Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-03 / 154. szám

Megyénkben a nagyüze­mek éppen annyi tápanya­got juttatnak ki a földekre, mint amennyit a talajok és a növények megkívánnak. Békés megye szántóinak tápanyagellátása koránt sem nevezhető ideálisnak. Mind­két, egymásnak ellentmondó megállapítás igaz. ♦ Az összkép kedvező: a há­rom éve kezdett talajvizsgá­latok szerint 106 ezer tonna műtrágya-hatóanyag kijutta­tása indokolt. Közel ekkora mennyiséget meg is kapnak a földek, összességében. A részletes elemzés azonban mást mutat. Van olyan gaz­daság, ahol a szükségesnél ötven százalékkal többet, máshol a kívántnál hetven százalékkal kevesebbet szór­nak ki. Pazarlás így is, úgy is. A túladagolással az üze­mi termelési költségek rúg­nak az égig, a túlzott taka­rékosságot pedig a termés- mennyiségek sínylik meg. Mindkettő egyformán káros, különösen napjainkban, ami­kor nincs szükség találgatás­ra, pontos laboratóriumi elemzések segítik a korszerű tápanyaggazdálkodást. ♦ Az okokat keresve egy­szerűbb a helyzet a pazarló szövetkezeteknél. Különösen, ha azt nézzük: a megye mely részén találhatók. A déli, különben is jó adottságú, termőképességű területek gazdái azok, akik mindent megadnak a talajnak. Régi a gyökere ennek a szemlélet­nek és van alapja. A bő­ven termő földeknek még többet kell adni, hogy töb­bel hálálja meg a gondosko­dást. Nem mindegy, azon­ban, milyen arányban kapja a talaj a fő tápanyagokat. A déli terület káliummal jól ellátott, a nitrogén és foszfor aránya kevésbé kedvező. Ez a két utóbbi műtrágya a drá­gább — őket már „elérte” a gazdaságossági szemlélet. Pedig a három fő alkotó csak akkor hatásos igazán, ha mindegyikből annyi van, amennyi éppen szükséges. Az északi, gyengébb adott­ságú üzemek a pénzhiányra panaszkodva használnak ke­vesebb tápanyagot az indo­koltnál. Tény, hogy egyre drágábbak a műtrágyák, és áruk később sem lesz ki­sebb. A folyamatos üzemvi­telhez szükséges hitelezés le­hetősége azonban számukra is adott. Ha nem veszik igénybe, gazdálkodásukkal kizsarolják a földek termő- képességét, s így azok még kevesebbet adnak. Amit egyik évben látszólag nyer­nek, annak később többszö­rösét veszítik. Sokan azzal érvelnek, hogy kockázatos bizonyos terüle­tekbe befektetni, hiszen a elviszi a ráfordított pénzt. Ez a lehetőség valóban fenn­áll, de miért éppen a mező- gazdaságban féljünk kockáz­tatni? A természeti elemek­kel való harc, a kockázat amúgy sem idegen a mező- gazdaságtól. Idős gazdászok gyakori vallomása: éppen az a szép szakmájukban, hogy a föld hálás: amit kap, azt meg is fizeti. A mai fej­lettségi szinten az időjárás már nem játszhat annyira döntő szerepet, mint régeb­ben. ♦ A Magyar Tudományos Akadémia elemzése szerint a jelenlegi termésátlagok az évezred végére megdupláz­hatok. A termesztett fajták nagyrészt alkalmasak erre, s éppen a tápanyagellátás az, amely „kihozhatja” ké­pességük legjavát. Az elkö­vetkező tíz év végére 15 millió tonna gabonát vár az ország a mezőgazdaságtól. A gabonaprogram és az ezzel összefüggő húsprogram a korábbiakhoz hasonlóan kiemelkedő szerepet szán Békés megyének. Tegyük hozzá, nem alaptalanul. Hi­szen nagyobb odafigyeléssel, egy szemléletváltozáson ala­puló okszerű tápanyagellá­tással alaposan megnövelhe* tők a főbb növények meny- nyiségi és minőségi mutatói. Erre utal a betakarítógép­park fejlettsége is. A megye kombájnai 13-14 nap alatt képesek levágni a búzát. Jut belőlük segíteni a gyengébb ellátottságé, északi tsz-ekbe is, példa er­re az évente jól megszerve­zett gépátcsoportosítás. A jelentkező nagyobb termések pedig fedezik a gépi munka költségeit. Annál is inkább, hiszen a búza, cukorrépa pénzes, jövedelmező növény­nek számít. Okszerű táplá­lással a másik két fő kultú­ra, a napraforgó és kukorica is hozza a várt nyereséget. ♦ A tápanyagellátásról szól­va nem szabad elfeledkezni a műtrágyázás árnyoldalairól sem. Hatásukra országosan savanyodnak a talajok az utóbbi években, így me­gyénkben is. A tervszerű istállótrágyázás, meszezés sokat változtathat ezen. Ugyanígy fontos a minőségi munka. A műtrágyázás, vegyszerezés, anyagi elisme­rése, a kiszórógépek javítá­sa. Oldalakon át lehetne so­rolni a tennivalókat. Fölös­leges, hisz a szakemberek tisztában vannak vele. Vagy talán mégsem? Akad ilyen is. Épp ezért a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás munka­társai folyamatosan tájékoz­tatják a szakembereket a legújabb eredményekről. Üj- donság, hogy néhány üzem­nek az előző öt év termései alapján termelésszintet és ennek eléréséhez műtrágyá- zási javaslatot készítenek az idén. Más kérdés, hogy az adott tsz-szakvezető mit fo­gad meg ebből... A hasonló, számítógépes szaktanácsadás miatt már- már feleslegesnek tűnik, hogy egyetemett végzett me­zőgazdászok dolgozzanak a gyakorlatban — tartják so­kan. Hiszen úgyis mindent papíron készhez kapnak ... Erről azonban szó sincs. Ép­pen a nagy tudású, biológiai és kémiai ismeretekkel bíró mérnök érti meg igazán a szaktanácsban leírtak fontos­ságát. Tudása a záloga an­nak a szemléletváltásnak, amelynek lényege: ne a talaj kapja a tápanyagot, hanem a növény, amelynek táplá­lását, a föld, mint közvetítő elem látja el. M. Szabó Zsuzsa Kis libapásztorok Fotó: Veress Erzsi Az idegenforgalmi szezon beköszöntével nagyon sok honfitársunk indul határainkon túlra. Az elmúlt évek­ben számos európai országban módosították a közleke­dési szabályokat, sebességkorlátozást vezettek be. A gépjárművel külföldre indulóknak kell tudni, hogy ha­tárainkon túl is alapvetően a hazaihoz hasonló forgal­mi szabályokkal és közúti jelzésekkel találkoznak, ugyanis 1968-ban Bécsben hazánk képviselői is aláírták a Nemzetközi Közúti Közlekedési Egyezményt, és annak mellékletét, a Nemzetközi Közúti Jelzési Egyezményt. Ezekben az egyezményekben foglaltak valamennyi ENSZ-tagország számára kötelezőek. — A mi forgalmi szabálya­inktól milyen eltérő szabá­lyozások léteznek? — kérdez­tük Balta Jánostól, a Békés megyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályának vezetőjétől. — Néhány különlegesség: Dániában előzésnél, sávvál­tásnál rövid fényjelzést kell adni, sötétedés után pedig Hollandiában mindezt úgy, hogy a közlekedés többi résztvevőjét ne zavarja. Ro­mániában, az NDK-ban, Ausztriában és Franciaor­szágban a körforgalomban közlekedőknek a jobbkéz fe­lől érkező járművek részére elsőbbséget kell biztosítani. Ausztriában vasúti kereszte­ződés előtt és után 80 méte­ren belül tilos előzni. Ausztriában és Hollandiá­ban egyenrangú útkereszte­ződésben megállás esetén a jármű elveszti a jobbkézsza- bály biztosította elsőbbséget. Az NDK-ban, Bulgáriában, Dániában és Svájcban az út­kereszteződésben egymással szemben közlekedő és balra kanyarodó gépjárművek egy­más mellett, jobbkéz felől — egymás előtt — kell hogy el­haladjanak. Az NSZK-ban gyermekek és idős emberek közelében olyan sebességgel kell ha­ladni, hogy a balesetmentes megállás mindig biztosított legyen. Nem megfelelő, kor­látozott látási viszonypk ese­tén, vagy megfelelő közvilá­gítás mellett is lakott terüle­ten tompított fényszórót kell — Romániában lehet — használni Európában min­denhol. Ettől eltérő a svéd­országi szabályozás, ahol éj­jel-nappal tompított fénnyel kell közlekedni, az ausztriai és francia szabályozás az, hogy motorkerékpárral nap­pal is tompított fényszóróval kell közlekedni. Várakozásnak számít Ju­goszláviában a 15, Ausztriá­ban a 10, Romániában az 5, az NSZK-ban pedig a 3 per­cen túli megállás. Az NSZK- ban, Svájcban, Belgiumban 12 éven, Franciaországban és Bulgáriában 10 éven, az NDK-ban pedig 7 éven aluli gyermek nem ülhet a gépko­csi első ülésére. Csehszlovákiában és az NDK-ban lakott területen belül vezetés közben a mo­torkerékpárosoknak tilos a dohányzás. Valamennyi or­szágban büntetik az ittas jár­művezetést és a sebességha­tárok átlépését.* A szabálytalan helyen tör­ténő várakozás esetén a gép­kocsit a tulajdonos költségé­re elszállíttatják Ausztriában és Franciaországban. Közle­kedési szabálysértés esetén a kiszabott büntetés kifizetésé­ig Görögországban a forgal­mi rendszámot leszerelhetik, és további eljárási költséget számolhatnak fel. A biztonsági öv használata Lengyelországban, Romániá­ban, Olaszországban és Ang­liában nem kötelező. Csak lakott területen kívül kötele­ző a biztonsági öv használa­ta Bulgáriában, Csehszlová­kiában és Spanyolországban. — A gumikkal ml a hely­zet? — A megengedett gumi­profil mélysége általában egy milliméterben van meg­határozva. Ettől eltérő Auszt­riában, ahol 1,6 milliméter. Jó tudni, hogy egyes orszá­gokban a határőrszerveknek joguk van megtagadni a be­utazást az olyan gépjármű­vel, amelyen a gumiprofil- melység az előírtnál alacso­nyabb. — Milyen kötelező felszere­lést vigyen magával a ma­gyar autós? — Kötelező felszerelés va­lamennyi országban: ország­jelzés — hazánk esetében a H betű —, az elakadást jelző háromszög, mentődoboz, mo­torkerékpárosok a bukósisak. — Mi a teendő baleset ese­tén? — Baleset esetén a köte­lező és az elvárható maga­tartáson túl ajánlatos: a rendőr helyszínre hívása, és a balesetről igazoláskérés. Ha rendőri intézkedés még nem történik, célszerű a szemtanúk adatainak fel­jegyzése. Ha lehet, és van fényképezőgépünk, célszerű a helyszínt több oldalról, kü­lönböző távolságokról le­fényképezni. A károkozóval lehetőleg nyilatkozatot íras­sunk alá, de csak olyan nyel­vű nyilatkozatot írjunk alá, amit meg is értünk. A kárt vagy a balesetet az adott or­szág biztosítóintézeténél be kell jelenteni, ugyanez a teendő a hazaérkezést köve­tően: 48 órán belül az Álla­mi Biztosítónál jelentkezze­nek a károsultak. — Angliában ma is sajátos a közlekedési rend ... — A szigetországban „Bal­ra hajts!” és jobbról történő előzés van érvényben. Balról lehet megelőzni a jobbra ka­nyarodó járművet, ha az már jelezte jobbra kanyarodási szándékát. Egyirányú utcá­ban a baloldali előzés a meg­engedett. A baloldali közle­kedés miatt az aszimmetri­kus világítást meg kell vál­toztatni. — Milyen sebességkorláto­zások vannak érvényben? — Franciaországban az egy évnél frissebb jogosítvánnyal rendelkező gépjárművezetők részére a megengedett legna­gyobb sebesség 90 kilomé- ter/óra. Bulgáriában a két évnél nem régebbi jogosít­vánnyal rendelkezőknél la­kott területen 50 kilomé- ter/óra, lakott területen kí­vül 70 kilométer/óra, autó­pályán pedig 100 kilomé­ter/óra. A Szovjetunióban a lakott területen kívül a két évnél nem régebbi jogosít­vánnyal rendelkezőknek 70 kilométer/óra a megengedett legnagyobb sebesség. Egyébként az alábbi táblá­zat ad eligazítást: — szekeres — Ország lakott tér. nem lakott tér. autópályán mkp. szgk. mkp. szgk. mkp. szgk Bulgária 50 60 70 80 100 120 Csehszlovákia 60 60 80 90 80 110 Jugoszlávia 60 60 80 80 120 120 Lengyelország 50 50 70 80 70 90 NDK 50 50 80 80 100 100 Szovjetunió 60 60 90 90 Románia 40 60 60 80 60 80 Régi tip. Volga 70 70 Ausztria 50 50 100 100 130 130 Anglia 48 48 96 96 112 112 Belgium 60 60 90 90 120 120 Dánia 60 60 80 80 100 100 Finnország 50 50 80 80 120 120 Franciaország 60 60 90 90 110 110 Görögország 40 50 70 80 70 100 Hollandia 50 50 80 80 100 100 NSZK 50 50 100 100 130 130 Norvégia 50 50 80 80 90 90 Olaszország 50 50 100 600 kcm-ig 130 80 90 900 kcm-ig 90 110 1300 kcm-ig 100 130 1300 kcm felett 110 140 Spanyolország 60 60 ' 90 90 120 120 Svájc 60 60 100 100 130 130 Svédország 50 50 90 90 120 120 Törökország 50 50 70 90 1981. július 3., péntek Pazarlás ez is! Túlláplált talajok — éhező növények Gépjárművel külföldön Kellemes utat! _____ *«8 \'

Next

/
Thumbnails
Contents