Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-25 / 173. szám

Csütörtökön térzenével kedveskedett a békéscsabai Vasutas fúvószenekar az A és B szo­ciális otthon, valamint a város öt öregek napközi otthonának lakói részére. A zenés mű­sor után frissen sült pogácsát és teát szolgáltak fel a Körgát sori otthon kertjében Fotó: Veress Erzsi Cooptourist-programok az őszi, téli hónapokra Intézkedések a hulladékhasznosítási program végrehajtására 1981. július 25., szombat Harmadfokú készültség a Szigetközben A Duna áradása folytató­dik, ezért Szigetköznél, a Rajka és Vének közötti sza­kaszon, pénteken reggel má­sodfokúról harmadfokúra nö­velték a készültséget. Egy­idejűleg a Mosoni-Duna bal partján és a Duna komáromi szakaszán első fokúról má­sodfokúra emelték a készült­ség szintjét, míg az esztergo­mi védvonalakon első fokú készültséget rendeltek el. Az árvízvédelmi munkában csaknem 300-an vesznek részt. Győr határában tovább dolgoznak egy 5 kilométer hosszú nyári gát erősítésén. A dunaremetei vízmérce pénte­ken reggel 635 centiméteres vízmagasságot mutatott, s az előrejelzések szerint még mintegy 40—50 centiméteres áradásra lehet számítani. Havonta egy út A Békés megyei Autóklub szervezésében tegnap, 24-én, há­romnapos túrára indult 42 fő a Szovjetunióba, Lvovba- Az autó­klub átlagosan havonta egy utat szervez, amelyen 40—44 személy vesz részt. Ez évben szeptember­ben, 3-tól 5-ig, bécsi utat állítot­tak össze a klubtagok részére. Az őszi szezon másik érdekessé­ge a Jugoszlávián keresztül Isz­tambulba történő utazás. A ter­mészeti szépségekben bővelkedő utat 9 nap alatt teszik meg a tú­rán részt vevő, vállalkozó kedvű autósok és utasaik. Mind a bé­csi, mind az isztambuli program­ra kis számban elfogadnak még jelentkezést. Vezetékes gáz Tétkomléson Tótkomlóson a VI. ötéves tervben a községi tanács ki­lencmillió forintot fordít gáz­vezeték építésére. A nagy­arányú munkálatok első fá­zisa befejező szakaszához ért. A DÉGÁZ szakemberei az idén lefektették a 4,5 kilomé­ter hosszú gerincvezetéket. A földmunkát a helyi Viharsa­rok Termelőszövetkezet mun­kagépei végezték el. A nagyközségi tanács eddig mintegy hárommillió forint hitelt vett fel a munkálatok­hoz, az Országos Takarék- pénztártól. A község vezetői a gazdálkodó egységekkel már előzőleg megállapodtak a visszafizetésről. A lefekte­tett vezetékekben a napok­ban megtörtént a nyomás­próba. A műszaki átadásra pedig július 27-én kerül sor. és várhatóan augusztus 1-től megindul a gázszolgáltatás. A Hajnal és a Vasváry ut­cában már több lakást is be­kötöttek a rendszerbe. Egyéb­ként az év végéig várhatóan valamennyi gazdasági egység gázellátása megoldódik. A Kun Béla és Zámenhof utcá­ban, ahol az 1. számú bölcső­de üzemel, várhatóan a fű­tési szezon kezdetéig beveze­tik a gázt. Hasonló munkák­ra kerül sor a közeljövőben a Lenin és a Malinovszki ut­cában is. Országos vizslaverseny Vadászkürtök harsonája je­lezte pénteken délelőtt a So­mogy megyei Balatonnagy- bereki Állami Gazdaságban vadgazdálkodással foglalkozó állami gazdaságok vízslaver- senyének kezdetét. Hét csa­pat huszonöt magyar és né­met vizslája, valamint a vendéglátó gazdaság francia és angol importból származó vadászebei bizonyították tu­dásukat, ügyességüket a ki­jelölt vadászterületen. Töb­bek között vadkacsát hoztak ki a vízből, meghatározott időre, lucernatáblákon fácánt kerestek, elejtett dúvadat ku­tattak fel. A legjobb vizslák gazdáit vadászfelszerelések­kel jutalmazták. Csaknem másfél száz uta­zási, üdülési ajánlatot kí­nál most megjelent őszi-téli programfüzetében a Coop- tourist. Amint azt pénteki sajtótájékoztatójukon az utazási iroda vezetői el­mondták, a külföldi progra­mok között továbbra is ki­emelkedő helyen szerepel kedvezményes áron a bul­gáriai utószezoni üdülés. A nagy népszerűségre való te­kintettel, ebben az évben háromszor annyian utazhat­nak a bolgár tengerpartra, mint tavaly. A tengerparti és hegyvi­déki üdülések mellett 4—5 napos programokat ajánl a Cooptourist a környező és a távolabbi országok fővá­rosainak, városainak megis­merésére. Ennél hosszabb időt vesznek igénybe az NDK-beli, a török, görög, a közép-ázsiai és egyéb kör­utazások. Figyelemre méltó szakmai programokat is szervez az utazási iroda, melyek keretében az érdek­Az Állami Ifjúsági Bi­zottság nemrégiben áttekin­tette — a Művelődési Mi­nisztérium értékelése alap­ján — a gyermek- és ifjúsá­gi filmgyártás, illetve ;for- galmazás helyzetét, s az ez­zel kapcsolatos feladatokat. A ma felnövekvő nemze­dékek szabad idejük jelen­tős részét töltik moziban, több időt szánnak a művelő­dés, szórakozás e népszerű formájára, mint egyéb kul­turális tevékenységekre, például olvasásra, múzeum vagy színházlátogatásra. Ezért oly fontos, hogy mind több, róluk és hozzájuk szóló művel találkozhassa­nak a filmvásznon. Akkor igazán jók a gyer­mekfilmek, ha az alkotómű­helyekben támasztott mű­vészi, dramaturgiai, szak­mai követelményeknek ugyanúgy megfelelnek, mint a többi mű.' Jellemző, hogy a magyar filmgyártás legsi­lődők eljuthatnak a zágrá­bi bőr- és cipőipari kiállí­tásra, a lipcsei tavaszi vá­sárra, a brüsszeli mezőgaz­dasági gépkiállításra, a lon­doni nemzetközi mezőgaz­dasági kiállításra, továbbá a borászati szakmai napokra, Ausztriába, a famegmunká­ló gépek nemzetközi vásá­rára, Párizsba. A Cooptou­rist a sportkedvelőknek is kedvez: részükre külön uta­kat szervez például a bu­karesti, londoni világbajno­ki selejtezőkre. Gazdag kínálatot nyújt az iroda belföldi progra­mokból is. Ezek közül ki­emelkednek a hajdúszo- boszlói, bükfürdői, har- kányfürdői gyógyüdülési le­hetőségek. A hétvégekre autóbuszos túrákat szervez a Cooptourist például az Északi-középhegységbe, Gö­csejbe. E túrák áraiból a csoportosan utazó szövetke­zeti tagok részére 15 szá­zalékos kedvezményt adnak. keresebb, gyermekekhez szó­ló alkotásait legtöbbször nem e műfaj „specialistái”, hanem filmművészetünk egészének jeles képviselői készítették! A kiváló alkotók azonban a tapasztalatok szerint mind nehezebben vállalkoznak. gyermekfilm forgatására, ennek oka el­sősorban a megfelelő irodal­mi alapanyag szűkössége, és a műfaj művészi megbecsü­lésének csökkenése. Évente átlagosan két já­tékfilm készül hazánkban a 3—14 éves korosztály részé­re, s ez nem elégíti ki az igényeket. Ám a mennyiségi gondok mellett a minőséggel is baj van. A filmforgalmazásban az eddigi eredményes kezde­ményezések mellett az érté­kes gyermekfilmek folyama­tos műsoron tartásával le­hetne jobban kielégíteni az igényeket. Pénzbírság az autúsok megkárosításáért A töltőállomásokon a vá­sárlók tájékoztatása, a hasz­nálati útmutatók közreadása javult, a ceruza azonban sok helyütt változatlanul „vastagon fog”, s az autó­sokat érintő egyes cikkek kí­nálata sem kielégítő — álla­pították meg a budapesti és megyei kereskedelmi fel­ügyelőségek, amelyek júli­us első felében 92 AFOR, Shell és egyéb töltőállomá­sokon a kenőanyagok, autó­ápolási és -felszerelési cik­kek árát, kínálatát, a szabá­lyok érvényesülését ellen­őrizték. A tapasztalatok szerint több vásárlót károsítanak meg, mint korábban, de ál­talában kisebb összegekkel. Tavaly ilyenkor nem volt ritka a több száz forintos túlszámolás, most többnyire 4—10 forinttal számolnak többet, amiért természetesen szintén felelősségre vonás jár. A kilencvenhárom pró­bavásárlás közül huszonhat esetben volt pontatlan a számolás, többnyire a vevő kárára. Az üzemanyagtöltő állo­mások környékén levő ven­déglátóhelyeket és iparcikk­üzleteket is vizsgálták. Mi­vel ezek az ellenőrzések vi­szonylag szűk körre terjed­tek ki. általános következte­tést nem lehet levonni. Mindenesetre figyelmet ér­demel, hogy a vizsgált he­lyek 44 százalékánál tapasz­taltak valamilyen szabály­talanságot az árak kiszámí­tásakor, és sovány vigasz, hogy tavaly ez az arány még 80 százalékos volt. A szabálytalanságokért az üzemanyagtöltő állomáso­kon és a környező ven­déglátóhelyeken, illetve ipar­cikküzletekben összesen 19 személyre szabtak ki pénz­bírságot. A hulladék pontosan any- nyit ér, amennyit hasznosí­tunk belőle: tavaly hazánk­ban 6,3 milliárd forint érté­kű mellékterméket, hulladé­kot gyűjtöttek össze, ám ez az ipar nyersanyagfelhasz­nálásának mindössze 2—3 százalékát tette ki. A VI. ötéves tervidőszak végére a hulladék hasznosítási prog­ram megvalósításával a má­sodnyersanyagok részaránya várhatóan megduplázódik. A begyűjtés, az előkészítés, a feldolgozás fejlesztésére az elkövetkező öt évben több mint 10 milliárd forint áll rendelkezésre. Jelentős tarta­lékaink feltárása, kiaknázá­sa megkezdődött, az MTI munkatársai erről készítet­tek körképet. A Mecseki Szénbányáknál a bányászok félelmetes el­lenségét, a metángázt „sze­lídítették!” meg, s fogták hasznos munkára. A pécsi bányaüzemben keletkező me­tánnak már több mint felét felhasználják: vegyestüzelé­sű kazánt fűtenek vele, Komlón, a Kossuth bánya­üzemben egy széntüzelésű kazánt alakították át gáz­fűtésre, s a metán energiá­ja szolgáltat meleget a hár­mas akna műhelyei, akna­gépháza, szállítógépháza és a gázlecsapoló helyiségek számára. A Mecseki Szénbá­nyáknál így jelenleg két és fél millió köbméter metán­gázt hasznosítanak évente. Foglalkoznak azonban a ma­gas fűtőértékű metán teljes hasznosításával is. A szak­emberek szerint a gáz egye­bek között a gumiiparban nélkülözhetetlen, és jelenleg importból beszerzett finom korom előállítására is fel­használható. Az öntödék hasznavehetet­lennek tűnő mellékterméké­ből, a salakból, az évtizedek során sok helyütt hatalmas hegyek nőttek már. Megszün­tetésüket nemcsak környe­zetvédelmi szempontok in­dokolják, hanem az is, hogy jelentős értéket lehetne újra teremteni belőlük. Székes­fehérvárott, a könnyűfém­mű öntödei salakjának fel­dolgozására új üzemet hoz­tak létre. A beruházás 30 millió forintba került, ami a számítások szerint két év alatt megtérül. A több mint 25 éve gyűlő salakhányóból és a folyamatosan keletkező öntödei salakból rázószitás osztályozó gépsorral választ­ják ki a fémet. Így évente 500 ' tonna alumíniumot nyernek vissza, amelynek ér­téke 15 millió forint. A könnyűfémműben a gyártás során képződő tuskóvégeket, forgácsot, lemezszélt is ösz- szegyűjtik. A hulladék újra­öntésével évente 10 ezer ton­na alapanyagot nyernek visz- sza. Alumíniumhulladékból a Heves megyei Apcon 100 milliós értékeket állítanak elő.‘ A Metalloglobus Fém­ipari Tek-Vállalat apci köny- nyűfémöntödéje a Metallo­globus és a MÉH által ösz- szegyűjtött alumíniumhulla­dék kohósítására, újra hasz­nosítására rendezkedett be. Az idén mintegy 15 ezer tonna alumíniumhulladékot dolgoznak fel, amelyből nagyértékű alumíniumot tömbösítenek. Elhatározták, hogy tovább fejlesztik és korszerűsítik a hulladékfel-, dolgozást. A Borsodi Vegyi Kombi­nátban a hidrogéngáz hasz­nosítására találtak megol­dást. A pvc—III. gyár elektrolízisüzemében órán­ként mintegy 4 ezer köbmé­ter hidrogéngáz keletkezik, amelyet e hónap eleje óta földgáz pótlására használ­nak. Az elektrolízisüzem és az ammóniagyár között cső­vezetéket építettek és a hidrogént az ammóniagyár- egységben elégetik. Órán­ként ezer köbméter földgáz megtakarítására nyílik így lehetőség. Hazánkban a hatvanas évek végéig kötelező volt a fáradtolaj begyűjtése, akko­riban mintegy 20—22 ezer tonnát gyűjtöttek össze éven­te, azóta azonban 18 ezer tonnára csökkent az össze­gyűjtött mennyiség. A gyűj­tés fokozására az ÁFOR ter­vei szerint 1985-ig országos hálózatot hoznak létre, amely körülbelül 50 ezer tonnányi fáradtolaj befogadására lesz alkalmas. Az összegyűjtött fáradtolajat a Tiszai Kőolaj­ipari Vállalat nyírbogdányi gyáregységében dolgozzák majd fel fűtőolajjá. A fejlett országokban a gumiabroncs-szükséglet 50— 60 százalékát elégítik ki a használt abroncsok újrafutó- zásával. Hazánkban ez az arány jóval szerényebb, a tervek szerint 1985-ben az utakon futó járművek gumi­abroncsainak 35 százaléka lesz felújított. Az újrafutózá- si kapacitások bővítése jó ütemben halad. Legutóbb a kábái Vörös Csillag Terme­lőszövetkezetben kezdte meg működését egy gumifutózó üzem. Kábán a mellékter­mékként keletkező gumifor­gácsot sem dobják a hulla­dékba. A monoki Hunyadi Termelőszövetkezettel együtt­működve találták meg a további felhasználás módját: a gumiőrleményből padló- szigeteléseket, illetve — mű­anyag teniszpályák alá — pá­lyaszigeteléseket készítenek. A VI. ötéves terv hulla­dékhasznosítási programjá­ban jelentős helyet foglal el a textilhulladékok feldolgo­zása. Az erre hivatott Tema. forg Textilhasznosító Válla­lat a közelmúltban 407 mil­lió forintos hitelt vett fel a Magyar Nemzeti Banktól a nem szőtt technológiával elő­állítható textíliák gyártó ka­pacitásának megteremtésére. Ezeket a zömmel hulladék­ból készített termékeket az út- és vasútépítésben szige­telésre, tömítésre, a mező- gazdaságban meliorációs szűrőként, a környezetvéde­lemben pedig levegő- és por­szűrőként használhatják. A beruházás megvalósítása — amelynek során az első nem szőtt textilgyártó gépsor már az idén működni kezd — 2500 tonna, azaz 12 millió «négyzetméter műszaki textí­liatöbbletet jelent az ország­nak. A napokban hunyt el a battonyai születésű Molnár C. Pál festőművész. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum al­kotásaiból rendezett emlékkiállítást a régi épület előcsarno­kában. A neves alkotó 12 grafikáját láthatja a művészet­kedvelő közönség az emlékkiállításon Fotó: Fazekas László Répa, retek, mogyoró... Nemrégen az egyik tv-kommentátortól hal­lottam, hogy a lengyel légi „folgalom” alkal­mazottjai sztrájkba akarnak lépni. Természetesen mindenki úgy ejti a szava­kat, ahogy éppen nyelvi készsége engedi. És nem is sért senkit a raccsolás, csak a tréfa- rögtönzők lelnek benne mosolyt derítő cse­megét. Csakhogy a kamera előtt az élőbe­széd a híradásra próbálja a néző-hallgató fi­gyelmét terelni, mivel a kommentálásnak ez a lényege. De hát a folgalom hallatán ne­kem is működésbe léptek nevetőizmaim, s a hír hirtelen homályba merült, és végül nem tudtam, hogy a légi forgalom minden alkalmazottja támogatja-e a sztrájkot, vagy csak egy része. Aztán meg az járt a fejemben, hogy a logopédusok már a gyerekeket igyekeznek megszabadítani a beszédhibáktól. Azokat is, akik talán nem is lesznek tv-kommentáto­rok. A raccsolástól pedig a szülők is óvják gyermekeiket, és ezerszer elmondatják velük a gyermeki nyelv játékosan akrobatikus sza­vait: „Répa, retek, mogyoró, korán reggel ritkán rikkant a rigó.” S ha a gyermek va­lahol elvéti a kiejtést, együtt nevet a szülő­vel, mert gyakorlás közben neki is mulatsá­gossá válik a letek vagy éppen a ligó. Pedig csak családi körben hangzanak el hibásan a szavak. Hátha még a képernyő egy felnőtt hibásan ejtett szavát sugározza: Folgalom! Akkor az egész országban mosolyognak a né- zők-halgatók és közben asszociálnak: „Álu- folgalom, klilingfolgalom, álucsele-folgalom, hatálszéli folgalom.” S aztán pukkadásig so­rolják a folgalmakat. S csak azután veszik észre, hogy közben vége is van a híradónak. —ei Évente két gyermekfilm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents