Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-13 / 189. szám

1981. augusztus 13., csütörtök Szenzációs régészeti lelet A Dévaványa határában fekvő Sártó-dűlőben kétfejű Isten-szobrot találtak a har­madik angol—magyar ré­gészexpedíció kutatói. A na­pokban kezdődött háromhe­tes régészeti feltárás első, különösen értékes lelete egy fél négyzetkilométer terüle­tű újkőkori településen ke­rült elő. A kisméretű, vörös színű, égetett agyag szob­rocskához hasonló „Kétfejű istenek” eddig csak a Bal­kánról voltak ismertek —a dévaványai istenszobor a ti- -szai műveltséget hordozó te­lepülés szenzációs tárgyi emléke. Az Oxfordi Ashmolean Múzeum, az MTA Régésze­ti Intézete és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum szakemberei — öt angol és három magyar kutató — a Csepeli Tanárképző Főiskolai hallgatók segítségével val­latják a lelőhelyet. A két korábbi expedíció során az újkőkori településrendszer feltérképépezése folyt, az idén egyetlen nagyobbra vá­rosiasodás fokát megközelí­tő település feltárásához fog­tak, a régészek. A dévavá­nya—sártói telep rendkívüli értéke, hogy a négy—hétezer esztendővel ezelőtti időkben is lakott hely volt, a lele­tek épségében megmaradtak, s így a régészek egy helyen tudják vizsgálni a három­ezer évet átfogó korszak mű­veltségét, ezen belül az al­földi mezőgazdaságot, amely már az újkőkcrrban igen fej­lett volt. Készülő tv-filmekről Kortárs magyar írók alkotá­saiból forgatnak műsorokat a nyárvégi hetekben a televízió munkatársai. A napokban kez­dődött meg a Gyurkó László Faustűs -doktor boldogságos po­koljárása című regényéből ké­szülő tv-sorozat forgatása. A két évvel ezelőtti ünnepi könyv­héten megjelent alkotásból Jan- csó Miklós formál nyolcrészes műsort. A három évtized tör­ténelmén végigvezető családre­gény adaptációjának első felvé­teleit Balatonszemesen rögzítik filmszalagra, a továbbiakban Bu­dapesten. Pakson, majd Jugo­szláviában forgat a tv-stáb. A mintegy száz színészt foglalkoz­tató sorozat két főszereplője Ba- lázsovits Lajos és Kozák And­ié s. Palotai Boris két novelláját — a Drága professzor úr, valamint az Euthanasia címűt — Iglódi István viszi képernyőre Záróje­lentés címmel. A MAFILM műtermeiben for­gat tv-íilmet -Koródy Ildikó Társkeresés című művéből Mi- hályfi Imre. A MAFILM műtermeiben rög­zítik filmszalagra Bertha Bul­csú: Fehér rozsda című novel­lájának tv-változatát — Zsurzs Éva irányításával. Képernyős műsor készül Ne- meskürthy István: Nyári Zsol­tár című müvéből. Szilágyi István romániai ma­gyar író novelláit A végállomá­son leszállsz címmel Mész And­rás rögzíti filmszalagra. Művészet emberközelben Borsos Miklós portréja Borsos Miklóssal beszél­getve, vizsga tárgyává tesz- szük a művész, a művészet és a mai valóság viszonyát.- Századunkban véleményem szerint, más újítás nem tör­tént. mint egészen világosan kettévált a művészet. Az egyik fajta az, amit a mes­terek csinálnak. És ők min­dig azt csinálták, ami izgat­ta őket. Abban igyekeztek a legtöbbet nyújtani. Ez a min­denkori hagyomány! A má­sik ember ugyanakkor azt csinálja, ami a divat. En­nek- nagy hatóereje van, műkereskedelmi, feltűnési lehetőségei pedi® talán na­gyobbak is, mint a mesterek munkáinak. Más kérdés, hogy hihetetlen pazarlással dolgozik a divatot követő művészet, ugyanúgy, mint általában a divat, aminek a lényege az egyáltalán nem lebecsülendő fűszeres frisse­ség. Az igaz művészet vi­szont nem csiklandozó fris­seséget nyújt, hanem mé- Ivebb emberi, gondolati tar­talmakat hordoz. És ha ezen az alapon akarunk eligazod­ni a mai esztétikai zűrzavar­ban, akkor nem tehetünk mást, mint hogy a művészet alapvető meghatározójára állunk, ami a minőség, a kvalitás. Mert sok dolgot megengedhet magának egy nagy tehetség, mondjuk Pi­casso. Dali, ám ugyanezt nem csinálhatja a gyengébb, mert hiszen eleve csak a nagyobb nyomában van. Il­letve ahogyan Bartók meg­határozta egyik levelében: „Mindenféle utánzat lélekte­len, értéktelen, holt dolog!” És voltaképpen itt kerülünk szembe a valósággal, vagyis a mindig vitatható valóság­gal, egészen addig, amíg ér­Borsos Miklós Tóth Árpád- portrcja a debreceni nagyer­dő művészsétányán demes vitatkozni. A két dol­got érdekesen állítja szembe a „Du” című külföldi lap, amely egymás mellett közli Michelangelo római Pietáját és egy ütött-kopott gyermek- fürösztő teknő szeméttel teli kiállítási fotóját, főcímben a kérdéssel: Van művészet, vagy nincs művészet? A rep­rodukciók sugallata egyértel­mű, vagyis ha Michelangelo a művészet, akkor a kád, teli szemétfel, azt reprezentálja, hogy nincs művészet. — Fordítsuk szűkebb. ha­zai környezetre az említett problémát. Azaz miként ítéli meg Borsos Miklós a magyar avantgarde pozícióját, kifu­tási lehetőségeit? — Nálunk, sajnos, mosta­nában kezdik újra csak utá­nozni az ilyesféle törekvése­ket. És rögtön hozzá kell tennem, hogy e műfajok mű­velőinek a szocialista társa­dalomban nincsenek maszek 'mecénásai, nincsenek olyan műkereskedői, milliomosok szeszélyeit kielégítő vállalko­zói, akik' az egyik sikertelen kísérlet után ‘a másikat is- tápolják. Itthon mindez az állam terhére történik, mint­hogy államközpontú az egész művészeti élet anyagi bázisa. A téma kapcsán persze föl­merülhet a felelősség gondo­lata. vagy csak egyszerűen a közömbös kérdés, hogy meg­éri-e...?! Meg kell mond­jam, én -személy szerint sem­miféle újításnak, vagy ilyen tendenciának nem vagyok', nem lehetek ellene, még ke­AlVó lány vésbé ellensége. Hiszen jó­magámat is mindig, elfogad­va bár, de szélsőségesnek minősített ugyanaz a művé­szeti kritika, művészeti iro­dalom. amelyiknek a szemé­ben ma hagyományosnak számítok. Az állam által vál­lalt művészetpatronálásnak a közelmúltban fölbukk'ant kritikájával azonban egyre inkább ajánlatos foglalkoz­nunk. mert évtizedek tapasz­talatán nyugszik. Ahogy hal­lom, ahogy tudom, e kritiká­ban benne van az eddigi, harminc esztendeje egy hely­ben topogó zsürirendszer re­formjának igénye éppen úgy, mint a külön-külön csopor­tok, társulási lehetőségek en­gedélyezése, kialakítása. El­sősorban a művészet minősé­gére, rangjára gondolva meg kell jegyeznem, hogy éppen ilyen módon, a társulásos ki­állítási lehetőségek, a cso­porton belüli zsűrizések ré­vén bontakozhattak ki annak idején olyan fiatalok', mint Borsos Miklós díszkútja Ajkán Erato Medgyessy Ferenc, Egry Jó­zsef, a másik oldalon Bokros Birman, Kmetty János, Pór Bertalan. És sorolhatnám az egész, ma már modern mű­vészettörténetet jelentő fes­tők. szobrászok névsorát. Az­tán ott vannak a ..Nyolcak”, akik ugyan egyetlen kiállí­tást éltek meg, de felbukka­násuk, programjuk, amit Kernstok Károly hirdetett meg, elég volt ahhoz, hogy a magyar művészet egy me­részebb útját, lehetőségét je­lölje meg. — Kritika ide, megítélés oda, államhatalmi szerveink Borsos Miklóst mégis olyan elismerésben részeltették, mint a Kossuth-díj, vagy a „Kiváló Művész” cím. Mi több, Barcsay Jenőhöz ha­sonlóan múzeuma van Győr­ben, ifjú évei városában. Múzeuma, amelynek jó né­hány merészebb darabjával szemben értetlenül állnak meg kisebb-nagyobb csopor­tok. Nem jelez a dolog bi­zonyos szakadékot? — Való igaz, hogy mára elveszett a művészetnek az a szerepe, ami még a XVIII. században élő volt. s nagy művekkel vagy az utca ze­néjével is együtt tartotta a közönséget, a társadalom ez irányú érdeklődését. De itt nem az egyházi körök, illet­ve főúri udvarok révén fenn­tartott zene, képzőművészet uralkodó voltára gondolunk. Mert hiszen a legszegényebb emberek subája alól is ki­kandikált a riyenyere, furu­lya. A zenével kapcsolatos öröm életük tartozéka volt, miként a vásári ponyvákon ott feküdtek Dürer. Holbein eredeti metszetei, amelyeket a kisinas, földművelő meg­vehetett magának. Tapasz­talható persze átmenet, meg­újulás! Ám ez nem egyfor­ma érvényű a különböző műfajokban. Á barokk zene iránti rendkívüli érdeklődést párhuzamosan a másik’ ol­dal, a Beatles kezdeményez­te könnyűzene hihetetlen népszerűsége kíséri, s nem méltánytalanul. — Tavaszig a Römer Fló- ris utcai villa, a toronyszoba „rabja” Borsos Miklós. Nap­jai nem tétlenek, mint aho­gyan a nyári tihanyi csönd­jét munkával, művekkel te­szi izgalmassá, tartalmassá. Talán felelet is született a „szakadék”-teóriára ? — A „szakadék” ízlés dol­ga, és ha sokat néz, sokat lát az ember, elmosódnak a távolságok. Hogy született-e felelet? Azt hiszem, igen, de nem szándékoltan. Legjobb példa erre a Felkelő nap, egy negatív héjban elhelye­zett gömb. amit fehér már­ványból csaltam' ki. Ehhez hasonló témára szobrászok nemigen vállalkoznak. En­gem izgatott, éspedig siker­rel. De ezt nem az önelé­gültség mondatja velem, ha­nem a térben megjelenített tűzgömb, nyomon követhető fogadtatása. Hozzám tévedt, laikus vendégekből tört fel a spontán kérdés: hát ez mi, a fölkelő nap? íme. csak formával tudtam olyat al­kotni, ami nem szorul ma­gyarázatra. Egyébként irgal­matlanul elszaporodtak a magyarázók! Holott a művé­szetnek mindig az volt a ter­mészete, hogy olyat mondjon el, amit semmi mással nem lehet elmondani. Csak szín­nel. ecsettel. Csak kőből, vé­sővel. Moldvay Győző Madách (MTI-fotó — KS) HANGSZÓRÓ Zengjen a muzsika! Természetes igényt próbált kielégíteni a Magyar Rádió, amikor „Zengjen a muzsi­ka!” címmel, az amatőr ze­nei mozgalom eseményeit, eredményeit és kudarcait csokorba kötő rádiós soro­zatot indított. Szükség volt erre a műsorra, mert e moz­galom egyre szélesebb me­derben folydogál... Ennyit bevezetőül, s most térjünk rá a műsorra, amely az amatőr zenei mozgalom híradója. Ezt az alcímet vi­seli az a rádióműsor, melyet havi rendszerességgel közve­títenek a zenekedvelő közön­ségnek. Híradó? Talán in­kább magazinnak nevezhet­nénk. És ezt elismerésként mondom! Mert érdekes, szí­nes riportoknak, híreknek ad helyet, s nem is akármilyen feldolgozásban. Legalábbis a legutóbbi — augusztus 11-én délelőtt a Kossuth adón közvetített — „Zengjen a muzsika!” egy­órás műsorideje végig érdek­feszítőnek bizonyult. Mert mi mindenről szó volt ben­ne? A szalkszentmártoni Petőfi Emlékmúzeumban az idén nyáron kórushangver­seny-sorozat indult. Az El­lerhein énekkar hivatásossá lett. Miben változik életük? Mik az elképzeléseik ezután? Érdekes volt C. Szalai Ágnes riportja, a HVDSZ Liszt Fe­renc férfikaráról, amely a közelmúltban szép ered­ménnyel szerepelt Európa egyik legrangosabb kórus- versenyén, Langolenben. A legizgalmasabb beszél­getés azért a sok jó között is a pécsi kamarakórusok fesztiválja apropójából szü­letett. Itt olyan érdekes té­ma került bonckés alá, mint a kórusok minősítésének árnyoldalai... Szó esett ar­ról, hogyan változtathatunk mindezen. Nem sorolom to­vább a rioortok témáit, hi­szen akkor még mindig nem venném számba azt a renge­teg, aprócska hírt, melyek közt volt a híradás a mi, Orosházán megrendezett 2. országos orosz—szovjet zenei táborunkról is . . . Hollós Lajos szerkesztő­műsorvezető mindenesetre jól sikerült műsorral lepte meg hallgatóit. S hogy ennyi jó mellett mi mégis a műsor fő erénye? Hogy bár szigorúan zenei témát dolgoz fel, úgy teszi azt, hogy a kívülálló^ számára is érthető, érdekes. Egy cseppnyi szakzsargon, egy késhegynyi csak vájtfü- lűekhez szóló téma nem sok, annyi nem volt műsorában. Ezért érdemes a jövőben is odafigyelni. No meg azért, mert a szöveges részeket színvonalas zenei betétek tették még gazdagabbá . ... N. A. MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Szovjet indulók fúvószene­karra. 8.34: De Falla: Rövid élet. 9.44: Zenevár. 10.05: A kincses sziget. 10.33: Czine Mihály: Nép és iro­dalom. 10.43: Népdalok. 11.19: Válaszolunk hallgatóink­nak. 11.39: Abel a rengetegben. 12.35: Ezt láttam... 12.50: Zenemúzeum. 14.34: Szabadpolc. 15.10: Muzsikusportrék gyerme­keknek. 10.05: Rádiónapló. 18.00: Tarjánl Tóth Ida cimbal- mozik. 19.15: Hosszú telefon. 19.46: Világhírű zongoraművé­20.40: Nótaest. 21.40: A Dunánál. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A dzsessz világa. 23.30: A Magyar Rádió és Televí­zió énekkara Schubert-mű- veket énekel. 0.10: Sztevanovity Zorán tánc­dalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Honthy Hanna énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Napközben, százádszor. 10.00: Zenedélelőtt. 12.33: Nemzetiségeink zenéjéből. 12.55: Generációváltás a termelő- szövetkezetekben. 13.25: Látószög. 13.30: Tornászinduló. 14.00: ,.Nincs számomra lehetet­len.” 14.35: Aki 15 sportágban volt amatőr. 15.00: A III. félidő. 15.45: Gólok, méterek, történetek. 16.00: Lehoczky Éva és Jámbor László daljáték-felvételei­ből. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Belépés nemcsak tornaci­pőben. 18.33: Szórakoztatózenei hét. 19.55: Slágerlista. • 20.33: Ki mit gyűjt? 21.08: Kabarécsütörtök. 22.08: Népdalok, néptáncok. 22.41: Barangolás régi hangleme­zek között. 23.15: Hervé operettjeiből. III. MŰSOR 9.00: A Beatles együttes összes felvételei. 9.32: Kamaramuzsika. 10.26: Beverly Sills operaáriákat énekel. 11.05: Zenekari muzsika. 12.40: A Norvég Szólistaégyüttes Grieg-zsoltárokat énekel. 13.07: Emlékezetes dzsesszhang­versenyek. 13.55: Rádiószínház*. 14.34: Fiorenza Cossotto és Martti Talvela operafelvételeiből. 15.10: Schubert: Esz-dúr trió. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Muzsikálás — farmerban. 16.55: Popzene sztereóban. 18.00: A zeneirodalom remekmű­veiből. 19.05: XX. századi kamarazene — magyar előadók tolmá­csolásában. 19.46: Vizsgarendezés. 20.19: Weber operáiból. 21.18: Üj Bach-kantáta lemeze­inkből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Hétközben. Műsorvezető szerkesztő: Kardos Ernő. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap­és műsorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 15.35: Hírek, (f.-f.) 15.40: Az új tanítónő. 17.20: Tévébörze. 17.30: Csak gyerekeknek! (ism.) 18.15: Reklám, (f.-f.) 18.20: Telesport. (f.-f.) 18.45: Párbeszéd a filmszalaggal. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kisfilmek a nagyvilágból 20.15: Tájak, népek, piacok. 20.40: A fogságba vezető út. 21.10: Ki járt jobban? (f.-f.) 21.40: Sarkadi Imre: A gyáva. (ism., f.-f.) 23.05: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Egy-két-há ... és . . . (f.-f.) 20.30: Beszédtéma — beszéljünk róla. (f.-f.) 21.10: Tárgyalásszünet, (f.-f.) 21.25: Tv-híradó 2. 21.50: Szemle, (f.-f.) BUKAREST 16.05: Utazás a földgömbön. 16.25: Iskoláiévá. 16.50: Népi táncok. 17.00: Kulturális híradó. 18.10: Suceavai látogatás. 18.35: Rajzfilmek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.40: Fiatalok órája. 20.25: ,.A csodák világában.” Tu­dományos sorozat.’ 20.50: Valentin Munteano: „Reg­geli újság.” Román tv-já- ték. 21.45: Enescu-művek. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.40: Tv-híradó. 18.15: A nagymama unokája. 18.45: Szórakoztató műsor. 19.15: Rajzfilm. 20.00: Párhuzamosok. 20.50: Szórakoztató zene. 21.45: Tv-híradó. II. MŰSOR 17.20: Vízilabda Tasmajdan Ku­pa : J ugoszlávia—Spanyol­ország. 18.15: Belgrádi krónika. 19.00: Kis koncert. 19.15: Idő és pihenés. 20.00: Visszatérés. 22.00: Huszonnégy óra. MOZI Békési Bástya: Nevem: Senki. Békéscsabai Építők Kultúrottho- na: Egy kis indián. Békéscsabai Kert: A pap. a kurtizán és a magányos hős. Békéscsabai Sza­badság: minden előadáson: Maj­mok bolygója. Békéscsabai Terv: Ilyenek voltunk. Gyulai Erkel: A túlélés ára. Gyulai Kert: A játékszer. Gyulai Petőfi: 4 óra­kor: Repülés az űrhajóssal, 6 és 8 órakor: Szerelmeim. Orosházi Béke: Az anyakönyvvezető nem válik. Orosházi Partizán: Zug­ügyvéd zavarban. Szarvasi Tán­csics: Mindhalálig zene.

Next

/
Thumbnails
Contents