Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-19 / 194. szám

1981. augusztus 19., szerda ^HÜUI-TaTcI A grafika művészei Békéscsabán Ezekben a hetekben tizenkét grafikusművész dolgo­zik a VI. békéscsabai alkalmazott grafikai művésztele' pen. A meghívott alkotók és békéscsabai vendéglátóik ti­zenegy intézmény 21 pályaművének kivitelezésében dol­goznak a Kner Nyomda csabai központjának munka­termeiben, a Tompa utcai szitaműhelyben. Az idei al-. kotótábor témája az embléma és a csomagolás. Mint az köztudott, jövőre ebben az alkalmazotti témakörben rendezik meg a békéscsabai Munkácsy Mihály Múze­umban a hagyományos országos biennálét. A két helyszínen folyik a munka... A legsikerül­tebb a pályázatokat meghirdető üzemek, intézmények és vállalatok által is elfogadott, a közeljövőben kivitele­zésre és majd az „utcára” kerülő alkotásokból au­gusztus 19-én, szerdán délután fél egy órakor a Kner Nyomda kultúrtermében kiállítás nyílik. A Kner Nyomda fotólaborjában a tervezés utolsó munkafázi­sát ellenőrzi Szamos Iván grafikusművész és Zahorán Má­ria, a nyomda tervező grafikusa, a művésztelep művészeti titkára _____________________________________m_______ P incehelyi Sándor grafikusművész a Tompa utcai műhely­ben Gubis Mihály békéscsabai grafikusművész a kiállítás pla­kátjának formáját állítja be a szitagépen Fotó: Fazekas László Gazdag kulturális program Budapesten augusztus 20-án Alkotmányunk napja al­kalmából gazdag kulturális és sportprogram lesz a fővá­rosban. Augusztus 20-án a leglátványosabb ünnepségnek ígérkezik a délelőtti vízi és légi parádé a Dunán, a Lánc­híd és a Margit-híd közötti szakaszon, este pedig a tűzi­játék. A’ kerületekben sokfé­le műsor szórakoztatja az ün­neplőket. A hagyományos színhelyeken: a szabadtéri színpadokon, pihenőparkok­ban, játszóhelyeken zajlanak majd a programok hivatásos és amatőr együttesek, társa­dalmi és tömegszervezetek közreműködésével. Ezeken a helyeken augusztus 21-én és 22-én folytatják az előadáso­kat. Délután és este főleg a ze­ne szórakoztat majd. A Ha­lászbástyán például ünnepi hangverseny, térzene, a Hil­ton Szálló parkjában szere­nádmuzsika szól. Az elő­adók: a Székesfehérvári szimfonikus és kamarazene- kar, a Szombathelyi fúvósze­nekar. Az idei rendezvények sajátos vonása: nemcsak Pest, hanem több más megye amatőr művészeti csoportjai is fellépnek. A Budai Park­színpadon mutatják be pro­dukcióikat a somogyi, a tol­nai, a zempléni, a kalocsai együttesek. Zrínyi-emlékhét Szigetvár 1566-os hősi védelmé­nek 415. évfordulója alkalmából Zrínyi-emlékhetet rendeznek szeptember 5. és 13. között a történelmi múltú dunántúli vá­rosban. Az évforduló alkalmából köz­gyűlést tart az ország legnépe­sebb várbaráti köre, amely 1959- ben alakult, és ma már nyolc­száz tagot számlál. Szeptember 13-án avatják Ju- ranics Lőrinc — Zrínyi zászló­tartója — szobrát, amelyet a Pé­csett élő Trischler Ferenc szob­rászművész formált meg. A dél­szláv származású ifjú vitéz bronzszobrát az egykori bos- nyák negyedben állítják fel. Az emlékhét záróeseménye a belső várban katonai tiszteletadással megrendezett ünnepély lesz. Az opera szerelmese Oláh Gusztáv az idén, au­gusztus 20-án ünnepelné nyolcvanadik születésnap­ját, ha nem ragadta volna el oly korán a halál. Mind­össze ötvenöt évet élt, de három és fél évtizedes munkássága alatt két életre valót alkotott. Már huszonöt éve távozott közülünk, de a pályatársak, a. tanítványok emlékezéseiben még mindig fel-felsejlik szikár alakja, merev tartása, hosszú léptei, példamutató pontossága. Sokoldalúsága már-már legendássá vált, s a magá­ban hordozott félelmetes mennyiségű tudásanyag mel­lett rendkívüli képességeit is sokan csodálták. Jól fes­tett, zongorázott, több nyel­ven beszélt; járt a Műszaki Egyetemre, a Zeneművésze­ti Főiskolára, sőt még kép­zőművészeti tanulmányokat is folytatott. Mindezek azon­ban csak kiegészítő „kellé­kei" voltak élete nagy „ala­kításának”, operaházi ren­dezői, díszlettervezői tevé­kenységének. Mi vonzotta az ifjú épí­tészmérnök-hallgatót a szín­ház kiszámíthatatlan, nehe­zen tervezhető, „álarcos” világába? Talán a gyermekkori kör­nyezet hatása késztette a pá­lyamódosításra, és vezette el élete nagy szerelméhez, az operához. Félreértés ne es­sék. Oláh Gusztáv nem szí­nészcsaládból származott! Anyja Fodor Róza festőnő, apja, id. Oláh Gusztáv híres ideggyógyász, a lipótmezei elmegyógyintézet igazgató főorvosa volt. Fiuk az itteni szolgálati lakásban nőtt fel. Pályáján buktatók nélkül, töretlenül haladt előre. 1921-ben került az Opera­házhoz, ahol Kéméndy Jenő díszlettervező asszisztense lett, s már az első években több mint száz darab díszle­tét készítette el. 1928-ban az állami színházak (Opera­ház, Nemzeti Színház, Nem­zeti Kamara Színház) szceni­kai vezetőjévé nevezték ki. 1936-tól az Operaház főren­dezője, majd vezető főrende­zője és szcenikai vezetője lett. Sokszor dicsért tanárai között gyakran hallhatták a kortársak Kéméndy és Márkus László nevét, igazi mestere mégis Hevesi Sán­dor volt, aki ejőször fogal­mazta meg Magyarországon az operarendezés alaptételét, miszerint az operaszínpadon kizárólag a zene lehet a ren­dező kiindulópontja. Ezt ta­nulta meg Hevesitől Oláh Gusztáv, sőt továbbment a megadott úton: a díszletekre és a jelmezekre is alkalmaz­ta az előbbi tételt. A színpadra állítás kiin- dúlópontjaként zongorán játszotta el magának az egész operát, s a szcenikai kompozíciót a zenére építet­te fel. De nem hagyatko­zott a képzelet erejére. A rendezendő művek színhe­lyeit sorra végigjárta, s fi­gyelmét e kirándulások al­kalmával a legapróbb rész­letek sem kerülték el. A próbákon már pontosan, ala­posan kidolgozott rendező­könyvvel jelent meg. Mun­kamódszere tette lehetővé számára, hogy minden egyes rendezésével új színt hoz~ zon a színpadra: a Don Car­los a történelmi légkör hi­telességével tűnt ki, a Va- rázsfuvolád légies mesesze­rűség, a Hovanscsinát pedig gazdag impressziójú festői- ség jellemezte. Bár soha nem lett hűtlen az operához, időnként még­is kiruccant a próza terüle­tére. Ö készítette a díszle­teket Az ember tragédiája 1923. és 1926. évi bemutató­jára; 1943-ban Zilahy Lajos regényéből Valamit visz a víz címen filmet rendezett, a szegedi szabadtéri játékok bölcsőjénél is bábáskodott. Tudásának továbbadásáról, a rendezői, díszlettervezői utánpótlás neveléséről se feledkezett meg. Az ' Ipar- művészeti Főiskolán díszlet- tervezést tanított, a Zene- művészeti Főiskolán pedig a színpadi gyakorlatot vezette. A hazai sikereket, a két Kossuth-díjat (1951, 1954) az Érdemes művész kitünte­tést (1952) a külföldi elisme­rések követték, amelyek mindenekelőtt művészi meg­bízásokban öltöttek testet. Legnagyobb külföldi sike­rét Respighi A láng című operájának tervezésével és rendezésével, a bizánci kul­túra döbbenetes víziójú élet­re keltésével aratta. A ko­rai vég is munka közben, egyik vendégszereplése al­kalmával érte utol. Éppen a Hovanscsinát rendezte Mün­chenben, amikor egy epe­műtét utáni váratlanul be­következett szívgyengeség' a halálát okozta. Sajátos egyéniségéből fa­kadó kimagasló alkotásai a nézők nemzedékei számára jelentettek életre szóló él­ményt, és jelentenek még ma is. A múlt évadi színla­pok tanúsága szerint a Bánk bánt és a Hunyadi Lászlót még mindig az ő átdolgozá­sában adják elő, s a Bohém­élet, valamint a Tosca jele­netei is az ő díszletei között peregnek a színpadon. Mátraházi Zsuzsa MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ \ 8.25: Világablak. 8.54: Olvasólámpa. 9.04: Dvorzsák: VT. szimfónia. 10.05: A kincses sziget. 10.33: Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.48: Tom Jones. 11.07: Rézfúvósegyüttesek hang­versenye. 11.54: A magyar népköltészet he­te. 12.35: „Ha látná, mennyien drukkolnak”. 12.55: Operaslágerek. 13.25: Dzsesszmelódiák. 13.54: Mátyás király. 15.10: Petrovics Emil műveiből. 15.42: Munkásdal-feldolgozások. 16.10: Kritikusok fóruma. 16.20: Daloló, muzsikáló tájak. 16.36: Haydn: G-dúr trió No. 31. 17.07: Ércbe öntött pillanat. 17.32: Üj felvételeinkből. 18.30: Esti magazin. 19.33: „Szép vagy Alföldi!...” 20.43: Nagy siker volt! Ránki De­zső zongorahangversenye. 22.15: Sporthíradó. 22.30: Tíz perc külpolitika. 22.40: Delibes: Lakmé — Recita- tivo és Csengettyűária. 22.50: Sorsdöntő történelmi na­pok. 23.00: Századunk zenéjéből. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Filmzene. 8.20: A szertefoszló remények évei. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: A 04, 05, 07 jelenti. 10.00: Zenedélelőtt. 11.33: A Szabó-család. 12.03: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: Kettőtől fél hatig . . . 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Lehár-melódiák Körmendi Vilmos feldolgozásában. 18.55: Egy magyar muzsikus Pá­rizsban. 19.25: Vujicsics Tihamér népzenei feldolgozásaiból. 19.45: A beat kedvelőinek. 20.43: Kíváncsiak klubja. 21.33: A királynő csipkekendője. 22.30': Nóták. 23.15: Könnyűzene éjszakai han­gulatban. III. MŰSOR 9.00: A popzene híres szerzőpár­jai. 9.50: Orosz szerzők műveiből. 11.05: A Dunánál. 11.25: Operaegyüttesek. 12.12: Spanyol muzsika. 13.07: Kultúrateremtés vidéken. 13.25: Zenekari muzsika. 15.10: Rádiószínház. A másik. 15.50: Sarolta. 16.50: öt földrész zenéje. 17.00: Kamaramuzsika. 18.28: A Suisse Romande zenekar hangversenye. 19.54: A Cambridge-i Királyi Kollégium énekkara Pur- cell-anthemeket énekel. 20.13: A magyar népköltészet hete. 20.43: Leoncavallo: Bajazzók. 21.56: Évfordulók nyomában . .. 100 éve született George Enescu. 22.44: A zeneirodalom remekmű­veiből. SZOLNOKISTÜDIÓ 17.00: Hírek*. 17.05: Dixieland-zene. 17.15: Mindennapi kenyerünk. Riporter: Dalocsa István, (ism.) 17.25: Üj felvételeinkből. A kecs­keméti Kodály-kórus éne­kel. 17.30: Zenés autóstop. Közlekedé­si magazin. Szerkesztő: Vágási Kálmán. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Reggae-muzsika. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 9.00: Tévétorna, (ism.) 9.05: Csak gyerekeknek! 1. Kairó. 2. Én és a kutyám, (ism.) 9.25: Delta, (ism.) 9.50: A bagdadi tolvaj, (ism.) 11.35: Térzene, (ism.) (f.-f.) 16.15: Hírek, (f.-f.) 16.20: Testünk, (ism.) 16.55: Egészségünkért! 17.05: Az ítélet, (ism.) (f.-f.) 17.50: Reklám, (f.-f.) 17.55: A Közönségszolgálat tá­jékoztatója. (f.-f.) 18.00: Ablak, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Molnár Ferenc: A doktor úr. (f.-f.). i 22.00: Bartók Béla. A fából fa­ragott királyfi (ism.) 22.35: Másokért élni. (f.-f.) 23.10: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Jöjj vissza Afrika, (f.-f.) 21.20: Tv-híradó 2. 21.40: A Dominó Kölnben. 22.05: A búcsúlevél, (f.-f.) BUKAREST 16.30: Enescu-emlékműsor. 17.30: Politechnika Timisoara— Lokomotiv Leipzig labda­rúgó-mérkőzés. 19.20: A legkisebbeknek. * 19.30: Tv-híradó. 19.50: Gazdasági figyelő. 20.05: A nők világa. 20.40: A vádlottak kastélya. Ro­mán játékfilm. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 18.40: Tv-híradó. 19.15: Szézám utca. 19.45: Amatőrök stúdiója. 20.15: Rajzfilm. 21.00: Sportszerda. 23.00: Napló. 23.15: Rockzene. II. MŰSOR 20.00: Barátom, a ló. 20.30: Napló. 21.00: Színházi előadás. 22.35: Hírek. 22.40: Kamionosok. 23.30: A könyv élete. MOZI Békési Bástya: Nevem: Senki. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Majmok bolygója. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Sheila meghalt és New Yorkban él. fél 8 órakor: Mindhalálig zene. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Az anyakönyvvezető nem válik, fél 8 órakor: A kenguru. Gyulai Petőfi: 4 órakor: A kis manók furulyája, 6 és 8 órakor: Szerel­meim. Orosházi Partizán: Repü­lés a7 űrhajóssal.

Next

/
Thumbnails
Contents