Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-03 / 154. szám

4 1981. július 3., péntek Kiváló pedagógusok tr „Én tanulok a legtöbbet” Bevallom, nem ilyennek képzeltem egy szakfelügye­lőt. Iskolás éveimből még élénken élnek azok az emlé­kek, amikor sápadtan közöl­te velünk a pedagógus, hogy felügyelő fogja végigülni az órát. Olyankor még a rakon­cátlanabbak is fegyelmezték magukat, és hátukban érezve az idegen szúrós pillantása­it, még jelentkezni is igye­keztek. Ha tanár vagy diák len­nék, Maczák Andrástól csöp­pet sem ijednék meg. Igaz, barátságos szemei sötét szem­öldök alól néznek rám, még sincs külsején egyetlen fé­lelmet ébresztő vonás sem. Bár a külsőségek nem min­dig megbízhatóak, ez eset­ben igen. Otthonosan mozog a bé­késcsabai Sebes György Ke­reskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskolában. Évtize­dek óta itt tanít, szakfel- Ugyelősködik, valamikor e falak között szerezte meg az érettségit. Meg is határozta további pályáját: akkoriban innen csak a Közgazdasági Egyetemre lehetett . jelent­kezni. El is végezte, később pedig „átnyergelt” a tanári pályára. A diploma megszer­zése után Orosházán kezdett tanítani, pár év múlva pe­dig Békéscsabára helyezték. Egy kis fővárosi kitérő után azóta is ebben a városban él, dolgozik. — Ez a harmincharmadik tanévem — mondja nosztal­gikus mosollyal. Hozzáteszi, hogy tizenhetedik éve szak- felügyelő. — Kevés órában tanítok, pedig ez az, ami közvetlen élményt ad. A fel- ügyelősködés inkább afféle „diszpécseri” munka, bár van szép oldala: a segítség- nyújtás. . . Tíz éve vezető szakfel­ügyelője öt megyének. Ami­kor tőmondatokban, elmeséli, mit is jelent ez, azon gon­dolkodom, hogyan tarthatja ilyen magától értetődőnek, hogy ennyi munkát, ennyi felelősséget vállal? Hisz heti két napot tanít, méghozzá nem is könnyű tárgyakat: statisztikát, tervezést. A hét többi napját Baranya, Bács- Kiskun, Szolnok, Csongrád megye iskoláiban tölti. És persze felügyel a saját me­gyéjében is. — Sok utazással jár ez a munka, de rengeteg ember­rel ismerkedem így meg. Remélem, segíteni is tudok a pedagógiai munkájukban va­lamit. Bár én tanulok a leg­többet egy-egy órán — mo- soiyodik el ismét. Aztán arról beszél, mit szeret Szegedben, Debrecen­ben, s hogy mégis miért ma­radt Békéscsabán. A fiata­lok is szóba kerülnek. A több évtizede tanító pedagó­gus határozottságával mond­ja: — Az a baj, hogy a fel­nőttek nem követelnek a fiataloktól. Enélkül pedig soha nem volt, és nem is lesz fegyelem. Egyébként ma felnőttebbek, műveltebbek a fiatalok, de a felelősségérze­tük nem nőtt az ismeret- anyagukkal egyenes arány­ban. Elég nagy különbséget látok a fővárosi és a vidéki középiskolások között: itt még jobban kötődnek a ta­nárhoz, inkább hallgatnak rá. De azért még sincs az a régi közvetlenség. Ez jól le­mérhető például az érettségi- találkozók hangulatán. Épp mostanában lesz egy volt osztályom 25 éves találkozó­ja. Kíváncsian várom, há­nyán jönnek el, mi történt velük az elmúlt negyedszá­zad alatt? Maczák András a pedagó­gusnap alkalmából a műve­lődési minisztertől Kiváló Pedagógus kitüntetést ka­pott. — Hazudnék, ha azt mon­danám, hogy túlságosan meg­lepődtem. De azért mégis váratlanul ért, hisz nem csi­náltam én semmi különöset, csak a munkámat végeztem — mondja búcsúzóul, és ki­kísér a százéves iskola ka­pujáig. — gubucz — Fotó: Gál Edit III. országos úttörőtánctábor Szentesen Tizenkét általános iskolai együttes 120 tagjának rész­vételével csütörtökön Szen­tesen megnyitotta kapuit a III. országos úttörő néptánc­tábor. A gyermekek gyakor­lati foglalkozásait Nagy Al­bert SZOT-díjas koreográ­fus, a Szeged táncegyüttes művészeti vezetője irányítja. A hétnapos néptánctábor résztvevői a szentesi műve­lődési intézményekben dél­alföldi, szatmári, mezőségi táncokat gyakorolnak, uj anyagként Maros menti és délszláv táncokra is megta­nítják őket. A konzervgyári könyvtárban A Békéscsabai Konzervgyár szakszervezeti könyvtára két szép nagy szoba, ahol a köny­vek tarka sorát a zöld növé­nyek teszik még színesebbé. Asztal itt és ott. Mellettük fotelok' hívogatják a belépőt, hogy tovább maradjon egy kicsit, még akkor is, ha ép­pen csak beugrott könyvet cserélni. A kellemes környe­zet tényleg vendégmaraszta­ló, bár aki ide jár, az nem vendég, hanem otthon van, a magáéban. Sokan megfordulnak itt, hiszen 667 beiratkozott ol­vasót jeleznek a kartonok', ez körülbelül az állandó létszám fele. köztük 450-en szocia­lista brigádtagok. Ez önma­gában is imponáló szám, azonban a 10 ezer kötetes könyvtár kisugárzása ennél jóval nagyobb, mert nem­csak az olvassa el a kivitt könyvet, aki hazaviszi, ha­nem a családból többen is. Sőt néha a rokonság is vé­gigolvassa. A könyvtáros ölyiis Im- réné, aki egyben a gyár közművelődési előadója, és a nyár elején kapta meg a Szocialista Kultúráért kitün­tetést. — Melyik minőségben dol­gozott előbb? — Függetlenített közműve­lődési előadó 1976 óta va­gyok, könyvtáros .meg szinte kezdettől, ahogy 1965-ben a gyárba kerültem. Akkor még a bagolyvárnak nevezett ré­gi épületben egy szekrényből állt a könyvtár — benne 200 kötet — és 48 olvasónk volt. Ez az állapot nem sokáig tar­tott, mert egy jó év múlva, ahogy az új épületet felavat­ták, mindjárt könyvtárnak szemelték ki ezt a két helyi­séget. — Ez az indulás meghatá­rozó volt, hiszen sok üzemi szakszervezeti könyvtár leg­nagyobb problémája a hely, még a mostani új létesítmé­nyekben is. Szakm u n kásavatás (Tudósítónktól) Az orosházi 612. sz. Birkás Imre Ipari Szakmunkáskép­ző Intézet idei szakmunkás­avató ünnepségén a művelő­dési ház színházterme szű­kösnek bizonyult a közönség befogadására. Baranyai Ist­ván igazgatóhelyettes kö­szöntötte az elnökségben he­lyet foglaló párt-, tanácsi és társadalmi szervek képvise­lőit, az üzemek igazgatóit, szövetkezetek elnökeit, a szo­cialista brigádok képviselőit, a szülőket és a hozzátartozó­kat. Antali Gábor igazgató ün­nepi beszédében az ifjú szakmunkásokat köszöntötte, külön kiemelve a kitűnő mi­nősítésűeket, akiknek a kö­zönség előtt adta át a szak­munkás-bizonyítványt, majd fogadalmat tettek az ifjú szakmunkások, hogy szocia­lista társadalmunk javára gyümölcsöztetik megszerzett elméleti és gyakorlati isme­reteiket. — A vezetés okos megfon­tolását, előrelátását dicséri, hogy míg másutt harcolni kellett vagy kell is érte, ná­lunk az oly fontos feltétel adva volt. Jól indultunk, az évek során fejlődhetett ‘ a könyvállomány, és nem volt gátja a modern szabadpolcos elrendezésnek. S itt kapha­tott helyet a műszaki könyv­tár is. — Az alap tehát megvolt, a könyvek is szaporodtak. Az olvasótábor megnyerése is ilyen könnyen ment? — Közel sem, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a cél nemcsak a könyvek kölcsönzése volt, hanem a könyvtár által nyújtható sokféle szolgáltatás igénybe­vétele, vagyis az üzemi kul- túrcentrum kiépítése. — Pedig az olvasási kedv fölkeltése sem kis munka. Elérni azt, hogy ennyi em­ber rendszeresen forgassa a könyvet. — Nem is ment egyik nap­ról a másikra, nem is me­hetett. Nálunk a dolgozók zöme három műszakos, és sokan vidékről járnak be, ami időt vesz el és fárasztó. S csak eztán jönnek az ott­honi dolgok, a házi munka és még sok más. — A kedvcsinálás valójá­ban szokáskialakítás... — Igen, és ezt a könnyed hangvételű és fajsúlyú köny­vekkel kellett sok embernél kezdeni. Ekkor még külön polcon volt a krimi, meg a lektűr, hogy gyorsan meg le­hessen találni, s aztán már a buszon belenézni, ízlelgetni, tölteni az időt, hogy hama­rabb teljen. Persze már az első időkben is voltak régi olvasóink, akik az üzemi mellett a megyei könyvtár­ba is eljártak. Nekik, de mindenki másnak is .csalo­gatóként az új könyvekből állandóan kiállításokat csi­náltam, meg szóban és írás­ban is értesítettem őket, fő­leg a szocialista brigádokat. S így jutottunk el oda, hogy a magyar és világirodalom klasszikusai, no meg mind­kettőből a mai írók művei is kapósak lettek. — De a különböző kultu­rális vetélkedők is emelték a forgalmat és a könyvtárhoz kapcsolták az embereket. — Hogyne, és ez nagy fel­adatot jelentett és jelent ál­landóan. A felkészülés min­dig itt folyik, és nemcsak irodalomból. Bármiről van szó, az anyagot a könyvtár biztosítja, és megbeszélni is itt lehet legjobban az olva­sottakat. Természetesen a továbbtanulóknak is rendel­kezésre állunk politikai mű­vekkel, kötelező olvasmá­nyokkal. — És a könyvek íróival az ismerkedés? — Már több mint tízéves múltja van nálunk az író­olvasó találkozóknak, kíván­ság szerint. Olvasóink több irányú érdeklődését mutat­ja az a pár név, amit most hirtelen mondok. Vendégünk volt Jókai Anna — kétszer is —, Bihari Klára, Fekete Gyula, Berkesi András, Kar­sai Elek, Balázs Anna, s a Békés megyeiek közül Csoór István és Filadelfi Mihály. — A televíziózás nem von­ja el az embereket az olva­sástól? — Ami elmegy a vámon, visszajön a réven. Az irodal­mi feldolgozások — filmek, tévéjátékok — bemutatása után mindig megnő az ér­deklődés az eredeti mű iránt. Ilyenkor sorban állás van a könyvekért. De a tévé a kul­túra más ágaihoz is jó isko­la, például a színházhoz, képzőművészethez. — Tehát segítőtársnak tartja? — Feltétlenül. Még akkor is, ha valaki pusztán szóra­kozásból nézi, s egyedül ez kulturálódásának a forrása. Mert rengeteg ismeretet kap, ami mind a világban való jobb eligazodást szolgálja. S már csak ezért is hatással van a közművelődésre, s egy­szer csak a passzív befoga­dás aktív kulturálódássá vá­lik. Akár mint könyvtáros, akár mint a közművelődés embere, azt vallom, nem szabad türelmetlennek len­ni, inkább becsülni kell a tévé és a rádió kulturális szerepét. Vass Márta Fotó: Császár Lajos MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Energiatakarékosság — de hogyan? 8.35: Operarészletek. 9.34: Óvodások műsora. 10.05: Thyl Ulenspiegel kalandjai. 10.35: Verseit elmondja Benjá­min László. 10.40: Kovács Apollónia nótákat énekel. 11.00: Leszámolás. 12.35: Zenekari muzsika. 13.38: Utolsó kísérlet. 14.44: Magyarán szólva ... 15.10: Magyar művészek opera­felvételeiből. 16.00: Útközben. 16.05: Kell-e védelem a gyer­mekvédelemnek? 1 16.35: Schubert: Három zongora- darab. Op. post. 17.13: Népdalgyűjtőúton Bartók Béla nyomában. 17.38: Fűtől — fáig. 18.03: Sanzonok. 18.15: Hol volt, hol nem volt. .. 19.15: Hangalbum — Aprily La­jos. 20.15: Nagy siker volt! 21.21: Az Állami Népi Együttes műsorából. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: 30 éves a Rádiószínház. 23.34: Lantos Rezső Bárdos La­jos kórusműveiből vezé­nyel. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Grabóc* Miklós feldolgo­zásai. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Slágermúzeum. 9.21: Harminc perc alatt a Föld körül. 10.00: Zenedélelőtt. 11.45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvűnk. 12.38: Népi muzsika. 13.15: Külpolitikai arcképcsarnok. 14.00: Kettőtől ötig ... 17.00: zenemalom. 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Rip van Winkle. 19.16: Rober Palmer és a Status Quo együttes felvételeiből. 20.00: Régi nóta, híres nóta. 20.33: „így tanít a táj.” 21.30: Popműhely. 22.15: Kellemes pihenést! III. MŰSOR 9.00: Szimfonikus zene. 10.10: Haydn és Brahms kama­razenéjéből. 11.50: Beatrice dl Tenda. 12.30: Ország, város. 13.12: Az 1980. évi frankfurti dzsesszfesztivál felvételei­ből. 13.40: Orosz muzsika. 14.56: A Rádiózenekar fúvósötöse játszik. 15.29: Világújság. 15.49: Liszt: Karácsonyfa. 16.30: Tip-top parádé. 17.00: Moldova György: A Szent Imre induló — Elhúzódó szüzesség.­17.10: Szimfonikus zene. 19.05: Üj Bach-lemezeinkből. 19.41: Mozart: Idomeneo. Közben: 21.28: Az egyetemalapító. 21.43: Az operaközvetítés folyta­tása. . 23.08: Mai magyar szerzők mű­veiből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Könnyűzene. 17.15: Mezőgazdaságunk közel­múltja. Riporter: Pálréti Ágoston. 17.35: Ceglédi zenei együttesek műsorából. Részletek a május 24-i városi hangver­cpn vhol 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Délutáni minikoktél. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, mű­sorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 15.20: Hírek, (f.-f.) 15.25: Nagy folyók a történelem visszfényében. 16.20: Nemzetközi teniszverseny. 17.50: Az én táborom. 18.05: Reklám. (í.-f.) 18.15: öt perc meteorológia. 18.20: örvények. 18.40: Az oroszlán ugorhat, (f.-f.) 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta. 20.25: A Nazca rejtélye. 21.25: A fele sem igaz! (f.-f.) 21.55: Nemzetközi teniszverseny. 22.55: Tv-híradó 3. 23.05: Jó éjszakát, felnőttek! Mennyei leányzók. II. MŰSOR 18.25: Még egyszer — gyerekek­nek ! Nevető muzsika. 19.15: Stop! (ism.) 19.20: öt perc meteorológia, (ism.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jean-Christophe. 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Reklám, (f.-f.) 21.20: Cyrano de Bergerac. BUKAREST 16.00: Tenisz. 17.30: Német nyelvű adás. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.45: Országjárás. 20.10: Szertefoszlott álom. Olasz film. 21.50: Balett. 22.05: Tv-híradó. BELGRAD, L MŰSOR 17.10: Tv-napló. 18.05: Tv-naptár. 18.15: A mi nézőpontunkból. 18.45: Szórakoztató zene. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Tito Jugoszláviájának meg­teremtése. 21.00: Térzene. 22.00: A vadnyugat meghódítása. n. MŰSOR 14.00: Wimbledon: tenisz — dön­tő. 16.15: Kranj: nemzetközi úszóta­lálkozó. 17.50: Bitolj: kézilabda a Jugo­szlávia Trófeáért: Jugo­szlávia—Szovjetunió. 19.15: Kis koncert. 19.27: Ma este. 20.00: Népi muzsika. 20.40: Család és társadalom. 21.25: A szív kultúrája. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Bandi­tasirató, 6 és 8 órakor: Fogadó az „örök világossághoz”. Bé­késcsabai Építők Kultúrotthona: Fayard bíró, akit seriffnek hív­tak. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Languszta reggelire. Békéscsabai Terv: Meghitt családi kör. Gyulai Er­kel: Kamaszok. Gyulai Kert: Ne­vem: Senki. Gyulai Petőfi: Kó­ma. Orosházi Béke: Csúfak és gonoszak. Orosházi Partizán: Nyári rét. Szarvasi Táncsics: A naplopó. Salgóbányán amatőr popzenészek részére kéthetes tábor nyílt. Több mint száz fiatal ze­nész sajátíthatja el a popzene alapelemeit

Next

/
Thumbnails
Contents