Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-31 / 178. szám
1981. július 31., péntek Finom, sületlen, égett? Kenyér a népi ellenőrök asztalán — Friss a kenyér? — Természetesen, uram. — Ugyan, ne vicceljen! Ez olyan szikkadt, hogy a kutya se enné meg ... Nagyüzemi méretek A párbeszéd rekonstruált, az ország bármelyik üzletében elhangozhatott. Az is gyakori, hogy a szakboltok előtt — különösen hét végén — hosszan kígyóznak a sorok. A bizalom és a jó tapasztalat jele ez. Az élelmiszerboltokban viszont sok>- szor sületlen. keletien, égett és súlyhiányos a kenyér. Pedig a minőséget szabvány garantálja. Előírja a kenyér színét, a szerkezetét, a térfogatát. a súlyát. És még valamit: 72 óráig fogyasztható! Csakhogy az emberek ma már végszükség esetén esznek másnapos kenyeret. Mit hoz a jövő? Megbirkózik-e az ipar és a kereskedelem a gondokkal? Többek között azzal, hogy a lakosság időben kapjon elegendő és jó minőségű péksüteményt, kenyeret. Egyformán látja-e el áruval a sütőipar saját boltjait és a kiskereskedelem üzleteit? Az elmúlt hónapokban erre kereste a választ a mezőkovácsházi járási Népi Ellenőrzési Bizottság. Figyelemmel kísérték a járás .tíz községében a rendelést, a szállítást, az átvételt, és vizsgálódtak a Békés megyei Tanács 4-es számú Orosházi Sütőipari Vállalat három üzemében és központjában. A sütőipari vállalatok munkája az elmúlt évtizedekben megváltozott. Régen a kenyér nagy része házilag és kis pékségekben készült. A városiasodással, a társadalmi átrétegződéssel mind nagyobb terhet kellett vállalnia az iparágnak. Az 1960-as évek végén napirendre került a kenyérgyárak építése, és ezzel elkezdődött a nagyiparrá válás folyamata. Nem történt ez másképp megyénkben sem. Ma már az orosházi vállalat 128 ezer ember ellátásáról gondoskodik. Gyártanak' évente mintegy 15 ezer tonna kenyeret, több mint ezer tonna édesipari terméket és 23 millió péksüteményt. A kereskedelmi tevékenységük is széles. Jelenleg 46 saját : boltjuk van. ezenkívül 159 ÁFÉSZ- és állami üzletet, valamint 53 intézményt látnak el áruval. Figyelemre méltó, hogy az ország 56 FÜSZÉRT-fiókjával vannak üzleti kapcsolatban. Szerződés, de... A kereskedelem legtöbbször a szállítás fogyatékosságait kifogásolja. Aligha véletlenül, hiszen a szállítási szerződés majdnem egyoldalú. A sütőipari vállalat csak az alapellátást szolgáló kenyérnél hajlandó kötbért fizetni, ha hiányos a teljesítés. A péksütemények kötbérezéséről hallani sem akar. Ugyanakkor a megállapodás nem szabályozza a termékek egységsúlyát. Ezért nincs elegendő 1 és 2 kilós kenyér az üzletekben. Pedig köztudott, hogy a kenyeret az öregedéstől a héja védi. A két-, vagy négyfelé vágott 3 kilós vekni nagy felületen szárad, az első szeletet szinte mindenki kidobja. Jellemző, hogy a battonyai sütőüzemben egyáltalán nem készítenek 1 kilós kenyeret, a ma- gyarbánhegyesi pékek pedig önként (!) vállalkoztak a 2 kilós kenyér sütésére. De nem volt minden rendben a péksüteményekkel sem. Előfordult, hogy egyáltalán nem szállítottak ilyen árut, vagy a megrendeltnél kevesebb érkezett. Áprilisban például a mezőkovácsházi napközibe 20—30 kiflivel kevesebbet vittek, gyakran hiányzott a kalács -és más sütemény. Sajnos, a kereskedők sem állnak mindig feladatuk magaslatán. Ugyancsak Mező- kovácsházán a sütőipari vállalat 45-ös számú boltjában délelőtt rendszerint 8-9 óra között már elfogyott a kenyér. A vizsgálat ideje alatt kétszer is 1 órával hamarabb bezárták az üzletet. A népi ellenőrök megállapították, hogy a vállalat az ütemezés szerint szállítja a kenyeret, de vannak hiányosságok. A kaszaperi, a mezőhegyesi és a bánkúti vegyesboltba általában későn érkezett az áru. Kirívó, hogy a mezőhegyesi cukorgyári boltba többször a reggelizési idő után vitték a kenyeret. Saját boltjaikat viszont igyekeznek idejében és jól ellátni friss áruval. Súlyhiányt a vizsgált egységek 10 százalékában állapítottak meg. amely dicséretes. Sötétebbé teszi a képet az a tény, hogy az ellenőrzés alatt a vállalat jobban odafigyelt a pontosságra. Még így is megesett, hogy Medgyesegy- házán és Battonyán 10—20 kilóval kevesebb volt egy- egy szállítmány. A kérdőíves felmérés hűen tükrözte a fogyasztók kívánságát és tapasztalatát. A vevők a választék bővítését sürgették, és az egy-két kilós kenyér készítésére szavaztak. Kifogásolták, hogy a kenyér sokszor lapos, torz alakú, sza- lonnás, ragacsos, és a bolti higiéniával sincsenek megelégedve. Sürgető teendők És mit lát a sütőipar? A feszítő gondokat és a sürgető feladatokat. Munkájukat a lakosság naponta értékeli, amely befolyásolja a közhangulatot is. Persze, hogy igyekeznek megfelelni az igényeknek. Nehezíti a helyzetet, hogy az üzemek kihasználtsága nem egyenletes. Pénteken, szombaton sokkal többet kell dolgozniuk, mint hét elején. Kettős ünnepek előtt pedig rendszeres a nyújtott, illetve a három műszakos termelés. A liszt minősége sem egyforma. A központi laboratóriumba beküldik ugyan a lisztmintát, de azt csak 4-5 nap múlva kapják meg, amikorra az összes készletet felhasználják. Szűkek a raktárak is. A battonyai üzem három, a medgyesegyházi hat napra elegendő lisztet tud tárolni. Különösen a minőségi prémium bevezetése óta a technológiai fegyelmet megtartják. ügyelnek a norma szerinti anyagfelhasználásra. Évek óta visszatérő gond Battonyán, hogy a dagasztóhelyiség és a hozzákapcsolódó lisztraktár fala pené- szedik. A mezőkovácsházi sütőüzemben pedig az alapvető egészségügyi követelményekkel sem képesek megbirkózni. Régi, elavult az épület, kicsi a kenyérraktár és a szociális létesítmény. Az udvar nincs portalanítva, a süteményt nyitott helyen kénytelenek tárolni, és nincs hely a műanyag rekeszek mosására. Sürgető tehát a korszerűbb üzemek létrehozása. De van-e erre pénzük? Az V. ötéves tervben 63,7 millió forint jutott fejlesztésre. Ebből 30 milliót emésztett fel az orosházi modern kenyérgyár. Újjáépítették a medgyesegyházi üzemet, bővítették a battonyai és a mezőhegyesi ostyakészítő műhelyt, és megvalósult Mezőhegyesen a sütőüzem rekonstrukciója. Ebben a tervidőszakban 52 millió forintot fordítanak fejlesztésre. Ebből a pénzből szeretnék megvalósítani többek között az orosházi liszttárolót és a mezőkovácsházi .üzem teljes felújítását. A népi ellenőrök jó néhány javaslatot dolgoztak ki a gondok megoldására. Javasolták például, hogy az üzletekben rendszeresebben ellenőrizzék a termékek minőségét, súlyát. Ne vegyék át a szabványon kívüli árut, és az 1982. évi szállítási szerződések megkötésekor törekedjenek arra, hogy a sütőipar több 1 és 2 kilós kenyeret gyártson. Felhívták a vállalat figyelmét a vétkes személyek felelősségre vonására, a késedelmes szállítások megszüntetésére, a minőség javítására és a halaszthatatlan rekonstrukciók mielőbbi megkezdésére. Seres Sándor A múlt hét végén a kedvező időjárást sokan kihasználták, és kirándultak Szanazugba. A kellemes hőmérsékletű víz jó lehetőséget biztosított a vízi sportok kedvelőinek, a pihenni vágyóknak Fotó: Szekeres András Utazási irodák II. Mit ígérnek az utószezonra? COOPTOURIST: Az utószezonban sem csökken az utazási iroda programválasztéka: erre az időszakra a kedvezményes akció jellemző. Többen őszre tartogatják a szabadságukat, állítva, hogy nyáron nem lehet igazán pihenni, a nagy hőség és a zajos sokadalom miatt. Rájuk gondoltunk, amikor újból meghirdettük „ötöt fizet, hetet kap” ajánlatunkat: Felsőtárkányban, a festői környezetű Szikla Szállóban egy hetet tölthetnek azok, akik szeretnek az Eger környéki hegyekben barangolni. Tovább folytatódik Tokaj új szállodájában is az üdültetés, különösen ősszel érdemes ide utazni, szüret idején. Mindkét helyen félpenziós üdülést szervezünk szeptember 6-tól. Az évszak a gyógyfürdők szezonja is. Kibővítettük szolgáltatásainkat: az auggusztus 1-én megnyíló Büki Thermal üdülőszövetkezeti szállóban szintén turnusok váltják majd egymást. Harkányba, Hajdúszoboszlóra is várnak utazási irodáink jelentkezőket, ezeken a gyógyfürdő-helyeken appart- man, illetve fizetővendégszolgálatos szállásról gondoskodunk, félpanziós ellátással. Bár augusztussal a balatoni idegenforgalmi csúcsidény, mondhatni lezárul, azért a nagy tó szépsége ősszel is vonzó. Hajókirándulásokon. szüreti mulatságokon, pince partykon, szórakoztató műsoros rendezvényeken lehet részt venni a balatoni utószezonban. A COOPTOURIST-irodákon keresztül összkomfortos szálláshelyeket és félpanziós ellátást kaphatnak kedvezményes áron a szeptemberi nyaralók. Az őszi külföldi programok között talán a legkedvezőbb az augusztustól minden csütörtökön kezdődő teljes panziós bolgár tengerparti üdülés a Napos-parton, a Hotel Borban. A Villa Zó- ra pedig szeptember 5-től október 3-ig várja a COOPTOURIST vendégeit. Ezek egyéni utazások. A hónap végéig megjelenik az utazási iroda 1981/82-es őszi—tavaszi programfüzete, mely igazodva a kereslethez sok olcsó utat kínál a közeli országokba, például a 3 napos szlovák, a drezdai, a berlini programokat. _ ha_ K ommentár nélkül... Kedves Főszerkesztő Elvtárs! Ez év nyarán felügyelő tanárként dolgoztam a Gyulai Tejporgyárban. Kérem, engedje meg, hogy a véleményem leírjam. Eddig, ez év nyári szünetében 73 diák vállalt munkát, többségük egyhónapos időszakra. Vannak diákok, akik már a harmadik nyarat töltik itt a gyárban. A munka nehéz, de szívesen jönnek, ha kell még lázas betegen is munkában állnak, pedig a hőmérő higanyszála 33 Celsius-fok, bent az üzemben még több, pedig elszívó is működik. „Miért szeretnek a diákok itt dolgozni, miért jönnek vissza, amíg csak lehet?” Én így láttam, amit a diákok véleményükkel igazoltak, hogy emberként, munkatársként bánnak velük. Nincs kiabálás, dorgálás, nagy-nagy türelemmel magyaráznak, mutatnak•. meg minden munkafogást, de nemcsak a művezetők, hanem a dolgozók is. A reggeliző és vacsorázó diákokat terített asztal várja, tejföl, joghurt, tej és vaj. Ebédjükhöz anyagilag hozzájárul a vállalat. Munkaruhájukat itt mossák, vasalják, tisztálkodási lehetőségük biztosítva. Az üzem vezetője, Höfler Pál — ha ideje engedi — a diákok között van, így aztán, ha éppen szorít a csizma, és a raktáros nem akarja (mert nem lehet) kicserélni, oly természetesen kopognak az irodája ajtaján, hogy „tessék engedélyezni a cserét”. Munkafegyelem van, nincs késés, nincs lógás, a gyár kapuján munkaidő letelte előtt csak művezetői engedéllyel tudnak távozni, mégis jókedvvel és szeretettel dolgoznak. Nagyon megbecsülik a jól dolgozó diákokat, emberséges bánásmóddal, és bérük is az, ami az üzem dolgozóinak a bére. Azért önmagukat sem tagadják meg, hiszen áramszünet idején már önfeledten játszanak, ha éppen egy üres tejfölös pohár akad, amit rúghatnak. Magukénak érzik a gyárat, számolják, még mennyi láda tej kell az esti váltásig, még hiányzik a hűtőből ennyi és ennyi tejföl, mint házigazdák okoskodnak. Ügy érzem, itt a munka szépét, és nemesét tanulták a diákok, a termelő munka szeretetére ilyen példával kell nevelni. Gyula, 1981. július 28. Hollóné Nagy Margit kollégiumi nevelőtanár Több külföldi turista, nagyobb bevétel Az év első felében kedvezően alakult a hazai idegen- forgalom — tanúsítják a statisztikai adatok, jelentések. Tizenhárom százalékkal több külföldi turista érkezett hazánkba, mint tavaly ilyenkor, s hasonló mértékben nőtt a kirándulók, átutazók száma is. Bár ennél kisebb arányban, csak 6 százalékkal emelkedett a turisták itt-tartózko- dási ideje, de kedvező jelenség, hogy a vendégek a tavalyinál nagyobb arányban vették igénybe a kereskedelmi szálláshelyeket, ami pedig különösen figyelemre méltó: az idegenforgalomból származó bevételek összege 44 százalékkal növekedett. A Balaton déli partjának két legnagyobb idegenforgalmi gazdája, az IBUSZ és a Siótour sikeres félévet zárt. Az IBUSZ-nak 20 százalékkal volt több vendége, mint a tavalyi hasonló időszakban. A látogatók túlnyomó többsége a tőkés országokból érkezett. Tizenhétféle programot — köztük balatoni és országjáró kirándulásokat, paprikapartyt, folklórrendez- í vényeket, magyaros vacsorákat, borkóstolókat — szerveztek a vendégeknek. A Balaton északi részein a tavalyihoz képest mintegy 30 százalékkál növekedett a forgalom, és vele együtt az árbevétel is. A kereskedelemben egészséges konkurrenciát hoztak a magánszemélyek által bérelt üzletek, hozzájárulva a magasabb színvonalú kiszolgáláshoz, a nagyobb választék megteremtéséhez. Az idén sajnos újból igazolódott, hogy kevés a turisztikai igényeket megfelelő módon kielégítő, olcsó vendéglátóhely a Balaton környékén. Baranyában a külföldiek 16 százalékkal több éjszakát töltöttek az idegenforgalmi hivatal szálláshelyein, mint az előző év hasonló időszakában. Különösen a jugo- szlávok érdeklődése nőtt meg, ők csaknem másfélszer annyian érkeztek, mint tavaly ilyenkor. Győr-Sopron megye félévi idegenforgalmi adatai is figyelemre méltóak. A megye három nagyobb városát: Győrt, Sopront, Mosonmagyaróvárt a szervezett idegenvezetés keretében több mint 25 ezren keresték fel. A legtöbb turistacsoport Sopronban fordult meg, de kiemelkedő volt Pannonhalma vendégforgalma is. Az ezeréves vár 130 ezer vendéget vonzott az első félévben. Több mint 60 ezren voltak kíváncsiak a fertőrákosi kőfejtőre. A nyugati országrész idegenforgalmi különlegességén, a Nosztalgia-vonat szerelvényein mintegy hatezer turista érkezett Sopronba és környékére Ausztriából. A győri IBUSZ Bécsböl 43, Szlovákiából 91 csoportot utaztatott a győri színház előadásaira és a pannonhalmi orgonakoncertekre. Az idén a középtávú fejlesztési programnak megfelelően alakult Heves megye idegenforgalma: . Egerben ezer hellyel gyarapodott a kemping. A Velencei-tó vendégforgalma 15 százalékkal emelkedett az elmúlt hat hónap alatt a tavalyi első félévhez képest. Javult a tóparti faházak kihasználtsága, és telt ház volt a fizetővendég-szobákban is. Ősszel is szép a Balaton (MTI-fotó — KS)
