Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-15 / 191. szám

uNiiUkfiTtfr 1981. augusztus 15., szombat teendők ni vegyszerek jók, kiegészít­ve a lisztharmat elleni Afu- gan, Karathane, Fundasol 5(1 WP és Topsin-Metil 70 WP gombaölők valamelyikével. Továbbra is védekezni kell a bagolylepkehernyók ellen. Már nemcsak a kápasztafé- léken, hanem más zöldség növényein is megjelentek és károsítanak. Valamennyi ba­golylepke rajzik, ezért a to­jásaikból kikelő lárvákkal a továbbiakban is számolni kell. Ez egyben azt is jelen­ti, hogy rendszeressé kell tenni a permetezést a ker­tekben. Javasolt szerek: a Ditrifon 50 WP, a Fiiból E és. az Unitron 40 EC. ni. sz. zv Pályázati felhívás tudósítói tanfolyamra A Békés megyei Népújság szerkesztősége, a megyei pártbizottság szervezésében szeptember 15—18. között négynapos, bentlakásos ágitációs-tudósítói tanfolyamot rendez Békéscsabán az MSZMP Békés megyei bizottsága Oktatási Igazgatóságán. A résztvevők az írásos agitáció legfontosabb kérdéseivel ismerkednek meg, hogy a ké­sőbbiekben a Népújság tudósítóiként lakóhelyük politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális eseményeiről hírekben, tudósításokban rendszeresen beszámoljanak a lapnak. A tanfolyamra azok jelentkezhetnek, akik képességet éreznek az írásra, lakóhelyük közéletében részt vesznek, politikai alapismeretékkel rendelkeznek. Egyetemet, fő­iskolát végzett fiatalokat előnyben részesítünk. A tanfo­lyam idejére — díjtalanul — szállást és ellátást biztosí­tunk. Jelentkezés augusztus 23-ig a területileg illetékes — községi, városi — pártbizottságon. Jól sikerült olvasótábor Tarhoson Az ötödik alkalommal meg­rendezett szakmunkástanulók olvasótábora augusztus 9-én zárta programját. Békés- Tarhoson a munkástovább­képző központban ideális kö­rülmények között a tábor 46 lakója (a megye 12 szak­munkásképzőjéből) részlete­sen megismerkedett a fel- szabadulás utáni magyar epikával. A foglalkozások — a hagyományoknak megfele­lően — kiscsoportokban foly­tak. A kiscsoportok vezetői: Hajdú László, Mester Péter, Petri Miklós és Tábor Lajos tanárok voltak. A tábor lakói megtekintet­ték Gyulán, a Várszínház­ban a Torzó Messiást. író­olvasó találkozón fogadták Asperján György írót, ven­dégük volt Felkai Eszter és Gálffy László, a Jókai Szín­ház művészeti. A táborozás előtt vetélke­dőt szerveztek a kiscsopor­tok között. A vers- és pró­zamondó versenyen kiemel­kedően szerepelt Kelemen Sándor (635. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet, Békés­csaba) és Socó Ilona (Élel­miszeripari Szakmunkáskép­ző Intézet, Szabadkígyós). Az egyhetes tábor jól szol­gálta a szakmunkástanulók olvasási nevelését. Mester Péter táborvezető 4, 25, 60, 69, 85 Rendhagyó produkció ked­véért telt meg zsúfolásig Me- zőkovácsházán a művelődési ház színházterme: lottósorso­lást rendeztek a járási szék­helyen. A szép számú közön­séget először vidám, zenés műsorral szórakoztatták, majd pontosan 9 óra 53 perckor megkezdődött a nagy izgalommal várt elő­adás: a lottó 33. heti nyerő­számainak kihúzása. A rádió által egyenes adás­ban , közvetített sorsoláson a következő számokat emelték ki a sorsolási gömbből: 4, 25, 60, 69, 85. A helyszínen nem akadt olyan szerencsés, aki­nek kettőnél több találata lett volna, de mint a sorso­lási bizottság elnöke megje­gyezte: reméli, hogy a me­gyét ezúttal sem kerülte el egy nagyobb nyeremény. Gyulai művészek a tihanyi biennálén Július 25-én nyitották meg a tihanyi múzeumban a VI. balatoni kisgrafikai bienná- lét, melyet a Művelődési Mi­nisztérium a SZOT-tal, a Magyar Népköztársaság Mű­vészeti Alapjával és más szervekkel, intézményekkel rendezett közösen. A bien- náléra meghívást kapott a Gyulán élő Páka György és Meskó Anna, akik öt ex- libris-lappal szerepelnek a jelentős nyári kiállításon. Munkásságuk elismerése a katalógus előszavában Wei­ner Piroska tudományos ku­tató megállapítása: „Egy­szerű megoldásukban is jó grafikák a Páka—Meskó pá r ötletesen komponált ex'lib- risei.” A kiállítás — melyen 32 alkotóművész lapjait mutat­ják be — szeptember 13-ig lesz nyitva az érdeklődők előtt. Megyénkben a Mostar táncegyüttes A szlovákiai Brezno Mos­tar táncegyüttesét jól isme­ri megyénk közönsége, hi­szen jártak már szűkebb pát­riánkban. A rengeteg díjjáT, kitüntetéssel elismert tánc- együttes, amely tavaly ün­nepelte negyedszázados fenn­állását. az Alkotmány-napi ünnepségekre ismét Békés megyébe érkezik. Augusztus 18-án, kedden a békési Városi Tanácsnál fo­gadják a Zoltán Popróci ve­zette delegációt, és a Ladis­lav Vagaday által vezetett együttes tagjait. Ezután a vendégek szálláshelyükön, a Dánfoki Ifjúsági Táborban helyezkednek el. Már az ér­kezés napján fellépnek a te- lekgerendási művelődési ház­ban. Másnap, szerdán Békéscsa­ba nevezetességeivel ismer­kednek, délután pedig az Al­kotmány napi nagygyűlésen együtt lépnek fel a Rábai Űttörőegyüttessel. Este a szarvasi közönség láthatja műsorukat. Augusztus 20-án megtekintik a mezőberényi vásárt, és tsz-látogatáson vesznek részt. Délután Bé­késen adnak műsort. Pénte­ken gyulai városnézés szere­pel a programban, délután pedig Mezőhegyesre utaznak, hogy bemutatkozzanak az ottani közönségnek. Szomba­ton, augusztus 22-én utazik el a Mostar táncegyüttes, és az őket kísérő delegáció me­gyénkből. G. K. Növényvédelmi Fotó: Lónyai László II cammogó expressz é a a Negyven éve, amikor még gyerek voltam, a nagybá- i tyámcknál vendégeskedtünk, Gyomán. Közel laktak az | állomáshoz, talán a második utcában onnan. Este vo- j natzakatolást hallottunk: nyolc óra, itt a gyors, mondta ■ a nagybátyám, és utánaigazította az óráját, ha nem jól ; járt. a Szerdán este a gyomai állomáson jutott eszembe ez a | réges-régi, gyerekkori emlék, amikor útban Budapestről ! Csaba elnevezésű expresszvonatunkkal pontosan egyórás ■ késés örömteli birtokában még a gyomai pályaudvaron | is vesztegeltünk egy kicsit. Az ember elgondolkozik, de tényleg: mitől expressz az, | ami egy órát késik? Még ha személy lenne, akkor is sok. j De expressz? Ami régen amolyan kis helyeken meg sem j állt, csak átrobogott? Nos, ez a mi Csabánk szerdán este ; úgy haladt előre, mint Arany János macskája a Családi ■ körben: meg-megállt, körülnézet... aztán nekilódult, | hogy hamarosan újra megálljon valahol a nyílt pálya i kellős középén. / t' . •■J+i B Nem tudom, mi történt, de a téli nagy havazáskor, ■ amikor magas szintű országos bizottság is alakult a vas- ‘ út ügyeit rendezni, akkor télen szinte percnyi pontos- * Sággal jöttek-mentek a gyors- és expresszvonatok. Aztán | kezdett alábbhagyni a lendület, és íme, elérték késésben | az egy órát. Kérdés: lehet-e ezt még alulmúlni? Odafi- ! gyelek rá, ha megengedik. ' —sEr— : Megyénk egész területén megkezdődött augusztus 10. és 11. között az amerikai fe­hér szövőlepke kelése. Az apró hernyók zömmel kelé­sük helyén tartózkodnak. Ilyenkor eredményes lehet, ha az alacsonyabb fák elér­hető, hernyós , leveleit eltá­volítjuk, elégetjük. Rajzanak még a szövőlepkék, a lárvák „szülei” is, ezért újabb to­jásrakásra, lárvakelésre szá­míthatunk. Velük szemben csak a vegyszeres kezelés nyújthat védelmet. Javasolt szerek: a Ditrifon 50 WP, a Fiiból E és az Unitron 40 EC. Érdemes megemlíteni, hogy az amerikai fehér szö­vőlepke különösen veszélyes kártevő, ezért irtását törvény írja elő. Az előrejelző szak­emberek szerint ennek kez­dési ideje: augusztus 17. A száraz, meleg időjárás hatására továbbra is terjed­nek a gyümölcsfákat károsí­tó takácsatkák. Elsősorban a télialma fákon és szilvafá­kon található sok belőlük. Speciális atkaölőkkel lehet ellenük védekezni, így a Mi- tac 20 EC és a Pol-Akaritox szerekkel. Hasznosak lehet­nek a mellékhatásként atkát irtó készítmények, többek között a Bi—58 EC, a Rogor L—40. a Sinoratox 40 EC és az Anthio 33 EC. Ez utóbbi négy rovarölő a levéltetvek, az almamoly hernyói és a pajzstetvek lárvái ellen is hatásosak. Elszaporodtak a takácsat­kák a dinnyeföldeken és az uborkán is. A rovarhoz gyak­ran társul lisztharmatgomba, ezért célszerű kettős harcot indítani ellenük. Atkák el­len a gyümölcsfaatkák eile­Halál a kavicsbányában Halálos kimenetelű üzemi bal­eset ügyében fejeződött be a rendőrségi vizsgálat Győr-Sop- ron megyében. Július 2-án a Halászi község - külterületén le­vő kavicsbányában vízbe fulladt két munkás, Hegedűs Antal 49 eves kimlei és Pozsgai József 45 éves mosonmagyaróvári la­kos, akik egy kotrógéppel dol­goztak. A gép — miközben egy Jarönkben elakadt markolókana- lnt kezelői megkísérelték kisza­badítani — a 6—7 méter mély vízbe borult. A kavicsbányát ugyan a Mosonmagyaróvári Vá­rosgazdálkodási Vállalat üzemel­teti. az áldozatok a Lajta-Han- sági Városgazdálkodási Társulat dolgozói voltak, s a társulat munkagépével végeztek bérmun­kát. A szakértői vélemény sze­rint a balesetet az okozta, hogy Megszegték a munkavédelmi elő­li ásókat. Részlet a tavalyi, békéscsabai műsorból Melyik szerződés jobb? |a jól emlékszem, az idén még nem lát­hattunk filmriportot a tv-híradóban arról, hogy két vagy több vállalat „szo­cialista szerződést” kötött volna egymással. Ez persze nem jelenti azt, hogy a vállalatok közötti kapcsolatrendszer normalizá­lódott, azaz megszilárdult a szállítási fegyelem. Előbb- utóbb persze láthatunk majd a képernyőn ünnepélyes alá­írókat, akik „szocialista” jel­zővel díszített külön szerző­désben ígérgetik egymásnak mindazt, amit egyébként — polgárjogi szerződéseik bir­tokában — nem teljesítené- •nek. De miért nem? Miért hagy­ja cserben az egyik vállalat a másikat, miért olyan laza a szállítási fegyelem? (Mert annyira laza, a vállalatok közötti kapcsolatokat olyan mértékű fegyelmezetlenség jellemzi, hogy e témával — időről időre — még a kor­mánynak is foglalkoznia kell ...) A szakemberek véleménye megoszlik. Vannak, akik a mindenkori — és tagadha­tatlanul erőfölényben levő — szállítókra mutogatnak, mondván, hogy ők az okai mindennek. Mások szerint az erőfölény nem állandó, tehát a szállító is kiszolgáltatottjá­vá válhat vevőjének. Némelyek amiatt háborog- nak, hogy a monopolhelyzet­ben levő szállító, kénye-ked- ve — pontosabban: pillanat­nyi érdekei — szerint játsza­dozhat a megrendelővel. Me­gint mások viszont úgy tart­ják, hogy a monopolhelyzet- nek is vannak hátrányai: mindenekelőtt szerződésköté­si kötelezettséggel jár együtt, ami bizonyos értelemben a termelő kiszolgáltatottságát is jelenti. Akik pedig az ér­dekeltségi rendszert vitatják, többnyire azzal érvelnek, hogy a késedelmes szállítá­sok miatti kötbér — illetve kártérítési igények érvénye­sítése — semmit nem old meg. A szállító viszonylag köny- nyedén fizeti az esetleges kötbért, vagy a bírságot: a megrendelőnek pedig még ez­után az összeg után is adóz­ni kell — s nem is keveset. Előfordul, hogy — éppen az adófizetési kötelezettségek a kötbérigényekről, mert hogy az adott helyzetben „többe kerülne a leves, mint a hús...” Arról nem beszélve, hogy minden ijyen kötbér — il­letve kártérítési ügy — meg­lehetősen hosszadalmas és körülményes. Sokan már csak azért is mellőzik, megfeled­kezve arról, hogy ily módon ugyan megspórolják a be­folyt pénzek utáni adót, de elveszítik a kártérítésből származó teljes bevételt. A dolgok tehát szorosan összefüggnek egymással, ám ha valaki nem hajlandó min- ennek az áttekintésére és elemzésére, akkor persze hogy az egyszerűbbnek kí­nálkozó megoldást választja! Az egyik lehetőség: sírni, panaszkodni a „felsőbb ha­tóságnál”. Kedvezményeket kérni arra hivatkozva, hogy szállítóink sodortak bennün­ket bajba, s tessék rajtunk segíteni, de azonnal. A másik megoldás: nem panaszkodni, nem vitázni, hanem a fegyelmezetlenség gazdasági következményeit csendben, majdhogynem ész­revétlenül áthárítani a ve­vőkre — az árak szolid, de állandó emelésével. S végül harmadik lehető­ség: a szocialista szerződés. Nem tudni mennyit ér, de akármennyit is, az azért mégiscsak elképzelhetetlen, hogy a szállítási, együttmű­ködési szerződéseknek azon- nyomban elkészítsék a „szo­cialista” variációját is. Bár, ki tudja? Ha e külön meg­állapodásoknak . netán mégis van valamiféle eredményük, akkor ez csak azt bizonyít­ja, hogy a felsorolt anomá- • liák ellenére is elképzelhető viszonylag tisztességes, s a- megszokottnál fegyelmezet­tebb vállalati együttműkö­dés alán azért, mert e külön megállapo­dásokon alapuló kapcsolatokat nemcsak á szabályozók, nemcsak a jog. nemcsak a könnyen torzítha­tó érdekeltségi viszonyok és szempontok regulázzák, ha­nem a tisztességes emberi magatartás is. Hogy ne mondjam: a tisztességes vál­lalkozói magatartás. Ami ugyan nem közgazdasági ka­tegória, 'de enélkül elképzel­hetetlen a gazdálkodás. Vértes Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents