Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-03 / 154. szám
198 L július 3., péntek lEHillMTd II lakásépítés lehetőségei és teliételei IV. Felkészülés az építésre Nem elég az elhatározás — Nagyobb teherhez több támogatás Manapság divatos, praktikus. ugyanakkor könnyen kezelhető gyermekruhák kaphatók. Persze, azért még sok a gond, hiszen a babakelengye összeállításától az érettségiöltöny megvásárlásáig hosszú az út. Precíz statisztikusok kiszámították: amíg egy emberpalánta felnő, átlagosan 80 ezer forintot fordítunk a ruházkodására. Ezt a megterhelést azonban nem egyedül a szülők viselik, mert az állam ennek egy- harmadát magára vállalja. Méret és nyereség A gyermekruhák gyártásánál, forgalmazásánál és megvételénél a legtöbb vihart kiváltó ok az ár. Elégedetlenkedik a gyárigazgató, zsörtölődik a vevő. Az előbbi azt teszi szóvá:'miért kerül például 20 forintba egy műanyag cipzár, ugyanakkor 60 forintért kénytelenek adni a rugdalózót. Világos, hogy a kicsinyeknek készülő ruhákkal, cipőkkel többet kell bajlódni, mint a felnőtt méretűekkel. Az sem elhanyagolható: a rengeteg méretállás növeli a műszakiak dolgát, az önköltséget, a pepecsmunka nehezíti a szervezést, s mindez együttesen rontja a hatékonyságot. A nagyobb méret, nagyobb nyereséget hoz. De miért elégedetlenkedik a vevő? Látja és tudja, hogy a gyermekruhákhoz sokkal kevesebb anyagra van szükség, mint a felnőtthöz, és az árak ezzel még sincsenek arányban. Igaz, vannak olyan szülők, akik a drágább holmikat keresik. Az ipar és a kereskedelem feladata, hogy a változó igényeket kielégítse. Csakhogy ez nem olyan könnyű. Nemrégen a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálta a gyermekruhák gyártásának, forgalmazásának körülményeit. Megállapították, hogy az ellenőrzött gazdasági egységeknél önálló piackutatás van. Az úi kollekciókat árubemutatókon ismertetik, közvetlen kapcsolatot tartanak a nagy- és kiskereskedelmi vállalatokkal. A gyártmányfejlesztési szakemberek figyelemmel kísérik a divatintézet és a formatervezők munkáját. Ennek ellenére akadt két üzem, ahol a gyermekruházatot teljesen figyelmen kívül hagyták:semmiféNemdohányzó vonatok Az új menetrend életbelépése óta, a gyakorlatban azonban csak egy-két hete figyelmeztetik a hangosbemondókon, s a vonatokon a jegyvizsgálók az utasokat arra. hogy tartózkodjanak a dohányzástól. A rendelkezés szerint a pályaudvarokon, a vasútállomásokon kijelölt helyiségekben engedélyezik csak a dohányzást. (A tilalom nem vonatkozik a nyitott peronokra és az előterekre.) A mellékvonalak forgalmát lebonyolító csehszlovák motorkocsik, a népszerű „Piroskák” ezentúl nemdohányzó vonatként közlekednek. A rendelkezés valamennyi vasútigazgatóság területén összesen több mint ezer vonat utasait érinti. A MÁV július végéig türelmi időt ad az utazóközönségnek, ez persze nem jelenti a dohányzási tailalom feloldását. A szabályok megszegőit egyelőre figyelmeztetik, s felkérik a dohányzás mellőzésére, augusztustól azonban már érvényesítik a vasúti díjszabás ide vonatkozó rendelkezéseit. le piackutatásra nem került sor. Úr és érdekeltség Az ioar kínálatának és a kereskedelem igényeinek összhangját a népi ellenőrök nem tudták aprólékosan felmérni. Viszont az öt ipari vállalat és szövetkezet a kereskedelem által közvetített lakossági kívánalmakat csak részben teljesítette. Ennek' egyik oka az, hogy az ösz- szes termelésen belül a gyermekruházat részaránya átlagosan csupán 10 százalék, amely állandóan csökken. Némi magyarázat erre: a belföldön értékesített cikkeknél csökkent, másutt nőtt a termelői ár. A jövedelemszint is változó, de mindenképpen figyelemre méltó, hogy az öt közül csak egy vállalatnál emelkedett a jövedelmezőség. Ma már a tőkés export és a bérmunka két- és ötszörös jövedelmezőséget garantál a belföldre termelthez képest. Érthető, hogy csaknem mindenütt előtérbe helyezik az exportot, mert erre többek között hitelt is kapnak. Az V. ötéves terv időszakában lényeges előrelépés történt a gyermekruha-ellá- tásban. Ugyanakkor az is igaz. hogy a gazdasági döntéseknél a nyereség, a gazdaságosság a meghatározó. A már említett öt termelő üzem egyikében például 1978-ban a lányka felsőruházat 20,6. egy évvel később 6,5 százalék' nyereséget hozott, míg tavaly 11,7 százalékos veszteséggel zárták az esztendőt. Ugyanez a helyzet a csecsemőruházatnál is. t"-r a vállalatok és a szövetkezetek nagy része ebben a tervidőszakban sem fejleszti a gyermekruhagyártást, amelynek elsődleges gátja az export szabályozta árszínvonal. Igény és demográfia Ezek után kérdezhetjük: öltözködhet-e a gyerek1 divatosan, korszerűen? A válasz egyértelmű: igen. A baj inkább az alacsony és a közepes jövedelműekkel van, akik nem mindig találják meg a boltban a megfelelő gyermekholmit. A tömegfogyasztási cikkek' beszerzésére nagy gondot fordítanák ugyan a kereskedelmi vállalatok, de csupán tapasztalataikra hagyatkoznak a rendeléseknél. A demográfiai változásokat sem elemzik azon egyszerű oknál fogva, hogy adatokat egyáltalán nem. vagy tévését kapnak. A megyei Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat meg is vett néhány ezer gyerekkocsit, amelyet végül is fele áron volt kénytelen ajánlani, nem sok sikerrel. A Békéscsabai Kötöttárugyár az új csecsemőméret-állás szerint legyártotta az 51 centis rugdalózót, holott ezeket szinte efvetlen gyerekre sem tudják ráadni. A méretskála a korábbinál bővebb, a közepeseket keresik leginkább. A magasra nőtt, vékony és a duci gyerekek azonban alig kapnak' magukra nadrágot, konfekcióruhát. Sajnos, az is jellemző: az iskolai köpenyek ujia rövid. Tetézi a szülők gondiát, hogy kevés a szintetikus alapanyagokból készült gyerekruha. Szűk a választék a nadrág-mellény- kertésznadrág kompozíciókból, motoros zekékből, szabadidő-ruházatból. Elvétve lehet hozzájutni az olcsó és könnyen kezelhető ciklon- és műszőrmeáruk'hoz. Javult az ellátás viszont a kevert szálas anyagokból készült mérettartó tréningruhákból. Felelősség és kockázat Az ellátást a szerződések hiánya, a rendelések hosz- szú átfutási ideje is befolyásolja. A nagy- és a kiskereskedelem nem köt szállítási szerződést. Miért? Mert az ipar sem hajlandó erre. Velük pedig az alapanyaggyártók nem állnak' szóba. Csodálkozhatunk-e azon, hogy így a szállítók a megrendeléseket sem mennyiségben, sem választékban nem teljesítik. Sőt. visszaigazolást sem küldenek, ahogy esik úgy puffan alapon szállítanak. Ezért is furcsa, hogy az iparvállalatok olvkor féléves szerződésekhez ragaszkodnak, de a 150 naposhoz mindenképpen. Árakat viszont gyakran nem közölnek, szerződés hiányában az ármódosítás ellen aligha lehet fellépni. A népi ellenőrök 400 szülőt kérdeztek meg az alsó- és a felsőruházat kínálatáról. Ezt 22 százalékuk' javulónak, 43 százalékuk a korábbi évekkel azonosnak, 35 százalékuk pedig rossznak tartotta. Mindez meghatározza a további teendőket is. Bármennyire ellentmondásos a gyerekholmik' előállítása, gyártani kell, mert az áruellátási felelősség erre kötelez. Még kockázat árán is! Van megoldás. Többek között az alapanyaggyártók, a konfekcionálók és a kereskedők közös érdekeltségének a megteremtése. Seres Sándor Cikksorozatunk bevezetőjében már említettük, hogy a lakásépítésnek két fő formáját különböztetjük meg. Az egyik az állami lakásépítés, amelyet korábban részletesen ismertettünk, a másik a magánlakás-építés. Mielőtt azonban a magánlakás-építés különböző formáit és azok változó pénzügyi feltételeit részleteznénk, indokolt, hogy számba vegyük az anyagi felkészülés mértékét, előfeltételeit és a különböző támogatások, kedvezmények lehetőségeit. SAJÁT ERŐ A lakásépítkezések és -értékesítések hiteltámogatásánál, továbbá az egyéb építési hiteligények elbírálásánál alapvető rendező elv az, hogy ezek a hitelek a saját megtakarítás kiegészítését szolgálják, a különböző lakás- és építéspolitikai célokhoz kapcsolódó feltetelrend- szer szerint. Röviden fogalmazva tehát, a hitelek igénybevételéhez saját erő szükséges. Ennek mértéke építési módok és építkezési helyek szerint különböző, figyelembe véve a lakosság teherbíró képességét. Cél a saját megtakarítások lehetséges mértékű bevonása. Nem támogathatók hitellel az olyan építkezések, amelyeknél a saját megtakarítás teljes mértékben nem áll rendelkezésre, illetve, ha az építkezést nem reális építési költség alapján kívánják megvalósítani. A párt és a kormány különös gondossággal törekszik a lakosság lakáshelyzetének állandó javítására és az intézkedései is ezt a célt szolgálják. A munkások és alacsony jövedelmű dolgozók, nagycsaládosok lakásigényeinek többségét — a lehetőségekhez képest — elsősorban az állami bér- és tanácsi ér- tékesítésű lakásokból elégíti ki. Erről már korábban szó volt. Mindezek mellett figyelemmel kísérik a lakosság teherbíró képességének alakulását, és ha szükséges, a pénzügyi és a hitelfeltételek változtatásával gondoskodnak arról, hogy a növekedő lakásárak ellenére a lakosság terhe csak a teherbíró képességével arányosan növekedjék. Ezt szolgálják a mostani változtatások is. Ez egyben viszont azt is jelzi, hogy minden lakáshoz jutási formánál jelentős anyagi terheket kell vállalni mindazoknak, akik lakásproblémájuk megoldására vállalkoznak. A VI. ötéves tervidőszakban tervezett 370—390 ezer lakásból állami eszközökből — takarékos költséggazdálkodással — 115—120 ezer lakást kell építeni. Tehát 255 —270 ezer lakás állami támogatással, magánerőből épül. Ennek pedig előfeltétele az anyagi felkészülés. A jogos lakásigények kielégítésének tehát előfeltétele az, hogy mindenki anyagi áldozatot is vállalva, megfelelő erőfeszítéseket tegyen jogos igényének kielégítése érdekében. Azaz céltudatosan, terveszerűen takarékoskodjék az anyagi feltételek megteremtése érdekében. IFJÚSÁGI BETÉT Ezt célozza a szintén január 1-től életbe lépett új szabályozás, amely az ifjúsági takarékbetét kedvezményeit bővítette. A pénzügyminisztériumi rendelet szerint az ifjúsági betét kedvezményezettje lehet minden olyan állampolgár, aki 35. életévét még nem töltötte be. Tehát megszűnt az alsói korhatár, a felső pedig 35 évre módosult. A havonta fizethető ösz- szeg is módosult, s megszűnt az eddigi maximális 800 forintos felső határ. A betét összege tehát a takarékosság időtartama alatt bármilyen, százzal osztható összegre felemelhető. További kedvezmény, hogy az ötéves takarékossági időszak eltelte után a megállapodás — az eddigi öt év helyett — határozatlan időre meghosszabbítható és mindaddig, amíg a betét meg nem szűnik, a megtakarítás után évi ötszázalékos kamatot és egy százalék prémiumot térít az OTP. A külön kölcsön felhasználási köre is bővült. Az eddigieken kívül most már igénybe vehető toldaléképítésre, emeletráépítésre, tetőtér-beépítésre, továbbá nem lakás célját szolgáló helyiségek lakássá történő átalakításához is. A külön kölcsön felvételére az eddigi két év helyett három éven belül van lehetőség. A külön kölcsön maximális összege is emelkedett. Üj lakás építése, vagy állami szervtől történő vásárlás esetén 70, egyéb esetekben 60 ezer forint. MEGTAKARÍTÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK A fiatalok anyagi felkészülésének tehát szervezett formája van, az ifjúsági takarékbetét. Viszont joggal vetődik fel a kérdés, hogy mit csináljanak azok, akik elmúltak harmincöt évesek? Nos, a különböző lakásépítési formák hiteltámogatásának és kedvezményes feltételeinek az igénybevételéhez a saját megtakarítás legkevesebb mértéke — éppen az arányos teherviselés érdekében — meghatározott. Ennek biztosítására pedig tervszerű családi gazdálkodás mellett takarékosság szükséges. Az új szabályozó rend viszont számos kedvezmény olyan igénybevételére nyújt lehetőséget, amely saját megtakarításként vehető igénybe lakásépítés, vagy vásárlás esetén. Ilyen például, amit az állami bérlakásnál említettünk, hogy ha valaki lemond az igényének meg nem felelő bérleti jogáról, akkor a lakás használatbavételi díjának háromszorosát kapja. Ugyanígy azok részére, akik bérlakásra jogosultak, de vállalják a telepszerű, többszintes lakásvásárlással járó terheket, és részükre a tanácsok takarékpénztári beruházásban épített lakást juttatnak, akkor azt függetlenül a foglalkozásuktól, az állami vállalatok munkásainak kedvezményeivel vásárolhatják meg. Ennek azonban előfeltétele, a legalább 20 százalékos munkáltatói támogatás. ARÁNYOS TEHERVISELÉS Az állami bérlakások, a tanácsi értékesítésű lakások mellett tehát a magánlakásépítés és az ide számító OTP-beruházásban épülő lakások vásárlásához is szükséges a kiterjedt állami támogatás és hitelnyújtás mellett az anyagi felkészülés. Az arányos teherviselés tehát már az előfeltételeknél érvényesül. Emellett az állami kedvezményeken és támogatásokon túlmenően az építési formáktól függően érvényesül a tervszerű differenciálás a különböző hitelek visz- szafizetési feltételeinél is. Ezt a törekvést szolgálják a munkáltatói kölcsönök nyújtására irányuló szabályozások is. A közelmúltban adták át Gyulán a DÉMÁSZ újonnan épült kirendeltségét. A modern, jól felszerelt, háromszintes épület több mint 10 millió forintba került. Ezzel jelentősen javult az itt dolgozók szociális körülménye, hiszen eddig a század- fordulón épített, omladozó falú épületegyüttesből kellett nagy nehézségek árán biztosítani a város villamosenergia-ellátását Fotó: Béla Ottó Értelmetlen halál Nyakunkon a kánikula. A hűvös tavaszi napokon már alig vártuk. Most pedig mindannyiunk számára terhes. Tapad hozzánk a ruha, az árnyékos helyet keressük, a munkaidő is lassabban telik. Aki csak teheti, igyekszik ki a természetbe, a folyók, a strandok: a vizek közelébe. Így is van ez rendjén: a kánikula mindenkit megvisel, keressünk hát minél többen felfrissülést, de önmagunkra és másokra is kiterjedő felelősséggel. A nyári hőség ellen a víz ad talán leginkább enyhet, de nagy veszélyforrás is. Hazánkban az elmúlt öt év alatt 1334 ember fúlt a vízbe. A Békés megyei árvíz- katasztrófát vízhalál nélkül vészeltük át. Nem természeti katasztrófa tehát a sok emberhalál. Csaknem fele a haláleseteknek abból származott, hogy felhevült testtel rohantak a vízbe, vagy tiltott helyen próbáltak enyhet keresni a meleg ellen. Egyik esetben szívbénulás állt be, másik esetben az ismeretlen viz veszélyeit becsülték le. Az alkoholos állapotban fürdőzők közül százötvenen már sohasem józanodnak ki. Szomorú statisztika ez, s még inkább azzá teszi az a 232 tizennégy éven aluli gyermek, akik a kellő szülői tilalom hiánya, egymás iránti figyelmetlenségünk, vagy a virtuskodás okán lelték halálukat. Megyénket sem kerüli ez a halálnem. Nemcsak a Körösök vize jelent veszélyt, hanem talán sokkal inkább a veszélytelennek vélt gödrök, tavak. Pár hete az egyik battonyai megyei tanácstag zaklatottan mesélte, hogy a téglagyári gödrökben horgászva segélykiáltásokra figyelt fel. A tó közepén egy gyerek fuldoklóit, társai a parton nézték kétségbeesve, vizesen. Előbb még fürödtek, csak társuk halálkiáltása kergette partra őket. Az utolsó percben sikerült kimenteni a fuldoklót. Az most mellékes, hogy a gyerekek egyszerű „köszönöm” nélkül tűntek el, de az már nem, hogy otthon senki nem kérte számon a csaknem halálos fürdőzést egyik gyermektől sem! Rajtunk múlik, hogy e nyáron hány áldozatot követelnek a vizek. Tanuljunk végre a gyászos példákon, amelyekből csaknem mindenki ismer egy-két vagy sokkal több esetet. A késői siránkozásnál mindig többet ér, ha ma vigyázunk önmagunkra, gyermekeinkre, egymásra. — g — Ipar, kontra kereskedelem Felnőtt szemmel a gyermekruházatról
