Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-29 / 202. szám
1981. augusztus 29., szombat Levél a Haán Lajos térről Kedves Barátom! Alig egy évtizede büszkén beszélgettünk Békéscsaba s egyben a megye — akkor még leendő — legnagyobb lakótelepéről, a József Attila-lakótelepröl. Több kiállításon ismer, kedhettek meg az évek során a város lakói a tervezők elképzeléseivel. Időközben, nemcsak a lakótelepen élők száma, hanem gondja is gyarapodott. Hiába épülnek a lakások, a járulékos létesítmények csak esztendők múltán követik a jogos kívánalmakat. Így van ez a területrendezéssel és a parkosítással is. Szóval vannak gondok. A szűkebb környezetemben élők — a Haán Lajos tér lakói közül jó néhányan — kérdezgetik: mi lesz a tereprendezéssel? Való igaz: az utolsó tömb is több mint egy évvel ezelőtt elkészült, s bizony a környezet alig változott. A tér feltöltéséhez tavasszal ugyan hozzáláttak, de ki tudja, milyen okból, meggondolásból, félbehagyták a munkát. A föld azóta is úgy áll kupacokban, ahogyan a teherautókról lebillentették. Változás azért még. is van: csaknem derékig érő dudva burjánzik rajta és körülötte. A rendezési tervek szánkózódombokht is tartalmaznak. Az elmúlt ősszel e két dombfélét, s annak szomszédságában, valamivel távolabb, az építési törmeléket is összedúrták a dózerek. Ezeken most csaknem embermagasságú gaz virít. Hogy, hogy vannak a gyerekek? Nos, azok jól... Vagyis játszótér nélkül. A leendő játszótér elemeit is több mint egy éve kihordták, azokat most is a dudva között marja a rozsda. De tudom, a mai gyerekek a modern kor emberpalántái. Lehet, hogy a mi gyerekeink már nem is szeretik a mászókát és a libikókát? Van helyette más: az egyik épület szomszédságában egy Trabant-karosszéria díszeleg, egyéb, más típusú autó elemeivel. A srácok itt remekül érzik magukat. Ugrálnak a karosszéria tetején, dobálják őket. Hogy esetleg bajuk esik? A közelben van az orvosi rendelő. Onnan telefonálhatunk a mentőkért. A lakótelepen hét év alatt már két telefont telepítettek. Néha működnek is... Környezetünkről igyekeztem egy-két felvételt készíteni. Képzeld el, hogy megijedtem! Éppen a házunkat akartam lefotografálni, amikor valami hengerfélére léptem. Felordítottam, mert azt hittem, kígyó. Csak, amikor jobban szemügyre vettem, akkor láttam: kar- vastagságnyi földkábeldarabot rejt a gaz. Le. hét, vagy hat-hét méter hosszú, tudod ott, az L—1-es trafóház szomszédságában. Nyomban átvillant rajtam: ha már ezt itt felejtették, jó lesz tv-antennának. Csak később gondolkodtam: minek kínlódjak, a jólértesültek szerint egy központi antennarendszerről úgyis ellátnak majd minden lakást jó vételi lehetőséggel. Már két házban meg is valósították. Az egyik tetején láttam az antennát, meg a két épület között feszülő kábelt. Nemsokára tovább is vezetik. Igaz, sokan azt mondják, hogy egyelőre nem folytatják a munkát, mert elfogyott a kábel. Mások tudni vélik, hogy csak ebbe a két épületbe vezetik be az antennarendszer kábeleit, mert itt laknak a fo. cisták... Én viszont mindezt nem hiszem el, mert nem adok a szóbeszédre. ' Jaj, csak most jut eszembe, hogy te is barkácsoló ember vagy. Véletlenül nincs szüksé- j ged egy benzineshordóra? Mondjuk, ha netán tutajt akarsz eszkábálni, ahhoz jól felhasználhatnád, úgy sem kell az senkinek. Hogy nem a miénk? Ki figyel oda, mert hónapok óta úgysem hiányzik senkinek, mint az a kandeláber, ami négy-öt éve az egyik ház előtt áll, a Lencsést úton. Tudod, amikor a közvilágítást építették egy ilyen betonoszloppal többet szállítottak annak idején, s még nem volt idejük elfuvarozni. Tudom, most azt mondod, hogy kevés a gép, s én nem értek a dolgokhoz. Igazad van! De, mégis vitatkoznék veled: a tavasszal a feltöltéshez szükséges földet csak lebillentették az autók. A szomszédos iskola építkezésén viszont az elmúlt hónapban dolgozott egy dózer, s bizony, az jó néhányszor órákat állt munka nélkül. Nem lehetett volna azt átirányítani ide? Most, meg azt mondod, hogy miért nem szerveztük meg a terep rendezését társadalmi munkában? Először is, több száz köbméter földet kell idehordani, a sok építkezési hulladékot, törött panellt nem tudjuk mivel felemelni és elszállítani. Meg aztán — azt hiszem — ezek a munkálatok nem a lakókra tartoznak. Igaz is, amit lehetett, sokan igyekeztek a ház körül megoldani. Az ott lakók parkosítottak, virágot ültettek. Lassanként zárom levelem. Egy dolgot viszont kérnék tőled, mint, amolyan ezermestertől. A rengeteg dudva most hullatja mag, ját, s ha ennek az elszórt magnak csak a negyedrésze ereszt gyökeret, akkor jövőre nem tudunk majd közlekedni, bozótvágó kés nélkül. Ha egy ilyen bozótvágó kést készítenél nekem a téli hónapokban, s megajándékoznál vele, megköszönném. Szóval láthatod, környezetünk imigyen alakul. Csak azt nem tudom, hogy Haán Lajos, j Békéscsaba történetének írója, ha látná a róla elnevezett teret, mit mondana. Valószínűnek tartom, hogy élénken tiltakozna azért, hogy róla tér helyett, szeméttelepet neveztek el. Maradok őszinte tisztelettel, barátod: j Szekeres András Ilyen a játszótér „A mai kor játéka?” Nyári kísérlet a szabóknál Az idén nyáron először próbálkoztak a Gyulai Szabók Ipari Szövetkezetében azzal, hogy a szabadságot azonos időben adják ki dolgozóiknak. Az üzem két hétre leállt, és a karbantartók vették birtokukba a terepet. A nyugati országokban már régóta alkalmazott és jól bevált szabadságolási forma nálunk még csak tanulságokkal szolgált, sikerrel nem. A kísérlet több problémára is rávilágított, ezek közül talán az a leglényegesebb, hogy nem lehetett összeegyeztetni az óvodák, bölcsődék nyári slünetével. A szak- szervezeti beutalók szétosztásának rendszere sem tudta követni az új szabadságolási formát. Nehézséget jelentett az is, hogy a dolgozók nem azonos számú szabadnappal rendelkeznek, és így sokan „megnyűjtották” a szabadságot. két hét múltán sem tértek vissza munkahelyükre. Ügy tűnik tehát, hogy nagyobb a kiesés, mint a hagyományos szabadságolási formánál. A cél az lett volna, hogy elkerüljék a „félszalagokat”, az ebből adódó termeléskiesést, hogy teljes üzem legyen. A leállás időszakában pedig karbantartsanak, tatarozzanak, ami éppen szükséges. De sajnos, ehhez az időtartamhoz a kivitelezők sem tudtak alkalmazkodni. S így — a tapasztalatok szerint — egyelőre kifizetődőbb a régi, hagyományos formánál maradni. (Sz. I.) — Ágynemű, farmernadrág Mezőberénybűl A Mezoberényi Textilipari Szövetkezetben igen sokféle terméket: ágyneműt, lepedőt, törülközőt készítenek, a konfekciórészlegen megvarrják, bérmunkában kamasz farmer- és bársonynadrágokat, otthonkákat állítanak össze saját és küldött anyagból. Az első félév egy új munka- módszerrel kezdődött. Januártól két szövőgép helyett, hármat kezel egy dolgozó. A kezdeti nehézségek lemaradást okoztak az első negyedévben, hiszen 99 százalékra sikerült teljesíteni a sző- í vött termékek féléves termelési : tervét. A konfekciórészleg dolgozói ha- j zai vállalatok anyagaiból, bér- ! munkában varrtak kamasz farmer- és bársonynadrágokat, amikből a terv kétszáz százaié- í kát készítették el. Ez összessé- a gében jelentős szerepet játszott a ) féléves tervben, de visszavetette ! azt a tőkés anyag kései érkézé- ; se. Így csak május végén kezd- | hették a sídzsekik varrását, ami- [ két október végén, november j elején el kell szállítaniuk a meg- • rendelőknek. A június Végéig tervezett tér- í mékmennyiség helyett több ké- < szült el, így összesen 16 millió 905 ezer forintra teljesítették tervüket. Fejlesztésre is sor kerül a szövetkezetben, mert a nagyközségi tanács kisajátította egyik üzemüket. A szövetkezet ehelyett épített a csárdaszállási tsz építőbrigádjával egy 300 négyzetméteres üzemcsarnokot, amelynek a bekerülési értéke egymillió 800 ezer forint. (Sz. J.) Hódít a törpenapraforgó Az eleki Lenin Tsz az idén csaknem ötszáz hektáros területen vetett napraforgót. Ebből negyven hektár az úgynevezett IH—49-es. rövid tenyészidejű törpenapraforgó, amelyet ez évben j alkalmaztak először. Ennek a faj- $ tának nagy előnye, hogy kiválóan alkalmas a lapos, belvizes területek hasznosítására, mert a későbbi vetés ellenére is beérik. Szerdán megkezdték a napraforgó helikopteres desszikálá- sát — érésgyorsítását —, és kedvező időjárás esetén hétfőn hoz- S záláthatnak a betakarításhoz. Tervek szerint jövőre megyénk f északi részén az Eleken előállí- » tott IH—49-es napraforgó-vetőmag felhasználásával már nagyobb területeken honosítják meg a törpenapraforgót. L. S. KGST-kapcsolatok, 1981 Közös gondok Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az exportálandó késztermékek árai — mivel hasonló módon állapítják meg — szintén kedvezőek a vásárló szocialista országok számára. Az előző öt évi — spekulációtól és rövidtávú hullámzásaitól mentes — tőkés világpiaci átlagáraik ugyanis csaknem minden terméknél — ha nem is olyan mértékben, mintáz olajnál — alacsonyabbak a jelenlegi tényleges tőkés külkereskedelmi áraknál. S azt sem feledhetjük, hogy a szocialista eladó ország érzékelve az energiahordozók és nyersanyagok világpiaci felértékelődését, külkereskedelmi „megkeménye- dését”. egyre inkább él kedvező pozíciójával és érvényesíti a „kemény cikkért kemény cikket” követelményt. Vagyis: az olajért, illetve fontos nyersanyagokért cserébe korszerű, versenyképes, esetenként jelentős tőkés importot tartalmazó terméket kérnek. Előfordul, hogy olyan áruk és berendezések szállításához is ragaszkodnak, amelyek gyártása számukra — az adott árszinten — nem gazdaságos. Nem kell azonban félteni a magyar külkereskedőkét, ahogyan mondják, ők sem könnyű partnerek, s ahol lehet, igyekeznek mind magasabb árat kapni a keresett termékekért. A baráti országok általában megbízható, jó szállítónak, de nem éppen olcsó partnernek tekintik hazánkat. A hazai üzemek és vállalatok termékei iránt általában nagy az érdeklődés a KGST-országokban.. Úgy tűnik, hogy ebben a viszonylatban a magyar áruk exportját szinte nagyobb erőfeszítés nélkül jelentősen növelni lehetne. Ez azt a látszatot keltheti, mintha csupán kormáhyzati elhatározástól, a vállalati export- lehetőségek központi engedélyezésétől függne a szocialista külgazdasági kapcsolatok jelentős bővítése. A tájékozatlan vagy rosszindulatú szemlélődő a formális logika alapján téves következtetésre is juthat. Mert kétségtelenül — egyes kivételektől eltekintve — nem szorgalmazzuk a terven felüli szocialista exportot, annál inkább ösztönözzük a gazdaságos tőkés kivitelt. Mindebből azonban egyáltalán nem következik, hogy megváltozott volna Magyar- ország külgazdasági stratégiája. Szó sincs ilyesmiről. Nem a politikában, hanem a KGST-államok gazdasági helyzetében, fejlődésében, következésképpen kapcsolat- rendszerében figyelhetők meg változások. A 60-as évek végén, a 70- es évek elején hazánkhoz hasonlóan a legtöbb KGST- országban a szabad munkaerőtartalékok forrásai elapadtak. A gazdasági fejlődés új, intenzív módszerei általában a termelésnövekedés. a nemzetközi jövedelemnövelés mérsékeltebb ütemét eredményezik. A kisebb országok fejlődési lehetőségét tovább szűkítette a külgazdasági feltételek kedvezőtlen változása: a cserearány-romlás, az eladósodás, az energiahordozó- és nyersanyagimport növelésének korlátozottsága. A mérsékeltebb gazdaságnövekedési ütemből még nem következik szükségszerűen az árucsere-forgalom stagnálása. Sőt, mind az intenzív fejlődés követelményei, mint a növekvő külgazdasági feszültségek erősítik az egymásrautaltságot, és szükségessé teszik a KGST-n belüli kapcsolatok elmélyítését, gyorsabb ütemű bővítését. A gyakorlat azonban mást mutat: a KGST- országok az egymás közti áruforgalmat az utóbbi esztendőkben és a tervek szerint mind szerényebb ütemben növelik. Kovács József Verseny és minőség a tejtermelésben Az ország első tejporgyá- ra. a gyulai. X936*ban alakult. A felszabadulás óta, az államosítását követő időktől kezdve ellátási kötelezettségének eleget tesz Békés megye meghatározott részén. Naponta 290 ezer liter tejet dolgoznak fel a gyárban, s ezzel, valamint más tejipari vállalatokkal kötött kooperációs megegyezések révén biztosítják, hogy megfelelő minőségben és választékban álljanak tejtermékek a fogyasztók rendelkezésére. Néhány esztendeje azonban egyre több üzletben találkozhatunk a tsz-tejjel, a sárréti tejföllel, túróval. Megjelent a konkurrencia, ami a vásárló szempontjából akkor előnyös, ha választhat, ha nem csak ez, vagy csak az van a pultokon. És mit jelent a konkurrencia a tejiparnak? Höfler Pál. a Gyulai Tejporgyár igazgatója erről így vélekedik: „Ránk, mint az állami vállalatokra, más szabályozók vonatkoznak. Nem tudunk olyan nyereséget produkálni, mint a szövetkezet. Nekik az értékesítés terén olyan anyagi és jogi lehetőségeik vannak, amellyel növelhetik az érdekeltséget. A tagszövetkezetekre gondolok. Ha valamelyik ÁFÉSZ belép szövetkezeti tagnak, és ezáltal vállalja, hogy boltjaiban nagyobb arányban árusítja a „Sárréti Tej” termékeit, akkor ebből anyagi haszna származik, részesedik majd az év végi nyereségből. Ugyanez érvényes a társuló tejtermelőkre is. A tejipar „csak” a minőséggel tud versenyezni, de azzal sikerrel. Üj termékkel bővíti kínálatát (például túrókrém), növeli — ahol tudja — a szavatossági időket, korszerűsíti a csomagolást. Éppen a napokban, szeptember elején jelenik meg a 10 dekagrammos vaj, új, alufóliás csomagolásban. Ez, nemcsak tetszetősebb lesz, és a fogyaszthatósági időt növeli meg, hanem a minőséget is javítja, mivel megakadályozza, hogy a vaj felszíne megsárguljon. És. noha az új csomagolóanyag ára háromszorosa a réginek, a fogyasztói ár változatlan marad. A versenyben maradás másik módja a térítési rendszer korszerűsítése: vállalva, hogy naponta kétszer is friss árut szállítanak a boltokba. Nincs tehát könnyű helyzetben a gyulai gyár, és különösen igyekezni kell, ha majd üzembe helyezik az épülő békéscsabai tejüzemet. De a versenyre szükség van, mert ez többletteljesítményre sarkall, és remélhetőleg a most kibontakozó versengésnek a vásárlók látják hasznát. Szatmári Hazai távirányítású színes televízió 22 collos japán, Hitachi képcsövekkel és infrasugárral vezérelt távkapcsolóval szerelik fel már az idén a székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalatnál készülő modulrendszerű színes televíziókat. Az újfajta „Infra Supermodul” színes televíziót a távkapcsoló segítségével a karosszékből állíthatja a néző, a kézi kezelőegység jelzéseire beépített miniszámítógép és memóriaegység végzi el a kívánt kapcsolásokat. Az infrasugárral távvezérelt kapcsolón egyidejűleg 16 tv-ál- lomás programozható előre, és szabályozható a fény, a hangerő, a kontraszt és a színhűség is.
