Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-02 / 180. szám
1981. augusztus 2., vasárnap Szarvas a televízióban A Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiójának új sorozata a Várospódium. A 40 perces élő adásban délalföldi városok örömeiről, gondjairól, terveiről, nevezetességeiről szólunk. Az első Békés megyei adást Szarvasról közvetítjük, és ehhez kérjük a város lakói és az onnan elszármazottak segítségét. Szerkesszen velünk! Kérjük, írja meg, milyen, többeket foglalkoztató kérdést tenne fel a város vezetőihez, milyen nevezetességet mutatna be Szarvasból. ön kérdez — a város vezetői válaszolnak. Kérdéseiket, javaslataikat várja — Magyar Televízió Körzeti Stúdiója, 6701 Szeged. Pf. 431. — a műsor szerkesztője: Olajos Csongor. Árvízi kiállítás Békésen Megérkeztek a IV. anyanyelvi konferencia résztvevői Tegnap, augusztus 1-én, délelőtt 11 órakor nyitották meg Békésen, a Jantyik Mátyás Múzeumban a „Békési árvíz, 1980” című pályázat zsűrizett anyagának kiállítását. A vendégeket Nemes Dénes, a múzeum igazgatója köszöntötte, majd átadta a szót Mészáros Sándornak, a helyi Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszövetkezet párttitkárának. „A Kettős-Körös gátszakadása következtében iszonyú a pusztítás. A Köröst, amely most oly szelíden folydogál, ránézve még vádolni sem lehet azzal, hogy valaha kint járt medréből. Pedig kint járt és pusztított!” Így, emlékezve kezdte megnyitó beszédét Mészáros Sándor, majd elmondta, hogy a tragédia egyéves évfordulója alkalmából kívánt e pályázattal emléket állítani a megyei és városi tanács, valamint a termelőszövetkezet. A megnyitó szavakat követően átadták a képzőművészeti alkotások, a fotók és a filmek alkotóinak jutalmát. A hivatásos képzőművészek közül Tóth Ernő, Ga~ burek Károly ás Koszta Rozália festőművészek nyerték meg az első három díjat. Az amatőr képzőművészeti munkák között Várkonyi János, Párzsa János, illetve Pet- rovszki Pál lett az első, második és harmadik helyezett. A fotók beküldői között első helyen Martin Gábor, második helyen Kiss Zoltán végzett, a harmadik díjat Veress Erzsébet és Juhos János vehette át. Filmet három alkotó készített, Somogyi Márton, Botyánszki János és Plavecz Pál, mindhármat jutalmazták. A rendezvény zárásaként a résztvevők megtekintették az „Árvízi krónika” című dokumentumfilmet. A világ minden tájáról, mintegy 20 országból, tegnap fővárosunkba érkeztek, és ma Pécsre utaznak azok az óhazától távol élő magyarok, akik augusztus 2. és 8. között részt vesznek a IV. anyanyelvi konferencián. Miként a Magyarok Világszövetségénél az MTI tudósítójával közölték: Baranya megye székhelyén, az orvostudományi egyetem ad otthont a konferenciának, illetve a 130 külföldi vendéggel együtt mintegy 60 hazai delegátusnak. A konferencia résztvevői zömükben régóta munkásai a magyar nyelv és kultúra ápolásának. A tanácskozási program hétfőtől péntekig tart Pécsett. Központi témaként tűzik napirendre a magyar nyelv külországokban anyanyelvként, illetve második nyelvként tanítását, a két- és többnyelvűség problémakörét. Liörincze Lajos, az anyanyelvi konferencia védnökségének elnöke elmondta azt is, hogy az anyanyelvi mozgalom életében fontos mérföldkövet jelent az idei esztendő: az 1970-ben Debrecenben tartott I. anyanyelvi konferencia óta eltelt tíz év eredményei és tapasztalatai alapján számadásra-számve- tésre is vállalkoznak. Kiemelkedő eredménynek tartják, hogy a konferenciákat Pénteken 15 óra 30 perckor Csorvástól 2 kilométerre lezuhant és kigyulladt egy kétszemélyes sportrepülőgép. A baleset során a gép két utasa a helyszínen életét vesztette. A repülőgép Békéscsabáról Pécsre tartott, amikor a tragédia bekövetkezett. Hogy mi történt? Erre ma még senki sem tud választ adni. A gép tarlóra zuhant, kőha- jításnyira egy tanyától. Mintegy 60—70 centiméterre a földbe fúródott, majd lángokba borult. Néhány elszenesedett textíliafoszlány, alumínium darabok, plexit- törmelék, földhányás s 200 “méteres körzetben leégett tarló idézi a borzasztó eseményt. Két szemtanúval sikerült találkoznunk. intézményessé, több-kevesebb rendszerességgel ismétlődőkké tették (a II. konferencia Szombathelyen 1973* ban, a III. pedig Budapesten volt 1977-ben). Ugyanakkor eredeti medrét is kiszélesítették: az anyanyelv mellé a mozgalom vonzáskörébe került a népzene, a néptánc, kultúránk ápolása a külországokban élő magyarok körében, megismertetése az újabb és újabb generációkkal. A IV. anyanyelvi konferenciához kapcsolódó rendezvények között a mozgalom védnöksége ezúttal is megszervezi a fővárosban a tánccsoportvezetők továbbképző tanfolyamát, augusztus 8-án a külföldi magyar néptánccsoportok fesztiválját. Debrecenben a magyar nyelvet oktató külföldi pedagógusok továbbképzését, továbbá a nyári kollégiumot Sárospatakon, ahol az idén először a magyarul beszélni, írni, olvasni tudó hallgatók számára külön tematika szerint történik az oktatás. Június—augusztusban egyébként kéthetes turnusokban Fonyódligeten, Boglárlellén és Zamárdiban „telt házzal” működnek azok a hagyományos nyári táborok, ahol nyelvműveléssel egybekötve biztosítják külföldön élő magyarok gyermekeinek üdültetését. Huszár István: „Az udvaron dolgoztam, amikor a fejem felett elrepült két gép. A fiam megkérdezte, hogy a hátsó gép miért billegteti a szárnyát? Csak ekkor figyeltem fel: mintha túlságosan bőgne a motorja ...” Erdei Jánosné: „A szokatlanul erős zúgásra figyeltem fel. Mifelénk sok sportrepülő jár, ennek a hangja más volt'... Egyszer csak hirtelen emelkedni kezdett a gép, majd orral elindult lefelé. Robbanást nem hallottam, csak röviddel később értesültem, hogy mi történt.” A szerencsétlenség körülményeit az illetékes szervek szakértők bevonásával vizsgálják. —Sz— „Munka nélküli” majmok Sportrepülügép szerencsétlensége Munkanélküliség sújtja a kókuszdiószedő majmokat Thai- földön. Mint azt a bangkoki parlament egy dél-thaiföldi képviselője a sajtónak elpanaszolta, a kókuszdió szedésére kiképzett majmok ezrei maradtak munka nélkül amiatt, hogy a növekvő pálmaolajimport következtében a mélypontra zuhant a kókuszdió iránti kereslet a hazai piacon. A szorgalmas majmok, amelyek egy-egy szezonban több száz dollár jövedelmet is megtermeltek gazdáiknak — s tették lehetővé, hogy e gazdák főiskolára vagy egyetemre küld- hessék gyermekeiket —, most arra kényszerülnek, hogy ölbe tett kézzel töltsék a hosszú trópusi délutánokat. A képviselő felszólította a kormányt, hogy haladéktalanul tegyen intézkedéseket a majom-munkanélküliség megszüntetésére. • ■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■mm j Szülő férfiak? Férfiaknak is módjukban áll kihordani egy kisbabát, legfeljebb császármetszéssel kell szülniük — erre az eredményre jutott két neves ausztráliai kutató. Geoffrey Thorburn professzor és dr. Richard Harding — a Monash Egyelem munkatársai — kutatómunkája során arra a következtetésre jutott, hogy egy laboratóriumban megtermékenyített petesejtet be lehet ültetni egy férfi hasüregébe, és az ott meg is tudna élni. A két tudós elsősorban az embriónak azt a képességét vizsgálta, hogy mennyire tudja szabályozni saját fejlődését. Kiderült, hogy a terhesség idején jelentkező hormonális változások fő forrása a placenta és maga az embrió. Más szavakkal: nem annyira a terhes anya befolyásolja a magzat fejlődését, hanem inkább az „okos kis élősködő" befolyásolja az anya szervezetének működését. Ha tehát egy férfi hordaná ki a babát, valószínűleg ugyanolyan változásokon menne keresztül, mint egy kismama a terhesség idején: reggelenként hányingerrel küszködne, és valamennyire megnőnének a mellei. Épp ezért Thorburn professzor hangsúlyozta: soha nem támogatná a lehetőség gyakorlati megvalósítását. Carl Wood professzor, a Monash Egyetem „lombikbébi programjának" vezetője — akinek irányítása alatt már 11 lombikbébi született — elmondotta, hogy az ő kísérletei is Thorburnék elméletét igazolják: sikerült már megtermékenyített petesejtet beültetni hím egerek hasüregébe. Ezenkívül közismert tény, hogy — ha nem is gyakran — született már több olyan csecsemő, aki nem az anyaméhben, hanem azon kívül, valamely más szervhez kapcsolódva fejlődött ki. Thorburn professzor elméletének azonban vannak még kidolgozatlan pontjai: végül is az embrió a hasüregben nem megfelelő helyre Is kapcsolódhat. Ezenkívül megoldatlan még a placentával kapcsolatos néhány probléma. Benzinárak külföldön Ország . Valuta Normál Szuper Ausztria schilling 10,20 10,90 Belgium belga frank 29,50 30,40 Bulgária leva 0,70 1,00 Csehszlovákia cseh korona 6,50 7,50 Dánia dán korona 5,78 5,87 Finnország finn márka 3,22 3,35 Franciaország francia frank 3,71 3,92 Görögország drachma 37,00 41,00 Spanyolország peseta 55.00 63,00 Hollandia holland forint 1,689 1.743 Jugoszlávia dinár 24,00 26,00 NDK — — — Norvégia norvég korona 4,30 4,38 Lengyelország zloty 19,00 21,00 Portugália escudo 46,00 50,00 NSZK márka 1,53 1,57 Románia lej 7,80 8,40 Svájc svájci frank 1,36 1,37 Svédország svéd korona 3,41 3,47 Törökország török líra 52,10 57,10 Nagy-Britannia font sterling 1,54—1,70 1,56—1,70 Olaszország líra 865,00 900,00 Szovjetunió rubel 0,22 0,22 Az NDK-ba utazó magyar állampolgárok itthon forintért vásárolhatnak benzintalonokat. Az ,,5-ös” talonért, amely 46 forintba kerül 3,5 liter normál- vagy 3 liter szuperbenzin kapható. Nagy-Britanniában gallonban mérik a motorbenzint. Egy gallon — 4.546 liter. Felhívás vetélkedőre A füzesgyarmati Vörös Csillag Mgtsz Magyar- Szovjet Baráti Társasága a szeghalmi járás tagcsoportjainak vetélkedőt rendez, amelynek témája Szovjetunió és testvérmegyénk — Penza. A jelentkezéseket, akik a november 6-án sorra kerülő járási vetélkedőn részt akarnak venni, mielőbb küldjék el a tsz tagcsoportjának. A nagy sebesség csökkenti a biztonságot, növeli a fogyasztást! Félév múltán O gazdaságpolitika és az idei terv alapvető céljai — az egyensúlyi, elsősorban a külkereskedelmi mérleghelyzet javítása és a lakosság elért életszínvonalának fenntartása — szemszögéből a gazdasági munka első félévi eredményei, még szerényen szólva is, kielégítőek. Ám ez a minősítés a nem rubel elszámolású árucsere első félévi mérlegéről túlzottan visszafogott: a január—júniusi időszak nem rubel elszámolású forgalmának mérlege az elmúlt öt—tíz esztendőben soha nem volt oly kedvező, egyensúlyközeli, mint ezúttal. Az átlagbér, az átlagkereset is oly mértékben emelkedett, ami megfelel az életszínvonal megőrzése tervezett követelményének. Ám, ha nem statikus szemlélettel — június 30-i helyzetében és eredményeiben értékeljük a gazdasági munka folyamatait, kevésbé leszünk, lehetünk derűlátóak. A népgazdasági szintű gazdálkodásnak, időről időre változva, mindig voltak olyan feladatai, amelyeknek megoldásával rövidebb-hosszabb ideig sikertelenül birkóztunk. Ilyen volt a hatvanas években a munka termelékenységének erőteljesebb növelése, a hetvenes évtizedben a külgazdasági egyensúly javítása. Ügy tűnik, hogy napjainkban az ipari növekedés mérsékelt ütemének fenntartása, biztosítása okozhat tartós gondot. Az idei év kezdetén — az első négy hónapban — az ipari termelés és értékesítés, az egy évvel korábbihoz képest, felélénkült, ám a félév egészében az 1981-re előirányzott növekedési ütemnek legfeljebb a felét érte el. Az ipari termelés igencsak szerény növekedése azonban megtévesztő eredmény, hisz a múlt év első felében — amihez most viszonyítunk — a termelés visszaesett, s így legjobb esetben is csak az állítható, hogy az ipar 1981 első felében elérte 1979 azonos időszakának szintjét. Az ipar az elmúlt másfél évben képtelen volt szélesebb értelemben vett gazdálkodását az ipari növekedés követelményeihez, lehetőségeihez igazítani. Az ipari növekedés évtizedeken keresztül egyidejűleg három piacra — a belföldi fogyasztási és felhalmozási, valamint a szocialista és a tőkés piacokra — támaszkodott. Nyilvánvaló, hogy az összes belföldi felhasználás ma már az ipari termelés bővítéséhez aligha szolgáltat vásárlóerőt, a szocialista kivitel növelésének lehetőségei is meghatározottak, az ipar termelését elsősorban a nem rubel elszámolású export révén növelheti. Az ipari termelés növelésének az a „modellje” aligha lesz ideiglenes, átmeneti jellegű. Bizonyára a sorok olvasójában is felmerül a kérdés, hogyan lehetséges, hogy az ipar gyenge teljesítménye ellenére mind az elmúlt évben, mind 1981 első felében a nem rubel elszámolású forgalom egyensúlyhelyzete mégis kedvező lett. Egyszerű a magyarázat: mind tavaly, mind az idei év első felében a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari export volumenének és árszintjének növekedése volt a kedvező mérleghelyzet döntő tényezője, az ipari kivitel mennyisége mindkét időszakban stagnált. Keserű vigasz, hogy az élet is igazolja; nincs ipari növekedés a nem rubel elszámolású kivitel bővítése nélkül. Csakhogy van egy másik összefüggés is, éspedig az hogy az ipari termelés stagnálása előbb-utobb — már az’ idei év második felében — az egyensúlyi helyzetet is negatív módon befolyásolja. Tartósan aligha tartható fenn, hogy az időjárás, és konjunktúraérzékeny agrár- szektor őrizze a mérleg egyensúlyát. (Az év első felében alapvetően a búza-, a hús- és az étolajexport növelte majd 40 százalékkal a nem rubel elszámolású mezőgazdasági termék-kivitelt. Bizonyosnak látszik, hogy az év második felében ez a teljesítmény aligha ismétlődik meg.) Az év hátralevő részére a nem rubel elszámolású kivitel előreláthatóan nem teszi lehetővé sem az export, sem a termelés szükséges mértékű növekedését. Egy év gazdasági történése még lehet kivétel, két esztendő azonos jelensége már tipikusát, tendenciát sejtet, ami indokolja a gazdasági-ipari növekedés jelenlegi menetének hátterében — egyelőre kevésbé szembetűnő — összefüggésváltozások felvetését is. Gondolatainkat, aggályainkat 1980-as adatok tükrében "érzékeltetjük, ám félő, hogy az 1981. évi adatok is hasonlóak lesznek. Az elmúlt évben, miként idén is, a két alapvető gazdaságpolitikai feladathoz — egyensúly, életszínvonal megőrzése — az anyagi termelés bizonyos bővítését, mérsékelt fogyasztói árszint és a jövedelem növekedését terveztünk. Az anyagi termelés azonban alig, I a nemzeti jövedelem pedig semmivel sem nőtt, az egyéb célok általában teljesültek. Hangsúlyozzuk: a I terv mind az egyensúlyi helyzet javítását, mind az életszínvonalbeli célok elérését szerény mértékű gazdasági növekedéshez kötötte, tervezte. Az egyensúlyi helyzet javulása a tervezettnél alacsonyabb — tulajdonképpen zéró — növekedés mellett következett be, ami az eredmény szempontjából közömbös. De vajon a másik eredmény, az életszínvonal megőrzése összefüggésében is ilyen következtetés vonható le? Politikai és gazdaságpolitikai nézőpontból az életszínvonal megőrzése legalább annyira fontos, mint az egyensúly javítása. Csakhogy a múlt esztendőben — a gazdasági növekedés—életszínvonal szerves összefüggése „hatályon kívül” helyeződött. Az iparnál maradva: az elmúlt évben termelése kb. 2 százalékkal csökkent, a termelékenység 0,7 százalékkal, a havi' átlagbér 6,3 százalékkal emelkedett. 1979 és 1981 első féléveit összehasonlítva: a termelés volumene kb. azonos, a termelékenység mintegy 4 százalékkal, a havi átlagbér legalább 12—13 százalékkal magasabb. (Az elmúlt évben egyébként számos iparágban csökkent a termelés és a termelékenység, csak az átlagbér emelkedett. Szélsőséges példa: a fémtömegcikkipar termelése majd 14, az egy foglalkoztatottra jutó termelés 10 százalékkal csökkent, az átlagbér kb. 6 százalékkal nőtt.) □ növekedés—termelékenység—bér gazdaságlogikai kapcsolatának fellazulását a tervezettnél magasabb termelői árszint és jövedelmezőség ugyan megmagyarázhatja, a jelenség tendenciaszerű folytatódása azonban már veszélyes lenne. Ügy tűnik, hogy a fogyasztói árszint növekedésétől jócskán elmaradó gazdasági-ipari növekedés közepette a gazdasági ágazatok teljesítményét és az életszínvonal-követelményeket egyaránt szem előtt tartó, érvényesítő bérszabályozás még sok gondot okozhat. Garamvölgyi István Mészáros Sándor megnyitó beszédét tartja
