Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-22 / 170. szám
1981. július 22, szerda Mraaifl&Td CSONGRiO || « n T AD » maréi fj 1 KLAr Lesz újra buszinvázió, hátizsák, rohamléptek a vasútállomásra, a városközpont utcáin át, s a Tisza-part féllegális szállásain július 24—26. között. Ma még nehéz pontosan megjósolni 5, esetleg 10 ezer vendégről szól-e majd a krónika, de az már biztos: több mint ötven programot ajánlanak a 15. szegedi ifjúsági napok rendekéi. Szerződési fegyelem. A meglevő termelőerő jobb kihasználását, az ipar külpiaci versenyképességét elsősorban a vállalatok közötti kooperációs készség hiánya, és az e téren mutatott fegyelem alacsony színvonala akadályozza. Az eddigieknél fokozottabban szükséges, hogy az ellenőrzésre hivatott szervek az ilyen helyzetek kialakulását megelőzzék, a bekövetkezett eseteket feltárják, és megtegyék a szükséges intézkedéseket, bírság vagy szankció alkalmazását, valamint a személyi felelősségre vonásnak a kezdeményezését is. Olvashatjuk dr. Kereszty Béla megyei főügyész véleményét. Darázsfészekbe nyúlt a Szeged városi és járási NEB, amikor a lakosság részére történő árufuvarozás színvonalát megvizsgálta. Kiderült, e területen túl sok lehetőség van arra, hogy mindenkiről legalább „hét bőrt” lehúzanak a magánfuvarosok, akik hovatovább már korlátlan urai a TÜZÉP-te- lepeknek. .»SZOLNOK MEGYEI MM3 PtOnÚUAlEGYESÜUEIBO i«f---------A MEGYB PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYB TAMACS LATJA télyes csomókban. Annyira gazdagok lennénk, hogy ilyen pazarlást megengedhetünk magunknak? Orvosi etika, egészségügy. A pofon elcsattant, aki kapta megdöbbent, aztán bement a kórterembe, és öltözni kezdett, hazamegy ... A főorvos, aki adta, nos, hogy ő mit gondolt? Így kezdődik Varga Viktória cikke, s folytatódik azzal, hogy a beteg a kórházakban munkadarabbá válik, a vizitek teátrálisak. A zsúfoltság, a [kórházi szűk fejadag, s az egyéb jelenségek is a cikkíró tollára kerültek. Az írás végkövetkeztetése: „Az a tudatot kell erősítenünk, hogy az egészségügy csak az igazgatás nyelvén jelent ellátást, Viszont a kórtermekben, rendelőkben, magas színvonalú gyógyítást, ápolást, nyugalmat, kölcsönös bizalmat.” Tapasztalat: a fagylalt minősége semmit nem változott tavaly óta. Az adagok mérésénél is gyakran tévednek az eladók. A bírságok ellenére sem változott a helyzet, inkább fizetik a tetemes összeget, minthogy az előírásokat betartsák. Mert a melegben így is megveszik, noha ízetlen, drágább, és még kevés is. Csőtörés után 5 éves per. Avagy meddig lehet packázni az állampolgárral, akinek igazat adott a bíróság? D. Szabó Miklós egy fél évtizedes hercehurcát ismertet az olvasókkal. Az írását sajnos nem úgy fejezi be, hogy minden megoldódott. A köz- tiszteletben álló pedagógus a bíróság segítségével az igazát megtalálta, és most már érvényesíteni szeretné. Remélhetőleg ... a közeljövőben erre is sor kerül. Búzanyom. Minden nyáron már-már tradicionálisan nyomon követhetjük az utak mentén hosszú, több kilométeres csíkokban, néha tekinrNAPLÓ Hajdúszoboszlón megvizsgálták az ipari üzemekben dolgozó munkások helyzetét. Idézünk néhány megállapítást: a munkások a vállalattal szembeni igényt rangsorolva első helyen a megfelelő keresetet említik. A jó munkával szembeni igény is előkelő helyen van, mert a válaszolók egynegyede első, 22 százaléka pedig második helyre sorolta ezt. A rangsorban a harmadik helyre a megfelelő munkatársat, a negyedikre az oda való felettest, az ötödikre a munka- szervezést jelölték. A megkérdezettek 84 százaléka szeretné, ha gyermeke főiskolai, egyetemi végzettséget szerezne. Csipetnyi hír: — Főleg mit termeltek? — Veszteséget. A látótelki csárda szomszédságában tó épül. Bár tavat ásni szoktak, itt azonban valóban építésről van szó. A löszháton tárolót létesítenek, ami a hajdúháti öntözővizet fogja fel. Ezenkívül a 2,3 hektárnyi vízfelület lehetőséget teremt a vízisportok gyakorlására is. Wmagyarorszáb 5 Nem érjük föl ésszel? Hallottuk a tévében, amint külkereskedőink beszélgettek olasz és holland boltosokkal áruink kelendőségéről. Nemcsak az Egri bikavér magas árát tették szóvá, hanem azt is, elégedettek áruink minőségével, a csomagolás azonban ritkán felel meg az igényeknek. Elhangzott olyan indulatos vélemény is, hogy mi, magyarok, nem vesszük észre a parancsoló követelményeket. A szakértők azt mondják, hogy a teljes foglalkoztatás és a hatékony foglalkoztatás elve csak egymás terhére valósítható meg. Vagy a teljes foglalkoztatás, vagy a hatékony. Dr. Pirityi Ottó véleménye a következő: nem „vagy”, hanem „és” kell a két szó közé. Legyen a foglalkoztatás hatékony és teljes. Vízfakasztó. Tíz méternél is mélyebbre kell ereszteni a fúrót a mesternek, mire valamire való vizet talál. Igaz, kisiparos ereszti lefelé a csövet, mégis időbe telik, mire rámondhatja: most már tiszta, mint a marosi homok ... A kútfúrás nem hozható egy nevezőre mondjuk a cipőtalpalással, de figyelemmel arra, hogy Szegeden és környékén csaknem 3 ezer kiskertes munkálkodik, tevékenységük hasznos és szükséges. A jövőben még jobban az lesz, mert a falvakban is visszatérő a vízhiány. Az illetékesek kisegítő kerti kutat ajánlanak számukra, mivel befektethető tőkéje erre csak a lakosságnak van. Az idén először rendezte meg a Szegedi Volán SC motoros szakosztály az ünnepi hetek programjának nyitóversenyét, a Magyarország— Bulgária nemzetek közötti salakmotoros összecsapását. A „vaspapucsosok” vasárnap délután találkoztak a Napos úti pályán. összeállította: Lovász Sándor A tótkomlósi Rózsa fürdő jobb vízellátásáért tavaly új kutat fúrtak, s még ebben az évben sor kerül teljes bekötésére. A munkálatok költsége megközelíti a fél millió forintot. A fizikoterápiás kezelést nyújtó létesítményt átlagosan 60—70 beteg keresi fel naponta Fotó: Bukovinszky István II közvagyon védelme Szép, új lámpasor készült el a kisváros főutcáján. Örült neki a helység apraja- nagyja, hiszen világosabb lett a környék, derűsebbek az esték. Egy héttel később már csak minden harmadik-negyedik világított. A többit „valakik’ tönkretették. Lehetne-e azt mondani, hogy egyedi a példa, nem alkalmas az általánosításra? Nem erre mutat, hogy másutt olykor az . életmentésre szolgáló telefonokat teszik tönkre, másik helyen a köztéri szobrokat csúfítják el. Hosszan lehetne még sorolni a példákat, s a legszomorúbb éppen az; hogy mindenki tudna hozzátenni néhányat a saját tapasztalataiból. Ha valaki azt vetné ellen: ez mind rendőri ügy — csak részben lenne igaza. Tény, hogy a rongálások, garázdálkodások törvénybe ütköző cselekmények, s ezekért az elkövetőknek — bizonyos esetekben — büntetőjogilag is felelniük kell. Ám az is igaz. hogy mindez egy bizonyos, rossz szemlélet szélsőséges megnyilvánulása. Annak a — más téren is gyakran tapasztalható — szemléletnek, hogy „ami mindenkié, az senkié”. Más szóval azt állítják: ami a közösségé, az közpréda lehet. Nem kevésbé veszélyes ez a szemlélet olyankor, amikor helyenként „hivatalból” cselekszenek eszerint. Ismét az életből vett példa: beázott egy házkezelőség gondozásában levő lakóház teteje. Egészen kis összegbe került volna, ha azonnal megjavítják, közvetlen a lakók bejelentése után. Am az „illetékesek” még ahhoz sem vették a fáradságot, hogy megnézzék a beázott tetőt — csak akkor, amikor már a javításhoz több százezer forintos beruházás, felújítási terv, és egy sor minden más kellett volna. Akkor már ki lehetett mondani — hogy nincs rá pénz, nincs rá kapacitás. S itt még csak nem is mondhatja senki, hogy szándékosan okoztak volna kárt a közösségnek. „Csupán” gondatlanság történt, „csak” nemtörődömségről volt szó. Óhatatlanul arra gondol mégis az ember: vajon ugyanígy vártak volna a bizonytalan jövőre azok a bizonyos „illetékesek” akkor is, ha a saját házukról lett volna szó? Ami egyszer megépült, létrejött, amit közpénzen felszereltek, berendeztek — az a közösség tulajdona. Ha úgy tetszik: közkincs. S ha nem is kellett érte saját zsebünkből leszámolni a száz, ezer vagy éppen millió forintokat, bizony valamennyien hozzátettük a magunkét. Mindössze egy kissé gondolkozni kell. A köztéri világítás, vagy az utcai telefon az állampolgárok hozzájárulásával, adófilléreiből jött létre. Mi több: ha az értelmetlenül tönkretett tárgyat pótolni ’ kell, annyival kevesebb jut a további hónapokban. években olyasmire, amire nagy szüksége volna a községnek, a városnak. A kép teljességéhez tartozik, hogy az utóbbi időben megszaporodtak a biztató hírek is. Mind több helyen épül sok minden társadalmi munkával. Ez pedig azt jelenti, hogy egyre több helységben és szinte naponta többen és többen látják: amit együttes erővel létrehoznak, az a közösségé, s egyben minden, közvetlenül vagy közvetve érdekelt helyi lakosé, állampolgáré. Mindinkább így van ez a vállalatok, szövetkezetek vagyonával is. Gyökeret ver az a felfogás, hogy a gyárból eltűnő szerszámok, a szövetkezet „kintfelejtett” és lassanként elfogyó termékei — személyes kárt is jelentenek. Ami szőrén-szálán elvész, azt valahogyan pótolni kell, s ez éppen a becsületes emberek rovására megy. A közösségért tenni hajlandó ember nem a maga részét félti; közkincsnek tekinti azt, ami van, s nem hagyja, hogy közprédává váljék. Vagyis, ha lassan is, de egészen biztosan megváltozik a szemlélet: a közösség tulajdonára épp úgy vigyáznak, mint legszemélyesebb holmijaikra. Várkonyi Endre Egy ittas gépkocsivezető éjszakai ámokfutása A rádió és a televízió szinte naponta hívja fel a figyelmet az ittas járművezetés súlyos következményeire. Lapunkban is gyakran szólunk a közúti balesetekről, a magukról megfeledkezett gépkocsivezetőkről. Egyesek mégsem okulnak a szívszorító tragédiákból, fittyet hányva a szabályoknak, ittasan ülnek a volánhoz. Sőt, olyanok is akadnak, akik brutális módon kockáztatják ismerőseik életét, testi épségét, ahogy azt Tóth Ferenc, Nagybánhegyes, Kossuth út 102. szám alatti lakos tette. A 23 éves fiatalember a Békés megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség körzeti felügyelőiéként dolgozott. Június 4-én Mezőhegyesen járt. Este 9 óra tájban bement az Újvilág vendéglőbe. Egy üveg sört és egy deci rumot fogyasztott el. Ezután beült személy- gépkocsijába és Békéscsabára hajtott. A Rózsafa vendéglő előtt állt meg. Itt találkozott két ismerősével. Bementek a vendéglőbe és folytatták az italozást. Tóth két üveg sört ivott meg, majd nagy hangon beszélgetve beültek a személygépkocsiba. A vasútállomásra hajtottak. Az állomás épületében összetalálkoztak egy régi ismerősükkel, aki részeg volt. ö is beült a gépkocsiba. Most már négyen voltak. Tóth Ferenc beindította a gépkocsit. A Bartók Béla útról nagy sebességgel kanyarodtak a Dózsa György útra. Az úttest közepén levő szegélyre sodródtak. A közelben két rendőr teljesített szolgálatot, Ligeti Mátyás rendőr őrmester, járőrparancsnok és Tornán Zoltán rendőr őrmester. Meg akarták állítani őket. A jelzésre azonban nem álltak meg. Sőt, a gépkocsi sebességét tovább növelték. A két rendőr utánuk hajtott. Már június 5-e, hajnali két óra volt. Mészáros Sándor üzletvezető személygépkocsijából észrevette a rendőrök jelzését, és ő is a nagy sebességgel haladó autó után indult. Tóth Ferenc Békéscsaba belterületén mintegy 120 kilométeres sebességgel száguldozott. Az Orosházi úton Mészáros Sándor beérte, de ugyanakkor Tóth balra húzta a kormányt úgy, hogy Mészárost leszorította az úttestről, és megállásra kényszerítette. Csanádapáca irányába fordult. A rendőrségi kocsi a nyomában volt. Mészáros Sándor, ahogy az úttestre irányította a gépkocsiját, ismét utánuk eredt, hogy a rendőrség segítségére legyen. A pusztaföldvári út kereszteződésében érte utói Tóth gépkocsiját. Itt összeütköztek, de ezután mindketten tovább hajtottak Pusztaföldvár, majd Orosháza felé. Orosháza külterületén az egyik útkereszteződésben Tóth megint leszorította az útról Mészáros gépkocsiját. Ezt követően Kaszaper felé vette útját. Nem engedte, hogy a rendőrségi kocsi megelőzze, ám amikor nekihajtott Mészáros gépkocsijának, kénytelen volt megállni. Az egyik utasa ekkor kiugrott, a rendőrök vették fel. Tótkomlóson egy hajszálon múlott, hogy bele nem szaladt egy Trabantba. Kardoskúton sikerült megállítani az ámokfutó gépkocsivezetőt. Tóth nekiütközött az őt üldöző gépkocsinak, kénytelen volt megállni, a rendőrség gépkocsija pedig a közvetlen közelében fékezett úgy, hogy már nem tudott előre hajtani. Ligeti Mátyás rendőr őrmester a lehúzott ablakon benyúlva megfogta a kormányt. Tóth hátramenetben vagy 8 méter hosszan magával húzta az intézkedő rendőrt. A személygépkocsi utasai közül ketten 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek. Ligeti Mátyás rendőr őrmester is megsérült. A Gyulai Járásbíróság Tóth Ferencet közúti veszélyeztetés, hivatalos személy elleni erőszak bűntette és ittas járművezetés vétsége miatt vonta felelősségre. Halmazati büntetésül egy év hat hónap szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként két évre eltiltotta a közügyektől, öt évre pedig a járművezetéstől. Az ítélet jogerős. (Serédi) Hazánk, Kelet-Európa o n fejlett szocializmus építése (1962—72) A szocializmus alapjainak lerakása és megszilárdulása után a kelet-közép-európai szocialista országok hozzákezdtek a fejlett szocializmus építéséhez. (Az elnevezések különbözőek voltak: fejlett szocializmus, érett szocializmus, a szocializmus betetőzése, befejezése, továbbépítése stb.) A fejlett szocializmus építésének általános irányelveit először a kommunista és munkáspártok 1960. évi moszkvai értekezletén határozták meg, majd ezt követően az egyes országok kommunista pártjai kongresszusaikon kidolgozták saját konkrét elképzeléseiket. A gazdaságpolitika fő feladata mindegyik országban abban állt, hogy a fejlett szocializmus anyagi-műszaki bázisának kiépítése ércekében a tudományos-technikai fejlődés vívmányainak felhasználásával minél gyorsabb ütemben korszerűsítse a népgazdaságot, és emelje az életszínvonalat. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a nagyszabású célkitűzések sikeres megvalósítása érdekében az extenzív fejlesztésről (a munkaerő- és nyersanyagtartalékok felhasználása) fokozatosan át kell térni az intenzív módszerekre (amelyekben a növekedés alap i a a munka termelékenységének emelkedése). A gazdaságpolitikának minden országban voltak a helyi adottságokból fakadó sajátosságai. Az NDK-ban az extenzív fejlődés tartalékai teljesen kimerültek, a súlyos munkaerőhiány miatt csak a gyors ütemű gépesítés és automatizálás jelenthetett kiutat. Csehszlovákiában változatlanul jelentős volt a cseh és a szlovák országrész fejlettségbeli különbsége. A mezőgazdaság 1960-ban érte el a termelés háború előtti szintjét, a továbbhaladás lelassult, Csehszlovákia munkaerő- és nyersanyaghelyzete fokozatosan az NDK- éhoz vált hasonlóvá. Bulgáriában a fő cél változatlanul az iparfejlesztés volt, ugyanakkor a mező- gazdaság kínálta hagyományos lehetőségeket sem hagyták kihasználatlanul (zöldség- és gyümölcstermesztés). Nagy hangsúlyt helyeztek az agrártevékenység ipari jellegének fokozására. Románia viszonylag jelentős nyersanyag- és munkaerő-tartalékok birtokában rendkívül rövid idő alatt kívánta elérni a fejlettebb szocialista országok szintjét. Emiatt 1964-ben bizonyos véleménykülönbségek alakultak ki Románia és a KGST többi tagállama között, mivel a román vezetés az említett cél eléréséhez nagy egyoldalú segítséget igényelt a többi szocialista országtól. Lengyelországban új lendületet vett az iparosítás, ugyanakkor a lakosság igen gyors növekedése és a falusi munkaerő városba áramlása miatt évente nagyon nagy számú új munkahelyet kellett létesíteni. Jugoszlávia céljai lényegében megegyeztek a többi szocialista országéval, a megvalósítás alapja azonban az önigazgatás és a piaci mechanizmus széles körű érvényesítése volt. Az ország Szomszédolás
