Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-30 / 177. szám
1981, július 30., csütörtök Sztárcsinálók: az első magyar rockopera (KS-felvétel) ■Látleletnek elég, diagnózisnak kevés Somogyi Tóth Sándor: Huszonegy korsó sör Jelenet a rockoperából A Rock Színház — egyelőre nyári „turnészínház”. Tagjai énekesek, zenészek, tehetséges fiatal színészek. Tavaly nyáron a margitszigeti kertmoziban Webber —Prince szerzőpáros Evita című rockoperáját mutatták be. A produkciót a hazai kritika elismerően fogadta. A Sztárcsinálók: az első eredeti magyar rockopera. A szövegét Miklós Tibor írta, zenéjét Várkonyi Mátyás szerezte. A mű ősbemutatója június 25-én volt a győri sportcsarnokban. — Miért éppen Győrben? — Mindenképpen vidéken szerettük volna bemutatni — mondja Kovácsi János rendező. — Magyarországnak az egycentrumú jellegét (ami nyáron Budapest—Balaton centrummá egészül ki) akarjuk megtörni. Miklós Tibor és Várkonyi Mátyás közreműködtek a győri Kisfaludy Színházban bemutatott örvényben című musical szín- revitelében. A darab körüli kedvező visszhang, a városi vezetők és a színház támogatása lehetővé tette, hogy itt legyen az ősbemutató. Az operát a Rock Színház tizenkét fős zenekara kíséri, tagjai a Generál és az Apostol legjobb zenészei. A díszlet Lovas Pál és Bogyó Barna munkája. — A díszletet régiessé, ugyanakkor egyetemessé kívánjuk tenni — mondja Kovácsi János. — A nyáron huszonhat előadásunk lesz. Sportcsarnokokban, szabadtéri színpadon, cirkuszi sátorban játszunk, tehát olyan díszletet igyekszünk kialakítani, amelyik megfelel az aréna félkörívének. A Sztárcsinálóknt az óbudai Május 9. park cirkuszi sátrában augusztus 15-től augusztus 30-ig játsszák. Ennek előtte bemutatják néhány nagyvárosban is — a szombathelyi sportcsarnokban, a Diósgyőri Várszínpadon, a debreceni nagyerdei szabadtéri színpadon, Szegeden, az újszegedi szabadtéri színpadon. — Hogy a közönség tudja, mire vált jegyet: hallhatnánk valamit a mű történetéből? — Előadásunkban megjelennek a Néró-korabeli Róma ismert és kitalált figurái — mondja Miklós Tibor. — Azt a fikciót fogadjuk el, hogy Nérót a sztárcsináló Agrippina és Seneca azért juttatták a siker csúcsára, mert saját üzleti érdekeiket akarták érvényesíteni. A történetet átszövi egy szökött rabszolga, a szélhámos Kip- rios-Jézus mesterkedése, aki a feltámadott megváltónak adja ki magát. Kiderül, hogy egy mítosszal miképpen tud visszaélni egy kókler. Mindezt sajátos szöveggel és sajátos zenei megfogalmazásban mutatjuk be. A darabban a saját nemzedékünk, mondhatnánk, a rockzene igézetében felnőtt nemzedék látásmódjával, szóhasználatával, mozgásvilágával élünk. A Sztárcsinálókkal egy műfaj, a rockopera létéért is küzdünk. Tartalmilag, erkölcsileg, gondolatilag kiürültnek érezzük a ma divatos pop- és rockzenét, amely könnyű kis üzletnek tűnik, s mi tagadás, meg is lehet gazdagodni belőle. A Sztárcsinálók tehát az üzleti-politikai sztárcsinálás, a show-biznisz, a szórakoztatóipari üzlet összetett problémájával foglalkozik. Herceg Árpád Az alkoholizmus már régóta nem (csupán) morális kérdés Magyarországon. Feltehetően azért kölcsönözte a kötetének is ezt a címet Somogyi Tóth Sándor. Hogy ki, hány korsó, üveg sört (bort, pálinkát) iszik meg, hogyan, milyen mérgekkel pusztítja önmagát, még tekinthető „magánügynek”, a hatása, eredménye azonban már semmiképpen. A huszonegy korsó sör, az alkoholizálás az a szimptóma, az a jelenségvilág, amelyben (többek között) tetten érhető egy morális elbizonytalanodás, pz értékek és értékrendszerek földcsúszam- lása, amelyet olykor hánya- vetien, slendriánul, máskor morózusan az „átmeneti kor” számlájára szoktunk írni. Somogyi Tóth Sándor, mint minden valamire való író, elsősorban morális lénynek tekinti az embert, s azt vizsgálja novelláiban (hol csak a jelenség szintjén, hol valamivel mélyebbre ásva), hogyan is oldja meg az életét, ezt az egyszeri kalandot, és feladatot. A képlet és az eredmény kiábrándító, legyen szó akár a kortásairól, az apák nemzedékéről, akár a mai fiatalokról. A házastársak több évi civakodás, máskor csak néhány éves ismerkedés után elválnak. (Tigris, vagy birka; Kitagadás; Ismerni). Ilyen felnőttek között, ilyen családban azután nem csoda, hogy a fiatalok is magányosan nőnek fel, ellenségnek, megvetendő férgeknek tekintik az előttük járó nemzedéket (Tigris, vagy birka; Háztűznéző, Gitta hullámain; Az üzenet). A szerelemnek, a szexuális partnerkapcsolatoknak , is csak akkora értéke és sú- lyá van, mint a sörnek, nincs tartalmuk, csupán élvezeti értékük. Azaz élvezhetetlenek, mert csak keserű élményként ülepednek le a tudatban, mint a sör íze másnap. Érthető, hiszen ha a másik ember csupán „fogyasztási cikk”, akkor az első szerelem és szeretkezés is leértékelődik (Gitta hullámain), a kamaszkor szép lázadásaiból is kilúgozódik a romantika. Nagy kérdés, persze, hogy mennyiben van igaza Somogyi Tóth Sándornak? A részletek, a jelenségek megrajzolásában hitelesnek tűnik. Nem lehet egy életet vereségre berendezkedve leélni. Logikusan következik ez a munkahelyi kudarcokból, hogy a magánélet is lehetetlenné válik. Széthullik a család is, mert mindenki a maga megoldhatatlannak tűnő kínjaival, gondjaival bíbelődik. Meghal a házastársakban a szerelem, aknamezővé válik a hitvesi ágy. Mindezek — mint mondottuk — valóban létező jelenségek és traumák, az ol~ vasó mégis egyre nagyobb hiányérzettel lapozza ezeket a novellákat. Túl nagynak érzi a távolságtartást a szerző és hősei között, aki érti, de nem akarja megérteni is ezeket a szánandó figurákat. A szerzőnek mindenkor joga van lenézni ábrázolt világát. Lehet gunyoros, fölényes is akár, de nem maradhat adós az indoklással és a motivá- lássál. A morál: egy-egy kor erkölcse következmény is, a körülményeké. A moralizá- lás azonban nem ad elég fogódzót ezek feltárásához, megértéséhez. Alaposabban megvizsgálva semmi különbséget nem találnak Somogyi Tóthnál a fiatalok és a felnőttek között, noha nem értik meg, sőt utálják, megvetik egymást. De miért?, hogyan alakult ez így? Mindenki mondja a magáét, de a bűvös körből nem tud kitörni senki. Az élet értelmetlen kínlódás, mindenféle megváltás ígérete nélkül. Olyanok ezek a novellák, mintha metszetek lennének valamilyen szövetből, de nincsenek megfestve, így az elemzésük, azonosításuk is bajos. Az „ez van” állítása látleletnek valóban elég (ez az egyik ciklus címe), de diagnózisnak kevés. Holott arra lenne égetően szükség, még akkor is, ha kegyetlen. (Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1981.) HANGSZÓRÓ Kupaktanács Az MR 10—14 különkiadása „Kupaktanács” címmel jelentkezett kedden délelőtt a Kossuth rádióban. A zeneszámokkal tarkítptt műsor alkalmasint nagyon is izgalmas problémát dobott a mik. rofon előtt csevegő társaságba, mégpedig azt, hogy kinek mi a véleménye az igazmondásról? Aki szép leckefelmondást várt, csalódott. De az is csalódott, aki azt várta, hogy a hetedikesekből, nyolcadikosokból összeverbuvált „kupaktanács” egyértelműen el- íétli azt, aki nem mond igazat, erősebb fokozatot használva: aki hazudik. Nos, a társaság nem ítélte el, és ez — számomra — a nem tizenéves hallgató számára, alapos meglepetés volt. Azt mondja az egyik leány: „Olyan nincs, hogy teljes igazmondás, hazudni mindig kell.” A másik „kupaktanácstag” szerint: „Amikor kellétt hazudtam, őszintébb nem leszek ezután sem.” A harmadik: „Nem vagyunk Elektrák, aki mindig igazat mondott.” Idézhetném tovább is, keresve valami mentőövet, valami másféle véleményt, amely azt húzná alá, hogy aki nem mond igazat, az nem tiszta ember, vagy legalább annyit, hogy nem szép dolog elhallgatni az igazságot... Ilyen idézetekkel azonban nem szolgálhatok. Egyszóval, ha tetszik, ha nem, a kéddi „Kupaktanács” ifjú közreműködői nekem bizony csalódást okoztak. Már azt sem merem megemlíteni, hogy hol van ezekben az érezhetően őszintén elmondott véleményekben az iskola, az úttörőszervezét nevelőmunkája, hatása? Hogyan lehet az, hogy tizenéves fiatalok egyszerűen kijelentik: „Minden ember hazudik, azzal is, hogy nem mondja ki, amit gondol.” Nem állítom én sem, hogy ennek az ellenkezője az igaz. Igen', rengeteg ember hazudik, mellébeszél, elhallgatja a véleményét, mert azt is tudja, hogy „ne szólj szám, nem fáj fejem”. De vannak, akik azt is tudják, hogy az igazság kimondása, az őszinteség nem a közmondásokkal, hanem azzal van összefüggésben: ki, milyen ember? Jóakaratú-e vagy alattomos? Nyílt szívű-e vagy gonoszkodó, rosszindulatú? Tud-e élni másokért, vagy csak önmaga luxus szemétdombján érzi jól magát?!... Persze, még az is idetartozik, hogy fél-e, amikor bátornak kellene lennie? Egy valaki azonban megcsillantotta bennem a reményt. Akinek az volt a véleménye, hogy az ember „ne más kárán, hanem a saját teljesítménye alapján kerüljön feljebb”. Mert valahol ez is összefügg az igazsággal, az igazmondással. Sass Ervin Horpácsi Sándor A debreceni Déry Múzeum munkatársai dr. Módy György régész vezetésével tovább folytatják az elmúlt évben megkezdett feltárást a Nagytemplom környékén. A földmunkák során előkerültek a XIII. században épült, és Bethlen Gábor fejedelem által 1628-ban újjáépített Szent András templom maradványai. A- Nagytemplom nyugati oldalán megtalálták a híres Rákóczi-harang, 1642-ben megépített négyzet alakú Veres-tornyának maradványait, az északi oldalon pedig egy XV. századi sekrestyekápolna alapjait és kőpadlóburkolatát. A középkori és reneszánsz maradványok várostörténeti és építészettörténeti szempontból is jelentősek. A nyugati oldalon a Veres-torony alapfalai láthatók /KC-fntni MA! MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Nótacsokor. 9.20: Irodalmi évfordulónaptár. 9.44: Zenevár. 10.05: A kincses sziget. 10.36: Kamarazene. 11.24: Valuta — házilag. (ism.) 11.39: Abel a rengetegben. 12.35: Filmtükörkép. 12.50: Zenemúzeum. 14.28: Az elbeszélés klasszikusai. 15.10: Esterházy Péter: Függő. 15.20: Vásárhelyi Zoltán kórusműveiből. 15.30: Sullivan operettdalaiból. 16.05: Húszas stúdió. 17.07: Olvastam valahol . . . 17.27: Gulyás László: Békési esték. 17.42: Magyar előadóművészek. 19.15: Tudósítás a kajak-kenu VB-ről. 19.25: 30 éves a Rádiószínház. 20.17: Donizetti: Lammermoori Lucia. Közben: 20.59: A kísérleti társadalomlélektan fő árama. 21.18: Az operaközvetítés folytatása. 22.19: Tíz perc külpolitika. 22.29: Az operaközvetítés folytatása. 23.25: A Csehszlovák Rádió szimfonikus zenekara játszik. 0.10: A brüsszeli Pro Musica Antiqa együttes Machaut- felvételeiből. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Operettkettősök. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Napközben — Székesfehérváron. 10.00: Zenedélelőtt. 12.33: A népművészet mestereinek felvételeiből. 12.55: Az utolsó lakodalom. 13.25: Látószög. 13.30: Tudósítás a kajak-kenu VB-ről. 14.00: Szórakoztató antikvárium. 16.00: Fúvósesztrád. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Egészségűnként! 17.35: Mozaik. 18.33: Külföldről érkezett. 18.53: Minek nevezzelek? 19.02: Sanzonalbum. 19.55: Slágerlista. 20.33: Kié a diófa? 21.53: Üj dzsesszfelvételeinkből. 22.30: Coco. 23.15: Nóták. III. MŰSOR 9.00: Rfavel és Sztravinszkij zongoraműveiből. 9.42: Lohengrin. 10.30: A Beatles együttes összes felvétele. 11.05: Zsebrádiószínház. 11.25: Zenekari muzsika. 13.07: Emlékezetes dzsesszhangversenyek. 14.10: Bach-művek. 15.03: XX. századi operákból. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Muzsikáról versben, prózában. 16.50: Pillanatkép. 16.55: Popzene sztereóban. 18.00: Művésztalálkozó. 19.05: Híres előadóművészek lemezeiből. 21.07: A progresszív beat híres előadói. 21.52: Enescu-felvételeinkből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Könnyűzene Richard Anthong felvételeiből. 17.15: Egészségőrök. Riporter: Kardos Ernő. 17.25: A szarvasi citerazenekar játszik. 17.35: Szabad idő . . . ? Riporter: Dalocsa István. 17.45: Az EDDA együttes felvételeiből. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Előadó a szerző. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lapés műsorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 16.05: Hírek, (f.-f.) 16.10: Bevettük a várat. . . (ism.) 16.40: Stop! (ism.) 16.45: Nagy folyók a történelem visszfényében. 17.45: Tévébörze, (f.-f.) 17.55: Hová látni a Ganz Villamossági Művekből? (f.-f.) 18.30: Reklám, (f.-f.) 18.35: Telesport. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A tenger titkai. 20.45: Hatvanhat. 21.45: Supermax. 22.35: Tv-híradó 3. 22.45: Universiade 1981. II. MŰSOR 18.45: Sorstársak, (ism., f.-f.) 19.00: Unser Bildschirm — A mi képernyőnk, (f.-f.) 19.20: Reklám, (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kleist: Az eltört korsó, (f.-f.) Közben: kb. 21.15: Tv-híradó 2. BUKAREST 16.05: Pedagógusok fóruma. 17.25: Kulturális híradó. 18.35: Rajzfilmek. 19.00: Tv-níradó. 19.30 • Oazdasági figyelő. 19.55: I ,...alok órája. 20.45: Népdalok. 21.15: A rejtélyes világ. Angol tudományos filmsorozat. 21.40: Enescü: 3. szonáta. 22.05: Tv-híradó. 22.30: Universiade. BELGRÁD, I. MŰSOR 17.40: Tv-napló. 18.05: Tv-naptár. 18.15: A szökevény. 18.45: Emberrablás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Délkörök — külpolitika. 20.50: Szórakoztató zene. 22.00: Dubrovniki nyári játékok: zene. II. MŰSOR 15.00: Nyári délután. 17.15: Budapest: atlétikai találko19.00: Kis*koncert. 19.15: Idő és pihenés. 19.27: Ma este. 20.00: Filmest. MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Sivatagi show, 8 órakor: Zugügyvéd zavarban. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Sugarlan- di hajtóvadászat. Békéscsabai Kert: Premier. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Bátorság, fussunk! Békéscsabai Terv: Kínai negyed. Gyulai Erkel: Mackenna aranya. Gyulai Kert: Majmok bolygója. Gyulai Petőfi: Languszta reggelire. Orosházi Béke: A férfi, aki szerette a nőket. Orosházi Partizán: Mindhalálig zene. Szarvasi Táncsics: A Pogány Madonna.
