Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-30 / 177. szám
1981. július 30., csütörtök 0 Nagy üzlet, nagy munka? II ceruzabab karrierje... Tavasszal a kistermelők között gyorsan terjedt a hír. A Békéscsabai Hűtőház ceruzabab-termeltetésre köt szerződést. Propagandára úgyszólván nem is volt szükség. A jó bornak, nem kell cégér, tartja a mondás. S mert a ceruzabab „jó bor”, vagyis jó áron értékesíthető, egy pillanatig sem forgott veszélyben a gyár vezetőinek az az elképzelése, hogy kistermelőktől vásároljanak fel ceruzababot. Márton Pál a hűtőház igazgatója: — Évek óta kísérletezünk azzal, hogy a ceruzababot mezőgazdasági nagyüzemekkel termeltessük meg. Erőfeszítéseink fogadtatását bizonyítja; az értékesíthető mennyiség alig felére tudtunk szerződést kötni. A bab szedéséhez kézi munkaerő kell. Ez pedig egyre kévéiéinél elmondtuk, mit várunk tőlük. A termelők az átvevőhelyen is tapasztalatot cserélnek — tájékoztat Lau- rinyecz Mátyásné műszakvezető. A szerződést kötők nemcsak vetőmagot, de szöveges termesztéstechnológiai tanácsadót is kaptak. Az előírásokat betartják. így azután Ádász Istvánná, a hűEgy dobozba 250 gramm ceruzabab kerül. Érdemes a termelést és a feldolgozást ésszerű határokig fokozni... Fotó: Veress Erzsi sebb a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban. Nagy üzlet, nagy munka? A kistermelőknek ma már egyre nagyobb a tapasztalatuk. Vannak, akik három év óta termesztenek ceruzába- bot. Szerződést azonban most kötöttek először. A termést persze eddig is átvették tőlük. így most az írás inkább termelésszervező funkciót töltött be, mint korlátozást. & Július elején kezdődött a ceruzababszezon. Azóta mintegy 170 tonnát vásárolt fel a hűtőház. Az átvevőhelyet reggel 6-tól este 10-ig tartják nyitva. Volt nap, amikor a termelők hosszú sorokban kígyóztak az átvevőhely előtt... Július 27-én, hétfőn reggel is egymás után érkeztek „csomagjaikkal”. Ki kocsival, ki kerékpáron szállította az árut. Bencsik András termelő: — Azt hiszem, megéri. Kétszáz négyszögölről eddig 900 kilót vásároltak fel tőlem — miközben beszél, kezét a derekára teszi. — Egész vasárnap szedtük a babot! — A mérleg 70 kilogrammot mutat. Hegedűs Mihályné: — Két hétig, háromig, minden áldott nap akad munka... Az átvétel ? Azzal nincs semmi gond ... Lipták Jánosék „kalákában” szedik a babot. Három család fogott össze. így könnyebb, gyorsabban megy. — Jövőre is kötünk szerződést — mondják. # — A termelési kedvvel nincs semmi baj. Tizennyolc forintot fizetünk a ceruzabab kilójáért. A szerződést kötők megértők. Minőségi kifogás miatt eddig nem küldtünk vissza senkit. A „kezdőknek” az első átvétőház laboratóriumának vezetője is elégedett a minőséggel. Márton Pál igazgató: — A gyár ma már a nagyüzemekkel nem termeltet ceruzababot. A kistermelők biztosítani tudják a szüksé- • ges mennyiséget. Az idén 240 kistermelővel kötöttünk szerződést, és várhatóan 200 tonna babot vásárolunk fel. Jövőre már 300 tonnát akarunk feldolgozni. Többre belső munkaerőhiány miatt nem vállalkozhatunk... & A hűtőház a békési és a tiszaföldvári ÁFÉSZ-szel tart fenn szorosabb kapcsolatot. Mindkét fogyasztási j szövetkezet vállalkozott a { ceruzabab-termelők szervezésére. — Nem hozhatunk létre j egy külön apparátust, amelynek a kistermelés szer- ! vezése lenne a feladata. < Ezért igyekszünk kapcsola- í tot teremteni az ÁFÉSZ-ek- J kel és a termelőszövetkezetekkel, hogy ez utóbbiak j például a háztáji ágazatuk- 1 ban népszerűsítsék a ceru- j zabab termesztését. A helyi j Hazafias Népfronttal pedig i megbeszélést szervezünk a í termelőknek, hogy jobban I megismerhessük egymás ' gondjait, tisztázzuk milyen f igényei vannak az export- termelésnek — magyarázza Márton Pál. A gyár a fagyasztott és csomagolt ceruzabab 80 százalékát Svédországban érté- : kesíti. Legnagyobb vásárló a Findus cég. A ceruzabab minden bizonnyal még sokáig a keresett termékek listáján marad. Érdemes tehát a termeltetést és feldolgozást az észszerű határokig fokozni. Az ésszerűt ebben az esetben pedig a lehetőségek jelentik, amelyek jobb kihasználásában a gyár továbbra is számít „külső” segítségre ... Kepenyes János Érdemes-e újítani? Egy üveggyári újító válasza E sorozatunk keretében legutóbb — lapunk júliifs 18-i számában — arról írtunk, hogy miképp intézik az Orosházi Üveggyárban az újítók panaszos ügyeit. Cikkünkben példaként említettük azt az esetet, amelynek főszereplőjével „hiába közölték hivatalosan, hogy újításáról a szükségképpen hosszan tartó kísérletek után döntenek csak — panaszos levelével egyenesen az igazgatóhoz fordultEz alkalommal hallgassuk meg magát az újítót, Körösi Zoltánt, akinek szavaiból kiderül, hogy a dolog nem is olyan egyszerű: — Újításomat 1980. januárjában nyújtottam be, egy ifjúsági pályázati felhívás nyomán, ötletem lényege: síküveg csomagolásnál az üvegtáblák közötti, úgynevezett kalappapír kiváltása porfelszórásos módszerrel. Ezt a gyár főmérnöke elutasította azzal, hogy a készáru és göngyöleggazdálkodási osztály ugyanilyen kísérletekkel foglalkozik. No, én utánanéztem a dolognak, és kiderült. hogy beszélni valóban beszéltek már róla, de érdemben nem foglalkozott vele senki. Erre felkértem a főmérnököt, hogy nézze meg a már üzemképes készüléket, és utána mondjon véleményt. Négyen vizsgálták meg a 80 százalékos állapotban lévő kísérleti készüléket, s ezt követően a főmérnök azt mondta: megkötjük a kísérleti szerződést, de próbaszállításokra van szükség. A kísérleti porszórás 1980. nyarán kezdődött, ám a próbaszállítmányok szőrén- szálán eltűntek. Senki nem tudta megmondani, hová irányították őket. Az üzemvezetőnknek személyesen kellett utána járnia, hogy a vásárlók véleményét megtudja. 1981. februárjáig mindössze 180 láda üveget tettek tengelyre, az én módszeremmel csomagolva, de a fogadók közül senki nem tudta, hogy véleményt kell adnia módszeremről. Értékesítési osztályunkat kellett zaklatnom, aminek eredményeképpen telefonkérésre néhány vélemény — ez az újítás elfogadásának feltétele — befutott. Érthető, ha ezek után, jó egy év elteltével bátorkodtam levelet írni a vezérigazgató elvtársnak. Arra kértem, járjon közben újításom ügyében. Félreértés ne essék, nem az újításom technikai oldalával voltam nagyra, mert az igen egyszerű megoldás. Sokkal inkább gazdasági és társadalmi szerveink figyelmét akartam felhívni arra; hogy szenteljenek nagyobb figyelmet az újításoknak. Mert szerintem nem mindegy, hogy évente másfél-, kétmillió forinttal kevesebb a kiadás, különösen akkor, ha egy újítás a megtakarítás mellett, még tőkés importot is szükségtelenné tesz. Tisztában vagyok egyébként azzal, hogy azide vonatkozó rendeletek értelmében legelőször a gyári szakszervezethez kellett volna panaszommal fordulni. Minden esetre szakszervezetünk illetékesei, miután panaszos levelemet meg- | kapták, azonnal intézkedtek. Megkötöttük az újabb kísérleti szerződést mivel az előbbinek határideje lejárt. Kezdődtek a próbaszállítások elölről, nyolcvan ládára ; való mennyiséget gyártottak le és most már mindegyikről tudtuk, hogy hova kerül. Három helyről azonban megint olyan vélemény jött \ vissza, amelyből kitűnt, ; hogy a vásárlót nem tájékoz- j tatták kellőképpen a kísérlet ; lényegéről. Az utolsó kísérleti szerző- ' dés határideje most, július j végén lejárt. Az illetékesek i határozatát újításomról még j nem ismerhetem. Az eddig í beérkezett vélemények — száma aránytalanul kevés, az elküldött próbaszállításokhoz képest — ellentmondóak ugyan, viszont töréskárról, vagy egyéb üvegsérülésről jelzést nem kap- ] tunk. Körösi Zoltán keserű sza- ] vai akkor is érthetők, ha — miként azt július 18-i írá- 1 sunkban is tettük, — hang- j súlyozzuk, hogy az Orosházi : Üveggyárban rangjának, ér- j tekének megfelelően kezelik ; az újító mozgalmat. Az újító türelmetlenségét, amely legjobb meggyőződéséből fakad, csak pártfogolni tud- : juk. Ezért is jelentettük ki, ; hivatkozott írásunkban, hogy í a gyárban olyan alapokat í teremtettek az újítók tévé- : kenységéhez az elmúlt évek ; során, amelyekről sikerrel 1 léphetnek tovább az ügyek intézésének gyorsításában, s a hasznosítás körültekintő j megszervezésében. Kővári E. Péter Előzzük meg a baleseteket! Mezőhegyesen a 20 ezer volt feszültségű áramot rákapcsolták a hálózatra, amelyen villanyszerelő dolgozott. — Gyakorlott ácsok építették Gyulán a tószínpadot, ami rossz munka miatt mégis leszakadt. — Egy nyomdai gépmester, akit a legjobbak között tartottak számon, súlyos üzemi balesetet szenvedett. A nyomóhenger és a felhordóhenger közé került a keze. — Gyulán, a tejporgyárban a kompresszort elismert szakemberek úgy szerelték, hogy nem iktatták ki a 13 atmoszféra nyomású gázvezetékből. — Az Orosházi Állami Gazdaság gépjárművezetője több százezer kilométert vezetett balesetmentesen, egy alkalommal mégis tömeges szerencsétlenséget oko- I zott. Ezekből a közelmúltban előfordult súlyos üzemi balesetekből arra lehet következtetni, hogy a művezetés, illetve a kellő ellenőrzés hiánya az egyéni és a csoportos védettség csökkenését okozza. A termelőüzemekben gyakran előfordul, hogy csak hosszas keresés után lehet megtalálni a munka vezetőjét. Békés megye egyik nagyobb építkezésén például órákig egyetlen művezető sem volt jelen. A fentiek alapján az SZMT munkavédelmi osztálya felhívással fordult a vállalatok, üzemek vezetőihez, hivatkozva a munkavédelemről szóló 47/1979. (XI. 30.) Mt. sz. rendelet 13. §-ára, amely többek között előírja: „A gazdálkodó szervezet vezetőjének gondoskodnia keli a munkavédelmi feladatok meghatározásáról, valamint a végrehajtás irányításáról és ellenőrzéséről.” (p. b.) Szőlő és gyümölcsös is lehet illetményföld Az idén első alkalommal tette lehetővé egy új rendelkezés, hogy az állami gazdaságok dolgozói illetményföldként necsak szántót, hanem szőlőt és gyümölcsöst is kapjanak. Máris több gazdaságban éltek e lehetőséggel. Az eddigi tapasztalatok igen kedvezőek. A szőlő- és gyümölcsművelésre fordított szabad idő és a szakszerű munka lehetővé teszi a termés növelését, és így a gazdaságok és dolgozóik egyaránt jól járnak. Az adatok szerint mintegy 3 ezer hektár szőlő és 5 ezer hektár olyan gyümölcsös van az állami gazdaságok tulajdonában, amelyekben a nagyüzemi gazdálkodás költségei nem térülnek meg. Az elöregedésnek indult szőlőkben, korszerűtlen gyümölcsösökben a magas hozamok már csak aránytalanul sok kézi munkával biztosíthatók. E gyümölcsösök azonban még adnak annyi termést, hogy korai lenne felszámolásuk. Ezért kerestek olyan megoldást, amelyben érdekeltté válnak a gazdaságok dolgozói a többlet munkaerőráfordításban. E feltételnek az illetményföldrendszer ki- terjesztése felelt jneg leginkább. A kézi munkaráfordítás, a gondos kezelés — metszés, zöldmunka — ugyanis átlagban egyharmaddal növeli a hektáronkénti hozamokat. A termés a bérlőé, s a gazdaság is jól jár. Amellett, hogy lekerül válláról a jövedelmezőséget rontó területek gondja, az innen szár- < mazó termés — amelyet szerződéssel vesz át — növeli árualapját, és lehetővé te- I szi a feldolgozó kapacitás jobb kihasználását. A kiskőrösi, a kiskunhala- j si és a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban összesen mint- i egy 100 hektár szőlőn, a Sza- i mosmenti Állami Tangazdaságban pedig 50 hektár almáskertben vették át a dolgozók, illetve családtagjaik illetményföldként a művelést, jövőre pedig előreláthatóan további 30 gazdaság alkalmazza a módszert. Biztató félév a TSZKER-ben Sikeres félévet hagytak maguk után a TSZKER Békés megyei Területi Kirendeltségének dolgozói. Az év első hat hónapjában hatvan százalékát forgalmazták az éves tervben előírt összegnek, árumennyiségnek. Jelentősen túlteljesítették a szántóföldi termények felvásárlását és eladását. Ezen belül különösen az iregi napraforgóból adtak át sokat a külkereskedelmi vállalatnak, amely NSZK-beli partnernek szállította a madárele- séget. Az év elején indított erdészeti ágazat a TSZKER tagszövetkezetei által készített fakitermelési és -feldolgozási terveknek megfelelőén dolgozott. A múlt év hasonló időszakához és a tervhez képest is több zöldséget forgalmazott a megyei kirendeltség, gondot okozott azonban a forró-levegős készítmények, így a lucernaliszt eladása. Tovább erősödött és fej- ;| lődött az év első felében a | fejőgépszerviz-szolgálat. Az ; Alfa-Laval gépek mellett a I Cristensen berendezések szervizelését is vállalja a növelt létszámmal működő | fejőgéprészleg. Jelenleg 18 tsz-nek és három állami gazdaságnak van éves karbantartási szerződése a fejőgép- ; szervizzel, de az eseti meg- s rendeléseket is képes kielé- ! gíteni a jelenlegi csapat. Sür- J gős esetben a bejelentést kö- j vető 24 órán belül a hely- i színen javítják ki a hibákat. Dinamikusan nőtt a múlt I évhez képest a jármű-, gép-, j szerszámgép- és építőanyag- j forgalmazás. Ezen belül ér- ) demes kiemelni, hogy a la- | kossági kisgépellátás javítá- sa érdekében Honda-típusú ■! kertművelő kisgépet szállí- : tanak az ÁFÉSZ-boltokba, j minta utáni értékesítésre, j Űjdonság, hogy májustól a TSZKER megyei központja a vaskúti Bácska Tsz által i gyártott Fito Horm levéltrá* ; gya eladásába is bekapcsoló- }■ dott. (M. SZ. ZS.) A Magyarbánhegyesi Baromfikeltető Szövetkezeti Közös Vállalat dolgozói válogatják a naposcsibéket. Munkájuk célja, hogy csak életerős, egészséges csibék kerüljenek szállításra Fotó: Veress Erzsi
