Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-01 / 152. szám

1981. július 1.. szerda o Orosházi í. G. Rendszerben termelnek Harminckét esztendő telt el azóta, hogy 573 hektár szántón megalakult a mai Orosházi Állami Gazdaság jogelődje, amely az indulás­kor 38 szarvasmarhát, 25 sertést, egy kormos traktort és 928 ezer forint kezdő tő­két mondhatott magáénak. Ma ez az állami gazdaság több mint 4 és fél ezer hek- táras szántót művel meg, s gazdálkodásának legfőbb jel­lemzője a kimagasló termés- eredmények mellett az, hogy valamennyi kultúrát rend­szerben termeszt, és termelé­si rendszerekhez társultan növeli hús- és tejtermelését is. A kukoricát, a búzát, a cu­korrépát és a takarmánynö­vényeket az IKR, a zöldbor­sót a Békéscsabai Zöldség­termesztési Rendszer tagja­ként emelték a nagy hoza­mú főnövények közé a gaz­daságban. Ezek a kultúrák a termesztési technológia szi­gorú betartását átlagon felüli terméshozamokkal hálálták meg. A felsorolt növények sú­lyát a gazdaság életében jól jellemzik a vetésszerkezetre vonatkozó adatok, amelyek­ből kiderül, hogy az Oroshá­zi Állami Gazdaság legna­gyobb területét az abrakku­korica köti le, amelynek 1050 hektárja mögött nagyság szerinti sorrendben a búza és az árpa együttes 810 hektárja áll. Ezeket követi a lucerna, a zöldborsó, majd a cukorré­pa hétszáz, ötszázhetven, il­letve ötszáz hektárral. A sort a hibrid majd a silókukorica, a legelő és az egyéb növé­nyek csoportja zárja megkö­zelítően azonos — mintegy 250'—270 hektárnyi területtel. Az állattenyésztésben első helyen a sertéstartás érdemel szót fejlődéstörténetével. Orosházán található ugyan­is az ország egyik legna­gyobb szakosított sertéstele­pe, amely eredetileg négy Békés megyei állami gazda­ság összefogásával épült tár­sulásos alapon. Időközben dítva, nem ritka már az sem, ha valaki — főleg po­litikai vezető funkcióból — „visszamegy a szakmába”. Az átlépések egyik típusból a másikba ma már nem jelen­tenek társadalmi helyzetvál­tozást: iegalábbis abban az értelemben nem, hogy az át­lépés felemelkedést vagy süllyedést jelentsen. Sűrítve tehát az utóbb el­mondottak lényegét, az ér­telmiség belső viszonyai vál­tozásának egyik legfonto- sabbja az, hogy eltűnőben van a két alaptípus, a veze­tő állásúak és a diplomás ér­telmiségiek társadalmi kü­lönbsége, és így a jövőben egyre inkább csak a funk­cionális különbséggel kell számolnunk. I jövő igényei És itt jutottunk el oda, hogy általánosabban is szól­junk az értelmiség feladatai­nak, funkciórendszerének változásairól. Az alapvető meghatározó tényező ebben a kérdésben gazdasági és társadalmi vi­szonyaink jelentős mérvű bonyolultabbá válása. Be- léntünk a gazdaságfejlődés intenzív szakaszába. A ter­melés mindennapi folyama­tában is egyre növekszik a „szellemi hányad” részará­nya. Amikor minden előre tett lépés nagyrészt az új gondolaton, a széllemi ener­giák célszerű mozgósításán múlik. Ugyanígy: a külső gazdasági viszonyaink szá­munkra kedvezőtlen meg­változásának negatív hatá­sait csökkenteni vagy ellen­súlyozni csakis nagyon át­gondolt, a tudományos ered­ményeket messzemenően fel­használó gazdaságpolitikával lehet. Ezzel egyidejűleg társadal­mi viszonyaink is egyre bo­nyolultabbá válnak. Nem utolsósorban éppen a gazda­sági változások következmé­nyeképp. Ugyanis a gazda­azonban az Orosházi Állami Gazdaság „fölvásárolta a részvényeket”, s így jelenleg egyedüli tulajdonosa annak a telepnek, ahonnan az ötödik ötéves terv időszakában 15 és fél ezer tonna húst bocsátot­tak ki. Sertéstenyészetével a gaz­daság a KA-HYB Sertéshús­termelő Társulás tagja, és 2100 koca tartásával az éves sertésállomány meghaladja a 26 ezret. Hasonlóképpen társulás­ban, a jól ismert TAURINA tagjaként gondoz az Oroshá­zi Állami Gazdaság éves át­lagban -több mint 1600 szarvasmarhát. Hatszázhat- van tehene 1980-ban egye­denkénti átlagban 4731 liter tejet adott. Ez a szám á jel­zett öt év átlagában 4095. Az állatállomány nagysá­gához jól illeszkedik a gaz­daság zöldtakarmány-készítő és takarmánykeverő üzemé­nek teljesítménye: évente 6 ezer tonna zöldtakarmányt és 15 ezer tonna keveréktakar­mányt készítettek az oroshá­ziak az elmúlt tervidőszak­ban. A gazdálkodás eredmé­nyességét vizsgálva az álla­pítható meg, hogy az Oros­házi Állami Gazdaság a ki­egyensúlyozottan nyeresége­sen termelő mezőgazdasági üzemek közé tartozik. A tavaly több mint 304 millió forintos termelési ér­téket előállított gazdaságban a jövedelmezőség színvonala lehetővé tette a 630 dolgozó fokozottabb anyagi megbe­csülését is: a bérszínvonal az elmúlt esztendőben megha­ladta a 47 ezer forintot. A dolgozók körében kibontako­zott szocialista munkaver- seny-mozgalom — amely év­tizedes múltra tekint vissza — csak tovább erősíti, ala­pozza az ismertetett ered­ményeket, sikereket. Különö­sen kiemelkedő a gazdaság újítóinak tevékenysége, mely az 1980-as OMÉK-en orszá­gos elismerést is kivívott. sági fejlődés egyik feltétele jelen pillanatban az érdek vezérelte cselekvések na­gyobb mozgásterének kiala­kítása. Ez viszont azt jelenti, hogy fokozódóan van szük­ség az érdekkifejezési for­mák működtetésére, az ér­dekegyeztetési eljárásokra, és olyanfajta szaktudásra, amellyel az érdekek „szabad játékának” spontán folya­matai a gazdasági-társadal­mi rendszerünk megszabta és kívánatos keretek között tart­hatók. Ez pedig a társada­lomirányítás, a széles érte­lemben vett politika „szelle­mi hányadának” növekedését követeli meg. Azt, hogy az e kérdésekkel találkozó ér­telmiségiek az eddiginél na­gyobb önállósággal, a konk­rét (helyi) viszonyok pontos elemzése alapján tudjanak cselekedni és dönteni. Mindez az értelmiség tár­sadalmi feladatait, funkció­rendszerét két módon, két oldalról módosítja. Egyrészt megnöveli a szaktudás jelentőségét, ugyanis a végrehajtással — a központi tervek és politi­kai direktívák megvalósítá­sával — szemben egyre in­kább előtérbe kerül az ön­álló helyzetelemzés, döntés és cselekvés. Másik oldalról erősíti az értelmiség társa­dalmi, mondhatjuk úgy is, a politikai felelősségét. Egy­re kevésbé lehet tisztán szakemberként, egy szakma szűk keretei közé visszahú­zódva tevékenykedni. Hiszen a tágabb társadal­mi és gazdasági összefüggé­sek figyelembevétele nélkül az értelmiségi tevékenység nemcsak emberi értelemben válik egyoldalúvá, hanem társadalmi hatékonysága is csökken. A társadalmi-gazdasági fej­lődésnek arra a fokára jutot­tunk, ahol a közéleti-politi­kai felelősségvállalás a szak­tudás mellett az értelmiségi mivolt alapfeltételévé válik. Bánlaky Pál Nevezés az árvízi pályázatra A békési Városi Tanács, a helyi Egyetértés Termelőszö­vetkezet és a Jantyik Má­tyás Múzeum „Békési árvíz 1980” címmel pályázatot hir­detett a közelmúltban hiva­tásos és amatőr alkotók ré­szére. Papp István, a békési ta­nács elnökhelyettese tájé­koztatása szerint az eredeti, július 1-i beküldési határidőt öt nappal meghosszabbítot­ták, tehát még július 6-án is lehet nevezni. A feltételek továbbra is azonosak, az elmúlt évi ár­vízről, a helyreállítási mun­kákról, a. munkálatokban részt vevők helytállásáról ké­szített pályaműveket várják három kategóriában: fotó-, film-, képzőművészeti alko­tás. A munkákat a békési Jan­tyik Mátyás Múzeum címé­re (5630 Békés, Széchenyi tér 6. szám) kell beküldeni. Fönícia-díjat kapott a Ferunion Űjabb magyar külkereske­delmi vállalat, ezúttal a Fer­union részesült jelentős nemzetközi elismerésben. Málta szigetén ünnepélyes keretek között adták át a Fö­nícia-díjat, trófeát és okle­velet csaknem 30 cégnek, köztük a magyar Ferunion- nak. A nemzetközi zsűri dön­tése alapján a vállalat azért érdemelte ki az elismerést, mert az utóbbi években je­lentősen bővítette exportfor­galmát. Nagy eredményeket ért el a nemzetközi gazdasá­gi kapcsolatok fejlesztésében, és a legmegbízhatóbb part­nerek közé sorolták. A Ferunion az utóbbi öt esztendőben megkétszerezte export-, illetve importforgal­mát. Exporttermékei közül leginkább az üvegáruk, épí­tőanyagok, fémtömegcikkek, háztartási eszközök — alu­mínium és zománcedények — a legkeresettebbek. Leg­nagyobb vevőik közé a nyu­gat-európai államok, az Egye­sült Államok és Kanada tar­toznak. Máltába is rendsze­resen exportálnak például ólomkristály árut és fürdő­szoba-felszereléseket. Siildövizsgálat ultrahanggal Ultrahangos vemhességvizs- gálatot követően adják csak ki a gazdáknak a KA-HYB kocasüldőket, hogy biztos le­gyen a malacszaporulat, amellyel egyébként az anya­állat árát is törlesztik a kis­termelők. A kaposvári hib­ridsertést tenyésztő' és érté­kesítő közös vállalat — en­nek rövidítése a KA-HYB — az idén akárcsak tavaly, 8200 ■ húsformájú tenyészállatot ad ki a háztáji portákra az Állami Húsipari Tröszttel kötött megállapodás szerint. Nagv hatású gyomirtó szer Külországban is fölfigyel­tek az Észak-magyarországi Vegyi Művék nagy hatású gyomirtó szerére: a közel­múltban az Incheba pozso­nyi nemzetközi vásáron aranyéremmel díjazták az Alirox márkanevű gyárt­mányt. A kukorica gyomnö­vényeinek kipusztítására szol­gáló szert három esztendeje készíti a sajóbábonyi gyár, s eddig évi háromezer tonná­nyit készítettek belőle. Jövő­re felépül az új üzemrész, meíynek működésbe állításá­val a sikertermék kétszeresét gyártják majd, s exportra is szállíthatják majd az Aliro- xot. Sorsolás negyed kilenckor A benzin és a személygépkocsik árának emelkedésével sokan azt jósolták: a személyautók iránti kereslet csök­ken majd. A vásárolni szándékozók közül sokan vára­kozó álláspontra helyezkedtek, ám csakhamar belátták, hogy a személygépkocsi ma már többnyire nem luxus, hanem mindennapi életünk segítője. A Merkur Személygépkocsi-értékesítő Vállalat bé­késcsabai használtgépkocsi telepe hivatott a használt sze­mélyautók forgalmazására. Naponta, főleg hétvégeken, sokan keresik fel a telepet vásárlási szándékkal. Az eladótéren katonás so­rokban állnak az értékesítés­re váró autók. Van közöttük Trabant alig 43 ezezért, Wartburg 85 ezerért, Zapo- rozsec 12 ezer 200-ért, Polski 126-os 52 ezerért és Skoda 83 ezerért, valamint néhány agyonhajszolt kocsi tenyér­nyi rozsdamarta lyukakkal. átvevő, a gépkocsiátadással foglalkozik. Leltár szerint kapja meg az új tulajdonos a szerszámokat, a különféle tartozékokat, utána indulhat útjára. Nehéz a válogatás, a dön­tés, a sok kocsi közül. Így van ezzel az a medgyesegy- házi kertész is, aki fiával jött és Ladát akar venni. vagy készpénzért itt is hagy­ják. Az át nem vett kocsik­kal legtöbbször az a gond, hogv az iratai nincsenek rendben, a tulajdonos nem jön, vagy az ajánlott ár nem felel meg. Egyébként díjta­lanul átvizsgáljuk, felérté­keljük a behozott személy­autókat, viszont hangsúlyo­zom: mi a kocsiknak csak a műszaki értékét adjuk meg. — Melyek a legkeresettebb típusok? — Az 1200-as Lada és a Dacia. Nagyon sokkal csök­kent viszont a Wartburg és a Trabant iránti .kereslet. — Másfél éve lépett életbe az a rendelet, mely szerint a három évnél fiatalabb gép­kocsik csak a Merkúron keresztül értékesíthetők. — Az idén majdnem száz, három évnél fiatalabb kocsit értékesítettünk. Minden fia­tal kocsira sok a jelentkező, legyen az bármilyen típusú. Negyed kilenc. Megkezdő­dik a kiválasztott és újonnan kiállított gépkocsikra a je­lentkezés. Szigorú szabály, hogy csak érvényes személyi igazolvánnyal rendelkező ve­het részt a sorsolásban. Egy UT 1500-as Lada, egy meggy­színű 75-ös évjáratú 1200-as és egy idősebb citromsárga Lada vár új gazdára. A meggyszínűre öt, a fehér La­dára egy személyigazolvány kerül. Közben megérkezik a sorsoláshoz a henger, bele­kerül a négy fehér és az egy piros pingponglabda. A sor­solást irányító Wágner An­tal gondosan lezárja, s meg­kezdődik a húzás. Harma­dikként egy 55 év körüli fér­fi emeli ki a piros golyót. — A fiammal jöttünk, így nagyobb az esélyünk — ma­gyarázza a csanádapácai ker­tész. — Végül is a családban marad. Olcsó volt, egy vala­mirevaló Trabant is többe kerül —, s máris indulnak kipróbálni. Szabály az is, hogy a sor­solást követően fél órán be­lül a foglalót be kell fizetni a pénztárba, s a vásárló egy nap gondolkodási időt is kap. Ha pénztárzárás előtt netán valamilyen okból még­is úgy dönt, hogy mégsem tart igényt a kocsira, akkor a foglalót visszakapja, más­nap viszont mór a pénz el­úszott. Közben a már korábban lefoglalt kocsikat állítják ki, s új tulajdonosaik boldogan fizgtik be a pénztárnál a vé­telárat. Egy szőke hölgy 58 ezerért vett egy két és fél éves, kis Polskit. — A jövő héten vizsgázom kocsivezetésből, szabadságra már autóval megyek a Ba­latonhoz — vázolja a közeli napok terveit, miközben Tí­már László gépkocsi átadó­Már a nyitást követő percekben sok a telepen a nézelődő — Százezret szántunk rá — mondja az apa. — Van egy 11 éves 1500-as Pols­kim, az már megette kenye­re javát. — Egy 1300-as, PB-s La­dát kiszemeltünk, tetszik is, az ára is megfelelne, 99 ezer 800 forint — mondja a fiú. Kipróbálják, átnézik, tana­kodnak, mégsem tudnak zöld ágra vergődni, miköz­ben a bejáratnál megjelenik egy TD-s, alig egyéves Lada. A Merkur békéscsabai telepének idei tervezett for­galma 63 millió forint. Nyolc évvel ezelőtt, a telep nyitá­sának első évében a forga­lom a mostaninak a felét sem érte el. — Az országban évente 20 ezer használt autót értékesí­tenek a Merkur telepein. Mi átlagosan 1200—1500 ko­csit forgalmazunk évente — magyarázza Wágner Antal, egységvezető. — A felhoza­taltól függően 6-8 kocsit adunk el naponta, s az át­vételre behozott autók egy- harmadát bizomán; bizománybán „Itt a piros, hol a piros?” — sorsolás negyed kilenckor Fotó: Veress Erzsi Gyorsabb a halárátkelés Komáromnál Egyszerű, de hatásos intéz­kedéssel lényegesen meg­gyorsították a személygépko­csik határátkelését a Komá­romot a szlovákiai Komámé­val összekötő dunai hídon. A személygépkocsikkal utazók­nak korábban sok bosszúsá­got okoztak a hídon szorosan egymás mögött sorakozó ka­mionok. A híd közepén fel­festett záróvonal miatt nem előzhették meg ezeket a jár­műveket. s így csúcsforgalom esetén csak hosszas várako­zás Vtán jutottak csehszlovák területre. A torlódás meg­szüntetésére a KPM Komá­rom megyei Igazgatósága megváltoztatta az átkelőhí- don a forgalmi rendet: het- venméteres követési távolsá­got írt elő a kamionok veze­tőinek, s megengedte, hogy a személyautó-vezetők a nagy teherszállító-gépkocsik kike­rülésekor átléphessék a zá­róvonalat. Ez a rendelkezés a piacokon letörte az irreális, a csilla­gászati árakat. — Reklamációk? — Elvétve akad. Az el­múlt évben egy 1500-as Pols­kit tioztak vissza, használat közbéh jött elő rajta a rej­tett hitiá. Van egy Wartbur­gunk, amit alvázdeformáció miatt hoztkk vissza, mivel korábban szakszerűtlenül ja­vították, és itt mi sem vet­tük észre. Minden esetben kártalanítottuk a vásárlókat. Egy kék színű, IN-s Wart­burgot hoztak Orosházáról. — Egy-két hét múlva jön az új — mondja az asszony­ka, majd megtoldja: — Ügy számoltuk, ezért kapunk 40 ezer forintot, s ezzel együtt lesz az újnak az ára. Küllemre tetszetős PX-es, 1500-as Polski áll az átvételi helyen. • — Másfél éve, vállalati le­adott gépkocsiként vettem, körülbelül tízezret költöttem rá — magyarázza tulajdono­sa, egy fiatalember. — Ki­sebbet akarok venni, a mai benzinárak mellett luxus a nagy kocsi. Ügy számoltam, 60 ezer körül kapok érte — hallom, miközben együtt in­dulunk próbaútra. Tímár László ül a volán­hoz, óvatosan váltja a sebes­séget, néha pörgeti a mo­tort. A műszeres átvizsgálás után egy lista készül a hi­bákról. Ezeket összegezve ki­számították az átvételi árat, ami 35 ezer 500 forint. A tu­lajdonos kevesellte, s ezért nem hagyta bent a telepen az autót. Alig egyéves, TD-s, 1200-as Ladát hozott egy fiatalem­ber. Az új autó vonzotta a nézgelődőket, mint méz a darazsakat. — Építek, kell a pénz — magyarázza. — Lett volna rá vevő jó néhány, többet is kínáltak, mint amit itt kész­pénzben kapok érte, de sem­milyen szabálytalanságba, tisztességtelen játékba nem megyek bele. Egy dolog vi­szont bosszant: ezért — int autójára — 98 ezer 800 fo­rintot adnak, s egy 3-4 éves, ilyen típusú kocsit is ennyi­ért árulnak. A gyors átvizsgálás után a raktártérbe kerül, majd hét­főn reggel az eladótérre vi­szik az autót. A szombati nézgelődők közül két csalód hét tagja sorsolással döntötte el: ki is legyen az autó új tulajdonosa. Szekeres András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents