem tudnak elegendő pótal­katrészt szállítani, s ezt más forrásból kell pótolnunk. Ak­kor is, ha így drágább. Per­sze nem arra gondolunk, hogy a hiányokat használha­tó kocsik darabokra bontásá­val kell megszüntetni. A meg­oldás csak az lehet, ha egy­re több cikket gyártunk itt­hon. Jelenleg már a magyar ipar gyártja a szükséges al­katrészek 35—40 százalékát. Elsősorban az univerzális — a gépkocsi típusától függet­len —, általános technológiá­val és hazai alapanyagból is elkészíthető részegységek elő­állítása tekinthető reálisnak és érdemesnek. A belföldi gyártás meg­szervezésében — már ötödik éve — nagy szerepet vállal az Alkatrész Koordinációs Iroda. Az AFIT, a Volán és az AUTÖKER közös irodája ugyanis fő feladatának az importalkatrészek hiányának mérséklését tekinti. Eddig 3—400 hiányzó alkatrész ké­szítésére találtak hazai vál­lalkozót, több ezer gyártót, tsz-melléküzemágat, kisiparo­sokat csakúgy, mint állami vállalatokat. Az ablaktörlő­ket például a tatabányai KERIPAR gyártja. Szövetke­zetek és kisiparosok az iro­da felkérésére gyártanak töb­bek között visszapillantó tük­röket Trabanthoz, kötőeleme­ket, felszerelési cikkeket, per­selyeket. Wartburg-hűtőzsa- lukat, Trabant autózárakat. tították el a közlekedés sza­bályait, a gépjárművek biz­tonságos vezetését nappal és éjszaka, a járművek üzemel­tetését, kezelését, technikai kiszolgálását, az alapvető hi­bák elhárításának módját. A 352 órás tanfolyam elvégzé­se után a sorkötelesek ügyes­ségből is vizsgáznak, mégpe­dig meglehetősen nehéz te­repen, a Vezess kiválóan! verseny keretében. Az elmúlt években a rá­diósklubok feladata volt, hogy a sorkötelesek felkészí­tése mellett a versenyspor­tot nemzetközi szintre emel­jék, s növeljék az élsporto­lók számát. Ennek érdeké­ben a korábbinál több fia­talt vontak be a rádióssport­ágakba, így öt esztendő alatt a klubtagok száma csaknem kétezerrel gyarapodott. A szakág eredményes munká­ját jelzi többek között, hogy a legjobb szakemberek az MHSZ-t a KGST űrkutatási bizottságában is képviselik, s jelzi a versenysport fellen­dülését például a rádióirány­mérők 1980-ban szerzett vi­lágbajnoki egyéni és csapat aranyérme. Az MHSZ rendkívül nép­szerű, nagy tömegeket vonzó tömegversenyein a legkülön­félébb korosztályba tartozó és foglalkozású férfiak és nők egyaránt részt vesznek. Az évenként rendezendő Honvédelmi Kupa lövészver­senyeken hat fordulóban, puskás és pisztolyos verseny­számokban, ifjúsági és fel­nőtt korcsoportban, nők és férfiak külön kategóriában mérik össze képességeiket. Ezek a versenyek és a sok­oldalú felkészülést igénylő összetett honvédelmi verse­nyek évente összesen egy­milliónál több résztvevőt vonzanak. A. G. A hiányok mérséklését segí­tette az AUTÓKER közel­múltban megrendezett kiállí­tása „Gyártót keresünk” címmel. Jó néhány bemuta­tott alkatrészre sikerült elő­állítót találni.* Persze a hi­ány nem pótolható teljes mértékben a hazai források­ból, hiszen például komplett motor, vagy vezérlőegység gyártására nagyon költséges lenne berendezkedni. A belföldi előállítási költ­ségek általában 30—40 szá­zalékkal magasabbak, mint az importárak, de előfordul ennél nagyobb eltérés is. Mégis — amíg az importle­hetőségek nem javulnak — ebbe az irányba kell halad­nunk, ha meg akarjuk szün­tetni a krónikus alkatrészhi­ányt. Gazdaságos termelés esetén még az sem elképzel­hetetlen, hogy mi szállítsunk a szocialista partnereinknek is. Ugyancsak enyhítheti a gondokat a készletek ésszerű elosztása. A készletek jelen­tős része ma ugyanis nem néhány termelőeszköz nagy­kereskedelmi vállalatoknál van, hanem sok ezer üze­meltetőnél. Előfordul, hogy csak részben használják fel, állaguk romlik, elavulnak. Bár nem vitás, hogy e hely­zeten érdemben csak elegen­dő készlet birtokában, állan­dó kínálat és választék meg­teremtésével lehetne változ­tatni. B. Mezei Éva A KISZ Békés megyei Bi­zottsága 1980/81-es akció- programjában másodízben hirdette meg a megyei me­zőgazdasági és élelmiszer- ipari ifjúsági és szakmun­kástanuló napokat. A ren­dezvény kétévente kerül sorra, a helyszín: Szarvas. A találkozó céljáról, s a rendezvények tapasztalatai­ról, valamint a további ter­vekről kértünk tájékozta­tást Szabó Bélától, a megyei KISZ-bizottság munkatár­sától. Mint elmondta; aho­gyan a Kkulich Gyula ifjú­munkás és szakmunkásta­nuló napok a munkás ifjú­ságot, úgy ez a mezőgazda­ságban dolgozó fiatalokat átfogó, megyei ifjúsági ren­dezvény, melyet első ízben 1979-ben tartottak meg. Cél­ja ; lehetőséget teremteni arra, hogy a résztvevők jobban megismerjék a párt agrárpolitikáját, megyénk helyzetét, eredményeit, és a további tennivalókat. Cél ugyanakkor a mozgósítás is, valamint a napi munkában szerzett tapasztalatok cseré­je. A szakmunkástanulók számára pedig jó alkalom ez rendezvény arra. hogy is­merkedjenek jövendő hiva­tásukkal. A tapasztalatcsere mellett a szakmai, politikai ismeretek összevetésére, ver­senyekre is lehetőség nyílik. S hogy a helyszín miért ép­pen Szarvas, nem szorul bő­vebb magyarázatra, hiszen ez a város megyénkben az agrárfelsőoktatás központja. A második agrár ifjúsági napokat 1981. augusztus 19— 21-ig rendezte meg a KISZ Békés megyei és a szarvasi városi bizottsága. A két év előtti, első találkozó tanulsá­gait levonva sikerült most ezt a rendezvényt alaposab­ban előkésziteni és lebonyo­lítani. Az érdeklődés is na­gyobb volt, több, mint 260- an vettek részt. A megnyitóra a városi al­kotmány napi ünnepség, munkás—paraszt találkozó keretében került sor. Újsze­rű volt, és gyorsan népszerű­vé vált a megnyitó ünnep­séget követő úgynevezett po­litikai kaszinó, amelynek a DATE szarvasi főiskolai ka­ra adott helyt. Sokféle szel­lemi és ügyességi játék, iz­galmas feladat kötötte le a fiatalok figyelmét és érdek­lődését ezen az esten. Eléggé zsúfolt volt a másnapi prog­ram. Délelőtt három előadás hangzott el, melyek témája: a szocialista mezőgazdaság és élelmiszeripar VI. ötéves tervi feladatai Békés me­gyében; az ifjúság feladatai a KISZ X. kongresszus ha­tározatainak tükrében, vala­mint a KISZ-szervezetek feladatai a gazdaságfejlesz­tés jelen időszakában. Dél­után következtek a szekció­ülések, ezekkel párhuzamo­Vasárnap a pestimrei vas­útállomásnál kigyullad né­hány vasúti kocsi. Ponto­sabban: felgyújtják e gördü­lő járműveket — mintegy imitálva olyan vasúti ka­tasztrófát, ami a valóságban is bekövetkezhet. Most azon­ban a mentés gyakorlása lesz a cél. mégpedig országos ver­senyen, amelyen a polgári védelem egészségügyi szak- szolgálati, elsősegélynyújtó alegységei vesznek részt. Az országos „döntőt” terü­leti — megyei, járási, váro­si, budapesti — versengések előzték meg; abból az alka­san a szakmai-politikai ve­télkedők. A fiatalok egy cso­portja a meliorációval, és annak a termelésfejlesztésre gyakorolt hatásával, a másik csoport az alapanyag terme­lésnek és feldolgozásnak az élelmiszertermelésben betöl­tött szerepével, s végül a harmadik szekció résztve­vői a kutatás és a gyakorlat kapcsolatával foglalkoztak. Az elhangzott előadások után a résztvevő fiatalok saját üzemi, vállalati, illetve intézményi tapasztalataikat tették közzé. Valamennyi ta­nácskozás sok, a gyakorlat­ban jól hasznosítható isme­rettel szolgált, az előadások és a korreferátumok is gya­korlati oldalról közelítették meg a témát. A fiatalok igy az itt szerzett tapasztalato­kat be tudják illeszteni a KISZ munkaformáiba, pél­dául a „Fiatalok a komplex meliorációért” és a „Na­gyobb termésátlagot, kisebb önköltséggel” mozgalmakba. Színvonalasak voltak a szakmai-politikai yetélkedők is, a házigazdák, a Szarvasi Állami Tangazdaság, a szarvasi Dózsa, Táncsics Tsz, a HAKI igen jó feltétele­ket teremtettek a versenyek lebonyolításához. Az öntözé­si versenyt a Szarvasi Álla­mi Tangazdaság Rózsási ke­rületének csapata nyerte, a gépi fejők közül a sajtáros kategóriában Varga Sándor, az orosházi Dózsa Tsz fiatal dolgozója, fejőházas kategó­riában pedig Lukóczki_ Ist­ván, a Békéscsabai Állami Gazdaság versenyzője lett az első. A legügyesebb gépsze­relőnek Puskás Mihály (sar- kadi Lenin Tsz) bizonyult, a szakmunkástanulók vetél­kedőjében pedig az orosházi 612. sz. ipari szakmunkás- képző iskola tanulói szerez­ték meg az első helyezést. A győztesek — felmenő rend­szerű versenyekről lévén szó — képviselik majd megyén­ket az országos vetélkedő­kön. A találkozó eseményeihez tartozik még a harmadik nap programja; a tömeg­sport, melyet a városi stran­don és a sporttelepen bo­nyolítottak le, ahol a kispá­lyás férfi labdarúgó-csapa­tok közül Szarvas város ke­rült az élre. A záróünnepségen Bérces László, a KISZ szarvasi vá­rosi bizottságának titkára köszönt el a vendéglátó vá­ros nevében a fiataloktól, invitálta meg a résztvevő­ket a következő, két év múlva sorra kerülő megyei agrár ifjúsági napokra. S, hogy a meghívásnak a talál­kozón résztvevők zöme is­mét eleget tesz majd, erre engednek következtetni az elismerő vélemények. lomból, hogy az idén 100 éves a Magyar Vöröskereszt, amelynek’ egvik fő feladata a polgári védelem. Ezen belül működnek az egészségügyi szakaszok, ame­lyek közül 2200 egység ne­vezett be az országos ver­senyre, összesen több mint 50 ezer résztvevővel. A va­sárnapi döntőbe kiskunhala­si, nyíracsádi, ikladi, győri, igali, valamint pestimrei egységek kerültek. A látvá­nyos esemény helyszíne a XVIII. kerületi, Szálfa utca melletti, forgalmon kívüli vasúti pálya lesz. Rádió-iránymérő verseny (Fotók: Nagy Z. Imre — KS) Autóalkatrész-gondok Vöröskeresztesek polgári védelmi országos versenye »a •'» * ,... fT .■ . t -» ^Hazaszeretetre, JG| honvédelemrenevelnek ^ ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents