Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-13 / 189. szám

1981. augusztus 13., csütörtök 0 Intenzív haltenyésztés a kavics- és homokbányák gödreiben Társulás az anyagi és szellemi erők kihasználására Jó bab a lóbab Hogy nincs új a nap alatt, azt többen és többször megállapították az FLR szarvasi babtermesztési bemu­tatóján. Erre a babra is igaz ugyanis az a megállapítás, hogy már a régi görögök és rómaiak is ismerték, sőt az ásatások tanúsága szerint a vas- és bronzkorban élő emberek is fogyasztották vadon termő fajtáit. Hazánkban csaknem 100 évvel ezelőtt kezdték el ter­meszteni ezt a meglehetősen igénytelen növényt. Azután hogy-hogynem mindenki megfeledkezett róla, egészen napjainkig. Ebben az esetben nem az a kérdés, hogy miért most, hanem az, hogy miért nem előbb? A lóbabnak annyi jó tulajdonsága ismert, hogy már azt is nehéz megérteni, miért esett ki a termesztésből. Közismert, hogy búzát egymás után csak kétszer ajánlatos egy területen vetni. A jó elővetemény kiválasztása nem könnyű, mert ame­lyik jól fizet, annak kockázatos a termesztése, vagy nagy az eszköz- és a munkaerőigénye, soknál pedig a talaj­adottságok teszik lehetetlenné a széles körű alkalmazást. Iványi Lajos, az ELR termelési igazgatóhelyettese el­mondta, hogy az ő figyelmük is ezért fordult a lóbab felé. Ennek termesztése ugyanis nem igényei célgépeket. Gyorsan fejlődik, hektáronként mintegy 10 ezer forint nyereséget hoz, és kitűnő fehérjeforrás is. Hektáronként 1 tonna nyers fehérje takarítható be, és ez a fehérje, ellentétben a szójával, közvetlenül is alkalmas emberi fogyasztásra. Szántosi Antalné dr., az ÖKI tudományos munkatársa már évek óta foglalkozik a lóbab nemesítésével. Munká­jának eredménye, hogy ma már a különféle talajadott­ságoknak és éghajlati viszonyoknak megfelelő fajtákat kísérletezett ki. A Szarvasi Állami Tangazdaság már 4 év óta foglalko­zik a lóbabbal, és nagyon jók a tapasztalataik. A növény jó bevételt hozott, de talán még fontosabb, hogy milyen jót tett az utána vetett búzának. Azokról a táblákról, ahol lóbab volt az elővetemény eddig még nem tapasz­talt rekordterméseket takarított be a gazdaság. Érthető, hogy egyre nagyobb területen foglalkoznak termesztésé­vel. Túlzás lenne ezek után azt hinni, hogy a lóbab fogja megoldani takarmánygondjainkat. Erről szó sincs, ez a növény nem vetélytársa sem a szójának, sem a többi magas fehérjetartalmú takarmánynövénynek, „csak” jó kiegészítőjük. És egyben talán figyelmeztetés is a szak­embereknek: az állandó újat keresés mellett, érdemes néha a múltba tekinteni, onnan is kaphatunk hasznosít­ható ötleteket. Lónyai László lavul a fűtési cikkek kinálata Cipők őszre és télre Félévi mérleg Endrődön Már megkezték az őszi-téli kollekciók gyártását. Scrtésvelúr- ból készülnek a különböző színű bokacipők Fotó: Fazekas László A Vídia Dél-magyarorszá­gi Vas- és Műszaki Kereske­delmi Vállalatnak Békéscsa­bán, Kecskeméten, Szolno­kon, Szegeden és Baján van kirendeltsége. Az 1981. II. félévi árutájékoztató szerint az év első hat hónapjában folyó áron 20 százalékkal nőtt a forgalom. A hazai és a külföldi szállítók határidőre teljesítették vállalásaikat, így zömében ki tudták elégíteni az igényeket. Ebben a félév­ben mérsékeltebb keresletre számítanak, mint januártól júniusig. Az energiatakarékosság ha­tására fűtési cikkekből a szi­lárd tüzelésű kályhákból, tűzhelyekből szereznek be többet. Az új típusú Nova kályhából az egész évi meny- nyiséget megkapták a tele­pek, a választékot bővíti a román Super II, de lesz NDK és csehszlovák gyártmányú készülék is. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár szintén tervezi a szilárd tü­zelésű kályhák gyártását. Olajkályhákból a Mechani­kai Művek választékban és mennyiségben kielégíti a ke­resletet. Sajnos, a Siesta gáz- konvektorból nincs elegendő, ezért a FÉG valószínűleg megkezdi az F 8 és 12 típu­sú pb-kivitelű kályhák gyár­tását. Szilárd, tüzelésű kazá­nokból javul az ellátás. A már ismertek mellett kapha­tó lesz a szegedi ipari vásá­ron tavaly bemutatott Simp­lex kazán. A tavaszi BNV-n kiállított 04-es változatából azonban csak nagyon kevés kerül a piacra. Több lesz ra­diátorból is. Csupán az ön­töttvasból készült beszerzése okoz gondot. Acéllemez • ra­diátort Csehszlovákiából hoz­nak be. Az 5—12—13 literes gáz vízmelegítőből folyama­tos ellátást ígérnek, az auto­mata V 4 típusból propán­bután kivitelű is készül. Nem sok jóval kecsegtet a szilárd tüzelésű tűzhelyek kí­nálata. Az importbeszerzés kútba esett, esetleg a salgó­tarjáni gyár hoz forgalomba év végén hagyományos tűz­helyet. Némiképp vigasztaló, hogy lesz elegendő gáztűz­hely, rezsó és román mini­garzon. Lényegesen bővül a kemping- és a sportgázké­szülékek és -palackok válasz­téka. Több év után megoldó­dott a füstcső és egyéb tüze­lési cikkek előállítása, amely érződik az üzletek kínálatán is- . S. S. Rövid időn belül, három­négy év múlva lesz kurió" zum a hazai és az export­piacokon a Magyarországon ma még csak elvétve vásá­rolható harcsa, pisztráng és az angola. Legalább is an­nak az együttműködésnek, amelyet a napokban alakí­tottak meg Szarvason, az a célja, hogy ketreces, reke- szes, kistavas és medencés rendszerekben intenzív ne­mes halfajták termelését fej­lessze ki és terjessze el ha­zánkban. A cél megvalósítá­sának első mozzanataként a szarvasi Haltenyésztési Ku­tató Intézet gesztorságával alakult meg az Iparszerű Hal­tenyésztési, Kutatásfejlesztési Termelési Társulás, amelynek tagjai az AGROBER, a szi- getszentmiklósi Szigetfő Ter­melőszövetkezet és a hajdú- szoboszlói Bocskai Halászati Szövetkezet. Újszerű a társulásban, hogy a meglevő együttműkö­désekkel szemben nem a tógazdasági, vagyis a hagyo­mányos haltenyésztés a prog­ramja, hanem a kis terüle­teken. nagy hozamokat adó haltartás elterjesztése. Olyan, eddig ki nem használt lehe­tőségek feltárása és gazda­ságos bevonása a halterme­lésbe, mint amit a sziget- szentmiklósi tsz*szel művel­nek a gyakorlatban már há­rom éve. Ezzel a gazdaság­gal közösen dolgozták ki és valósították meg az úszóhá­lós ketrectípust, amely al­kalmas, hogy az eddig holt területnek számító kavics- és homokbányagödrök víz­zel telített területein inten­zív módszerrel, vagyis egy A bűvös kocka rajongói ha­zánkban eddig alkalmi ver­senyeken tehették próbára ügyességüket, ám a Politoys Ipari Szövetkezet, a Konzu- mex Külkereskedelmi Válla­lat, a Triál és a Magyar Hir­dető szeptember második fe­lében megrendezi a lakó­helytől és korhatártól függet­len, első országos versenyt — jelentették be tegnapi kö­zös sajtótájékoztatójukon az együttműködő szervezetek vezetői. Az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron kerül sor a versenyre, mégpedig a selejtezőkre szeptember 20- án, a döntőre pedig szeptem­ber 27-én. A versenyzők három kor­csoportban és az abszolút ka­tegóriában indulhatnak. Az köbméter vízben 15—20-szo* rosát termeljék a tógazdasá­gokban előállított pontynak, harcsának és arra is biztató kísérleteket folytatnak, hogy ezekben a „gödrökben” an­golnát és pisztrángot te­nyésszenek. A társulás vezetői elmond­ták, hogy a szervezet nyi­tott. Szeptember elejére el­készítik az ötéves kutatási, fejlesztési tervüket, amelyet megküldenek minden halte­nyésztéssel, értékesítéssel fog­lalkozó gazdaságnak és vál­lalatnak, lehetővé téve, hogy aki egyetért a célokkal, csat­lakozhasson az együttműkö­déshez. Azt is hangsúlyozták, hogy az intenzív haltenyész­tési módozatok számos eleme már tisztázódott, hiszen Szarvason hosszú évek óta folytak a kísérletek a ketre­ces és rekeszes haltenyésztés kidolgozásában. De a mo- dellüzemi kipróbálásnak, a gyakorlati bevezetésnek szük­sége volt ilyen társulásra, mivel az országos halte­nyésztési kutatási program­nak - melynek elsőrendű fel­adata a halastavi fejlesztés támogatása —, nincs elegen­dő anyagi és szellemi kapa­citása az intenzív módoza­tok elterjesztésére. A piac viszont igényli a nemes hal­fajták tömeges előállítását. S az sem utolsó szempont, ame­lyet a társulás tagjai kiemel­ten kezelnek, hogy az inten­zív haltenyésztés technikai feltételeinek megteremtése fajlagosan jóval alacsonyabb és rövidebb idő alatt térül meg, mint a hagyományos halastavi termelés. B. J. első korcsoportban a felső határ a 15 év, a másodikban a 18 év, az ennél idősebbek pedig a harmadik kategóriá­ban versenyezhetnek. Legké­sőbb szeptember 5-ig lehet jelentkezni a Magyar Hirde­tőnél (Budapest IX., Pf. 76. 1450), feltüntetve a nevet, a pontos címet és a születési dátumot. Kategóriánként az első három helyezettet díjaz­zák, s a korcsoportok első öt helyezettje indulhat a szu­perdöntőn. A jövő év tava­szán újabb nagy erőpróbán vehetnek részt a legjobbak, az első nemzetközi bűvöskoc- ka-versenyen, amelyen az el­ső országos bajnokság győz­tesei és helyezettjei képvise­lik a magyar színeket. Az Endrődi Cipész Szövet­kezet ebben az évben 1 mil­lió 122 ezer pár női cipő gyártását tervezte. Ezt az el­ső félévben 98 százalékra si­került teljesíteni, ami 550 ezer pár lábbeli elkészítését jelenti. Ha a korábbi eszten­dők első és második félévét összevetjük, az eredmény nem mondható rossznak. A szövetkezet vezetői hangsú­lyozták: a termelést döntően befolyásolja az immár króni­kus létszámhiány. Bizonyíték erre, hogy évente egy fizikai dolgozó 549 pár lábbelit ké­pes gyártani. Ha nem hiány­zik a 21 szakmunkás, 11531 pár cipővel többet készíte­nek, ami a féléves eredményt is kedvezően befolyásolta volna. A nagyobb baj az, hogy a termékek minősége sem éri el a kívánalmakat. Példa er­re: a kelleténél több a má­sodosztályú és a szabványon kívüli áru, így 2,2 millió fo­rinttal csökken az árbevé­tel. Ugyanakkor jelentős a Két év múltán ismét meg­rendezik Debrecenben a vi- rágkarnevált. Az alkotmány napján felvonuló virágos ko­csik — a városi tanács és- számos vállalat, szövetkezet, oktatási intézmény által ki­állított menetoszlop — úti­célja a nagyerdei stadion, ahol az alkalomhoz illően virágkosarakban ülő zsűri, il­letve a stadion közönsége visszáruzott cipők aránya. Az év első hat hónapjában 12 ezer pár lábbelit nem vettek át az üzletek. Mindez arra figyelmeztet: a jövőben jobban össze kell hangolni az anyagbeszerzést, a terme­lést és az értékesítést. Ami az eladást illeti: sem értékben, sem mennyiségben nem tudták a tavaly ilyen­kori eredményt elérni. Az el­ső félévben mintegy 510 ezer pár cipőt értékesítettek, 160 millió forint értékben. A bel­kereskedelemnek 210 ezer pár jutott, míg külföldön csaknem 300 ezret adtak el. A szocialista országokba 71, a tőkés államokba 28,5 millió forintért szállítottak 296 ezer pár divatos cipőt. Nehézséget jelent, hogy a tőkés piacon értékesített termékek ár­szintje alacsonyabb, mint 1980-ban. Mivel a cipők nagy részét az NSZK-ba expor­tálják, a márka árfolyamá­nak csökkenése okoz gondot. S. S. dönti el, melyik kompozíció a legötletesebb, a leglátvá­nyosabb. Több hazai és kül­földi táncegyüttes és zenekar is részt vesz. Augusztus 20-án este lám­pafényes felvonuláson járják végig a város utcáit a virág­kocsik, miközben nagyszabá­sú tűzijátékban gyönyörköd­het a közönség. Országos büvöskockaverseny Budapesten Debreceni virágkarnevál Bálázott szalmából készül a kazal a hunjai Hunyadi Termelőszövetkezetben Fotó: Veress Erzsi Újabb vendéglátóipari egységgel gazdagodott Mczőkovácsháza. Az OTP-s lakások földszint­jén nyílt meg az ÁFÉSZ Gyöngy presszója Fotó: Martin Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents