Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-31 / 178. szám

IWiHMM-------------­E sküvő tolmáccsal 1981. július 31., péntek o Tanács nélkül Nem mindennapi esküvő színhelye volt az elmúlt hét végén a gyulai Városi Ta­nács díszterme. Ugyanis az anyakönyvvezető — Wágner Attiláné — esketési beszédét tolmács fordította az ifjú arának, magyarról németre. A vőlegény, Hajdú József két évvel ezelőtt vállalt mun­kát az NDK-ban, mint esz­Augusztusban is gazdag programot szervez a gyer­mekeknek Gyulán az Erkel Művelődési Központ, Üttörő- és Ifjúsági Ház. Augusztus A Heves megyei Rendőr­főkapitányság befejezte a nyomozást a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat volt vezetőinek ügyében. A Heves megyei Főügyészség pedig benyújtotta az Egri Megyei Bírósághoz a vád­iratot, mely szerint Varga Lajos, a vállalat volt igazga­tója és nyolc társa különbö­ző bűncselekményekkel 1977—1980 években több mint 6 millió forint kárt okoztak a társadalmi tulaj­donban. A vállalatnál gyártott mű­anyag nyílászáró szerkezete­ket ismerőseiknek, üzletfele­iknek úgy értékesítették, hogy a vételárból jogellene­sen engedményeket nyújtot­tak. Ilyen módon mintegy 630 ezer forinttal károsítot­ták meg a társadalmi tulaj­dont. Saját lakásaik felépítésére lakásszövetkezetet szervez­tek, és abban különböző ve­zető tisztségeket vállaltak. A lakásszövetkezet építési tergályos egy erfurti gép­gyárban. Ott ismerkedett össze az ugyancsak ott dol­gozó műszerész kislánnyal, Astrid Zinnowval. Amint az már lenni szokott, az isme­retségből szerelem, majd most házasság lett. A fiatalok a „mézeshete­ket” Gyulán töltik, majd visszautaznak az NDK-ba. A elsején délelőtt Magyaror­szágról láthatnak diaképes bemutatót. Az úttörőmozit a lakótelepekre viszik, de sze­repel a programok között munkáit a saját vállalatuk­kal végeztették. A vállalatot mintegy 2 millió 800 ezer forint kár érte azáltal, hogy a lakásszövetkezetnek be­nyújtott vállalati számlák összegét jogtalanul csökken­tették, egyes munkákat rész­ben vagy egyáltalán nem számláztak le, a vállalat gé­peit és egyéb eszközeit jog­talanul használták, és jog­talanul vettek igénybe egyéb kedvezményeket, valamint vállalati támogatásokat is. Eger város Tanácsa meg­bízásából végzett mélyépíté­si munkák számláit úgy ké­szítették el, mintha a mun­kákat egy találmányukon alapuló műszaki eljárással végezték volna. A munkákat valójában más, olcsó eljá­rással végezték. A többlet­számlázással megrendelőik­nek másfél millió forintot meghaladó kárt okoztak. A megtévesztő számlázással jogtalanul csaknem félmillió forint találmányi díjban ré­szesülhettek. munkavállalási szerződés csak jövőre jár le, akkor jönnek mindketten haza. Ügy tervezik, hogy addigra összegyűlik a „beugró” egy lakásra, és a fiatalasszony is megtanul jól magyarul, hi­szen majd a kisbabát már magyarul kell tanítani. fociturmix, aszfaltrajzver­seny és sárkányépítés, -repí- tés egyaránt. Két kirándu­lást is szerveznek, így augusztus 15-én kerékpártú­ra lesz Gyula-Városerdőbe, 22-én pedig autóbusszal in­dulnak, hogy hova, ez még titok. A vállalat műszaki fej­lesztési alapjából vadászház­építési és tetőtér-beépítési munkákat finanszíroztak, különböző magánszemélyek­nek ingyen vagy aránytala­nul csekély ellenértékért épí­tési munkákat végeztek, és ezzel további 1 millió 400 ezer forint kár keletkezett. A Heves megyei Főügyész-, ség .az előzetes letartóztatás­ban levő Varga Lajos volt igazgatót, Lukács Lászlót, a vállalat volt mélyépítési fő­mérnökét és Mohai Lajost, a vállalat volt műszaki osz­tályvezetőjét különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűt­len kezelés bűntettével, Lu­kács Lászlót, a szabadlábon levő Viszocsánszki Demeter építésvezetővel és Mlinarcsik Zoltán főművezetővel együtt társtettesként, üzletszerűen elkövetett különösen nagy kárt okozó csalás bűntetté­vel, a további négy vádlottat pedig jelentős vagyoni hát­rányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolja. Baktériumokkal — szúnyogok ellen A Növényvédelmi Kutat* Inté­zetben új eljárással, vegyszer helyett „biológiai fegyverrel” speciális baktériumtörzzsel irt­ják a szúnyogokat. A külföldön már bevált módszer legfőbb elő­nye, hogy a baktérium kizárólag a szúnyogokra veszélyes, más rovart nem károsít, így a szú­nyogirtáskor megelőzhetik a bio­lógiai egyensúly megbomlását. Az intézet eddigi vizsgálati ered­ményei kedvezőek. Hazánkban tizenötfajta szú­nyog kellemetlenkedik. A véde­kezés ellenük gyakran gondot okoz, mert a jelenleg ismert ir­tó vegyszerek nemcsak a szú­nyogokat, hanem további, csak­nem 200 „ártatlan” rovaríajtát is elpusztítanak. Jelenleg laboratóriumban vizs­gálják az emberre egyébként tel­jesen veszélytelen H—14 hatás- mechanizmusát. Négy szúnyog­fajtánál már sikerrel próbálták ki. A végleges szúnyogölő bakté­rium kitenyésztéséhez azonban még további vizsgálatok egész sora szükséges. Népfront­folyóiratok Júliustól már az utcai el­árusítóhelyeken is kapható a népfront Honismeret című folyóirata, s döntés született arról, hogy a mozgalom má­sik kiadványát, az Olvasó Nép folyóiratot a jövő év január l>től az eddiginél szélesebb körben terjesztik. A megjelenésének 10. év­fordulóját 1982-líen ünneplő folvóirat folyamatosan tájé­koztat a honismereti és hely- történeti mozgalom esemé­nyeiről. Az évente hatszor megjelenő kiadvány mód­szertani útmutatót nyújt, felhívja a figyelmet a jele­sebb évfordulókra, s publi­kációival segítséget ad a több tízezerre tehető amatőr kutató gyűjtőmunkájához. Olvasótábor szakmunkás­tanulóknak Békés-Tarhoson augusztus 2-től 9-ig olvasótábort ren­deznek a mezőgazdasági szakmunkásképző intézet és munkástovábbképző köz­pontban szakmunkástanulók részére. Vasárnap az ünnepélyes megnyitó után ismerkedési esten találkozhatnak a fia­talok. A hétfői program elő­adással kezdődik, majd kis­csoportos foglalkozások kö­vetkeznek. Délelőttönként egy-egy magyar irodalmi al­kotásról beszélnek a tábor lakói. Megismerkednek Fe­jes Endre, Sarkadi Imre, Sánta Ferenc, Csurka Ist­ván, Végh Antal, Moldova György egy-egy novellájával, kisregényével. Hétfőn a békéscsabai Jókai Színház művészeit, Felkai Esztert és Gálfy Lászlót lát­ják vendégül. Kedden Gyu­lára kirándulnak, és megis­merkednek a város neveze­tességeivel. Szerdán Asper- ján György író, csütörtökön pedig Réthy Zsigmond, a Munkácsy Múzeum munka­társa látogat Tarhosra. Pén­tekre — jó idő esetén — akadályversenyt terveznek, majd szabadtéri játékokat tanulnak. Szombaton, a tá­bor utolsó napján lesz pró­zamondó verseny, irodalmi vetélkedő, majd értékelik az olvasótábort. ítélet halálos gázolásért A Pesti Központi Kerületi Bí­róság háromévi és hathőnapi szabadságvesztésre ítélte Szigeti István 28 éves budapesti lakost, s tíz évre eltiltotta a járműveze­téstől, továbbá öt esztendőre a közügyek gyakorlásától. Szigeti, aki korábban lopás és csalás, szándékos rongálás, va­lamint garázdaság miatt már a vádlottak padjára került, ezúttal a legsúlyosabb közlekedési bűn- cselekményt követte el. Ez év áprilisában ismerőseivel bárban mulatozott, majd éjfél után sze­mélygépkocsijával a Kiss József utca—Bezerédi utca keresztező­désében a kijelölt gyalogátkelő­helyen halálra gázolt egy 53 éves férfit, s a helyszínről segít­ségnyújtás nélkül elhajtott. A gázoló egyébként gépjárműveze­tői engedéllyel sem rendelkezett, mert azt tőle ittas járművezetés miatt a múlt év végén bevonták. A bíróság ítéletében súlyosbító körülményként értékelte, hogy a végzetes kimenetelű balesetet a közlekedési szabályok súlyos megsértésével, ittas, jogosítvány nélküli járművezetéssel okozta, s a kötelező segítségnyújtást is semmibe vette. lók szó esik az utób­bi időben a* fal­I I vak védelméről. A községekből a városokba áramlás csökkentése, meg­akadályozása csak úgy le­hetséges, ha a tanácsok az eddiginél többet törődnek a falusi lakosság alapellátá­sának fejlesztésével, ha a megyék költségvetéséből a korábbiaknál több pénz jut a községek pénztárcájába. Különösen az elmúlt évek­ben önálló tanács nélkül maradt úgynevezett társ­községek ellátása, fejlesztése igényel megkülönböztetett gondoskodást. A falvak kö­zös tanácsba szerveződése ma már a községek 76 szá­zalékára terjed ki. A Ma­gyarországon működő 714 közös tanácsnak több mint 2300 úgynevezett tagközség gondjaival kell megbirkóz­nia. És ezek nem kis -gondok. Mert bár alapvetően aligha vitatható annak az elvnek a helyessége, hogy szükség van a körzetesítésekre, hogy a székhelyközség tanácsa magasabb színvonalon tud gondoskodni a környezeté­ben lévő települések lakos­ságának ellátásáról, az erők koncentrálásával szaksze­rűbb lehet az ügyintézés —, ez az újfajta településkap­csolat elég sok feszültség hordozója is lehet. A Minisztertanács Taná­csi Hivatala nemrégiben négy megyére és csaknem száz társközségre kiterjedő vizsgálatot tartott, hogy a mindennapok gyakorlatában tájékozódjon a jelenlegi helyzetről. A szakemberek megállapították: a kis köz­ségek elnéptelenedésének egyik oka éppen az, hogy ezek gyakran óhatatlanul is hátrányos helyzetbe kerül­nek a székelyközségekkel szemben. A közös tanácsok megalakítása több kis falu lakóiban azt a benyomást keltette — s nem teljesen alaptalanul, —, hogy velük most már senki nem törő­dik, nincs aki képviselje az érdekeiket. A társközségi közélet kárát látta annak is, hogy a pedagógusok és a mezőgazdasági szakemberek — tehát a falusi értelmiség egy része — a székhelyköz­ségbe költözött, s így az ottmaradottaknak a közös tanácsban nemigen akad te­kintéllyel rendelkező és be­folyásos szószólója. Sajnálatos tény, de jellem­ző a jelenlegi helyzetre, hogy a közös tanácsoknak eddig még csak alig fele tárgyalta meg egy-egy társ­községének helyzetét, a leg­égetőbb tennivalókat. így nem csoda, hogy ezeknek a kis településeknek a lakói elkedvetlenednek, alig érzé­kelik, hogy érdemileg is be­leszólhatnak a településcso­port közös ügyeibe. A társközségek lakói jog­gal várják el, hogy sajátos gondjaik megoldásához több segítséget kapjanak a kü­lönféle szintű tanácsoktól, de még a központi szervek­től is. Annál inkább,. mert a tervtörvény egyértelműen fogalmaz: „a településháló­zat hosszú távú fejlesztési céljainak megfelelően foly­tatódik a különböző telepü­léscsoportok közötti ellátási különbségek csökkentése...” Nehéz persze általánosít­ható receptet adni ahhoz: hogyan kaphatnának meg­Esztergomban augusztus 5-én nyitják meg ünnepélyesen az V. nemzetközi gitárfesztivált és szemináriumot, amelyre minden eddiginél többen jelentkeztek: 21 országból 400 résztvevőt várnak. Első ízben vesznek részt a talál­kozón brazil, belga, dán, indiai, kanadai, norvégiai, svájci, svéd és szíriai gitárosok. A kurzus művészeti vezetője ismét Szendrey-Karper László lesz. A tanárok — világhírű ja­pán, NDK-beli és NSZK-beli gi­tármesterek — próbajáték alap­felelő támogatást a közös tanácsoktól a társult közsé­gek. De több konkrét jó pél­da van már erre is. Sokszor csak olyan apróságokon mú­lik a dolog, hogy jól elő­készítenek, megszerveznek a településen egy falugyűlést, s az ott elhangzott észrevé­telek, javaslatok nem ma­radnak pusztába kiáltott szavak. Máskor elég a köz­életi klíma javításához, ha egy-egy, elsősorban a szék­helyközséget érintő fonto­sabb döntés előtt a társköz­ségek lakosságának vélemé­nyét is kikérik. A tanács nélkül maradt falvakban az emberek általában a törő­dés, az odafigyelés bizonyí­tékaként értékelik azt is, ha hetente egyszer-kétszer az ügyintéző „házhoz megy”, s helyben, a tanácsi kiren­deltségen próbálja elintézni az egyszerűbb ügyeket. Vagy, ha csupán összegyűjti a nyomtatványokat, hogy ne az ügyfél, hanem az ügyirat utazzon. Sok múlik persze azokon a tanácstagokon is, akik a társult falvak lakosságát képviselik a közös tanács­ban. Leginkább nekik kell a sarkukra állniuk ahhoz, hogy az apró falvak ne ke­rüljenek a jelenleginél is hátrányosabb helyzetbe a székhelyközséghez képest. Sokat segítene, ha ezeknek a tanácstagi csoportoknak a vezetője — erre egyébként központi iránymutatások is ösztönöznek — egyre több helyed tanácselnök-helyet­tesi rangba kerülne. így ter­mészetesen eredményeseb­ben tudná képviselni vá­lasztópolgárainak érdekeit. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a centrali­záció, a körzetesítés az élet­ben, a gyakorlatban soha nem lehet kizárólag semati­kus, egyirányú folyamat. Miközben tehát indokolt le­het például a jól előkészí­tett és valóban valamennyi környékbeli település érde­keit szolgáló iskolakörzete­sítés, elképzelhető, hogy más területeken éppen a decentralizáció lehetőségeit kell fontolgatni. Egy-egy kisebb község tanácstagi csoportjai, mint helyi ön- kormányzati szervek, saját településükre vonatkozóan bizonyos hatásköröket ön­állóan is elláthatnának. Ez­zel tekintélyük, súlyuk is növekedne. s talán az ügy­menet is egyszerűbbé válna. Márcsak azért sem kell min­den hatáskört a közös ta­nácshoz összpontosítani, mert államigazgatásunkban im­már jól bevált alapelvnek számít, hogy az ügyeket célszerű ott elintézni — ha lehetséges — ahol azok ke­letkeznek. O kisebb települések közéletének meg­élénkülését jelent­hetné az is, ha a többi köz­ség közös tanácsa nemcsak mindig a székhelyfaluban tartaná meg üléseit. Az egy- egy kisebb faluba kihelye­zett tanácskozások minden­képpen az egyenrangúság érzését keltenék a társköz­ségekben. Egy a lényeg: azok a kisközségek, ame­lyeknek hosszú távon is fon­tos funkciójuk van az or­szág településhálózatában, tanács nélkül se maradja­nak tanácstalanok. ján választják majd ki a leg­tehetségesebb hallgatókat, akik­kel két héten át foglalkoznak. Természetesen, a többiek is kez­dettől részt vesznek a fesztivál sokrétű programjában. A fesztiválra húsz országból sok jeles művészvendég is érke­zik. A művészek a kurzus ideje alatt az ország különböző vidé­kein — huszonkét helységben — lépnek — közönség elé. Közös hangversenyükre augusztus 16- án Budapesten, a Nemzeti Ga­lériában kerül sor. „Csodatehén” Kubában „Csodatehén” tartja izgalomban Kuba lakosságát. Az ország egyik állattenyésztő gazdasága nemrég jelentette be, hogy a Holstein és a Cebu fajta keresztezésével új fajtát hoztak létre, az ,,F—2”-t. E fajta első egyede már több nap óta 80 liternél nagyobb hozamot ér el. A „csodatehén” az Isla de la Juventud, az Ifjúság szi­gete „Victoria” állattenyésztő gazdaságának tulajdona. A „Hegyes Blanca” névre hallgató állat különösen vasárnap, a felkelés napjaként számon tartott nemzeti ünnepen lepte meg kellemes hírrel az ország lakosságát. Las Tu­nas városában az évforduló tiszteletére tartott tömeggyű­lésen jelentették be, hogy Kuba „csodatehene” feltehető­leg az ünnep tiszteletére szombaton 89,9 liter tejet adott. Az akkor „abszolút rekordként” elkönyvelt hozam re­kordjellege rövid életűnek bizonyult. Szerdán ugyanis közölték, hogy a „Begyes Blanca” hétfőn már 91,3 liter tejet produkált. Hírek szerint az ország állattenyésztő szakemberei most azon fáradoznak, hogy az „F—2” fajta új egyedeinek lét­rehozásával a „Begyes Blancához” hasonló termelékeny­ségű tehenek sokaságát tenyésszék ki. Fotó: Béla Ottó Gyermekprogramok Gyulán Ügyészi vádirat a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat volt vezetői ellen Deák András Nemzetközi gitárfesztivál is szeminárium

Next

/
Thumbnails
Contents