Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-19 / 194. szám
1981. augusztus 19-, szerda 0 Fúrók helyett mikrokapcsolók Biztató jelek és kezdeti sikerek az energiagazdálkodásban Beszélgetés Papp Istvánnal, az Energiagazdálkodási Intézet igazgatójával A zárkészítés jövedelmezőbb A szövetkezet fő erénye — ahogy mondani szokták — a gyors és rugalmas alkalmazkodás. Ez a felszínen maradás kulcsa a Medgyes- egyházi Fa-, Vasipari Szövetkezetben is. A körülbelül 60-féle termék időről időre, a megrendelések függvényében cserélődik. Most például az eddig főterméknek számító kézi mellfúrók gyártását hagyták abba a piac telítődése miatt. Helyette 300 ezer mikrokap- csolót készítenek majd évente. A szerszámos dobozok termelését vizsont azért nem folytatják — noha igény lenne rá —, mert előállítása nem elég gazdaságos. Jobban megéri az úgynevezett troxzárak készítése, ennek ugyanis rövidebb az átfutási ideje, és jóval jövedelmezőbb. Emellett némi kapacitás is felszabadult, mert míg a dobozok előállítása öt műhelynek adott munkát, a zárak egy műhelyben készülnek. A munkások pedig többféle terméket, kábelsarukat, csigafúródobozokat, alkatrészeket gyártanak. De vannak olyan termékeik is, amelyeknek hosz- szabb a piaci életgörbéje. Ilyenek például a cipőipari kisgépek (cipőtágító, ringli- ző stb.), vagy a vákuumformázó gépek vázszerkezetei, amelyet az Orosházi Vas- Műanyagipari Szövetkezetnek készítenek kooperációban. A szövetkezet — mint ahogy Pintér Imre műszaki vezető elmondta — mindig azt szálít, amit rendelnek tőle. És mivel új üzletfelei nemigen vannak, a régi partnerek pedig tudják. mire képesek, még nem fordult elő, hogy valamely igényt ne tudtak volna kielégíteni. Igaz, hogy az elaprózottság, a gyakran változó termékek nem kedveznek a termelékenység, a hatékonyság növelésének, de a szövetkezetektől éppen a kis szériák, az egyedi megrendelések gyors teljesítését várják. Ennek pedig eleget tesz a szövetkezet: a jövedelmezőségi mutató 8 százalék körül mozog. Sz. I. Hagyományos termékük a cipőtágító gép Fotó: Veress Erzsi Energia. E fogalomnak egy idő óta megkülönböztetett rangja van, jobban odafigyelünk rá. mint korábban, a „Lassabban gyorsíts!” népszerű plakátja nem puszta reklám a számunkra; a szó szoros értelmében és képletesen is óvatosabban adagoljuk a gázt, mintha valóban törékeny tojás volna a talpunk és a gázpedál között. A VI. ötéves terv energiagazdálkodási kormányprogramja szerint az energiafelhasználás népgazdasági szinten évente csak két százalékkal növekedhet, ezzel szemben az új tervidőszak első félévében energiafogyasztásunk — a háromszázalékos gazdasági növekedés mellett — két százalékkal csökkent! E tény jelentőségéről beszélgettünk Papp Istvánnal, az Energiagazdálkodási Intézet igazgatójával, az országos energiagazdálkodási hatóság vezetőjével. — Az olaj világpiaci ára az utóbbi néhány esztendőben megtízszereződött, most pedig csökkenőben van. Véleménye szerint kivédte-e a világ az olajárrobbanás következményeit? — Az olajárváltozásokra a világ többféleképpen reagált, de mert a gazdasági növekedés korlátái egyszerre észrevehetőbbekké váltak, általános tendencia lett a fékezés. A növekedés lassításának mértéke nem egyforma, mert az országok helyzete sem egyforma az olajárrobbanás következményeinek kivédése tekintetében. A világ energiahelyzetében mindenesetre új elem, hogy azolaj- tól való függés némileg csökkent, mert az energiafelhasználást világszerte racionalizálták. s kiderült, hogy óriási tartalékok vannak mind a fogyasztásban, mind a termelésben. — Hogyan reagált a mi gazdaságunk az olajárrobbanásra? — Későn. Az első, az 1973 —74-es olajárrobbanás idején elterjedt nézet volt nálunk, hogy ennek következményei nem, vagy csak kevéssé érintenek bennünket. Annak ellenére, hogy már az 1974-es decemberi párthatározat előtérbe állította az anyag- és energiatakarékosságot, a határozat végrehajtását enyhén szólva megnehezítette az olcsó energia korára jellemző, csak az ellátás biztonságára törekvő gyakorlatunk. Születtek ugyan jó kezdeményezések ebben az időszakban is. de ezek nem találtak megfelelő fogadtatásra, mert a régi gyakorlat alapján kialakult szemlélet lefegyverezte azokat, akik a hatékonyabb energiafelhasználás érdekében tenni akartak valamit. — A késedelmes reagálásnak ezek szerint elsősorban szemléletbeni oka volt? — Igen. El kellett jutnunk az 1978-as pazarlási csúcshoz, amikor egy százalék nemzetijövedelem-növeke- désre két százalék energiafogyasztás-növekedés jutott, hogy a Központi Bizottság 1978. decemberi határozata rendet teremthessen a fejekben. De a továbbiakban még meg kellett szervezni a cselekvést, mind a tervezésben, mind a végrehajtásban, nagyobb összegeket kellett biztosítani az energiamegtakarítást eredményező beruházásokhoz tehát az energiagazdálkodás intenzív útjára kellett átvezetni az országot. — Milyen gyakorlati eredményei * vannak a szemlélet- változásnak? — Amíg korábban a vállalatoknál az olcsó energia a legtöbb esetben pazarló megoldásokhoz és pazarló üzemvitelhez vezetett, ez a gyakorlat most megváltozott. Az árintézkedések hatására sok helyen átértékelték saját termékstruktúrájukat és termelési, technológiai rendszerüket is. Az anyagi ösztönzés eszközeit helyesen használták fel például a közlekedésben az üzemanyag-ta- karék'osság, jó néhány termelő üzemben pedig az energiafelhasználás javításának érdekében. Vállalatok, termelőszövetkezetek, brigádok és az egyes emberek is nagyon sok jó javaslatot dolgoztak ki, részint beruházással. részint azonban beruházás nélkül. szervezéssel megvalósítható, energiamegtakarítást eredményező intézkedésekre. Mindemellett ma már megfigyelhető bizonyos együttműködési törekvés is az egyes vállalatok között, ami biztató jele a szemléletbeli változásnak. Kooperációk létesülnek a hulladékhő hasznosítására, így például a Győri Szeszgyár hulladékhőjével textilüzemet fűtenek, a Tiszai Vegyiművek hulladékhőjének felhasználása révén kommunális, mezőgazdasági célú energiahasznosítást terveznek. Az ilyen jellegű területi kooperációk és ágazati együttműködések szervezésében az Ipari Minisztériumnak van — és kell is. hogy legyen — jelentős szerepe. — Az ésszerűbb energia- gazdálkodás a szemléletváltozáson kívül az olajfeldolgozás szerkezeti változását is igényli... — Kétségtelenül. Igaz, hogy az utóbbi félévben technológiai változtatás nélkül is kevesebb kőolajat tüzeltünk el, mint.korábban, s ezáltal sikerült csökkenteni a kőolajtermékek felhasználását, és importját, de az új krakkoló megépítésével megvalósítjuk a kőolaj-feldolgozás intenzív módját, vagyis egységnyi kőolajból nagyobb értékű termékeket állítunk elő. — Mi a jelentősége annak, hogy az idén az első félévben a tervezett kétszázalékos növekedéssel szemben az energiafelhasználás két százalékkal csökkent? — Ennyi energiát nem takaríthattunk volna meg a vállalatoknak a viszonylag kis pénzügyi eszközökkel, jórészt szervezéssel és gyorsan megvalósított energiafel- használás-racionalizáló intézkedései nélkül, s általában a technológiai fegyelem megszilárdítása nélkül. Ebben az is megmutatkozik, hogy az energiagazdálkodásnak magában a termelésben vannak nagy tartalékai, hogy a termék- és technológiakorszerűsítés, az ésszerűbb szervezés, a rendszeres veszteségfeltáró munka, tehát mindez együtt ígér további jelentős eredményeket. A magasabb fokú termelési kultúrára való törekvés ugyanis azt is jelenti, hogy a magas energiatartalmú termékek, így például a műtrágya, a hengereltáru, a cement hatékony felhasználását jobban megszervezzük. Az persze gazdaságpolitikai kérdés, hogy a mainál viszonylag kisebb energiatartalmú késztermékeket igyekezzünk exportálni, így is csökkentvén gazdaságunk energiaigényességét. Az energiafelhasználás csökkenése a tartalékok további forrását is jelzi, nevezetesen azt, hogy a másodlagos nyersanyagokat vissza kell vinnünk a termelési folyamatba. A kezdeti sikerek többek között arra utalnak, hogy érdemes ösztönözni a korszerűsítési javaslatokat, hogy azokat gyorsabban kell elbírálni és megvalósítani, s hogy mindez rendszerszemléletet igényel: tehát az észszerű energiagazdálkodás érdekében a folyamat egészét kell nézni, és nem csak az egyes részeket. így például át kell hidalni azt. a helyzetet, hogy manapság átmeneti pénzügyi zavar hátráltatja a már kifejlesztett energiatakarékos háztartási készülékek gyártását és forgalmazását, hiszen ezek alkalmazása révén a lakosság energiafogyasztása csökkenhet ... összességében az ed- diei biztató eredmények legfőbb jelentősége szerintem az. hogy részint nyilvánvalóvá teszi az energiagazdálkodási kormányprogram által kitűzött célok elérhetőségét, részint azonban nyilvánvalóvá teszi azt is, hogy a programban megfogalmazott reális célok elérése nem lehet kampányfeladat, hogy tehát a megvalósítás az indulásnál tapasztalt intenzitást folyamatosan és hosszú távon igényli. Aczéi Gábor Ót Aj anyagot mutatnak be az őszi BNV-n Lágy tapintású, könnyű kelmék, finom, elegáns színek és minták — nagyanyáink kedvelt ruhaanyagait idézik a Magyar Selyemipari Vállalat legújabb, az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár gyártmányfejlesztési pályázatára készített termékei. A fogyasztási cikkek nemzetközi seregszemléjén öt új anyaggal mutatkoznak be, amelyeket minden bizonnyal az öltözködési divatban is hódító nosztalgiahullám ihletett. A Viola fantázianevű anyag a régi pikére emlékeztet, divatos blézer, nadrág. kosztüm egyaránt ké- szüihet belőle. Mintája a csíkos minden változata. A Regina és a Luxor a kreppre hasonlít. Az egyik sima, a másik azsúrmintás. Különlegesen szép az Ida nevű, zsorzsett hatású anyag, amely szinte leheletkönnyű, egy négyzetméter belőle mindössze 76 grammot nyom. Az ötödik új anyag a Polina nevet kapta. Terjedelme- sített poliészterszál fel- használásával készült, s megtévesztésig hasonlít a shantungra. Nemzetközi növénytermelési szimpózium Nemzetközi növénytermelési szimpoziont rendez Debrecenben augusztus 31. és szeptember 3. között a Magyar Agrártudományi Egyesület, a Nádudvari Kukorica- és Iparinövény-termelési Együttműködés és a Debreceni Agrártudományi Egyetem. A szimpozion célja: a búza, a kukorica, a rizs, a cukorrépa és a napraforgó teljesen gépesített és kemizált, iparszerű termelési rendszerének szakmai bemutatókkal egybekötött ismertetése, a tapasztalatok értékelése és a továbbfejlesztés lehetőségeinek feltárása. A tanácskozáson több mint kétszáz hazai, 14 országból 64 külföldi szakember vesz részt. Hét szekcióülésen mintegy száz előadást hallgatnak meg. Műanyag textília a mezőgazdasági épületek fedésére Napjaink beruházásainak alapvető követelménye, hogy olcsó, rövid határidővel kivitelezhető és gyorsan megtérülő legyen. Ezeknek a fő követelményeknek maradéktalanul megfelel Borbély Istvánnak, a kányái Március 15. Mgtsz elnökének és Vörös Fe_ rencnek, a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskola igazgató- helyettesének találmánya a könnyűszerkezetes, lágyhéja- lású építés tárgykörében. A könnyűszerkezetes, lágy- héjalású építési móddal létesített mezőgazdasági jellegű épületek alkalmazási területe igen sokrétű. A mezőgazdaság szinte bármilyen célú épülete kivitelezhető az új építési móddal. Építhetők kötött és szabadtartásos szarvasmarha-istállók, elletőistállók, sertéshizlaldák, fiaztatók, kocatartó épületek, juhhodályok, terménytárolók, gépszínek, műtrágyatárolók, nedvestakarmány-tárolók stb. Az építmények színes ponyvafedései igen tetszető- sek, esztétikusak. Célszerűen kétféle módon építhetők meg: csőíves és feszített kötéltartá- sos megoldással. A csőíves épületek 8—8,5 m fesztávval építhetők. Lényege, hogy a hagyományos épülettetők helyett „PÁSZTÓ—72” típusú csővázkeretre feszített műanyag ponyvával fedik. A feszített kötéltartásos épületek 15—30 m fesztávval létesíthetők. Ezek lényege, hogy három oszlopsorra feszített kötélzet tartja a héjazatnak alkalmazott műanyag ponyvát. Az építési mód kidolgozói az elmúlt évben az Alkotó Ifjúság pályázat megyei fődíját nyerték el munkájukkal. Az Alkotó Ifjúság pályázat országos döntőjén II. díjat nyertek, majd az 1981. évi BNV különdíját is elnyerték. Az egyenként 1500 tonnás iker tároló
