Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-18 / 167. szám
1981. július 18., szombat Bolgár és holland néptáncízelítfi A várnai Képviseleti táncegyüttes A Szegeden zajló VIII. nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivál két külföldi vendégegyüttese, a várnai Képviseleti táncegyüttes és a hollandiai Phoenix Apeln- doorn folklórcsoport a Békés megyei közönség előtt is színpadra lép, hogy ízelítőt adjon hazája népeinek tánc- hagyományaiból. A bolgár csoportot Orosházán, a hollandokat pedig Szarvason láthatják az érdeklődők július 18-án, szombaton este fél 8 órai kezdettel. Műsorukat a szegedi folklóresteken nagy siker kísérte. Tapsot arattak a gazdag színösszeállítású, népi viseletben színpadra lépő várnaiak temperamentumos táncai, virtuóz férfiszólói és a bolgár nép sok évszázados dalkultúrájának gyöngyszemei. A Phoenix táncosai régi holland motívumokat ötvöztek igényes koreográfiákba. Életre keltik műsorukban a halászok jellegzetes táncait, a látszólag nehéz fapapucsokban meglepő köny- nyedén táncolnak. Hangulatos folklórösszeállításuk bizonnyal megragadja a szarvasi nézőket is. Képeinken a közönség ünneplését megköszönő vidám bolgár együttes és a holland táncosok egyik lírai műsorszámának pillanata látható. Becsei Péter A holland Phoenix Apelndoorn együttes lírai táncszáma Fotó: dr. Somogyi Károlyné Javul a szolgáltatás Elérkezett a MÉM Repülőgépes Szolgálatának csúcsszezonja, ezekben a napokban 110 helikopter- és repülőgép permetezi a mező- gazdasági nagyüzemek egybefüggő zöldségeseit, gyümölcsöseit, a cukorrépatáblákat és a történelmi borvidékek szőlőit. A légi növényvédelem meglehetősen költséges, _ mégis megéri a gazdaságoknak, nemcsak azért, mert a repülő naponta átlagban 30 hagyományos földi permetezőgép munkáját végzi el, hanem elsősorban a gyorsaság miatt. Az idő ugyanis a korszerű növényvédelemben döntő tényező. Fokozott veszély esetén, például a szürke penész jelentkezésekor az elhárítási munkával 1000 hektáros táblán két-három nap alatt elkészül a repülőgép. Ugyanez a hagyományos permetezőkkel egy hétnél tovább tart. Sok mező1985-re az elmúlt évi 69,9 százalékos aránnyal szemben 54 százalékra csökkent. Ez nem a szolgáltatásformák és -fajták csökkenését jelenti, hanem a termelés fokozását. Ezért az elkövetkező években beruházásokat is terveznek. A szolgáltatásfejlesztés eredményeként a kapacitás növekszik, mivel 21 millió 940 ezer forint értékű beruházást valósítanak meg. A 17-féle szolgáltatásból ipari és kereskedelmi, valamint gebines tevékenységből 1985-re mintegy 10,2 százalékos árbevételnövekedést tervez a Békés megyei szövetkezet. gazdasági üzem repülőgépet vagy helikoptert vásárolt, és társulást alapítottak a jobb gépkihasználásra. Jelenleg nyolc ilyen társulás működik, a többi között Egerben, Boglárlellén és Tokajban. Jelenleg Somogy és Zala megyében takarítják be a rencét repülőgépes kezelés nyomán. A növényvédő szerek mindinkább drágulnak, ezért a szolgálat olyan új megoldásokat keres, amelyekkel csökkenthetik a költségeket. Egyik lehetőség a repülőgépes fényképezés. Egy-egy nagyobb tábláról készült légifelvételről színképelemzéssel megállapítható, hogy a tábla melyik része fertőzött. Később csak ezt a területet vegyszerezik. Számítások szerint a növényvédelem költségeinek 60—70 százalékát megtakaríthatják ezzel a módszerrel. Eltemették Bilicsi Tivadart Mély részvéttel kísérték utolsó útjára tegnap a Farkasréti temetőben a 80 éves korában elhunyt Bilicsi Tivadart, a Magyar Népköztársaság kiváló művészét. Ravatalánál — számos pályatársa és sok száz tisztelője jelenlétében — Székely György színháztörténész, a Művelődési Minisztérium, a Fővárosi Tanács és a Magyar Színházművészeti Szövetség nevében búcsúzott az elhunyttól. A Vígszínház társulata nevében Szombathy Gyula, Jászai-díjas színművész, majd Miklóssy György Jászai-díjas színművész idézte fel Bilicsi Tivadar példaadó művészi alakját, kedves, sze- retetre méltó egyéniségét. Barátai, tisztelői nevében Gyurkovics Tibor író emlékezett az elhunytra. Ötnapos munkahét az egészségügyi intézményekben A jövő év elejétől az egészségügyi intézmények — köztük a bölcsődék — dolgozói is áttérnek az ötnapos munkahétre. Az új munkarenddel azonban nem csupán a bölcsődei gondozónők szabad ideje nő meg; ezzel egyidejűleg arról is gondoskodni kell, hogy az ötnapos munkahét országos megvalósítása során a bölcsődei hálózat mindenütt rugalmasan igazodjék a dolgozó szülők igényeihez. Az ezzel kapcsolatos feladatok összhangolására az Egészségügyi Minisztérium irányelveket tett közzé. Jelenleg a bölcsődék egységesen minden második szombaton tartanak zárva, ám mivel országszerte több vállalatnál már július 1-ével bevezették a munkaidőcsökkentést, a következő hónapoktól folyamatosan követik az ennek nyomán megváltozott igényeket. így a gyermekintézmények legtöbbje jövőre már hétfőtől péntekig fogadja a kicsinyeket, de mindenütt kijelölnek olyan bölcsődéket is, amelyek a hét valamennyi munkanapján nyitva tartanak, hogy a lakosság ellátásáért szombatonként is dolgozó szülők gyermekeiről gondoskodjanak. Az Egészségügyi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint az előzetes felmérések azt mutatják, hogy megye- székhelyenként kettő-három, illetve fővárosi kerületenként egy-két ilyen intézmény kielégíti majd a szükségleteket. Az ügyeletes bölcsődék személyzetét a tanácsok munkaerő-átszervezéssel biztosítják majd. ÉDOSZ-pályázat az üzemi zaj csökkentésére Az ÉDOSZ pályázatot hirdetett az élelmezésipari üzemek, gépek és berendezések műszaki zajszintjének csökkentésére. Az elmúlt években dinamikusan fejlődő élelmiszeripari üzemekben az új gépek beállításával és a csarnokszerű termeléssel egy időben a megengedettnél nagyobb mértékben nőtt » zaj. Mindenekelőtt a palackozó gépsoroknál, a kompresszoroknál, a dobozgyártó Berendezéseknél és másutt kifogásolják az üzemekben dolgozók is az erős munkazajt. Bár egész sor személyi védőfelszerelés áll rendelkezésükre, és egyes munkaterületeken sikerült a nagyobb gépek zajszintjét is csökkenteni, egészében véve az eredményekkel nem elégedettek az üzemi szakszervezeti bizottságok. Különösen a nagy létszámú munkahelyeken lenne szükség összevont, nagy teljesítményű zajcsökkentő szerkezetekre. A jeligés pályázatot postán kell beküldeni 1981. december 31-ig az ÉDOSZ munka- védelmi és szociálpolitikai osztályára. A cím: 1068 Budapest VI., Gorkij fasor 44. Versenytárgyalást nyertek a bábolnaiak Hat más világcéget — közöttük a holland Big Dutchman, az olasz Facco és az NSZK-beli Lohmann céget— megelőzve nyert újabb iraki versenytárgyalást a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát közös vállalata, a Protinas Gmbh, amely az NSZK-ban működik. Az iraki mezőgazdasági minisztérium megrendelésére így további nyolc tojóüzemet építenek. A vevőknél ugyanis már évek óta működik tíz bábolnai rendszerű tojóház, s ezek közül nem egyben a szállítók által szavatoltnál jobb eredményekkel. Július 6-án nyílt meg, és augusztus 8-ig látható Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban a Kohán Képzőművész Kör kiállítása. A tárlaton 12 alkotó munkáival ismerkedhetnek az érdeklődők Fotó: Gál Edit Juttatás vagy járandóság? inden korosztálynak megvannak a maga szociális igényei és gondjai, s a szociálpolitika egész rendszeréből csupán azok érdeklik igazán, amelyek rájuk vonatkoznak. Csak módjával érvelhet a szociálpolitikus azzal, hogy például a nyugdíjasok mellett másokra, mondjuk a gyermekes családokra is gondolni kell. És megfordítva: a családi pótlék reálértékének csökkenését bizonygató szülőket — ma még! — kevésbé érinti és érdekli a nyugdíjasok helyzete. Mindenkinek egyformán sokat adni lehetetlenség. Mindenki jogos igényeit maradéktalanul kielégíteni ugyancsak lehetetlenség, ha egyszer annyi az elosztható pénz, amennyi. S a szociálpolitikus legnagyobb dilemmája : hogyan rangsoroljon, kiket és milyen gondokat vegyen — mások rovására — előbbre? Nemcsak a nyugdíjasok és a családellátás prioritásában kell döntenie, mert ez csak két tétel a pénzbeni társadalmi juttatások hatalmas tömegében. Ám hadd maradjak e két tételnél: egyrészt mert a pénzbeni társadalmi juttatásokra költött 87 milliárd forint 80 százalékát a nyugdíjasok és a családi pótlékok viszik el; másrészt mert e példákkal jól illusztrálható az imént jelzett dilemma. Tény: 1960-ban az aktív keresők számához képest mindössze 16 százalék volt a nyugdíjasok aránya, s már akkor is használtuk a kifejezést: Magyarország — nyugdíjas ország ... Mit mondjunk ma, amikor 41 százalékra (!) emelkedett a nyugdíjasok aránya, s persze ezzel együtt nőtt az átlagnyugdíj, s természetesen a nyugdíjakra kifizetett ösz- szeg is. A statisztikusok számításai szerint, legalább az évtized közepéig lényegében hasonló ütemű növekedésre kell felkészülni. 1985 körül a nyugdíjasok aránya — az aktív keresők számához képest — eléri a 45 százalékot, az átlagnyugdíj pedig az átlagkeresetek mai 51 százalékáról 60 százalékra emelkedik. Tény az is, hogy az eddigi intézkedésekkel nem sikerült megőrizni a nyugdíjak reálértékét (a reálérték növeléséről nem is beszélve). További adatok és tények idézése nélkül is nyilvánvaló, hogy a nyugdíjasok gondja az egyik legfontosabb társadalompolitikai kérdés. A megoldás kézenfekvőnek tűnik: tessék a reálérték figyelembevételével emelni a nyugdíjakat! De miből, hogyan? A szociálpolitikai juttatásokra szánt ösz- szegek drasztikus átcsoportosításával? De honnnan, kitől és mennyit vegyenek el í S amit esetleg elvesznek, azt honnan pótolják? A nyugdíjügyet mindenáron meg kell oldani, de nem feltétlenül mások kárára. Mert például mitől függ a ma középkorú aktív keresők 20—25 év múlva fizetendő nyugdíja? Nyilván az akkor dolgozó emberek munkájának hatékonyságától. S hogy ők hányán lesznek, egyáltalán lesznek-e annyian, amennyi múlhatatlanul kell a zavartalan társadalmi munkamegosztáshoz, a szükséges mennyiségű nemzeti jövedelem létrehozásához az — a műszaki fejlődéstől eltekintve — végsősoron« a mai családpolitikától függ. Sajnos itt is a paradox helyzet állt elő: miközben — a költségvetést jócskán megterhelő — pénzbeni társadalmi juttatások meglepően gyors ütemben növekednek (1960-ban még 5,2 százalék, 1970-ben 7,9, és tavaly már 13,8 százaléka volt a nettó nemzeti termelésnek), a családellátás éppoly’ súlyos tehertétel az államnak, mint a nyugdíj. A családi pótlék — a család jövedelméből — a gyermekekkel kapcsolatos kiadásoknak mintegy a negyedét fedezi. A családok reakciói pedig egyértelműek. Olyannyira, hogy a néhány éve még népszerűsített háromgyermekes családmodell szükségességéről mostanában jóval kevesebb szó esik. A KSH „Életszínvonal 1960 —1980” című kötetében erről a következők olvashatók: „Jelenleg és a következő években, amikor a várható demográfiai hullámvölgy tompítása érdekében is az eddigieknél nagyobb szükség lenne a gyermekesek nagyobb anyagi támogatására, Változatlan reálbérek és a családi pótlék változatlan (vagy az 1-2 gyermekeseknél csökkenő) reálértéke esetén a gyermeknevelő családok szükségletkielégítési lehetőségei romlanak. Ez következik abból, hogy a gyermekek fogyasztása korukkal együtt jelentősen emelkedik, ezért a családi pótlék összege, amely a gyermek korától nem függ, egyre kisebb hányadát fedezi növekvő fogyasztásuknak”. Ö korábban jelzett szociálpolitikai dilemma tehát majdhogynem megoldahatatlan, illetve kényszerű kompromisszumokkal lényegében megkerülendő. Legalábbis mindaddig, amíg nálunk az a szemlélet uralkodik, hogy a nyugdíj: társadalmi juttatás. Tévedés! A nyugdíj: járandóság. Következésképpen nem a „juttatás” apránkénti emelésének módszerein kellene gyötrődni, hanem egy „já- randóság”-típusú, s lényegében önfinanszírozó nyugdíj- rendszer megteremtésének feltételein kellene gondolkodni. S hogy egy ilyesfajta rendszer megteremtése nem lehetetlenség, az kiolvasható az újabban megélénkült szakmai vitából. E vitának persze. voltak előzményei, s csak ideiglenesen fog elcsendesülni. Vitakészségünk töretlen, s már az is biztató, hogy a vitapartnerek — levonva a cselekvésképtelenség konzekvenciáit — nem vonulnak vissza. Pillanatnyilag ez az egyetlen garancia arra, hogy előbb-utóbb, valahol, valakik — netán, valaki! — jobb belátásra jut és -dönt: a magyar nyugdíjrendszer nem a létező rendszerek legjobbika, következésképpen változtatni kell rajta. Esetleg gyökeresen. Vértes Csaba Lakáscimkeresö szolgálat Budapesten Hétfőtől lakáscímkereső szolgálat kezdi meg működését Budapesten. Amint az a Fővárosi Ingatlanközvetítő Vállalat tegnapi sajtótájékoztatóján elhangzott, felmérések nélkül is bizonyosra vehető, hogy több tízezren elégedetlenek jelenlegi lakásukkal. Változtatni azonban megfelelő cserepartner hiányában nem tudnak. Az ő dolgukat kívánják megkönnyíteni, amikor mostantól arra vállalkoznak, hogy számítógép segítségével „őszszepárosítják” az egymáshoz illő jelentkezőket. Hogy ez a cél megvalósulhasson, mindenekelőtt ismerni kell a pontos körülményeket. Ezért részletes kérdőívet kell kitölteni az igénylőknek, amelyben felsorolják a mostani és a keresett lakás adatait. Majd az adatokat betáplálják a számítógépbe, amely két hónapon belül választ ad, hol nyílik lehetőség cserére. A szolgáltatás díja 400 forint. Repülőgéppel a peronoszpóra ellen A szolgáltatásban is megváltoztak nemcsak az árak, hanem a közgazdasági szabályzók is. Csökkent a központi támogatás, ugyanakkor növekedtek a fogyasztói árak. Békés megyében általában kisebb áremeléseket valósított meg a Békés megyei Szolgáltató- és Termelő- szövetkezet. Ugyanakkor feladatának tekinti, hogy a szolgáltatás minőségét állandóan javítsa. A VI. ötéves tervben a lakosság igényeihez való rugalmas alkalmazkodáson túl, fokozni szeretné ipari termelését. A szövetkezet tevékenységében a fogyasztás, szolgáltatás aránya
