Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-30 / 177. szám

1981. július 30., csütörtök 0 Nagy üzlet, nagy munka? II ceruzabab karrierje... Tavasszal a kistermelők között gyorsan terjedt a hír. A Békéscsabai Hűtőház ceruzabab-termeltetésre köt szer­ződést. Propagandára úgyszólván nem is volt szükség. A jó bornak, nem kell cégér, tartja a mondás. S mert a ceruzabab „jó bor”, vagyis jó áron értékesíthető, egy pillanatig sem forgott veszélyben a gyár vezetőinek az az elképzelése, hogy kistermelőktől vásároljanak fel ce­ruzababot. Márton Pál a hűtőház igazgatója: — Évek óta kísérletezünk azzal, hogy a ceruzababot mezőgazdasági nagyüzemek­kel termeltessük meg. Erő­feszítéseink fogadtatását bi­zonyítja; az értékesíthető mennyiség alig felére tud­tunk szerződést kötni. A bab szedéséhez kézi munkaerő kell. Ez pedig egyre kévé­iéinél elmondtuk, mit vá­runk tőlük. A termelők az átvevőhelyen is tapasztalatot cserélnek — tájékoztat Lau- rinyecz Mátyásné műszakve­zető. A szerződést kötők nem­csak vetőmagot, de szöve­ges termesztéstechnológiai tanácsadót is kaptak. Az elő­írásokat betartják. így az­után Ádász Istvánná, a hű­Egy dobozba 250 gramm ceruzabab kerül. Érdemes a terme­lést és a feldolgozást ésszerű határokig fokozni... Fotó: Veress Erzsi sebb a termelőszövetkezetek­ben, állami gazdaságokban. Nagy üzlet, nagy munka? A kistermelőknek ma már egyre nagyobb a tapasztala­tuk. Vannak, akik három év óta termesztenek ceruzába- bot. Szerződést azonban most kötöttek először. A termést persze eddig is átvették tő­lük. így most az írás in­kább termelésszervező funk­ciót töltött be, mint korlá­tozást. & Július elején kezdődött a ceruzababszezon. Azóta mintegy 170 tonnát vásárolt fel a hűtőház. Az átvevőhe­lyet reggel 6-tól este 10-ig tartják nyitva. Volt nap, amikor a termelők hosszú sorokban kígyóztak az át­vevőhely előtt... Július 27-én, hétfőn reg­gel is egymás után érkeztek „csomagjaikkal”. Ki kocsival, ki kerékpáron szállította az árut. Bencsik András termelő: — Azt hiszem, megéri. Kétszáz négyszögölről eddig 900 kilót vásároltak fel tő­lem — miközben beszél, ke­zét a derekára teszi. — Egész vasárnap szedtük a babot! — A mérleg 70 kilogrammot mutat. Hegedűs Mihályné: — Két hétig, háromig, minden áldott nap akad munka... Az átvétel ? Az­zal nincs semmi gond ... Lipták Jánosék „kaláká­ban” szedik a babot. Három család fogott össze. így könnyebb, gyorsabban megy. — Jövőre is kötünk szer­ződést — mondják. # — A termelési kedvvel nincs semmi baj. Tizen­nyolc forintot fizetünk a ce­ruzabab kilójáért. A szerző­dést kötők megértők. Minő­ségi kifogás miatt eddig nem küldtünk vissza senkit. A „kezdőknek” az első átvé­tőház laboratóriumának ve­zetője is elégedett a minő­séggel. Márton Pál igazgató: — A gyár ma már a nagy­üzemekkel nem termeltet ce­ruzababot. A kistermelők biztosítani tudják a szüksé- • ges mennyiséget. Az idén 240 kistermelővel kötöttünk szerződést, és várhatóan 200 tonna babot vásárolunk fel. Jövőre már 300 tonnát aka­runk feldolgozni. Többre belső munkaerőhiány miatt nem vállalkozhatunk... & A hűtőház a békési és a tiszaföldvári ÁFÉSZ-szel tart fenn szorosabb kapcso­latot. Mindkét fogyasztási j szövetkezet vállalkozott a { ceruzabab-termelők szerve­zésére. — Nem hozhatunk létre j egy külön apparátust, amelynek a kistermelés szer- ! vezése lenne a feladata. < Ezért igyekszünk kapcsola- í tot teremteni az ÁFÉSZ-ek- J kel és a termelőszövetkeze­tekkel, hogy ez utóbbiak j például a háztáji ágazatuk- 1 ban népszerűsítsék a ceru- j zabab termesztését. A helyi j Hazafias Népfronttal pedig i megbeszélést szervezünk a í termelőknek, hogy jobban I megismerhessük egymás ' gondjait, tisztázzuk milyen f igényei vannak az export- termelésnek — magyarázza Márton Pál. A gyár a fagyasztott és csomagolt ceruzabab 80 szá­zalékát Svédországban érté- : kesíti. Legnagyobb vásárló a Findus cég. A ceruzabab minden bi­zonnyal még sokáig a kere­sett termékek listáján ma­rad. Érdemes tehát a termel­tetést és feldolgozást az ész­szerű határokig fokozni. Az ésszerűt ebben az esetben pedig a lehetőségek jelentik, amelyek jobb kihasználásá­ban a gyár továbbra is szá­mít „külső” segítségre ... Kepenyes János Érdemes-e újítani? Egy üveggyári újító válasza E sorozatunk keretében legutóbb — lapunk júliifs 18-i számában — arról írtunk, hogy miképp intézik az Orosházi Üveggyárban az újítók panaszos ügyeit. Cik­künkben példaként említet­tük azt az esetet, amelynek főszereplőjével „hiába kö­zölték hivatalosan, hogy újí­tásáról a szükségképpen hosszan tartó kísérletek után döntenek csak — panaszos levelével egyenesen az igaz­gatóhoz fordultEz alka­lommal hallgassuk meg ma­gát az újítót, Körösi Zoltánt, akinek szavaiból kiderül, hogy a dolog nem is olyan egyszerű: — Újításomat 1980. ja­nuárjában nyújtottam be, egy ifjúsági pályázati felhívás nyomán, ötletem lényege: síküveg csomagolásnál az üvegtáblák közötti, úgyne­vezett kalappapír kiváltása porfelszórásos módszerrel. Ezt a gyár főmérnöke el­utasította azzal, hogy a készáru és göngyöleggazdál­kodási osztály ugyanilyen kísérletekkel foglalkozik. No, én utánanéztem a dolognak, és kiderült. hogy beszélni valóban beszéltek már róla, de érdemben nem foglalko­zott vele senki. Erre felkér­tem a főmérnököt, hogy néz­ze meg a már üzemképes készüléket, és utána mond­jon véleményt. Négyen vizs­gálták meg a 80 százalékos állapotban lévő kísérleti ké­szüléket, s ezt követően a főmérnök azt mondta: meg­kötjük a kísérleti szerződést, de próbaszállításokra van szükség. A kísérleti porszórás 1980. nyarán kezdődött, ám a próbaszállítmányok szőrén- szálán eltűntek. Senki nem tudta megmondani, hová irányították őket. Az üzem­vezetőnknek személyesen kellett utána járnia, hogy a vásárlók véleményét meg­tudja. 1981. februárjáig mindössze 180 láda üveget tettek tengelyre, az én mód­szeremmel csomagolva, de a fogadók közül senki nem tudta, hogy véleményt kell adnia módszeremről. Értéke­sítési osztályunkat kellett zaklatnom, aminek eredmé­nyeképpen telefonkérésre néhány vélemény — ez az újítás elfogadásának feltétele — befutott. Érthető, ha ezek után, jó egy év elteltével bátorkod­tam levelet írni a vezérigaz­gató elvtársnak. Arra kér­tem, járjon közben újításom ügyében. Félreértés ne es­sék, nem az újításom tech­nikai oldalával voltam nagy­ra, mert az igen egyszerű megoldás. Sokkal inkább gazdasági és társadalmi szer­veink figyelmét akartam fel­hívni arra; hogy szentelje­nek nagyobb figyelmet az újításoknak. Mert szerintem nem mindegy, hogy évente másfél-, kétmillió forinttal kevesebb a kiadás, különö­sen akkor, ha egy újítás a megtakarítás mellett, még tőkés importot is szükségte­lenné tesz. Tisztában vagyok egyébként azzal, hogy azide vonatkozó rendeletek értel­mében legelőször a gyári szakszervezethez kellett vol­na panaszommal fordulni. Minden esetre szakszerve­zetünk illetékesei, miután panaszos levelemet meg- | kapták, azonnal intézkedtek. Megkötöttük az újabb kí­sérleti szerződést mivel az előbbinek határideje lejárt. Kezdődtek a próbaszállítá­sok elölről, nyolcvan ládára ; való mennyiséget gyártottak le és most már mindegyik­ről tudtuk, hogy hova kerül. Három helyről azonban me­gint olyan vélemény jött \ vissza, amelyből kitűnt, ; hogy a vásárlót nem tájékoz- j tatták kellőképpen a kísérlet ; lényegéről. Az utolsó kísérleti szerző- ' dés határideje most, július j végén lejárt. Az illetékesek i határozatát újításomról még j nem ismerhetem. Az eddig í beérkezett vélemények — száma aránytalanul kevés, az elküldött próbaszállítá­sokhoz képest — ellentmon­dóak ugyan, viszont törés­kárról, vagy egyéb üvegsé­rülésről jelzést nem kap- ] tunk. Körösi Zoltán keserű sza- ] vai akkor is érthetők, ha — miként azt július 18-i írá- 1 sunkban is tettük, — hang- j súlyozzuk, hogy az Orosházi : Üveggyárban rangjának, ér- j tekének megfelelően kezelik ; az újító mozgalmat. Az újí­tó türelmetlenségét, amely legjobb meggyőződéséből fa­kad, csak pártfogolni tud- : juk. Ezért is jelentettük ki, ; hivatkozott írásunkban, hogy í a gyárban olyan alapokat í teremtettek az újítók tévé- : kenységéhez az elmúlt évek ; során, amelyekről sikerrel 1 léphetnek tovább az ügyek intézésének gyorsításában, s a hasznosítás körültekintő j megszervezésében. Kővári E. Péter Előzzük meg a baleseteket! Mezőhegyesen a 20 ezer volt feszültségű áramot rá­kapcsolták a hálózatra, ame­lyen villanyszerelő dolgozott. — Gyakorlott ácsok építették Gyulán a tószínpadot, ami rossz munka miatt mégis le­szakadt. — Egy nyomdai gép­mester, akit a legjobbak kö­zött tartottak számon, súlyos üzemi balesetet szenvedett. A nyomóhenger és a felhor­dóhenger közé került a ke­ze. — Gyulán, a tejporgyár­ban a kompresszort elismert szakemberek úgy szerelték, hogy nem iktatták ki a 13 atmoszféra nyomású gázve­zetékből. — Az Orosházi Ál­lami Gazdaság gépjárműve­zetője több százezer kilomé­tert vezetett balesetmentesen, egy alkalommal mégis töme­ges szerencsétlenséget oko- I zott. Ezekből a közelmúltban előfordult súlyos üzemi bal­esetekből arra lehet követ­keztetni, hogy a művezetés, illetve a kellő ellenőrzés hiá­nya az egyéni és a csoportos védettség csökkenését okoz­za. A termelőüzemekben gyakran előfordul, hogy csak hosszas keresés után lehet megtalálni a munka vezető­jét. Békés megye egyik na­gyobb építkezésén például órákig egyetlen művezető sem volt jelen. A fentiek alapján az SZMT munkavédelmi osztálya fel­hívással fordult a vállalatok, üzemek vezetőihez, hivatkoz­va a munkavédelemről szóló 47/1979. (XI. 30.) Mt. sz. ren­delet 13. §-ára, amely többek között előírja: „A gazdálkodó szervezet vezetőjének gon­doskodnia keli a munkavé­delmi feladatok meghatáro­zásáról, valamint a végrehaj­tás irányításáról és ellenőr­zéséről.” (p. b.) Szőlő és gyümölcsös is lehet illetményföld Az idén első alkalommal tette lehetővé egy új rendel­kezés, hogy az állami gazda­ságok dolgozói illetményföld­ként necsak szántót, hanem szőlőt és gyümölcsöst is kap­janak. Máris több gazdaság­ban éltek e lehetőséggel. Az eddigi tapasztalatok igen kedvezőek. A szőlő- és gyü­mölcsművelésre fordított szabad idő és a szakszerű munka lehetővé teszi a ter­més növelését, és így a gaz­daságok és dolgozóik egy­aránt jól járnak. Az adatok szerint mintegy 3 ezer hektár szőlő és 5 ezer hektár olyan gyümölcsös van az állami gazdaságok tulaj­donában, amelyekben a nagyüzemi gazdálkodás költ­ségei nem térülnek meg. Az elöregedésnek indult szőlők­ben, korszerűtlen gyümöl­csösökben a magas hozamok már csak aránytalanul sok kézi munkával biztosíthatók. E gyümölcsösök azonban még adnak annyi termést, hogy korai lenne felszámolá­suk. Ezért kerestek olyan megoldást, amelyben érde­keltté válnak a gazdaságok dolgozói a többlet munkaerő­ráfordításban. E feltételnek az illetményföldrendszer ki- terjesztése felelt jneg legin­kább. A kézi munkaráfordí­tás, a gondos kezelés — met­szés, zöldmunka — ugyanis átlagban egyharmaddal nö­veli a hektáronkénti hoza­mokat. A termés a bérlőé, s a gazdaság is jól jár. Amel­lett, hogy lekerül válláról a jövedelmezőséget rontó terü­letek gondja, az innen szár- < mazó termés — amelyet szerződéssel vesz át — növe­li árualapját, és lehetővé te- I szi a feldolgozó kapacitás jobb kihasználását. A kiskőrösi, a kiskunhala- j si és a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban összesen mint- i egy 100 hektár szőlőn, a Sza- i mosmenti Állami Tangazda­ságban pedig 50 hektár al­máskertben vették át a dol­gozók, illetve családtagjaik illetményföldként a műve­lést, jövőre pedig előrelátha­tóan további 30 gazdaság al­kalmazza a módszert. Biztató félév a TSZKER-ben Sikeres félévet hagytak maguk után a TSZKER Bé­kés megyei Területi Kiren­deltségének dolgozói. Az év első hat hónapjában hatvan százalékát forgalmazták az éves tervben előírt összeg­nek, árumennyiségnek. Je­lentősen túlteljesítették a szántóföldi termények fel­vásárlását és eladását. Ezen belül különösen az iregi nap­raforgóból adtak át sokat a külkereskedelmi vállalatnak, amely NSZK-beli partner­nek szállította a madárele- séget. Az év elején indított erdészeti ágazat a TSZKER tagszövetkezetei által készí­tett fakitermelési és -feldol­gozási terveknek megfelelő­én dolgozott. A múlt év hasonló idősza­kához és a tervhez képest is több zöldséget forgalma­zott a megyei kirendeltség, gondot okozott azonban a forró-levegős készítmények, így a lucernaliszt eladása. Tovább erősödött és fej- ;| lődött az év első felében a | fejőgépszerviz-szolgálat. Az ; Alfa-Laval gépek mellett a I Cristensen berendezések szervizelését is vállalja a növelt létszámmal működő | fejőgéprészleg. Jelenleg 18 tsz-nek és három állami gaz­daságnak van éves karban­tartási szerződése a fejőgép- ; szervizzel, de az eseti meg- s rendeléseket is képes kielé- ! gíteni a jelenlegi csapat. Sür- J gős esetben a bejelentést kö- j vető 24 órán belül a hely- i színen javítják ki a hibákat. Dinamikusan nőtt a múlt I évhez képest a jármű-, gép-, j szerszámgép- és építőanyag- j forgalmazás. Ezen belül ér- ) demes kiemelni, hogy a la- | kossági kisgépellátás javítá- sa érdekében Honda-típusú ■! kertművelő kisgépet szállí- : tanak az ÁFÉSZ-boltokba, j minta utáni értékesítésre, j Űjdonság, hogy májustól a TSZKER megyei központja a vaskúti Bácska Tsz által i gyártott Fito Horm levéltrá* ; gya eladásába is bekapcsoló- }■ dott. (M. SZ. ZS.) A Magyarbánhegyesi Baromfikeltető Szövetkezeti Közös Vállalat dolgozói válogatják a na­poscsibéket. Munkájuk célja, hogy csak életerős, egészséges csibék kerüljenek szállításra Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents