Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-19 / 168. szám
1981, július 19., vasárnap o Hdatbank a tejelőkről Számítógép a tehenészetben Ha áll a gép... Lapunkban már írtunk arról, hogy a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés megkezdte egy számító- gépes irányítási rendszer kidolgozását. Ennek a programnak a kifejlesztése jól halad, amit az is bizonyít, hogy a múlt év végén országos kiemelést kapott, és ezzel a BAGE számítástechnikai modellje lesz az új eljárások kipróbálásának színtere A gépet azért alkotta az ember, hogy a termelés folyamatában a maga helyére állíthassa. Minél több munkát helyettesít ez a termelőberendezés, annál nagyobb az értéke, annál nagyobb pazarlásnak számít, ha ez a gép áll, vagy kihasználtsága nem éri el a lehetséges szintet. Nem sorscsapás! A dolog természetesen nem ilyen egyszerű, mert a gépek, termelőberendezések kihasználatlansága nem csak bűnös mulasztások következménye. Drága gépek például a kombájnok, mégsem jut senkinek eszébe felháborodni azon, hogy télen ott állnak sorban, a tsz-ek műhelyudvarán mozdulatlanul. De járhat a gép szinte százszázalékos tempóban, nyolc órán át, hogy azután 16 óráig semmittevésre legyen kárhoztatva, második és harmadik műszakra vállalkozók híján. Üzemen kívül helyezhetik alkatrészhiány, váratlan meghibásodás miatt, vagy azért mert az általa ontott portékák iránt egyik napról a másikra megcsappan a kereslet. Végül — anélkül, hogy a példák sorolásában a teljességre törekednénk — vannak gépek, amelyek jobb, ha nem működnek. mert eljárt felettük az idő, s ha termelnének, annak a népgazdaság csak a kárát látná. Az eddig bemutatottak a gépi termelés tökéletességét csorbító különleges — sajnos nem ritka — esetek. Olyan esetek azonban egy-két kivételtől eltekintve, amelyek nem valamiféle sorscsapásként akadályozzák üzemeinkben a termelőberendezések teljes kihasználását. Csupán a munka menetében — mondhatni — szükségszerűen előforduló akadályok, amelyeknek gyors elhárítása a rátermett, dolgát értő üzemvezetésnek, igazán nem jelenthet erőt meghaladó feladatot. Utóvizsgálat után A kombájnokhoz visszatérve: télen valóban nem üzemeltethetők, de adott üzeben a szovjet pártvezetés konzultációkat folytatott a testvérpártokkal. Az N. Sz. Hruscsov által vezetett pártós kormányküldöttség november 2—3-án a jugoszláviai- Brioniban tárgyalt J. B. Titóval. Egyértelműen arra a megállapításra jutottak, hogy a magyarországi politikai rendezéshez szükséges előfeltételeket — az erre irányuló magyar kérésnek megfelelően — csak fegyveres beavatkozással lehet megteremteni. A november 4-i szovjet katonai segítségnyújtást követően a helyzet egyre gyorsabb ütemben normalizálódott, a forradalmi munkás-paraszt kormány, és az újjászerveződő párt vezette megújulási folyamat viszonylag gyorsan bontakozott ki. Valamennyi szocialista ország teljes mértékben egyetértett a magyar konszolidáció támogatásának szükségességével; a Szovjetunió, Kína és más szocialista országok jelentős gazdasági támogatást nyújtottak. A konszolidációt azonban alapvetően mégis a belső fejlemények tették lehetővé. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága már 1956 december elején hozott határozatában számba vette és elemezte az októberi eseményekhez vezető okokat, és megjelölte a továbbhaladás irányait. Az ellenforradalom „négy alapvető oka, illetve mozgató tényezője” meghamen belül a növényi kultúrák megfelelő társításával nyár elejétől az ősz végéig hasznosíthatók búza-, napraforgó-, kukoricaaratásban. Sőt, fokozható kihasználtságuk azzal is, ha az aratással korábban végzők átadják gépeiket az ilyen-olyan okból ■ lemaradóknak. Más kérdés, hogy ami járható a mezőgazdaságban, járható-e az iparban is? Csaknem négy évvel ezelőtt a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta az ipari kapacitások megyei kihasználtságát, majd ennek alapján az elmúlt esztendőben utóvizsgálatot tartott három termelő- egységnél. Az akkori megállapítások nyomán az adott vállalatok figyelmét felhívták a gépkihasználást fokozó intézkedések megtételére. Ez utóbbiak eredményességéről adtak tájékoztatást az érintett üzemek vezetői az elmúlt héten megtartott NEB-ülé- sen. A tájékoztatókból kiderült az is többek között, hogy a mezőgazdaságban immár gyakorlattá vált gépátcsoportosítás, embrionális formában, a vizsgált termelő- egységekben is föllelhető, de korántsem számít „bevett szokásnak”. Tekintettel arra, hogy a három vállalat méretében és jellegében is eltér egymástól — lévén a Dél-Alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalatról, a FÉKON békéscsabai gyáráról, meg a Gyomai Háziipari Szövetkezetről szó —. nem könnyű általánosan is érvényes megállapításokat tenni. Annyi azonban mindenképp kitűnik a beszámolókból, hogy a kapacitáskihasználás nem kap a jelentőségének megfelelő súlyt, a vállalatvezetés általános koncepciójában. A közgazdasági szabályozás által is felerősített egyoldalú nyereségérdekeltség nem kötődik közvetlenül a gépek megfelelő üzemeltetéséhez, még közelebbről: sem a vezetőket, sem a vállalati kollektívát nem érinti teljes közvetlenséggel — nem terheli érzékelhetően — az, ha egy nagy értékű gépet csak félig-meddig használnak ki. Ugyanez a tény magyarázza azt is. hogy a piaci követározás (a Rákosi—Gerőklikk; a Nagy Imre—Losonczi Géza vezette pártellenzék, a Horthy-fasiszta és a magyar kapitalista-földesúri ellenforradalom; a nemzetközi imperializmus) nemcsak a helyes orientácót segítette elő, hanem a kétfron- tos harcra mozgósítva at egészséges erők fokozatos tömörítését is. Tömeggyűlések, csoportos és egyéni beszélgetések. az újjászerveződő sajtó- és pártoktató tevékenység járult hozzá az eszmei-politikai zavarok utáni tisztuláshoz. Nem utolsósorban pedig a helyes ifjúsági, mezőgazdasági és értelmiségi politika, a megújuló szövetségi politika (aki nincs ellenünk, az velünk van) alkalmasnak bizonyult arra, hogy az évtized végére alapjaiban megoldja az ellenforradalom leverése utáni legfőbb feladatokat. A szocialista építés új lendülettel bontakozhatott ki. A magyarországi ellen- forradalmi kísérlet hatására az SZKP 1956 februári XX. kongresszusa után megindult pozitív változások Bulgáriában, Romániában és Csehszlovákiában átmenetileg lelassultak, sőt ez utóbbi országban a Novotny-féle vezetésnek az elkövetett hibák és torzulások kijavítását halogató makacssága, koncepciótlansága a későbbiekben súlyos problémákat eredményezett. telmények változásához elsősorban beruházással, új gépek vásárlásával igyekszenek alkalmazkodni a termelők, s nem első helyen gondolnak a meglevő lehetőségek fokozottabb kiaknázásával. Valami - megmozdult, de... Túlzás lenne persze azt állítani, hogy a témában, akár kérdéses cégeknél is, ne történt volna előrehaladás. A téglagyáriak például felismerték a karbantartás tudományosan is megalapozott rendszerének jelentését, s kiépítésére illetékes szakintézettel már szerződést is kötöttek. A FÉKON békéscsabai gyárában megkezdték a géppark felülvizsgálatát, s eddig már tizenöt feleslegesnek ítélt gépet értékesítettek, további harmincegyet pedig megvételre ajánlottak fel' a MA- GÉV-nek. A Gyomai Háziipari Szövetkezetnél a korábbi NEB- vizsgálat után tökéletesítették a gépek veszteségidejének nyilvántartását, s ennek alapján felgyorsult az indokolatlan gépállások megszüntetése, amit a kialakított anyagi érdekeltség is megfelelően szorgalmaz. Mindehhez társul a javítás, karbantartás jobb megszervezése, és a kihasználatlan gépeknek 'a korábban kézi munkára alapozott részlegekbe való kihelyezése, megfelelő profilváltással. összegezve: a három termelőegységben tapasztaltak szerint folytathatnánk szinte vég nélkül, akár a gépkihasználás fokozását akadályozó tényezők, akár az üzemeltetés színvonalát emelő intézkedések sorát. A termelőberendezések megfelelő működtetését kényszerpályán is biztosító központi szabályozás, s ennek nyomán a vállalati magatartás megfelelő változásának sürgető szükségességét azonban sem ez, sem az nem kérdőjelezheti meg. Kőváry E. Pete» A viharos 1956-os év eseményeiből a Szovjetunió is levonta a szükséges következtetéseket. Ezeket tükrözi — többek között — a szovjet kormány 1956. október 30-án kiadott nyilatkozata. A nyilatkozat a Szovjetunió és a többi szocialista ország közötti kapcsolatok alapelveivel foglalkozott. A nyilatkozat szerint „a szocialista nemzetek nagy közösségéhez tartozó országok, amelyeket a szocialista társadalom felépítésének közös eszméi és a proletár nemzetköziség elvei egyesítenek, kölcsönös kapcsolataikat csakis a teljes egyenjogúságnak, a területi integritás, az állami függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásnak, az egymás belügyeibe való be nem avatkozásának elveire építhetik. Ez nemcsak hogy nem zárja ki, sőt ellenkezőleg, feltételezi a szocialista közösséghez tartozó országok szoros testvéri együttműködését, gazdasági, politikai és kulturális téren nyújtott kölcsönös segítségét.” 1956 végén, 19517 elején lengyel, román, NDK-beli, magyar, csehszlovák és bolgár (valamint koreai és mongol) párt- és kormányküldöttség utazott Moszkvába a szocialista országok közötti egyenjogú együttműködés kérdéseinek megtárgyalása céljából. Molnár Tamás (Folytatjuk) A rendszer részletes ismertetése természetesen meghaladná e cikk kereteit. Röviden szólva az a lényege, hogy teljes kiépítés után az egyes gazdaságoknak nemcsak heti és havi, hanem napi információkat is ad az operatív döntések meghozatalához. Ehhez a munkához saját alapbázisukat, és kis számítógépeiket, valamint a SZÜV R—35-ös nagygépét használják majd. o Egy ilyen gyökeres új irányítási rendszert nem lehet egyik napról a másikra mindenhol bevezetni, a BAGE számítástechnikai osztálya is részletes tervet dolgozott ki az előkészítésre. — Elkészítettük először is azt, hogy az egyes taggazdaságok milyen sorrendben kerülnek kapcsolatba a számítógéppel, és ennek megfelelően kezdtük el az alkalmazók képzését is. Ahhoz, hogy a számítógép megfelelően működhessen, szükséges több helyütt a bizonylati rendszer átalakítása, és általában az ügyvitel alkalmassá tétele számítógépes feldolgozásra. Már több tanfolyamunk sikerrel lezajlott, a hallgatók eredményes vizsgát tettek, így sok gazdaság már felkészült a számítás- technika fogadására — ismerteti a helyzetet Mátay András, a BAGE számítás- technikai osztályvezetője. A rendszer gyakorlati kipróbálása is megkezdődött. Az első kis számítógépet — egy VT—20-as típusút — a Videoton július elején üzembe helyezte a Hidasháti Állami Gazdaság békési tehenészeti telepén. — Jelenleg adatokkal töltjük fel a gép memóriáit, a sok százezer adatot mágnes- lemezes tárolók rögzítik majd. Amikor a gép már elegendő adattal rendelkezik, megkezdődik a feldolgozás is. egyelőre még párhuzamosan a hagyományos — kézi — módszerrel. Ez a munka azonban már több mint próba, a feldolgozás „éles” adatokkal folyik, a gépnek tehát bizonyítani kell előnyeit — jegyzi meg Mátay András. 0 Persze itt rögtön felmerül a kérdés: milyen előnyei lehetnek egy számítógépnek a tehenészeti telepen? Nos, a fejlesztők — a Videoton Softwere labor, a MÉM Műszaki Intézet és a BAGE számítástechnikai osztálya — szerint a számítógép lehetőségei e téren is szinte korlátlanok; hatékonyabb termelést, gyors információszolgáltatást, és ezzel gyors döntési lehetőséget, költségcsökkentést, takarmánymegtakarítást tesz lehetővé. Mivel minden állat, minden adata egyedileg szerepel a számítógépben, és a napi gondozási események rögzítése azonnal megtörténik a műszakok végén, az összesítő kimutatások pillanatok alatt elkészülhétnek. Előre, nagyon pontosan kiszámíthatók a takarmányadagok, ezeket a gép egyedenként, a tejtermelés függvényében, illetve a tenyésztési céloknak megfelelően megadja. Mivel a receptúrá- kat és az adatokat számítógép, a valós beltartalmi ösz- szetevőknek megfelelően készíti el, így jelentős költségmegtakarítás érhető el. A tejelő teheneknél a gép automatikusan számítja a laktá- ciós görbéket, így előre tudható, hogy milyen lesz a tejtermelés, lehet intézkedni, ha a termelés csökkenése fenyeget. Minden egyes állatot figyel egy egészségügyi program, ez értékeli a beérkező adatok változását, és ha rendellenesség mutatkozik, előre jelzi a várható betegséget, sőt még a gyógysze- rezést is. így megelőzhető a megbetegedések nagy része. Már a fentiekből is látható, hogy a Hidasháti Állami Gazdaság tehenészeti telepére nemcsak dísznek kell a számítógép, már a program indulásától kezdve közvetlen gazdasági haszonnal jár az üzemeltetés. De a későbbiekben használhatósági köre tovább bővül. A számítógép segítségével egyszerűen kiválaszthatók a tenyészthető egyedek, a bikakiválasztási programmal pedig ugrásszerűen javulhat majd a tenyésztési munka minősége. Így a jelenleginél hatékonyabban lehet majd létrehozni a jobb termelési tulajdonságokkal rendelkező egyedeket. Azt talán mondani sem kell, hogy a fentiek mellett a telep teljes termelési elszámolását, raktárnyilvántartását, számvitelét is a számítógép végzi. o — Mi, akik a munkában részt veszünk, valamennyien nagy izgalommal várjuk, hogy miként válik be a gyakorlatban ez a rendszer. — mondja Mátay András. — Nap mint nap kint vagyunk a telepen, hogy azonnal intézkedhessünk, ha valami probléma adódik. Nálunk még rendhagyó és szokatlan a számítógép ilyen alkalmazása, de Nyugat-Európában egy-két éve már üzemeltetnek hasonló rendszereket. Azok azonban nem tudnak annyit, mint ez, mert az ottani viszonyoknak megfelelően 20—40 tehenet tartó ‘ kisgazdaságok igényeinek megfelelően lettek kifejlesztve. Az ő tapasztalataik rendkívül kedvezőek, úgy mondják, hogy a befektetés nagyon rövid idő alatt megtérült. Ha pedig nekik megéri, akkor miért ne érné meg nekünk a 800—1400 tehenet tartó, modern nagyüzemeiben. A Hidasháti Állami Gazdaságban tehát már megtörténtek az első lépések az irányítási rendszer gyökeres átalakítására. Hangsúlyozni kell, hogy csak az első lépésekről van szó, mert a tehenészeti telepet rövidesen követi majd a többi ágazat számítógépes feldolgozása is. És természetesen folyamatosan sor kerül a többi gazdaság bekapcsolására is. A BAGE és a Videoton megállapodott a további gyors telepítésekben, a szükséges számítógépek jelentős részét a Videoton ez év végéig leszállítja. A következő lépésként, még az idén a Békéscsabai Állami Gazdaságban, a sertéstelepre visznek számítógépet, természetesen a szükséges speciális programmal együtt. A kísérleti időszak eltelte után pedig a rendszereket országosan is alkalmazni fogják. Hogy milyen jiagy jelentőségű dologról van szó, azt az az óriási érdeklődés is bizonyítja. Több szocialista ország és számos nyugati vállalkozó érdeklődik a BAGE programjai iránt és a fejlesztőket több esetben kérték meg a programismertetésre, illetve a helyi sajátosságnak megfelelő rendszerek kidolgozásában való együttműködésre. Lónyai László A végegyházi Szabadság Tsz-ben harminc hektáron termesztenek étkezési hagymát a háztájiban. A jó termés eléréséért a Száraz-ér vizével öntözik a szomjazó földeket a tsz tagjai Fotó; Veress Erzsi A Hidasháti Állami Gazdaság tehenészeti telepén törzsadatokkal töltik fel jelenleg a számítógép memóriáit
