Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-21 / 169. szám
1981. július 21., kedd o Holland táncegyüttes Szarvason Telt ház előtt mutatkozott be július 18- án, szombaton este Szarvason, a művelődési központban a hollandiai Apeldoornból érkezett „Phoenix” táncegyüttes. A csoport a szegedi szakszervezeti néptánctalálkozóra jött hazánkba. A szegedi és a szegvári fellépés után mutatkoztak be a szarvasi közönség előtt. Holland halászfalvak, valamint Kelet- Hollandia néptáncai mellett nemzetközi táncprogramot is hoztak. Moldáviai román és izraeli koreográfiák után a műsor második részében rábaközi verbunkost, sárközi karikázót, ugróst és csárdást láthatott a közönség. (A magyar táncokat Foltin Jolán és Novák Ferenc tanította be, akik 1977 óta rendszeresen dolgoznak az együttessel.) A „Phoenix” táncegyüttes — amelynek vezetője Co Weenink, koreográfusa Andre van de Plas — 300 tagú. Külön csapatban táncolnak a gyerekek, a felnőttek és az idősebbek. Magyarországra a 30 tagú fel- nőtt-tánccsoport hozta el műsorát. A tagok egyetemisták és dolgozók, életkoruk 22—23 év. Az 1971-ben alakult együttes az NiSZK- ban, Dániában. Angliában és Jugoszláviában vendégszerepelt a magyarországi bemutatókat megelőzően. H. S. Fotó: Malmos Károly Lakóklubok Békásmegyeren A békásmegyeri lakótelep közösségi, művelődési lehetőségeinek, színtereinek megteremtéséhez magukat az érdekelteket: az új városnegyedben élőket hívja segítségül egy nemrégiben útjára indult kezdeményezés. A békásmegyeri lakókhoz eljuttatott pályázati -felhívás ahhoz kér ötleteket, javaslatokat: miként lehet megteremtehi olyan csoportokat, közösségeket, amelyek a helyi közélet fórumaivá válhatnak. Az akció az Országos Köz- művelődési Tanács és a Hazafias Népfront ama közös programjának része, amely a lakótelepeken folyó közművelődési tevékenység korszerű és sokakat vonzó feltételeit, formáit igyekszik kialakítani. Az utóbbi években épült új városnegyedek jórészéből ugyanis — a szűkös beruházási lehetőségek miatt — még hiányzik a művelődési központ, ám egy-két településen már arra is vannak jó példák, hogy addig is lehet megoldást találni, amíg a kulturális létesítmények nem készülnek el. A békásmegyeri pályázatot augusztusban értékelik, s az itt szerzett eredményeket, tapasztalatokat felhasználva ősszel már országos méretűvé bővítik e kezdeményezést. Gyulai delegáció utazik Budrióba Véget ért a 8. pécsi ipari vásár Éppen másfél évtizede, hogy Gyula város testvéri kapcsolatot létesített az olaszországi Budrióval. Az pltelt 15 esztendő alatt a két város vezetői rendszeresen találkoztak egymással, de emellett jártak már egymás városában kulturális és sportdelegációk is. Most ismét a gyulaiakon a sor, hogy felkeressék az olaszországi testvérvárost. Holnap — szerdán — 20 tagú gazdasági delegáció indul, amely 8 napig tartózkodik Olaszországban. Vezetője: Dér Lajos, a városi tanács elnökhelyettese. Az előTegnap délelőtt Budapesten megkezdődött a Gyermekidegsebész Világszövetség kongresszusa, amelyre öt földrész 26 országából több mint másfél száz gyakorló orvos, tudós, kutató érkezett. A megnyitó plenáris ülésén — a Magyar Nemzeti Galéria várbeli előadótermében — dr. Medve László egészségügyi államtitkár köszöntötte a világtalálkozó résztvevőit. Háromnapos programja van a kongresszusnak, s témakörei között szezetes megállapodás szerint a delegáció szakmai programjáról az olasz testvérváros vezetői gondoskodnak. Ennek keretében egyebek mellett a gyulai mezőgazdasági szakemberek részt vesznek az Emilia Romagna tartomány, Bologna megye és Budrio város szervezésében sorra kerülő kétnapos nemzetközi, burgonyatermesztéssel kapcsolatos konferencián. Természetesen emellett még számos egyéb programot is biztosítanak a gyulaiak számára, üzemlátogatásokon, tapasztalatcseréken és kulturális rendezvényeken vesznek részt. repelnek az agyi károsodások, idegrendszeri betegségek, koponyasérülések gyógyításának, kezelésének korszerű módszerei és legfrissebb eredményei. Magyar szakemberek több előadásban számolnak be például a csecsemők és a gyertnekek koponyaűri nyomásának megfelelő szabályozásáról, a vízfejűség gyógyításában elért sikerekről, a hazánkban már másfél évtizede végzett operációs beavatkozások nemzetközileg is ismert és elismert módszereiről. A közönség díjainak átadásával vasárnap véget ért a 8. pécsi ipari vásár, amelyet tíz nap alatt több mint kilencvenezren tekintettek meg, s ily módon az eddigi legsikeresbb vásárok egyike volt. A záróünnepségen Németh Lajos, Pécs város Tanácsának elnökhelyettese nyújtotta át a látogatók szavazatai alapján odaítélt díjakat, a pécsi Zsolnay Gyárban készült értékes porcelán vázákat. A Dél-dunántúli TÜZÉP Vállalat a családi és a hétvégi házak építőinek segítséget nyújtó gazdag termék- bemutatójával, az AGRO- KER Mezőgazdasági Ellátó Vállalat a korszerű háztáji gazdálkodást és a kisáruter- melést népszerűsítő kiállításával, az Univerzum Szövetkezeti Közös Vállalat és a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat pedig átfogó, egységes bemutatkozásával, illetve teljes termékskálájának felvonultatásával nyerte meg a közönség tetszését. Az idei vásárt értékelve a rendezők megállapították, hogy az sikeresen betöltötte szerepét: a kiállító kétszáz hazai vállalat és szövetkezet döntő többsége új, a korábbinál jobb minőségű termékkel jelentkezett, amelyek nagy része már az időszerű gazdasági törekvéseket tükrözi. A piaci igényeknek megfelelő, korszerű, energiatakarékos gyártmányok, az importot helyettesítő hazai termékek és eljárások egész sorát mutatták be. A hazai kiállítók több millió forint értékű megállapodásokat, keretszerződéseket kötöttek egymással, és eredményes volt a több mint kétszáz jugoszláv cég szereplése is. A jugoszláv kormány a vásár idejére kétmillió dolláros keretet engedélyezett soron kívüli üzletek megkötésére, s ezt déli szomszédaink jól fel is használták. A termelési együttműködésről kezdett tárgyalásokat jugoszláv társvállalatokkal a Szigetvári Cipőgyár, a Pécsi Bőrgyár és a bútorgyár. Gyermekidegsebészek világtalálkozója Támad a lisztbarmat! Az utóbbi hetek időjárása kedvező feltételeket teremtett a lisztharmatgombák elszaporodásának Főként a megye zöldségtermő területein, a petrezselyem, sárgarépa, uborka és sárgadinnye ültetvényeken szembetűnő a lisztharmatfertőzés. A lisztharmat külső élősködő fonalai a növény leveleinek felületén helyezkednek el. Az általa képzett szürkésfehér színű bevonat dörzsöléssel könnyen eltávolítható a levelekről. Jellegzetes a szaga is: dohosnak érezzük a fertőzött levelet. A lisztharmat kártétele abban nyilvánul meg, hogy a megtámadott levél sárgulni kezd, majd elpusztul. Ez pedig a termést is csökkenti. Védekezésre a kéntartalmú készítmények javasolhatók. Fontos, hogy a permetezést az esti vagy kora reggeli órákban végezzük, mert a kéntartalmú szerek 25 fokos környezeti hőmérséklet felett megperzselik a növény leveleit. A BŰTORÉRT Vállalat szegedi Domus Áruháza július 13-a és 23-a között kedvezményes bútorvásárt rendezett a békési Egyetértés Termelőszövetkezet dolgozóinak, valamint az árvíz sújtotta területen lakóknak. A vásárlók mintegy 700 ezer forintot takaríthattak meg a két hét alatt. A nagy érdeklődésre való tekintettel tervezik, hogy augusztus végén vagy szeptember elején ismét rendeznek bútorvásárt Fotó1 Veress Erzsi Hogyan kerül a csizma az asztalra? M indannyian feltesz- szük a közmondássá vált kérdést — hogyan kerül a csizma az asztalra? —, ha valami oda- nem illőt veszünk észre, ha az együvé tartozók közé valami idegen vagy idegennek vélt dolog kerül. Ilyen képletes „csizma” sokak előtt még a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, állami gazdaságok úgynevezett melléktevékenysége, amelyről egyre többen vallják, hogy nem is olyan mellékes. Tapasztalataink igazolják, hogy nem minden idegen, amit első látásra annak vélünk. A melléktevékenység is mindinkább a mezőgazda- sági nagyüzemek munkájának szerves részévé kezd válni. Nem vitatható, hogy a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok elsődleges és alapvető feladata a növénytermesztés és az állat- tenyésztés. Ami ezen kívül van, csak ezeknek alárendelten élhet, valóban csak kiegészítő tevékenység lehet. Ennek ellenére jelentősége nem becsülhető le, mert hatása az alaptevékenységre, a jövedelmezőségre, a biztonságosabb gazdálkodásra — ezt tények bizonyítják — nem elhanyagolható. Ezen kívül társadalompolitikai tényezőként is számolni kell vele. A kiegészítő tevékenységből származó árbevétel ma már országos átlagban meghaladja a termelőszövetkezetek összes árbevételének húsz százalékát. A szóródás igen nagy: az egy-két százaléktól csaknem a hetven százalékig terjed. A vizsgálódások azt igazolják, hogy ahol az ipari, szolgáltató tevékenységből származó árbevétel meghaladja a harminc százalékot, ott már szinte kizárt a mezőgazdasági üzem vesztesége, vagyis jelentősen képes csökkenteni azt az időjárási kockázatot, amelynek minden mezőgazdaság ki van téve. Ugyanakkor a melléktevékenységből származó bevétel egy részét számos szövetkezet éppen az alaptevékenység fejlesztésére, korszerűbbé tételére fordítja, megnövelve ezzel anyagi lehetőségeit. Ennek törvény- szerű következménye, hogy növekszik az alaptevékenységből származó bevétel. Nincs tehát igazuk, akik ellentmondást látnak az alap- és kiegészítő tevékenység között. Ez esetben is dialektikus összefüggés van a kettő között. Az egyensúly akkor bomlana meg. ha mindezt az alaptevékenység rovására, annak elhanyagolásával végeznék. Főleg az ipari melléktevékenységet nem lenne helyes száműzni — de a többit sem — a mezőgazdasági üzemekből, mert ez nemcsak a mezőgazdasági üzemek egyik jövedelemforrása, hanem nagy szükség van erre magának az iparnak is. Hiszen naponként visszatérő gondunk az alkatrészellátás körüli anomália, az ipar számára sem mindig kifizetődő bizonyos részegységek, félkész termékek gyártása. A nagyüzemeknek mindig szükségük volt olyan háttériparra, amely gyorsan, rugalmasan képes alkalmazkodni a változó ipari igényekhez, amely kis soroza-, tok gyártására alkalmas. A termelőszövetkeztek ilyenek. Sokan vitatják e tevékenység hatékonyságát. A rendelkezésre álló adatok szerint az egy főre jutó termelési érték valóban alacsony, de az eszközlekötés, anyag- és energiaráfordítás viszont lényegesen kevesebb, mint az iparban vagy magában a mezőgazdaságban. így a ráfordítások hatékonysága versenyképes bármilyen összehasonlításban. A kiegészítő tevékenységgel kapcsolatban említettük a társadalompolitikai tényezőt is. Ez nálunk, a megyében különösen jelentős, meri az utóbbi évtizedben is ezrek keltek útra, hogy másutt: más megyében, az ország távolabbi városaiban boldoguljanak. Ha mi községeinkben bővebb és kedvezőbb munkaalkalmat tudóink biztosítani, az indokolatlan jövedelemdifferenciálódást képesek vagyunk csökkenteni, ezzel jelentősen megnövelhetjük községeink népességmegtartó erejét. Megyénkben is izmosodott az alaptevékenységen kívüli tevékenység aránya, jóllehet még így is alacsonyabb az országos átlagnál. Az utóbbi négy évben ennek árbevételi aránya a termelőszövetkezetekben huszonkilenc százalékról harmincháromra, az állami gazdaságokban pedig tizenkilencről huszonhárom százalékra emelkedett. Ezen belül meghatározó a belkereskedelmi tevékenység, amely nagyrészt a háztáji gazdaságokhoz kapcsolódik. Az ipari melléktevékenység az összes melléktevékenységen belül ma még mindössze tizenhárom százalék, s ennek is több mint fele élelmiszeripari. Az építőipar is csak tizenegy százalékkal részesül. Az ipari tevékenységre — érthető okoknál fogva — elsősorban a kis eszközigényű termelés a jellemző. Erre a célra a már mezőgazdasági célra nem alkalmas régi épületeket használták fel. A technikai felszereltség alacsony, zömmel használt, de a célnak megfelelő gépekből áll. Ezek egy részét a kooperáló üzem adta. de előfordult közös beruházásból előteremtett is. Termelési szerkezetük nagyon rugalmasan változik, igazodik a piachoz. Az ipari partnerek nagyrészt a megye vállalatai, ipari szövetkezetei közül kerülnek ki. Ma még rontja jövedelmezőségüket a közgazdasági szabályozás jó néhány vonatkozása, valamint a számviteli nyilvántartás bonyolultsága, amely az adminisztrációs létszámot duzzasztotta fel. Hatékonyságuk még így is versenyképes. Már az eddig elmondottakból kiderül, hogy mindenütt," de különösen a kedvezőtlen adottságú területeken — a mezőgazdasági termelés kockázata • itt az átlagosnál lényegesen nagyobb — egyértelműen szükséges a kiegészítő tevékenység mindenoldalú bővítése. Hatodik ötéves tervünkben is markánsan fogalmazódott meg a kiegészítő tevékenység fejlesztésének az igénye. A melléktevékenység eddigi fejlődésével nem lehetünk elégedettek megyénkben. Lehetőségeink lényegesen nagyobbak a felhasználtáknál. Nem valamiféle divatról van ez esetben szó. A jövedelembiztonság megteremtésének egyik bevált módja, amely ugyanakkor fontos társadalmi igényt is kielégít. De látni kell azt is, hogy ez esetben sem az óhajok szabályozzák a továbbhaladás irányát. Akadályok is állnak a melléktevékenység fejlesztésének útjába, Békés megyében talán több mint másutt. A kiegészítő tevékenység bővítését kétségtelenül akadályozza az ipari termelés mérséklődése, hogy megyénk ipari szerkezete nem kedvező: legtöbb gyárunknak megyén kívül van a központja, a lehetséges kooperáló partnerek messze esnek. De ez ne a lemondás irányába toljon bennünket, hanem az eddiginél sokkal jobb szervezésre ösztönözzön. a helyi és a távolabbi lehetőségek bátrabb felderítésére, a vállalkozói szellem kibontakoztatására azokban a tsz-ekben is, ahol eddig ez szunnyadozott. 0 jövedelmezőség biztonsága, a társadalmi igény kielégítése érdekében kerüljön hát mielőbb „a csizma az asztalra”: ne tekintsék a termelő- szövetkezet gazdálkodásába nem illőnek, valamiféle idegen testnek. Enyedi G. Sándor
