Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-30 / 177. szám
1981. július 30., csütörtök Fiatalok a műszaki fejlesztésért Fiatalok a műszaki fej- lesztésért gondolat jegyében 200 fiatal szakember tanácskozott három napon át Egerben. A szerdán befejeződött eszmecserén a pótlólagos automatizálás lehetőségeit, megvalósításának időszerű kérdéseit vitatták meg. Mint többek között hangoztatták, a pótlólagos automatizálásnak napjainkban különös jelentőséget adnak a következő évek korlátozott beruházási lehetőségei. A meglevő berendezések pótlólagos automatizálásával ugyanis lényegesen olcsóbban lehet javítani a termelékenységet, mint új beruházással. A gépiparban, a hozzávetőleges számítások szerint is, körülbelül 70 000 automatika elemek pótlólagos beépítésével, alkalmazásával korszerűsíthető gép működik. Kiszámították, ha 10 százalékuknál használják is csak ki ezt a lehetőséget, azzal is körülbelül 7000 ember munkáját lehet pótolni, a termelési érték együttes növekedésének értéke pedig eléri a másfél milliárd forintot. Bejelentették a tanácskozáson, hogy az automatizálás szempontjából első rendűén fontos pneumatikus elemeket készítő egri nagyüzem — a Finomszerelvény- gyár — KISZ-szervezete védnökséget vállalt a pneumatikus elemek gyártása, illetve az ezekre alapozott pótlólagos automatizálás felett. A tanácskozáson részt vevő szakemberek csatlakoztak ehhez a kezdeményezéshez. Áremelések a Vatikánban A Vatikánt sem kíméli a drágulás. Alig néhány nappal azt követően, hogy a városállam üzleteiben felemelték számos árucikk árát, bejelentették a benzin árának emelését is. Egy liter szuperbenzin 580 lírába, a normálbenzin pedig 460 lírába kerül. A benzin azonban még mindig jóval olcsóbb itt, mint Olaszországban, ahol 930, illetve 865 lírába kerül literje. II Koreai NDK-ban tárgyalt a TÓI küldöttsége Hazaérkezett a Koreai NDK-ból az a TOT-küldött" ség, amely Czimbalmos Béla főtitkár vezetésével tanulmányozta a koreai mezőgazdasági szövetkezetek tevékenységét, és tárgyalt a két országos szövetség közötti együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről. A küldöttséget fogadta Szó Kvan Hi miniszterelnök-he- helyettes. Kempinghíradó A Magyar Kemping Klub tájékoztatója az 1981. július 31.—augusztus 2-i kempingezési lehetőségekről A Balaton északi és déli partján a kempingekben telt ház van, az előre lefoglalt és visszaigazolt sátorhelyekre tudják a vendégeket fogadni, csak a siófoki Gamásza és b.-szemesi Bagódomb kempingben van 400—400 fő részére sátorhely. A Dunántúlon Fadd-Dom- borin 100, Dombóvár-Guna- rason 200, Dunaföldváron 40 sátorral érkező vendéget tudnak elhelyezni. Sikondán 150 fő, Pécs, Mandulás kempingben 100 fő, harkányfür- dőn 100 fő részére van szabad sátorhely. Győrött a kis- kúti ligeti kempingben a faházakban 50 fő részére van szabad hely, és 400 sátorral érkező vendéget várnak. Sopronban 200 fő részére van szabad sátorhely, a faházakban is tudnak még vendégeket fogadni. A zalakarosi kempingben telt ház van. Észak-Magyarországon, Mezőkövesden a zsóri fürdői kempingben 400 fő részére van szabad sátorhely. Mátra- füreden a sóstói kempingben 200 fő sátorozót és 12 lakókocsit tudnak fogadni. Miskolc-tapolcán az Iglói úti kempingben 100, Hollóstetőn 150, Tokajban 100, Aggteleken 60, Sárospatakon 120 fő részére van szabad sátorhely. Az egri kempingben 1000 fő vendéget tudnak elhelyezni sátorral és lakókocsival érkezőt. Salgótarjánban 200, Balassagyarmaton 100 fő részére van szabad sátorhely. Az Alföldön Jászszentand- ráson 60, Nyíregyházán, az Igrice kempingben 300 fő részére van szabad sátorhely és 52 lakókocsit tudnak elhelyezni, a Fenyves kempingben 100 fő részére van szabad sátorhely. Szegeden 30 lakókocsinak és 200 sá- torozónak tudnak szabad helyet biztosítani. Debrecenben 50, Hajdúszoboszlón 50, Püspökladányban 50, Makón 50 fő részére van szabad sátorhely. A kempingekben a Kemping Klub tagjai általában 30 százalékos kedvezményben részesülnek, kivéve a balatoni kempingeket, ahol a kedvezmény mértéke 20 százalék, és^a Nógrád megyei kempingeket, ahol a kedvezmény mértéke 50 százalék. A kempingekről részletes felvilágosítást a Kemping Klub budapesti irodája (Budapest VIII., Üllői út 6. Tel.: 336-536 és a szervezési osztály 637-976) ad. Helyfoglalás a kempingekben. Meglepetés Békéscsabán, a 100-as ABC előtt gyümölcsért állok sorba. „Egy kiló alma kellene, a szebbjéből, ha lehet” — fogalmazom magamban előre. Bár — gondolom tovább rezignálton — semmi értelme az egésznek. Ha az eladó bal lábbal kelt fel, hiába fizetek ki egy kilót, fél kilónál több használható gyümölcs nem lesz a zacskóban. A többi férges, rohadt, ütődött... Sorra kerülök. Már veszem a levegőt a mondókámhoz, de az eladó fürgébb. Kezembe nyomja az üres papírsta- niclit: „Tessék kiválasztani!” Aztán látva csodálkozásom, még bátorítóan rám is mosolyodik ... S én válogatok, miközben arra gondolok, milyen jó, ha nem kényeztetik el az embert. Így annak is örülni tud, ami tulajdonképpen magától értetődő... N. Á. Az árellenőrzések tanulsága A rugalmatlan gazdálkodásból, a tartalékok kihasználatlanságából eredő többletkiadások nem fizettethetek meg a vásárlóval — állapította meg az Országos Anyag- és Árhivatal egyik ellenőrzésének tanulságaként. Az árhivatal ellenőrei az Észak-magyarországi Kőbánya Vállalatnál egyebek között azt vizsgálták, hogy indokolt-e a vállalat áremelési szándéka. A vállalat a kapacitás kihasználatlanságából származó többletköltségek miatt, illetve a nyereség pótlására egész évre számítva összesen 24 millió forinttal akarta emelni egyes termékeinek árait. Ezzel az árhivatal nem értett egyet, mert véleménye szerint ez ellentétes a VI. ötéves terv árpolitikájával. A nagyobb nyereséget ne áremeléssel érje el a vállalat, hanem azzal, hogy jobban alkalmazkodjék a megváltozott nép- gazdasági körülményekhez, az új piaci helyzethez. Az árhivatal álláspontjával az Építésügyi- és Város- fejlesztési Minisztérium is egyetértett, fokozta ellenőrzését, és az Észak-magyarországi Kőbánya Vállalatéhoz hasonló áremelési szándékot hiúsított meg a Délmagyarországi Kőbánya Vállalatnál, valamint a Beton- és Vasbetonipari Műveknél. Megtakarítja a kézi erőt Magyar találmány, szalmabála rendező- és rakodógépsor gyártását kezdte meg szerdán, a polgárdl Egyetértés Termelőszövetkezet kőszárhegyi lakatosüzeme. Az idén 17 bálarendezőt és hidraulikus bálarakodót készítenek az Agrotröszt megrendelésére. Az acélprofilból készülő berendezések a gabonabetakarítás nehéz fizikai munkájától, a szalmabálák összegyűjtésétől. felrakásától, és kazlazásától mentesítik a mezőgazdasági munkásokat. A bálarendező közvetlenül a szalmabálázó géphez kapcsolva egy menetben összegyűjti a 30 kilós szalmabálákat a tarlón, a rakodóberendezés pedig pótkocsira, illetve kazlakba rakja azokat. Az ötletes munkagépekkel szeptemberben országos bemutatón, működés közben ismerkedhetnek meg a szakemberek a polgárdi Egyetértés Tsz- ben. A végegyházi Szabadság Termelőszövetkezetben rekonstrukciós bővítést hajtanak végre a sertéstelepen. A munkákat várhatóan az év végére fejezik be, a telep közel 10 ezer hízó kibocsátására válik így alkalmassá Fotó: Veress Erzsi Vasúti hidakat rongáló teherautók Szerdán két óriásdaru segítségével beemelték Budapest egyik legforgalmasabb útján, az Üllői úton az Ecseri út szomszédságában átívelő vasúti híd új tartószerkezeteit. Ez a híd Drágul a brazil kávé A brazil hatóságok a kávéültetvényeket ért legutóbbi tetemes fagykárok miatt mind a nyerskávé, mind pedig a pörkölt őrölt kávé exportárának emelését jelentették be. Amint azt a brazil kávéintézet közölte, augusztus 4- től a brazil nyerskávé lib- ránkénti árát (1 libra 453,6 gramm) 13 dollár-centtel, az őrölt kávéét pedig librán- ként 25 centtel emeli. Az újabb jelentések szerint a fagykár következtében a jövő évi kávétermés mennyisége nem 10 millió, hanem 14 millió zsákkal lesz kevesebb. egy a sok közül, amelyiket teherautóval megrongáltak. A MÁV Budapesti Igazgatóságán elmondták, hogy az utóbbi fél évben több vasúti hidat rongáltak meg az útvonalengedély- lyel nem rendelkező gépkocsivezető-fuvarozók. Az ütközéseket sok esetben az is okozta, hogy nem minden alkalommal mérték meg a teherautó-szállítmányok magasságát. A rongálásokból adódóan az elmúlt évben csak a MAV-nak például a Kőbányai úti felüljárónál 1,3 millió forint kára keletkezett. A további rongálások megelőzésére a jövőben több hídvédő- berendezést építtet a MÁV. IIKalmazkodásunk alapja a helyesen megválasztott sebesség Agitáció véleménycserével Ő rről tanácskozott a pártcsoport, miként teljesítik tagjai kommunista kötelezettségeiket. Egy véleményen voltak mindaddig, amíg az egyik fiatalabb párttag értékeléséhez nem értek. Sok jó hangzott el róla: szorgalmasan dolgozik, a munkahelyi közösségbe jól beilleszkedik, társadalmi megbízatásának is eleget tesz. Ám ekkor valaki közbevetette: „Azért én mégsem mondanám, hogy a Pista minden kötelezettségét teljesíti. Azt hiányolom, hogy politikai kérdésekben soha, sem hallani a hangját, nem agitál.” Az utolsó két szó hallatán többen felkapták a fejüket. „Már miért kellene agitálnia? — jegyezte meg valaki meglepődve. — Hiszen ma már nem olyan időket élünk...” S ettől kezdve a megbeszélés jó időre elkanyarodott korábban kiszabott medrétől. Élénk vita indult, melynek tengelyében az állt: vajon szükség van-e manapság az agitációra, el kell-e ezt várni a párttagoktól, avagy sem? Aligha állíthatnánk, hogy csupán az említett pártcsoportban léteznek ezzel kapcsolatban ellentétes felfogások. Elvileg persze nem szokás vitatni az agitáció létjogosultságát, hiszen a különböző szintű pártszerveknél, vezetőségekben többnyire léteznek az agitációval foglalkozó reszortfelelősök, titkárok, részlegek. De még az éves munkát átfogóan értékelő beszámoló taggyűléseken is többnyire mellőzik a szóbeli agitáció érdemi elemzését. Vagy pedig leszűkítik annak csoportos formáira, a pártnapokra, vitakörökre és így tovább, és nem tér ki a személyes, egyéni agitáció problémáira. Holott a személyes agitáció — természetesen — a legkevésbé sem avult el. Ma is éppoly szükséges, elengedhetetlen eleme a pártmunkának, mint bármely korábbi időszakban. Sőt, azt is mondhatnánk, hogy tulajdonképpen most sokkal inkább létezik a valóságban, a mindennapi gyakorlatban — és sokkal jobban, eredményesebben folyik —, mint ahogy azt az erről nem egyszer csupán semmitmondó frázisokat hangoztató különféle helyi összegezésekből vélni lehetne. A kérdés ugyanis az, mit értünk az agitáció fogalmán. Hadd idézzünk fel ezzel kapcsolatban egy kissé régebbi esetet. Az egyik vállalati pártszervezet szokatlan módszert választott az agitáció hatékonyságának felmérésére: a pártonkívüliek véleményét tudakolta meg erről. Hamarosan tapasztalniuk kellett, hogy ha azt kérdezték, agitálnak-e az ő környezetükben a párttagok, a túlnyomó többség tagadó választ adott, sőt, némiképpen indignálódva tették hozzá: ugyan már, miért is kellene itt agitálni?! De ha a kérdés úgy fogalmazódott meg, hogy beszélgetnek-e velük a párttagok politikai problémákról, és elmondják-e azokban a véleményüket, a nagy többség igennel felelt, példákat is említve, kikkel milyen témákban folyt eszmecsere. Márpedig az agitációnak éppen ez a lényege. Mint ahogy a XI. pártkongresszus határozata is megfogalmazta még annak idején: ennek a tevékenységnek, vagyis a politika képviseletének és terjesztésének „leghatásosabb módja az aktív véleménycsere a pártonkívüliekkel; ez lehetőséget nyújt a különböző nézetek szembesítésére, tisztázására, a marxista-leninista álláspont meggyőző kifejtésére.” Ez a tömör ösz- szefoglalás ma is érvényes módon körvonalazza az agitációnak azt a korszerű értelmezését, amelyben nemcsak az egyik fél jut szóhoz, amelyben véleménycsere folyik, szembesülnek az eltérő nézetek, melyek vitában tisztázódnak, és így jut érvényre a valóságnak megfelelő helyes álláspont. Azért indokolt ezt hangsúlyozni, mert az agitációtól való húzódozás mögött nem egyszer az „agitálás” régimódi és elavult értelmezése húzódik meg. Az olyan gyakorlat ugyanis tényleg helytelen és káros lenne, hogy a kommunisták beszélnek, magyaráznak, a pártonkívüliek pedig hallgatják őket. A párt és a tömegek kapcsolatáról vallott felfogásunktól ez valóban mélységesen idegen. De az agitációt nem is szabad ily módon felfogni. Hiszen a munkatársi, baráti, rokoni körben természetszerűen merülnek fel politikai Kérdések, hangzanak el a nemzetközi, az országos vagy a helyi politikai eseményekkel kapcsolatos vélekedések. A kommunisták általában az ilyen eszmecseréken elmondják a párt álláspontját kifejező véleményüket, érveiket is. Agi- tációs „munkájuk” tehát a mindennapi politizálás természetes része. Éppen ebből adódóan az agitáció nem időszakos kampányfeladat, amelyre egy- egy jelentősebb politikai esemény alkalmából van csupán szükség. Nyilvánvaló, hogy az ilyen események felfokozzák a politikai érdeklődést, a polémia elevenebbé válik, s így a kommunisták állásfoglalása, véleménynyilvánítása is gyakoribb és erőteljesebb. Ám a politika a „csendesebb” pediódusokban sem szorul ki a közérdeklődésből, már csak azért sem, mert a jelen körülmények között az ilyen „csendesség” csupán viszonylagos. □ indig adott tehát az agitációra a lehetőség. De fennáll szükségessége is, mivel a párt politikájának, határozatainak, törekvéseinek megismertetése, megmagyarázása, elfogadtatása állandó, sohasem szűnő feladat. Gyenes László Megjelent a Bike és Szocializmus „Újból a világuralmi téboly” címmel közli a folyóirat Rodney Arismendinek, Urugauy Kommunista Pártja első titkárának cikkét az Egyesült Államok új latinamerikai politikájának alapelveit megfogalmazó titkos dokumentumról. Ernst Wimmer, Ausztria Kommunista Pártja PB tagja vizsgálja „A leninizmus és a reform- stratégia” című írásában, hogy mi a különbség a régi és az új reformizmus között, milyen objektív bázisa van az opportunizmusnak a munkásmozgalomban. Nirreddin Kianuri, az Iráni Néppárt KB első titkára áttekinti a jelenlegi iráni helyzetet, ismerteti az iráni kommunisták állásfoglalását a forradalom nagy kérdéseivel kapcsolatban. Radzsa Kollure, a Srí Lanka~i Kommunista Párt KB tagja arra keresi a választ, hogy békeövezet lesz-e az Indiaióceán. a világ legsűrűbben lakott, stratégiailag egyik legfontosabb körzete. Színes riportot olvashatunk arról, hogy vált a kubai kommunisták pártja a társadalom vezető erejévé, miként tölti be ezt a szerepét. A Béke és Szocializmus szerkesztősége pedig eszmecserét szervezett a magyar szakszervezeti mozgalom tapasztalatairól.
