Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-01 / 179. szám

■e 1981. augusztus 1., szombat Telefonkábelek fektetését kezdte meg a posta Békéscsabán, a Lencsési úti lakótelep több részén. Képünk a Haán La­jos téren készült Fotó: Martin Gábor Napfogyatkozás a Szovjetunióban Végső búcsú Gyergyai Nlberttől Napjaink vezetője Több mint két órán át volt megfigyelhető tegnap reggel teljes napfogyatkozás a Szovjetunióban. A sajátos természeti jelenség ezúttal csak a Szovjetunió területén volt vizsgálható, s ezért számos országból mintegy 200 csillagász érkezett a kü­lönböző területeken felállí­tott megfigyelőállomásokra, hogy szovjet kollégáival együtt végezzen vizsgálato­kat. A teljes napfogyatkozás a Fekete-tenger fölött, Szuhumi térségében kezdő­dött és a Kaukázus, a Kas- pi-tenger északi része, Ka­zahsztán, Szibéria, Szahalih és a Kurili-szigetek térségé­ben volt megfigyelhető. A leghosszabban a Bajkál— Amur vasútvonal térségében fedte el a hold a napot, itt 129 másodpercig tartott a teljes napfogyatkozás. Részleges napfogyatkozást az ország számos körzetében is megfigyelhettek az érdek­lődők, így Moszkvában is, Építőtáborozó fiatalok se­gítségével meggyorsult az Ml*es autópálya törökbálin­ti szakaszának építése. Az aszfaltburkolat már elké­szült, jelenleg árokburkolás és a csomóponti ágak kiala­kítása van folyamatban. Az eredetileg 1982-re terve­zett átadási határidőt módo­sították, s az új terv szerint a csomópont, a 4 km-es bal­oldali pályaszakasszal együtt az év végéig elkészül. A végleges forgalmi rend ezen a szakaszon könnyeb­bé teszi a külső budai kerü­letek megközelítését. A tö­rökbálinti elágazásig, az M7-es autópályával közös szakaszon a kétszer 3 sávos *ahol az a. nyári időszámítás szerint mar 5 óra 43 perc­kor megkezdődött. A moszk­vaiaknak azonban nem volt szerencséjük, a hetek óta szinte teljesen felhőtlen ég pénteken hajnalra meglehe­tősen beborult, így csak igen rövid ideig lehetett látni a „csonka” napot. Reg­gel fél hét tájban, amikor a napkorong csaknem három­negyede volt takarva, a nap szerencsére kibukkant a fel­hők közül, így a korán ke­lők mégis csak láthatták a napfogyatkozást. A tudományos vizsgálatok a napkorona jelenségein kí­vül a földet körülvevő ionoszféra változásaira is kiterjedtek, mert napfogyat­kozás idején az ionoszférá­ban sajátos jelenségek men­nek végbe. Több helyütt a különleges expedíciók re­pülőgépről kísérték a napfo­gyatkozást, hogy a felhőzet ne gátolja a megfigyeléseket. pálya már most zavartalan­ná teszi a főváros és a nyu­gati országrészek közötti gépjárműforgalmat. Tatabá­nyától Győrig a jelenlegi fél­autópálya, és Győrtől a he­gyeshalmi határállomásig az 1-es számú főútvonal hosszú ideig szintén kielégíti a forgalmi igényeket. Várha­tóan 1982 végéig elkészül a kétszer 2 forgalmi sávos, 20 km hosszú bicske—tatabá­nyai autópálya-szakasz, amely elkerüli Tatabányát, lénye­gesen lerövidítve ezzel az utazás idejét. Ezt követően készül el a Biatorbágy— Bicske közötti útszakasz, amelynek átadását a VI. öt­éves terv végére tervezik. Mély részvétel vettek végső búcsút tegnap, pénte­ken, a Farkasréti temetőben a 88 éves korában elhunyt Gyergyai Alberttól. Az álla­mi díjas műfordító, kritikus, nyugalmazott egyetemi tanár munkásságát Nagy Péter akadémikus méltatta, aki a Művelődési Minisztérium, a Magyar Írók Szövetsége, a Magyar Pen Club, a Ma­gyar Irodalomtörténeti Tár­Júliusi mérleg Minden korábbit felülmú­ló számban, több mint hat- vanan fulladtak vízbe jú­liusban. E megdöbbentő tényt a Belügyminisztérium Országos Rendőr-főkapitány­ság közbiztonsági csoport- főnökségén Móré Attila al­ezredes alosztályvezető kö­zölte tegnap az MTI tudósí­tójával. Elmondta azt is, az idén az első hét hónapban több mint 180-an lelték ha­lálukat a Balatonban, más tavakban, folyókban, bánya­gödrök veszedelmes vizében, míg tavaly ugyanebben az időpontban 137 haláleset tör­tént. A vizek fekete krónikájá­nak mostani — mindenkit figyelmeztető — alakulása csak. részben magyarázható a nap mint nap fürdőzésre csábító meleg idővel, az iga­zi kánikulával. Sokkal in­kább az elképesztő emberi felelőtlenség, a veszélyre fittyet hányó, túlzott önbiza­lom, a mások életének is kockáztatása az oka annak, hogy tragédiákba torkollik a fürdés a természetes vi­zekben. Az áldozatok között az elmúlt hónapban különö­sen sok volt a gyermek, leg­többször a felnőttek súlyos gondatlansága vitte őket a halálos veszélybe. Egy ti­szai csónakázás közben pél­dául, amikor a két kísérő felnőtt sem tudott úszni, 1981. augusztus 3., hétfő: Országos állat- és kirakó­vásár ' < Bonyhád (Tolna), Dunaúj­város (Fejér), Fehérgyarmat (Szabolcs), Füzesabony (He­ves), Tápióbicske (Pest) Ugod (Veszprém). Augusztus 4., kedd: Országos állat- és kirakó­vásár Beled (Győr), Jászárok- szállás (Szolnok), Kisterenye (Nógrád), Nagyecsed (Sza­bolcs), Nagykanizsa (Zala), Sellye (Baranya). Augusztus 5., szerda: Országos állat- és kirakó­vásár Miskolc. Sárospatak (Bor­sod), Tab (Somogy). saság és az Eötvös Loránd Tudományegyetem nevében búcsúzott az elhunyttól. A Nagyvilág szerkesztősé­ge nevében Kéry László iro­dalomtörténész, főszerkesz­tő emlékezett Gyergyai Al- bertre. Gyergyai Albert hamvait augusztus 5"én, szülőhelyén, a Somogy megyei Nagyba­jomban helyezik örök nyu­galomra. velük együtt egyszerre há­rom gyermek fulladt meg: 7, 8 és 12 évesek voltak. A Tisza különben is a legve­szedelmesebb „fürdőhely”, rengeteg örvényléssel, sok­szor kiszámíthatatlan áram­lással, s helyenként 10—12 méter mélységgel. Több száz kilométeres magyarországi szakaszának csak azokon a részein szabad megmártózni, lubickolni, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés ha­tálya alá. Az Országos Rendőr-fő­kapitányság haláleseti nap­lójának tanúsága szerint a legtöbb áldozatot fürdés közben elsodorta a víz, so­kan tiltott helyen merültek alá, másokat baleset ért — többnyire szívbénülás, ' vagy fejesugrástól koponyazúzó- dás, kéz- és lábtörés —, megint mások kiestek a csó­nakból, vagy felhevült test­tel lefordultak a gumimat­racról, de volt vagy fél tu­cat olyan halott, akinek az ittasság okozta vesztét a vízben. Azoknál, akik az életükkel fizettek vétkes könnyelműségükért, sokkal többen kerültek bajba, de közülük mintegy 180 em­bert, akinek fuldoklását idő­ben észrevették, a vízi rend­őrök, a hajósok és mások, megmentettek a vízhaláltól — közölte befejezésül Móré Attila rendőr alezredes. "Augusztus 6.. csütörtök: Országos állat- és kirakó­vásár Celldömölk (Vas), Ónod (Borsod), Vésztő (Békés). Országos állatvásár Zalakomár (Zala). Augusztus 7., péntek: Országos állatvásár Eger (Heves), Gyöngyös (Heves), Gyula (Békés), Hód­mezővásárhely (Csongrád). Augusztus 8., szombat: Országos állat- és kirakó­vásár Békés (Békés). Kiskunmaj- sa (Bács), Szentlőrinc (Ba­ranya), Zalalövő (Zala). Autóvásár Szentlőrinc (Baranya). Augusztus 9., vasárnap: Országos állat- és kirakó­vásár Császártöltés (Bács), Dabas (Pest), Dombóvár (Tolna), Endrőd (Békés), Jászberény (Szolnok), Jászszentandrás (Szolnok). Pásztó (Nógrád), Tápiószentmárton (Pest). Országos kirakóvásár Szeged-Kiskundorozsma. Autóvásár Abony (Pest), Baja (Bács), Békéscsaba (Békés), Dabas (Pest), Debrecen, Lajosmi- zse . (Bács), Marcali (So­mogy). Miskolc, Nagykőrös (Pest). Nyíregyháza (Sza­bolcs), Pécs, Siófok (So­mogy), Szeged, Szombathely (Vas), Tata (Komárom), Veszprém Zalaegerszeg (Za­la). L ehet már vagy másfél évtizede, hogy az or­szágot járva nagy vi­tám volt egyik megyében a fogyasztási szövetkezet elnö­kével, arról: mi egy ÁFÉSZ- boltvezető legfontosabb tu­lajdonsága, képessége? Part­nerem így érvelt: a leglé­nyegesebb a politikai érzék és megbízhatóság. Hiszen ha a különféle hiánycikkek mi­att a vásárlók reklamálnak, meg kell tudnia magyarázni, mi miért nincs. Az érvelés — önmagában — logikusnak tetszett, még­is annak a vélekedésemnek adtam kifejezést, hogy jobb lenne a szakmai hozzáértést részesíteni előnyben, s ez esetben netán kevesebb len­ne a hiány, több az elége­dett vevő. vagyis a boltve­zetők inkább kereskednének, semmint magyarázkodnának. Nos, kétségtelen, az 1950- es évek végén, a 60-as évti­zed elején még a politikai készség volt a legfontosabb tulajdonság a vezető meg­ítélésében. Később mindin­kább előtérbe került a szak­mai hozzáértés is. Majd a 70-es években nélkülözhetet­lenné vált mindaz, amit kor­szerű vezetői ismereteknek nevezünk. Ami nem jelenti azt, hogy az előbbi kettőre már nincs szükség. Inkább úgy mondanám: a politikai elkötelezettség és á szakmai biztonság olyan magától ér­tetődő alapkövetelmény, mint a diáknak az írás-ol­vasás, vagy az egyszer-egy elsajátítása. A sokat emlegetett vezetői hármas követelmény kö­zül az első kettő az alap, ami nélkül szóba se jöhet egy vezető rátermettsége, s a harmadik milyensége dönti el, hogy különféle felada­tokra alkalmas-e az illető. Napjainkban ugyanis már korántsem elég az, hogy például megfontolt, széles látókörű, az emberi kapcso­latokat teremteni képes, megfelelő mérlegelés után határozott döntésre kész le­gyen egy vezető. Az irányí­tó posztokon olyan személyi­ségekre van szükség, akik gyorsan felismerik a problé­mát, alkalmazkodni képesek a körülmények hirtelen vál­tozásaihoz, s nem fogynak ki az ötletekből, a legvárat­lanabb helyzetben is támad­nak sikerre vivő elgondolá­saik, divatos szóval: kreatív elmék. Külföldi kísérletek bizo­nyították, hogy egy-egy vál­lalat — gazdasági egység — eredményességét nemcsak az alkalmazott műszáki megol­dások (termelési, szállítási, csomagolási stb. technoló­gia), a piackutatás és a fej­lesztés összehangolása, a dol­gozók szakképzettség szerin­ti összetétele, a gazdálkodá­si módszerek milyensége jel­lemzi, hanem legalább 40—• 60 százalékban a vezetők kvalitása, rátermettsége. Ma, amikor szűkében vagyunk a pénzügyi lehetőségeknek, korlátozottak beruházási esz­közeink, takarékoskodnunk kell anyaggal, energiával, -s ráadásul kvalifikált munka­erőben sem dúskálunk, egy­re sürgetőbb a személyzeti és kádermunka tartalékai­nak kiaknázása. Kétségtelenül megnőtt a személyzeti munka, a veze­tőképzés becsülete, rangja. Nem véletlen, hogy ma már nagyvállalatainknál többnyi­re a személyzeti és szociá­A korán befejeződött ara­tás és a kedvező, csapadé­kos időjárás kedvező felté­teleket teremtett a másodve­tésekhez. Megyénkben az idei nyáron "háromezer hek­tárnyi területre vetettek má­sodszor is az üzemek, csak­nem 8 százalékkal többet, mint korábban tervezték. Elsősorban a zöldborsót ter­melő gazdaságok, és az árpát lis igazgató hatáskörébe tar­tozik a vezető beosztásúak kiválasztása és felkészítése. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala háromévenként to­vábbképzést szervez a taná­csi apparátus vezető beosz­tású dolgozóinak. Az ipar­ban közismert és nem jelen­téktelen hagyománya van az Országos Vezetőképző Köz­pont különféle tanfolyamai­nak, rendezvényeinek. Több nagyvállalatnál — házon be­lül — úgynevezett vezetői készséget fejlesztő foglalko­zások látogatására kötelezik vezető beosztású munkatár­saikat. Ezeken a munkahelyi élet körülményeit utánzó, de valójában mesterségesen fel­épített szituációkkal, esetta­nulmányok megoldásával és egymás viselkedésének, ma­gatartásának sokoldalú, őszinte elemzésével igyekez­nek lefaragni a résztvevők negatív tulajdonságait, ki­fejleszteni a hasznos emberi és vezetői képességeket. . A MÉM Mérnök- és Vezei- tőképző Intézete a korábbi komplex vezetőképzés he­lyett szakmai céltanfolyamo­kat indított. Az idén az ener­giatakarékos növénytermesz­tési és a talajerő-gazdálko­dás ezeknek a sajátos me­zőgazdasági témákra orien­tált tanfolyamoknak a két változata, a következő ok­tatási évadban már 15-félét terveznek. Egyszóval az ál­lami, a gazdasági, a társa­dalmi élet legkülönbözőbb területein sokféle kezdemé­nyezés tapasztalható, ame­lyek más-más módszerekkel ugyan, de egy célt szolgál­nak: a mai fokozott követel­mények közepette helytálló vezetői típus felkészítését. A vezetőképzés — bármi­lyen fokon — nálunk ma még nem jár diplomával. Talán azért is okoz gondot sok esetben, hogy olyan em­bert bíznak meg egy-egy in­tézmény, hivatal, vállalat ve­zetésével, aki a saját szak­májában kiváló, esetleg ma­gas tudományos fokozat tu­lajdonosa, de vezetői judici­um, kedv és alkalmasság hí­ján jobb lett volna, ha hagy­ják kutatói, konstruktőri munkát végezni, mert mint vezető, előbb-utóbb lehetet­lenné válik, megbukik. Nem általános még az a gyakor­lat is, hogy a gazdálkodó egységek átfogó káderfej­lesztési terv szerint gondos­kodnának a folyamatos ve­zetői utánpótlásról. Valljuk be, sok vezető még a nyugdíjkorhatár küszöbén sem adja át feladatait an­nak, aki nyomába lép. (Nem beszélve arról az ismert je­lenségről, amikor némely igazgatónak, osztályvezető­nek egyéb gondja sincs, csak az, nehogy nála magasabb képzettségű, tájékozottabb, rátermettebb legyen vala­melyik munkatársa, mert ez „veszélyezteti” saját pozíció­ját.) A vezetés iránti köve­telményekkel, tehát úgy általában tisztá­ban vagyunk, a vezetői mun­kának — a fokozott önálló­ság, á változó gazdasági kö­rülmények, a társadalmi és üzemi demokrácia érvénye­süléséből fakadó — növekvő jelentőségével mindenki egyetért. A személyzeti mun­ka mindennapi gyakorlatá­ban azonban jócskán vannak még tennivalók. korán learatok vállalkoztak a másodtermesztésre. Az em­lített terület tíz százalékába zöldségmagvakat juttattak, a fenmmardó hányadba szó­ját, illetve főként egynyári takarmányokat vetettek. A másodvetések az utóbbi na­pok csapadékának hatására szépen fejlődnek, termésük javítja az állattenyésztés ta­karmányellátását. m. sz. zs. A békési, epreskerti óvoda e hét elején nyitotta meg ismét kapuját a gyerekek előtt. A több mint 100 apróság nagy örömmel vette birtokába az újjászületett foglalkoztatókat, ön­feledten töltik napjaikat, mit sem sejtve abból, hogy a padló újracsiszolását, lakkozását a helyi Egyetértés Tsz dolgozói csinálták társadalmi munkában, a tiszta, újrafestett falak pedig a szülők dolgos kezét dicsérik. Képünkön a középsősök tízóraiznak Fotó: Fazekas László Nz év végére elkészül a törökbálinti autópálya-szakasz II vizek fekete krónikája Én elmentem a vásárba... Vajda János Több a másodvetés

Next

/
Thumbnails
Contents