Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-18 / 167. szám

1981. július 18., szombat JgNiUMftt Hazánk, Kelet-Európa O Sorsfordító kongresszus 1956 elejének kiemelkedő történelmi jelentőségű ese­ménye volt a Szovjetunió Kommunista Pártjának feb­ruár 14—26. között megtar­tott XX. kongresszusa. A nemzetközi helyzet ér­tékelése kapcsán a kong­resszus nagy fontosságú elvi megállapításokat tett. így rá­mutatott arra, hogy a szocia­lista tábor erőinek gyors nö­vekedése következtében a harmadik világháború elke­rülhető (az 1952-ben tartott XIX. kongresszuson még csak elodázhatónak vélték); a termonukleáris katasztrófá­val szemben az egyetlen reá­lis alternatíva a békés egy­más mellett élés politikája. A világhelyzet kedvező válto­zásai új megvilágításba he­lyezték a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet kérdését is. A tőkés orszá­gokban a szocializmusra való áttérés polgárháború nélkül is lehetségessé vált — szö­gezte le a kongresszus. A meglevő demokratikus intéz­ményeket is felhasználva a kommunista pártok által ve­zetett dolgozók szövetsége viszonylag békés úton — az egyes országok nemzeti sa­játosságainak megfelelően — szerezheti 'meg a hatalmat. Rámutattak a gyarmati rend­szer egyre gyorsuló bomlásá­nak rendkívüli jelentőségére a világ helyzetének hosszú távú alakulásában. A két ellentétes társadal­mi-gazdasági berendezkedésű világrendszer küzdelmében a XX. kongresszus — a békés egymás mellett élés koncep­ciójának logikus következ­ményeként — a gazdasági versenyt helyezte előtérbe. Ennek jegyében fogadták el az 1956^-60-ra szóló hatodik ötéves terv irányelveit. A terv a népgazdaság további arányos fejlesztését irányozta elő, különös hangsúlyt he­lyezve a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális szín­vonalának további emelésére. A kongresszus végén N. Sz. Hruscsov zárt ülésen négy­órás beszámolót terjesztett elő A személyi kultuszról és következményeiről címmel. A beszámoló a sztálini időszak első átfogó értékelése volt. Hruscsov részletesen bírálta Sztálint az elkövetett tör­vénytelenségek miatt, beszá­molt a rehabilitációs folya­matról. Ugyanakkor nem fe­ledkezett el az SZKP ko­rábbi vezetőjének érdemeiről sem. Rámutatott a személyi kultusz néhány különösen elvtelen megnyilvánulására is (például a Sztálinról elne­vezett tucatnyi város stb). Kétségtelen, hogy az SZKP vezetése bizonyos kockázatot vállalt a problémakör részle­tes és terjedelmes tárgyalá­sával, s ezt a nyugati pro­paganda igyekezett is a ma­ga céljaira kihasználni. A hosszú távú érdekek azonban vitathatatlanul szükségessé tették a szembenézést. Sike­rült olyan légkört kialakíta­ni, amely biztosítékot nyúj­tott arra, hogy a múltbeli hi­bák és torzulások nem is­métlődnek meg. A kongresszus kötelezte a Központi Bizottságot, hogy folytassa a személyi kultusz maradványai elleni harcot, tegye meg a szükséges in­A mozgássérültek számlájára fizetik be azt a több mint tíz­ezer forintos összeget a Heves megyei diákok, amelyet mun­kájukért kapnak a siófoki Geister Eta önkéntes ifjúsági épí­tőtáborban. A képen: a fiatalok többletmunkát vállaltak a meggyszedésben (MTI-fotó — E. Várkonyi Péter felvétele — KS) A főváros utcáin a járó' kelő már felfedezhette, ol­vashatta azokat a transzpa­renseket, amelyek a III. ma­gyar—szovjet ifjúsági barát­ság fesztivál július 20—26. közötti programját hirdetik. Sokan emlékeznek még a budapesti első, a leningrádi második, s minden bizony­nyal sokan emlékezni fog­nak a mostani harmadik fesztiválra is. A gazdag program csak keret arra, hogy a fiatalok ismerkedje­nek, beszélgessenek, barát* kozzanak egymással, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint közös dolgaink, céljaink so* kasága. A 900 küldött — a politikai, a kulturális, a mű* vészeti delegáció tagja — barátság vonatokkal, repülő* vei érkezik Budapestre. Köz­tük sok olyan, aki már is­merősként jön hazánkba. Július 20-án a Gellért-he- gyi Jubileum Parkban har­mincezer fiatal együtt fog­ja énekelni a magyar és a szovjet himnuszt, s együtt gyönyörködnek a közösen rendezett látványosnak ígér­kező műsorban, a közös él­mény minden bizonnyal évekre, életre szóló lesz. En­nek a fesztiválnak is nyitót" Huszonkétmillió forintos fejlesztési terv a gyulai AFÉSZ-nél tak a programjai. Bárki el­jöhet a Barátság utcába, részt vehet a kulturális ren­dezvényeken, a nagygyűlése­ken, a találkozókon. Láthatja például a Zse- romszkij együttes fiataljait, azokat a fiúkat és lányokat, akik művészi fokon, a tánc nyelvén tudnak „beszélni”, láthatja azokat a tbiliszi gyerekeket, akik irigylésre méltó lelkesedéssel ápolják, hirdeik a grúz nép szokása­it, hagyományait. A rende­zők a fesztivál idejére a bel­városi Semmelweis utcát ne­vezték el Barátság utcának. Feltehetően sokan sétálnak majd a pavilonsátrak kö­zött, időznek az itt felállí­tott szabadtéri színpadok előtt, betérnek a Szovjet Kultúra és tudomány Házá­ba. ahol szintén gazdag program vár minden látoga­tót. A politikai delegációk tag­jai^ a különböző ifjúsági ré­tegek képviselői részt vesz­nek majd olyan elméleti konferencián. amelyen a fiatalokat érintő aktuális kérdéseket vitatják meg. Az ilyen eszmecseréknek eddig is volt eredményük, elegen­dő csak az orenburgi gáz­vezetékre, a paksi atomerő­műre vagy az uszty-ilimszki építkezésekre gondolni. A fiatalok Moszkvában és Budapesten, a Szovjetunió­ban és Magyarországon együtt állnak ki a békéért, s annak megőrzése érdekében különféle fórumokon együtt hallatják hangjukat. Helsin­kiben, Budapesten, Mexikó­ban. Bejrútban, hogy csak az utóbbi évek nagy jelen­tőségű nemzetközi ifjúság- politikai tanácskozásait em­lítsem, mindenütt a békés egymás mellett élést, az esz­telen fegyverkezési hajsza megszüntetését hirdették. Ez így lesz a jövőben is, hi­szen a második világháború óta született, felnőtté vált nemzedék tagjai is tudják, hogy a szülők mitől óvják őket. A fővárosban és minden megyében gazdag progra­mok várják a vendégeket. A testvérkapcsolatoknak kö­szönhetően sokan, már mint régi ismerősök, barátok üd- vözlik majd egymást. Ambrus Sándor A Gyula és Vidéke Álta­lános Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezetnél megfon­tolt és hosszas előkészítés után elkészült VI. ötéves tervidőszakra szóló fejleszté­si célkitűzést a tagság meg­vitatta, és az igazgatóság az ősszel tartandó küldöttgyűlés elé terjeszti elfogadásra. Az előzetes elképzelések szerint a tervek megvalósítása mint­egy 22 millió forintos beru­házást igényel, amihez az összeg nagy része már ren­delkezésre áll, kiegészítésé­hez az irányító szervektől to­vábbi anyagi segítséget re­mélnek. Hogy a széles körű célki­tűzésekből mennyi valósul meg az idén és a következő években, erről érdeklődtünk Paulik Jánostól, a gyulai ÁFÉSZ elnökétől: — Az idén több mint 2 millió forintot fordítunk Kétegyházán egy vegyesbolt és egy falatozó építésére, amelynek költségeihez a he­lyi tanács is . hozzájárul. Máris megoldódott a ruhá­zati és iparcikkbolt korsze­rűsítése, amely központi fű­tést kapott 400 ezer forintért, és raktár épül az 54. sz. ve­gyesboltnál. Dobozon csaknem másfél millió forintot költünk egy vegyesbolt építésére. A kis­vendéglő konyhájának bőví­tésére is több mint egymillió forint jut. Építünk egy táro­lószínt a TÜZÉP-telepen, és egy 20 ezer literes olajtar­tályt helyezünk el a lakos­ság tüzelőolaj és benzinigé­nyeinek kielégítésére. Fö­démcserét hajtunk végre az ABC-áruháznál. Doboz nagy­község üzlethálózatának fej­lesztésére összesen csaknem 3 és fél millió forintot fordí­tunk. Eleken 700 ezer fo­rintba kerül a piactéren épí­tendő felvásárlási raktár és büfé, 350 ezer forint jut a TÜZÉP-telep korszerűsíté­sére, és tervezzük a presszó áthelyezését és rekonstruk­cióját, de még a VI. ötéves terv időszakában új bisztrót és iparcikkboltot építünk. Geszten a presszó korszerű­sítésével egyidejűleg ven­déglő kialakítását tervezzük. Gerlán ugyancsak kisvendég­lő épül, amelynek költsége meghaladja a másfél millió forintot. Változó dévaványai utcakép Dévaványárói korántsem lehet azt állítani, hogy vá­rosiasodó nagyközségünk lenne. Lakóházai közül csu­pán egy akad, amelyik többszintes. Zömében csalá­di házakban, néhol társas­házakban laknak az embe­rek. Azt viszont hozzá kell tenni, hogy az elmúlt idő­szakban gombamódra sza­porodtak az új házak. A több mint 3300 épület mint­egy 25 százaléka az elmúlt 10 évben épült meg. A la­kásállomány mintegy 80 szá­zalékát közműves ivóvízháló­zatba is bekapcsolták. Az újonnan építkezők el­képzeléseit kedvezően befo­lyásolja az ÉVM által for­galmazott típusterv-kataló­gus. Egyre inkább érezhető ez a gazdaságos lakáskihasz­nálásban, mind kedveltebbé válik a tetőtér beépítéses forma. A lakások felszerelt­sége is változó, ma már szin­te nincs is olyan újonnan épült ház, amelyben ne lenne fürdőszoba. S egyre inkább növekszik az összkomfortos lakások száma is. Éppen tíz esztendővel ez­előtt jelentkezett az első komolyabb belvízi gond. To­vábbra is problémát jelent a nagyközségben, hogy zárt csatornahálózat sehol nincs, így különböző szikkasztókba folyik a szennyvíz. Némileg ez is befolyásolta a belvíz emelkedését. Csupán az el­múlt öt évben több mint 280 belvizes lakóház építését en- délyezte a tanács. öt esztendővel ezelőtt megfogalmazódott a telepü­lés belterületének tervszerű felhasználásáról szóló cél­kitűzés. Ezt 1975-ben fogad­ta el a tanács. Jóllehet, az építtetők nem igényelték a többlakásos, többszintes la­kásépítési formát, így csu­pán egy kétszintes, zártsorú láncház tervét készíttették el a tervező vállalattal. Az új beépítési terv — a megvaló­sulás után — a község köz­pontjának utcaképét még így is lényegesen kedvezőbbé alakíthatja. fzléses pasztellszíneivel Békéscsaba belvárosának egyik leg­szebb épülete lesz az Irányi utca sarkán ez a felújított régi h^z Fotó: Martin Gábor Gyulán a központi dolgo­zók munkakörülményeinek javítására korszerűsítettük az irodaházat. Folytatjuk a tö­rökzugi étterem kialakítását. A felsorolt egységek építé­sére, korszerűsítésére az idén — valamint az áthúzó* dó beruházásoknál jövőre — több mint 10 és fél mlilió fo­rintot használunk fel. A he­lyi tanácsok a VI. ötéves ter­vi célkitűzések megvalósítá­sához csaknem 2 millió fo­rintos anyagi támogatást nyújtanak, és jelentős értékű társadalmi munkát vállalnak. — Szó volt az idei tervek­ről. És a következő évekre milyen fejlesztéseket tervez­nek? — Fontos feladatnak tart­juk, és kiemelten kezeljük Gyulán a 100 éves cukrászda korszerűsítését. Gyulavári­ban átalakítjuk a 6. sz. kis­vendéglőt. A gyulai AFIT­szervizben kialakítunk egy vegyes élelmiszerboltot, s büfét, 1 millió forintos költ­séggel átalakítjuk és bővítjük a 4. sz. ABC-áruház raktá­rát. Eleken tovább folytatjuk a TÜZÉP-telep korszerűsíté­sét, valamint a gerlai kisven­déglő építését. Szabadkígyó­son megvalósul a TÜZÉP-te- lep rekonstrukciója, és egy hídmérleg beépítése. Lökös- házán kicseréljük az élel­miszerbolt elavult berende­zéseit. Felújítjuk a vendég­lőt. Az üzlethálózatban köz- pontifűtés-rendszert szere­lünk. Geszten áttelepítjük a szeszfőzdét, Mezőgyánban rendbe hozzuk az üzem­anyagkutat, korszerűsítjük a központi üzletház fűtési rendszerét. Bővítjük a felvá­sárló telepet, és itt is új, kor­szerűbb berendezésre cserél­jük ki az élelmiszerüzlet, va­lamint a falatozó felszerelé­seit. Jövőre kezdenek hozzá Gyulán a 100 éves cukrászda kor­szerűsítéséhez Kép, szöveg: Béla Ottó A barátságfesztivál elé

Next

/
Thumbnails
Contents