Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-19 / 168. szám

1981. július 19., vasárnap o * SZÜLŐFÖLDÜNK Kunágotai helyzetkép július közepén dálkodási Társulat még eb­ben az évben hozzákezd a Kutaséri-csatorna felújítá­sához. Ezenkívül a tanács saját költségvetéséből to­vábbi 300 ezer forintot for­dít egy másik csatorna rendbe hozására. A tervek között szerepel még annak az 53 háznak az átépítése is, amelyeket a belvíz az elmúlt időszakban megrongált. A perzselő hőség elől me­nekülve jólesett kicsit meg­pihenni a tanácsháza hús falai között Kunágotán, ahol Varga Imréné elnökasszony többek között a fontosabb fejlesztési tervekről, és a költségvetéssel kapcsolatos kiadásokról tájékoztatott bennünket. Ezt megelőzően az idén márciusban kerestük fel, amikor is harmadfokú belvízvédelmi készültséget kellett elrendelni a község­ben. Annak idején több. vá­lyogból és vert falból épült ház rongálódott meg, sőt, néhány össze is dőlt, mert az átázott falak nem bírták megtartani a tetőszerkezetet. Noha azóta a nap és a szél felszárította a belvízzel bo­rított területeket, ám ez ko­rántsem jelentheti azt, hogy az évek óta visszatérő gond egyszer s mindenkkora meg­oldódott. A tanácselnök most sokkal nyugodtabb volt, mint azok­ban a kétségekkel és várako­zással teli napokban. Nagy megelégedéssel beszélt arról, hogy Kunágota — az Orszá­gos Vízügyi Hivatal javaslata alapján — eddig 2 millió fo­rintot belvízrendezésre, és 4 milliót pedig vízellátásra kapott a Pénzügyminiszté­riumtól. Az Orosházi Vízgaz­Naponta mintegy 270 ing készül a kunágotai Bercsényi Tsz varróüzemében Fotó: Martin Gábor Az Árpád utcai iskola épületét két évvel ezelőtt újították fel, és a teraszt a helyi tsz szocialista brigádja 1980 őszén ké­szítette el A használhatatlanná vált mozi előcsarnoka A Bercsényi Termelőszö­vetkezet építőbrigádja két helyen is vállalt felújítást erre az évre. A szolgálati la­káson kívül korszerűsíteni fogja a könyvtár épületét is. Ez utóbbihoz a megyei intéz­mény 100 ezer forinttal járul hozzá. A tanács 1981 és 1985 kö­zött mindössze 2 millió 317 ezer forintot használhat fel fejlesztésre. Egyébként eb­ből az összegből fedezi majd az orvosi lakás, a rendelő és a váró építésének, illetve korszerűsítésének; továbbá az iskolai tornaterem átala­kításának kiadásait is. A testnevelés feltételeinek megteremtéséhez társadalmi munkára is szükség lesz. Az egymillió 500 ezer forint fel­újítási alapot teljesen az iskolaépület korszerűsíté­sére fordítják a jövőben. Az viszont már a Mező- kovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ feladata lenne, hogy minél hamarabb teljesüljön Kun­ágota lakosságának régi óha­ja: az új ABC-áruház fel­építése. Akadnak boltok, amelyekbe a felhalmozott göngyöleg miatt szinte már nem lehet belépni. A beszélgetés közben szó esett a társadalmi munkáról is. Ebben főként az SZM-ta- gok és a szocialista brigádok vállaltak nagyobb szerepet. Az óvodákban, iskolákban most a szülők meszelik, fes­tik és takarítják a tanterme­ket, míg a munkahelyi kol­lektívák a bővítéssel, javítás­sal és karbantartással ösz- szefüggő teendőket szervezik a gyermekintézményekben. Siralmas állapotban talál­tuk a főutcán levő mozihe­lyiséget. Az omladozó, nyir­kos közfalak láttán jogosan felvetődik a kérdés: megéri-e felújítani ezt az ódsdi, rozoga épületet, és vajon az aládú- coláshoz szükséges faanyag­ra érdemes volt-e több tíz­ezer forintot költeni ? Azt már csak mellékesen jegyezzük meg, hogy eljövetelünkkor a bejárati ajtót csak kínke­servesen tudtuk becsukni. Ennél sokkal szívderítőbb kép fogadott bennünket a tsz központjában, ahol ez év elején adták át rendelte­tésének a FÉK ON részére dolgozó varróüzemet. A kor­szerűen felszerelt tágas és világos teremben jelenleg mintegy 20 asszony és lány varr férfiingeket. —y—n 0 cseszneki lovagvár A Bakony szívében, ha­zánk legszebb vidékének kö­zepén, Zirctől mindössze 25 kilométerre, Bakonyoszlop, Bakonyszentkirály és Ba- konyszentlászló közvetlen kö­zelében, csodálatos, fenséges hegyorom emelkedik a Cuha völgye fölé: a cseszneki vár. Impozáns, hatalmas méretű romjai ma még a helyreál­líthatóság állapotában van­nak, de így, romjaiban is a környék legszebb kilátását, az igazi, lovagkori romanti­ka feltámadását jelentik a látogatóknak. Már a vár eredete is a fé­lelmetes-izgalmas lovagkor­ba vezet; a királyokkal har­coló, királyokat trónra emelő vagy megbuktató, hatalmas Csák nemzetség tulajdona­ként említik az első források 1308-ban. Az országot dúló hatalmas párharcok, hatalmi viadalok tükröződnek a vár további sorsán :1326-ban már királyi birtok, majd 1393-ban megkapják a Garaiak, orszá­gunk másik hatalmas nem­zetsége, amelyből országos főurak, sőt nádor is került ki. A Magyar Nemzeti Múzeum­ban található címeres, felira­tos kő tanúsága szerint a Garaiak 1424-ben átépítették a várat, a kor kívánalmainak — vagyis hadászati követel­ményeinek — megfelelően „korszerűsítették”. Csakhogy semmiféle korszerű hadtudo­mány nem védelmezhet a po­litikai buktatók ellen, így aztán a XV. század végén a vár már a Zápolya család tulajdona. mígnem 1563— 1565 között török kézre ke­rült. A török kiűzése után váltakozva cserélt gazdát, 1636-tól Esterházy-birtok. A nagy építtető arisztokrata család ezt a várat is átépít­tette, mégpedig 1740-ben, ké­ső-barokk stílusban, azonban mindössze negyven évig bir­tokolták a büszke sasvárat, 1780-ban elköltöztek. Ezt kö­vetően nyugodalmasan, és a régi dicsőségekre emlékezve élhette volna további életét Csesznek vára, 1820-ban vi­szont súlyos természeti csa­pások sújtották: földrengés, majd több villámcsapás rom­bolta le. Kalandos létezésének da­cára, nem csupán a hatalmas falak, bástyák, tornyok egy­kori méltóságát és biztonsá­got nyújtó erejét láthatjuk- érezhetjük a várat szemlél­ve, hanem a rom néhány ré­szén megmaradtak különféle épületek is a kíváncsi sze­mek számára. Így a keleti részen egy egyemeletes épü­let, mintegy 40 méter hosz- szan, melyet falszoros ölel körül, kis, félköríves külső toronnyal. A vár középpont­jától keletre négyzetes lakó­torony áll, mely, mint tud­juk, a vár legerősebb tornya, a várúr lakóhelye volt haj­danán. Ehhez a lakótorony­hoz csatlakozik a várat ala­csonyabb szinten övező kül­ső, úgynevezett II. falszoros építménye. Giulio Turco 1572. évi leírása szerint eh­hez még egy elővár, vala­mint kapuvédő torony is csatlakozott. A műemlék-rekonstrukció során Csesznek vára is sorra került. A rekonstrukció befe­jeztével Csesznek vára fel­sorakozhat Közép-Európa legnagyobb múltú, legfestő- ibb középkori várai közé. Révy Eszter Freskótöredékek Veszprémben Tavaly tavasszal nedvesed- ni kezdett a veszprémi Gizel- la-kápolnának' a püspöki pa­lotával közös fala. Félő volt, hogy megrongálja a kis mű­emléktemplom freskóit. Ez a hat bizánci hatást tükröző, ám itáliai eredetű apostol­ábrázolás az európai művé­szetben is jelentős érték. Mű­vészettörténészek és régészek a XIII. századi Magyaror­szágról fennmaradt legbe­csesebb faliképnek tartják. Ezért is tekinti meg évről évre egyre több turista Veszprém várában. A múlt nyáron azonban a látogatók' előtt zárva volt a Gizella-kápolna. Ajtaja mö­gött régész: dr. Kralovánsz- ky Alán, a Bakonyi Múzeum munkatársa dolgozott. A vizesedés okát igyekezett föl­deríteni. Csakhamar meg­tudta. hogy csőtörés, illetve szerelési hiba okozta, s azóta ki is javították. Közben a kápolna padozo- ta alá óvakodott kutatóásó évszázadok' mélyére hatolt. Egyesek találgatták, hátha egy nagyobb templom újabb maradványát lelte meg, amelynek része volt a Gizel- la-templom is. Talán első királyunk, István felesége építtette és rendeztette be székesegyháznak? ... Leg­alábbis ez a legenda, s a hagyomány innét származ­tatja az elnevezést is. Törté­neti hitele azonban nincs igazolva. Az újabb ásatás nem szol­gált bizonyítékot arra, hogy az első királynőnek köze lett volna a később róla elke­resztelt kápolnához. Viszont érdekes leleteket hozott fel­színre a régész. A középkori járószint alatt 1,60 méter­nyire sziklafelszínre buk­kant. A rajta levő földben freskótöredékeket és kő- faragványokat lelt. S mivel a falakon levő apostolfigu- rák' formája szinte csaknem teljesen megegyezik a tör­melék darabjaival, ezért a leleteket is a XIII. század­ból származtatja a tapasztalt szakember. A most előkerült freskó- darabkák színe üdébb, mint a falakon levőké. Hiszen azokat eredeti állapotukban őrizte meg, konzerválta a föld. ezeket pedig átfestették és a levegő fakította. Kralovánszky Alán kuta­tása nyomán bizonyos, hogy a leletek akkor kerültek a sziklaalapra, amikor 1768- ban elbontották a már a püspöki palota előtt is itt álló középkori nagy épületet. Előbb — eddig ismeretlen indokok miatt — leverték róla a freskókat, azok tör­meléke belezúdult az akkor borospincének használt he­lyiségbe. Erre a törmelékré­tegre földet hordtak, vissza­állították a középkori járó­szintet, s a kápolnát 1772- ben fel is szentelték. Azóta háborítatlanul he­vertek a freskótöredékek a földben. Sok ezren járkáltak fölöttük'. Most nem kevesen kíváncsiak rá: mi lesz a sorsuk? A töredékeket egyelőre Král Éva és Felhősi István, a veszprémi Bakonyi Mú­zeum képzőművész restau­rátorai illesztgetik össze. Eddigi fáradozásuk nyomán öt férfi és egy női figura vonásai rajzolódnak ki. Köz­tük négy apostol. Jézus, Krisztus és Szűz Mária áb­rázolás valószínűsíthető. Hét­százéves Madonna... Hamarosan befejeződik a döntést előkészítő rekon­strukció. Szakértő csoport határoz majd, hogy a fres­kók és a velük együtt elő­került kőboltozat-bordák helyreállítva a Gizella-ká- polnába kerülnek-e, vagy esetleg másutt Veszprémben csodálhatják meg az érdek­lődők'. R. I. A régész munka közben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents