Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-28 / 175. szám

1981. július 28., kedd Egy esztendeje a döbbenet erejével hatott a rádió délelőtti híradása: hét óra 30 perckor Hosszúfok tér­ségében robbanásszerűen átszakadt a Kettős-Körös jobb oldali gátja, s a víz a mentett oldalra ömlik, ve­szélyeztetve Tarhost. Dobozt, Bélmegyert és Körös- ladány újladányi részét. Napokkal korábban már tudtuk: folyóinkon új maximumot rögzíthetett a vízügyi szolgálat. A döb­benet ereje abban rejlik, hogy a folyó apadó víznél szabadult el, s gyorsan pergő, drámai események okozója lett. Idézzük fel. tó szobájának falán függő naptár árvízi jelenetet áb­rázol. A naptár nem ma­gyar, és mégis... A vélet­len műve. — A gátszakadás napján mintegy 60 dolgozónk kint rekedt, s ahol laktak, ott védekeztek. A többi három­százhúsz dolgozónkból 40 nőnek a konzervgyárban ta­láltunk munkát. Ezenkívül a mezőberényi, a gyulai a bé­késcsabai gyáregységbe 110 munkást irányítottunk át, míg a többiek a mentésben, vagy a helyreállításon dol­goztak — magyarázza Bod- zás Lajos. Közben megtudom azt is: október 29-én a gyár teljes pán az oszlopon álló szí­nek maradtak meg. Állat­tartással foglalkozom, s ezért úgy döntöttem: Tar- hoson építek, nem a város­ban — s invitál is a félkész házba, hogy nézzek körül. Két hatalmas szoba, konyha, fürdőszoba, előszoba és melléképület készül. Nyol­cán, kalákában dolgoznak. — Mire volt elég az egy év? — faggatom a fiatal­embert. — Az anyagbeszerzésre. Szinte az utolsó szegig minden megvan, itt van. Ta­vasszal alapoztunk, s a hét végén falaztuk a házat.. A hét közepén jönnek az ácsok, szombaton, vasárnap pedig cserepezünk, majd, utána belülről folytatjuk. A tetőre a tanyán levő csere­pet rakjuk, mert jó, meg aztán így olcsóbb is. — Mikor lesz a házavató? — Bárcsak ott tartanánk már... —• majd néhány pil­lanatnyi töprengés után ki­jelenti: — ősszel költö­zök...! , Tarhosról Rosszerdőre in­dulok. Űtközben eszembe jut az idős ember, aki há­romnegyed századot élt itt le. Tanyáját a második na­pon az úszó járműről együtt néztük. Akkor még dacolt a vízzel. Most romhalmaz. Az út mentén bozót, megrogy- gyant épületek, bontott anyag, földkupac idézi az egy évvel ezelőtti eseménye­ket. Egyedül az útjelző táb­lák élték túl a pusztulást, de az „Elsőbbségadás kö­telező!” táblánál nincs ki­nek elsőbbséget adnom. Húszperces barangolás után hangokat hallok, arra me­gyek. Egy félkész ház előtt Mire volt elég ez a 365 nap? Erre kutattuk a választ azon a területen, ahol éppen ma egy éve, kétéltű járművel, a vízen úszva, vagy éppen a sarat dagasztva közleked­tünk. — Elfeledni nem lehet, de egy esztendő távlatából fa­kulnak már az emlékképek — fogad Balogh László, a békési Egyetértés Tsz elnö­ke. — A természet csodát is tud tenni. Az idei tavaszi szárazságban befejeztük a nagytakarítást, majd tár­csázás és kultivátorozás után a szántóterület 80 százalékát bevetettük: már learattunk mintegy 850 hektár búzát, vetettünk kétezer hektáron kukoricát, 700 hektáron nap­raforgót, 250 hektáron vö­rösherét és lucernát telepí­tettünk, ezenkívül 80 hektár a tavaszi árpa és 550 hektár a zab területe. A korábbi években a növénytermeszté­sünk árbevétel 50 millió -fo­rint körül mozgott. Ennek a felét terveztük erre az évre. Ezzel szemben talán elérjük az árvíz előtti árbevételt. Hozzá kell tennem: több mint 10 millió forint értékű műtrágyát szórtunk ki szán­tóinkra. De mindent elkövettünk, hogy minél hamarabb jó kö­rülmények közé kerüljön a megmaradt állatállomány is. Tejtermelésünk ma már megközelíti az árvíz előtti 4 ezer 700 literes hozamot. Baromfiból 600 ezret, keve­sebbet, de jobb minőségűt adunk a feldolgozóiparnak. Építőrészlegünket bővítettük, beruházásaink zömét ma­gunk végezzük. A tsz sertéstelepét elmos­ta a víz: a kiesett termelés pótlására a háztájikba 600 kocát helyeztek ki. Már fé­lig elkészült az évi 12 ezer 500 hízó kibocsátására al­kalmas sertéstelep, mely jö­vőre húst ad a feldolgozó iparnak. Tarhoson. a körtöl­tésen belül épül a 675 fé­rőhelyes növendék- és hí­zómarhatelep, a füzesgyar­mati Vörös Csillag Tsz kivi­telezésében. A tehénállo­mány egy része is megér­kezett, a napokban az NDK- ból újabb 150 tenyészüszőt várnak. A komplex me­lioráció megvalósításához 5—6 évre lesz szükség, a költségek meghaladják a 100 millió forintot, aminek 80 százaléka állami támoga­tás. A gépek pótlására 35 millió forintot költöttek. — Ha minden jól megy, akkor veszteségmentesen zárjuk ezt az évet, és nin­csenek tartozásaink — je­lenti ki határozottan a tsz- elnök. * * * A MEZŐGÉP békési gyá­rát is alig három nap alatt másfél méternyi víz borítót" ta el. Bodzás Lajos igazga­Kiss László, gátőr: „A gátszakadás helyét emlékoszlop jelzi” Fotó: Veress Erzsi létszámmal, de nem teljes kapacitással újra ’termelt. A teljes gyártókapacitás nap­jaikban mintegy 90 százalé­kos, várhatóan novemberre éri el az árvíz előtti tervét. ■— A víz miatt 40 millió forint termeléskiesésünk volt, a közvetlen kér elérte a 29 millió forintot. Legelő­ször a szerelőcsarnokot, majd, ahogy a víz engedte, úgy a többi üzemrészt tettük rendbe. A legtöbb kárt a korrózió okozta. A szer­szám- és megmunkáló gé­pek rendbehozatalán még dolgozunk, ehhez segítséget is kapunk. Az árvíz a szer­vezeti életben nem okozott kárt, így exportkötelessé­geinket tavaly és az idén is teljesítettük. Féléves- mun­kánk arra enged következ­tetni: nem zárjuk veszteség­gel az évet — summázza az igazgató. * * * De nemcsak a nagyüze­mek, hanem a lakosság is szenvedett az árvíz miatt: több mint ezer család volt kénytelen elhagyni az ott­honát. A külterületen, a gazdaságosan helyreállítha­tó tanyák rendbe hozását engedélyezték, az újjáépítés­re kijelölt lakások Békésen, Tarhoson és Rosszerdőn épülhetnek. Liszkai Zoltán tanyáját is elmosta a víz. — Vályogépület volt, csu­hárman dolgoznak. Habar­csot kevernek. — A tavasszal újra kel­lett a belsejét vakolni — panaszkodik Kiss Imréné — majd megtoldja —, ha tud­juk, hogy jön a víz, dehogy kezdünk itt ilyen nagy munkába. — Nem is tudom mitévők legyünk? Felépítsük, és maradjunk, vagy adjuk el? Kihalt minden, nincs senki, akihez szóljak, vagy oda­kiáltsak, szervusz komám, hogy vagy? — szólal meg a házigazda. — Még 59 család ideigle­nes lakásban lakik — fo­gad Makoviczki János, a városi tanács elnöke. — Az újjáépítés feltételei adottak. A Décseri kertben újabb 90 OTP-s lakás építését kezdte meg a DBLÉP. Ezenkívül az állami gazdaság és a tsz együttesen negyven lakást épít, valamennyit árvízkáro­sultjai részére. Rosszerdőn egyre kevesebben akarnak építeni, ezért megszűnik an­nak belterületi jellege. Sok minden változott egy év alatt, de rengeteg még a teendő. Az árvízkárokat több mint hárommilliárd forintra be­csülik. Az anyagi vesztesé­gek felszámolása sem köny- nyű, de a nyomasztó emlé­kek sem törölhetők ki. Szekeres András A térség ipari és mező- gazdasági üzemei mentik értékeiket, a lakosság moz­gósítását rendelik el, hon­védségi és más társ vízügyi igazgatóságok segítségét hív­ják. Nincs még nyolc óra. A víz tajtékzik a 14-15 méter­nyi nyíláson, amely percről percre, végül is 78 méterre bővül. Talpam alatt remeg a töltés, s miután három­négy lépést hátrálok, az or­rom előtt leomlik az alámo­sott gátcsonk. A víz újabb támadást vezet, ez így megy még néhány napig. Időköz­ben — a szakadás utáni né­hány órában — a kiömlő víztömeg a lokalizációs vo­nalként nyilvántartott fő­csatorna bal parti töltését is több helyen átszakítja, fel­tölti a csatorna medrét, majd a jobb oldali töltés mélyebb részeiri is átömlik. Ez a gyenge, kis keresztmetszetű töltés — mint később kide­rült — sikerrel ellenszegült a pokolnak. A folyó szintje csökken, az elöntött terület nő. Szinte tehetetlen az em­ber ... De menti a menthe­tőt. A harmadik napon mellig érő vízből háton hordják biztonságba a malacokat, elgémberedett lábú tehene­ket emelnek a kétéltűre, a ház gerincére menekült, s máskor oly hamis kutya, se­gítségért nyüszít. Napokon keresztül tízezrek megfeszí­tett erejével folyt a mentés, majd a védekezés. * * * Azóta eltelt egy esztendő. Űj nyomvonalon fektetik az elektromos földkábelt Mi van a JK-kazánokkal? Amikor egy vállalkozás zátonyra fut Aki mer, az nyer — tart­ja a közmondás, de az élet, mint ahogy a Tótkomlósi Vegyesipari Szövetkezet pél­dája mutatja, olykor rácáfol erre. Túlzott remények? Annak idején — néhány évvel ezelőtt — nagy szen­zációt keltett a hír, hogy új, magas, mert 92 százalékos hatásfokú kazánt kísérlete- zétt ki két gépészmérnök. A JK-kazánok gyártását a tót­komlósi szövetkezet vállalta. Laounkban többször is ír­tunk erről, sürgetve az ener­giatakarékos készülékek mi­hamarabbi sorozatgyártását, ecsetelve azt is. hogy mi­lyen nehézségekkel kell meg­küzdenie készítőiknek. Végre, tavaly szeptem­berben arról adhattunk hírt, hogy a szövetkezet munka- átcsoportosítással és -szer­vezéssel, gépi beruházással, szerszamvásárlással (fejlesz­tési eszközeinek nagy ré­szét erre fordította) megte­remtette a sorozatgyártás feltételeit. Forgalmazó is akadt, a JSKÁLA-COOP Vál­lalattal kötöttek szerződést a JK-kazánok értékesítésére és reklámozására. Ügy tűnt te­hát, hogy minden akadály elhárult a kevesebb energiá­val. több meleget adó JK- kazánok előállítása és for­galmazása elől. Hogy mi tör­tént azóta, arról Vajgel Lászlót, a szövetkezet elnö­két kérdeztük. Rendelés nincs — Sok pénzt, energiát fekr tettünk ebbe a termelésbe — válaszolja az elnök, és mire odajutottunk, hogy termelé­kenyen, nagy darabszámban tudnánk előállítani a kazá­nokat, nincs rendelésünk. A SKÁLA-COOP csak nagy veszteséggel, 40 százalékos árengedménnyel tudta eladni őket. — Miért? — Mert drága. Mert köz­bejöttek az árrobbanások, áremelkedések. Az olajtüze­lésű kazánjaink árfekvése még viszonylag jó, de az olajárak mellett ma már nemigen van kereslet ezek iránt. Másrészt itt nagy a konkurrencia is, mivel a Ri- vál kazánok hatásfoka a JK-hoz hasonlóan jó, és ezekhez kevesebb pénzért hozzájuthat a fogyasztó. A gáztüzelésű készüléke­ink kiváló minőségűek, ha­tásfokuk körülbelül 10 szá­zalékkal magasabb, mint társaiké, viszont felépítésük, túlnyomásos rendszerük, membránfaluk, minősített acélcső szerkezetük, újfajta blokk gázégőfejek felhaszná­lása miatt nagyon drágák. Ugyanez a helyzet a ve­gyes tüzelésű JK-kazánok- nál is. A minőség, a hatás­fok igen kiváló, de — éppen emiatt — az ár magas. A vásárló pedig — érthetően nem szívesen ad ki kétszer- háromszor akkora összeget ma, hogy majd idővel, 10-12 év alatt, apródonként, a ke­vesebb energiafelhasználás révén, megtérüljön. Mi a tanulság? Vajon mit éreznek azok, akik annyit dolgoztak, lel­kesen, hittel ezeken a kazá­nokon,. a feltalálók, a szö­vetkezeti vezetők, a munká­sok? Kétségkívül keserűsé­get, csalódottságot. A ter­melés leállt, illetve átállt, más cikkeket gyártanak, ki­sebb haszonnal. Ki a felelős a kudarcért? A gyártó a feltalálót hibáz­tatja (miért ilyen drága a konstrukció), a feltaláló a gyártót (miért nem végzett alaposabb piackutatást), vé­gül is mindketten a gazda­sági helyzetet, az áremelke­déseket okolják. Tény, hogy jelenleg a JK- kazán gyártás, mint veszte­ségforrás jelenik meg a szö­vetkezet gazdálkodásában, de egy másik vállalkozás máris igyekszik kompenzálni ezt, A több kazánból álló, mozgatható hőközpontok gyártását gáztüzelésűvel is bővítették, és már nemcsak a növekvő belföldi igényeket elégítik ki, hanem exportra is gyártanak belőle. A termékszerkezet-váltás kényszerűség. Ami ma jó. holnap már lehet, senkinek sem kell. Változtatni kell, és ez mindig kockázattal jár, sőt az is előfordul, hogy bu­kással végződik. De rugalma­san kell alkalmazkodni, és főként gyorsan, az sem árt, ha alposabban körülnézünk, mielőtt új termék gyártásá­ba fogunk, és nemcsak köz­vetlen környezetünkben, de a világpiaci ármozgások, tendenciák alakulását illető­en is. Szatmári Ilona Tervtúlteljesítés A Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Vállalat elké­szítette féléves mérlegét. Az időszak árbevétele elérte a 34 millió forintot, ez az éves tervezet értékesítési volu­men 51,1 százaléka. A ter­melés legnagyobb részét a bőrruházati termékek tették ki. Jelentős mennyiségben készültek, a viszonylag ala­csonyabb árú sertésvelúr- alapanyagokból téliesített, szőrmével díszített télikabá­tok hosszú, 'rövid és három­negyedes kivitelben. A fel­nőtt korosztály részére irha- és juhmappa ruházati bőrből készült műszőrmével bélelt télikabátokat gyártottak idénytől függetlenül. Igen kelendőek a színes (bordó, világosbarna, vajszín) vál­tozatok, hosszúszőrű bárány­szőrmével díszítve. Az eredményes gazdálko­dást bizonyítja, hogy az ár­bevétellel arányos nyereség is kedvezően, a tervezetthez viszonyítva 109,7 százalékra nőtt. Gondot fordítottak a költségek csökkentésére, aminek jó példája az ener­giafelhasználás mérséklésére ösztönző premizálási rend­szer. Női munkaalkalom Méhkeréken Méhkerékről mindig sok asszony és leány jár el dol­gozni nap mint nap Békés­csabára, Gyulára és más vá­rosba. Ezért volt nagy öröm a községünkben, amikor a Nicolae Balcescu Tsz a Bu­dapesti Harisnyagyár gyulai gyáregységével közösen 35 asszony és leány számára helyben biztosított állandó munkaalkalmat. Egy koráb­ban kihasználatlanul álló épületet a szövetkezet saját kivitelezésében gyönyörűen átalakította, a berendezésről pedig a gyár gondoskodott. A méhkeréki nők most korszerűen berendezett, szép, tiszta, világos helyiségben dolgozhatnak. A harisnya­gyártás befejező műveletei­vel foglalkoznak az új mun­kásnők. Egyebek között mé­ret szerint párosítják a ha­risnyákat, csomagolják, cím­kézik. A község lakói örömmel vették az új munkaalkalmat. Netye György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents